Ugocsa, 1886 (2. évfolyam, 12-49. szám)
1886-03-21 / 12. szám
tok ? » і ion . . . sem ?“ i után a következőleg állapíttatott meg, s terjesztetik a közgyűlés elé: 1. §. A községek törvény szerint elkészített költségvetései a törvényhatósághoz felülvizsgálat végett az előző év szeptember havának végéig, zárszámadásai a következő év február havának végéig okvetlenül beterjesztendők. Ha valamely községben törvényhatóságilag meg nem erősített költségvetés alapján községi pótadó vettetnék ki és szedetnék be, bármely adózó fél eziránti panaszára köteles a járási szolgabíró az illető községi elöljáróság ellen a vizsgálatot megindítani, s ha ennek során a panasz alapossága, és azon körülmény, hogy a törvénytelen pótadó végrehajtás útján is hajtatott, beigazoltatnék, addig is, míg a fegyelmi határozat meghozatnék,,az illető hibás elöljárót állásától azonnal felfüggeszteni. 2. §. A költségvetés az i-fő számú minta szerint készítendő. A fedezeti rész első csoportját mindig a községi vagyon jövedelmeiből (tőkepénzek kamatai, ingatlanok, vásárvám-, vadászati jogbérlete stb.) remélhető összeg részletes előtüntetése képezi. A második csoportot a részletesen kitüntetett egyenes államadókra kivetendő, és százalékokban megállapított községi pótadóból várt jövedelem képezi, a pótadó lehetőleg egész, s legfeljebbABA -ban határozandó meg. Oly községek, melyekben el nem évült, vagy le nem irt pótadó hátralékok állanak fenn, kötelesek ezen hátralékoknak legalább 2%-át költségvetésükbe felvenni. A szükségletek első csoportját a tiszti fizetések és járulékok részletes felsorolása, a másodikat a községi szolga és őrszemélyzet bére és járulékai, a harmadikat a nap és fuvardijjak, a negyediket a rendszeresített kiadások, az ötödiket a dologi kiadások képezik, hová az előre nem látott kiadásokra szánt összeg sorozandó. A negyedik rovatba felveendő mindazon megyei tartozások is, melyek az egyenes hami adók arányában vannak kivetve, minek p. a körorvosok fizetése, megyei betegápolási és elekkönyvi házbér alapok követelései, továbbá tanítói nyugdíj alap járulékai és esetenként községi szülésznő fizetése is. Azon községek,elyek szükségleteik fedezésére közpót-adót nem vsznek igénybe, költségvetéseiket csak a meglelő év február havában kötelesek beterjeszteni, e: ezekben a fedezeti rész első tételét a megelőző é' - maradványa k-' ki. Tvatai a költiségre- állandók össze, s A bevételek első adványa képezi, ő si csoportok al csoportjainak * a hátralékok atban kitünte mber. n . tendők, s a második rovatba a pénztári napló tételszámai felveendők. 4. §. Azon községekben, melyek kiadásaikat közpótadóval fedezik, az évenkénti pénztári maradvány a jövő év szükségletére nem fordítható, hanem az teljesen biztos helyre gyümölcsözőleg helyeztetvén el, községi alapvagyon létesítésére használandó fel. Az elhelyezés módja, a következő évi számadás kiadási rovatában, mint annak első tétele kimutatandó. A maradványok elhelyezéséről és kezeléséről a község szabályrendeleti úton intézkedik. — Kivételesen, egyes községek indokolt kérelmére, engedélyezheti a törvényhatóság a múlt évi maradvány felhasználását, amely esetben az pótlólag a költségvetésbe felveendő. 5. §• Úgy a költségvetéseket, mint a zárszámadásokat a községi jegyző, bíró, s esetleg a pénztárnok írják alá, s ezekhez a törvényhatósághoz való felterjesztés alkalmából azon képviselő testületi gyűlés jegyzőkönyveinek az elöljáróság által hitelesített kivonatai, melyen a felterjesztett számadás vagy költségvetés tárgyaltatott, a melléklendők. 6. §. Ezen szabályrendelet végrehajtásával, annak jogerőre emelkedése után az alispán bizatik meg. —r. Lilitásról. ik Casinó. A casinók, mint az értelmiség gyülhelyei, a társas összejöveteleknek hatalmas faktorai. Honunkban, — hol mindenki szeret politizálni — az olvasó egyletek helyiségei a leglátogatottabbak. Egy ily casinói találkozás nem csak érdekes eszmecserére szolgáltatott már alkalmat, hanem sok üdvös intézmény épen ily casinói vitatkozásnak lett eredménye. A casinók czélja tehát nemcsak a lap olvasásban rejlik, hanem ennél sokkal magasabb hivatásuk is van, nevezetesen : társadalmi úton közreműködni arra, hogy ami a társadalomban hiányos, s annak helyrehozatalát egyébb akadály, mint a tett hiány, nem gátolja, hát a casinók is érvényesítsék a bennök rejlő társadalmi erőt, saját hatáskörüknek megfelelőleg, oly irányban, mely létezésük mellett bizonyít. Az, aki a n.-szöllösi olvasóegylet történetének megírására уаІЦІ-коун«ь», - öli »gr '«ihzci«, ha merné kísérelni a történet író higgadt kritikáját alkalmazni, mert ez a higgadt kritika nem lenne valamidics hymnuszos. E casinó múltjára nézve eszemig jut az a híres mondás, mit Kálmán király mondott a boszorkányokról: ,,non entis nulla sunt praedicata hát én is azt imám arról a múltról, ami nincs arró nem kell beszélni. A casinó jelene, múltjának hü tüköre. Nincs szándékom, eszem ágában sincs valakit vádolni - Nem az egyénekben, nem a tagok akarathiányában találom én a hibát, hanem egy elszomorító társadalmi betegségben, mely annak gyökerét támadta meg, hanyatló közéletünkben, a közérdek iránti fogékonyság eltompultságában. Egy haldokló társadalomban élünk, melynek még nem szegezték be koporsóját! Ne engedjük az beszegezni. Az egyének élete ma is erős, az élet ingere tartja azt fenn, vigyük be ezt az ingert a társadalmi életbe is, mely most csak tengődik, meglátjuk az is erős lesz. Hogy valamely egylet kifelé a társadalomma szemben, mint tényező szerepelhessen, elsősorban önmagát kell úgy szervezni, hogy a szervezet hiánya ma kötelezettség akadályául ne szolgálhasson. Elsősorban önmagát kell életerőssé tenni. A n.-szőllősi olvasóegylet, mely a múltban megingott reputációját tavaly helyreállította, amennyiben az általa múlt évi február 4-én tartott bál, fényes publikumánál fogva, az egylet renomméját kiköszörülte. Eszerint erkölcsi tekintetben már szilárd alapon áll. Nem lehet ezt mondani berendezését illetőleg. Annyira már haladt, hogy a régi székek helyett, amelyeknek a hány lába volt, annyi felé állott, s a beléjök vert s félig kiálló vasszegek miatt nem lehetett rájuk ülni annélkül, hogy az ember nadrágjának egy darabja ott ne maradt volna, újak szereztettek be. Egyébb haladás nem észlelhető Pedig ott volna az az elavult hasznavehetetlen könyvtár melyben egy pár darab könyvön kívül alig akad olvasásra méltó. Jól tenné a casinó, ha ezt a könyvtárt nyilvános árverésen elárvereztetné, s a befolyó pénzből habár kevés, de olvasható könyveket szerezne , ezen kívül a befolyó tagsági díjak egy részét évenként a könyvtár kiegészítésére fordítaná. Inkább járatna kevesebb lapot. Elég lenne két napilap. Egy szintén a könyvtár kiegészítésére fordítandó lenne, a könyvek olvasása után kiszabott összegek, így kivihető lenne az, hogy nem csak a casinó tagolt igényei lennének kielégítve lap olvasás által, hanem azok családjai is érdekes olvasmányok által kellemes szórakozásban részesülnének. Város’ban, hol sok az olvasó közönség, aЭД kevés iy' Sje^egy casui/e 1'сЯі,д-ч4аг létesítése, mdf-' ‘ffeftjeinek megielenne, »§m járni vajfi áldozattal, s am*ak f^ntartás io* érdeklődése». uielKvi^ty^méz^* y. Én azt hiszem,' he^yen, kon’ befolyó összegekből is fedőben évi kiadása. j \ Г r Ják ez az indok kivánja a könyv é lére nem kívánja az is, hogy minden n g^o^v*vidéki városban feznek ily közkönyí і tárak, evvel szemben városi) , hátramaradó e részben felette kirívó, hol egy könyv! Gazdag ifju, jó családból . . . Eltűnődik a reményen : „Hát ha el kél a leány !” Végig tánczolt négy farsangot, Hat majálist, mind hiába ! Bolondultak százan érte, Si bár királyné volt a bálba, Mégsem tett szert főkötőre, És a papa szörnyű mérges, S* mint a vizbe futó kapkod Ez utolsó reménységhez : „Hát ha elkél a leány !4‘ * * * Kiállítást rég bezárták, A farsang is végét járja, Papát az adósságoknak Elözönli tenger árja. Szörnyű „váltólázba“ szenved, Szegényt csak az isten ólja, Hej ! Legdrágább váltójának Nem akadt elfogadója! Mieawber W і 1 к і n s. A, a Szép nyári estén a hold méla fényét árasztja szét, s egy megtört sugár áttörve a padlás szoba piczing ablakainak üvegtábláin, halvány világosságot önt a sötét szobába. A természet nem feledkezik meg elhagyatott gyermekeiről, kiket a sors ádáz keze oly szerencsétlen helyzetbe juttatott, hogy alig van meg a betevő falatjok, s kiknek csak az a darab rongyjok van meg, mely testöket fedi. Nem hagyja el a szerencsétleneket, megadja nékik is, amit szivök hen epedve kér, ami után testök, lelkök vágyik. Bár a mosoly nem borlan arcza kis barnának, ki el tekint a távolba , bár szemében nagyog s arczárói nem tükrödzik édes, öröm, de szivében meg van az önmegelégedte. A mindennapi kenyerét a sors kiver, számára, szorgalma, keze munkájával megleli azt. Nem panaszkodik még bánatában, szenvlésében sem a sors méltatlankodása ellen, béfia tűr, szenved, elfolytja bánatát, keservét, de szívéből nem aludt ki a hévvel égő tűz láng, nem aludt ki a remény. Még így is szerencsétlensége, elhagyatossága közepett is inkább boldognak, mint szerencsétlennek , inkább megáldottnak, mint elhagytottnak hiszi magát. Anyját a kérlelhetlen halál kiragadtaélők sorából, hogy árva testvérével oly harm tanuljanak küzdve, szenvedni, bizva-bizni. Mi megtörve bár, de reménynyel telten haladni az é, rögös utjain. Kis testvére anyja halála óta is jó, felett engedékeny, tudja feledni a múlt örömeit, megszokja a jelen keserveit s mi több, már a jövőjől gondoskodik. Szorgalmasan járja az iskolát picziny hófehér kacsói napjában számtalanszo írják le a legkönnyebb betűt. Elmélázva dado s besszél önmagához s midőn a nap leszáll, s nénje dédelegve tartja ölébe, amig az álomerő nem vesz rajta s nyugalomra hajtja a játéktó fáradt testét. Ha a kis Miczike elalszik, Heléna lábhegyen lépdel s többször oda ül az ablakhoz mereven tekint ki a messzeségbe s édes ábrándokat, ezer jó gondolatokat alkot önmagának. Ez oly jól esik neki ! Lámpájokat csak akkor használják, ha kürtje sűrű sötét éj van, de ha a természetadta fény á*$