Bihari Napló, 1977

1977-05-01

A FÜGGETLENSÉG ÖRÖKÖSEI­­ A SZABADSÁGKÜZDELMEKRŐL A modern román történelem bővelkedik olyan események­ben, amelyeknek eszméi és hő­sei nem is csak történelem­­könyvek, hanem az eleven né­pi emlékezés révén jutottak a mai legifjabb nemzedékek tu­datáig. Sorsfordulókról, esz­ményképekről, történelmi hő­sökről szólnak az alábbi fiata­lok, akik a szabadság és állami önállóság korszakos ajándéká­nak birtokában építik a tudat­ban a múlt emlékezetéhez ha­sonló tisztasággal kirajzolódó szocialista jövőt. R­AT DOR KI, — Drum Nou vállalat: Akárki tekinti át a ro­mán történelmet, látja, hogy viharos múlton át jutott el e nép a nemzetközi elismertetés­hez és megbecsüléshez. Legmé­lyebb tanulság számomra e történelemből, hogy népem so­ha nem indított háborút más nemzetek ellen. A múlt esemé­nyei mindig azt mutatják, hogy Románia építőleg járult hozzá a világ kialakításához. Hőseink közül kiemelkednek azok, akik ma is eszményképként élnek a fiatalság tudatában. Stefan cél Mare, Mircea cél Bátrín, aki katona és diplomata volt, az egy­esítés harcosai hazaszeretet­re tanítanak bennünket. Valter Maracineanu kapitány és Pe­nea szakaszvezető 1877-es hő­si áldozata soha nem halvá­nyul el. De ez a föld mindig a szabadság hazája volt Itt ve­zette Dózsa is szabadságért har­coló katonáit, mert nemzetisé­gi különbség nélkül mindig ez volt az elnyomottak óhaja. MAHR SÁNDOR — Alfa bú­torgyár: A román nép egyesü­lésében rejlő függetlenségi tö­rekvések mindig előtérben ál­lottak a történelem során. Mi­­hai Viteazul tudatosította elő­ször a nemzeti egység fontossá­gát. 1877—1878 csatamezőin is az egységből fakadó erő dia­dalmaskodott. De teljesen 1944- gyel kezdődik az a vonulat, a­­mi a szabadság és az egység jegyében íródik történelmünk megvalósításai közé. Minden fiatalnak ismernie kell ezeket az eseményeket, hogy hazafiai mivoltában egyre több tanul­ságot merítsen belőlük. LAZAR YTOREL — Sinteza: A történelem egészét egy fo­lyamatnak tekinthetjük. Bure­­bista államteremtő nagysága mutatkozik meg Decebal el­szántan védekező harcaiban, a törökellenes küzdelemben, Di­­mitrie Cantemir, Nicolae Bal­cescu országmentő eszméiben. És napjainkig folytathatjuk az események felsorolását, hiszen most nyert nemzetközi tekin­télyt az egész földgolyón a ro­mán nép, Nicolae Ceaușescu elvtárs marxi-leniai elveken alapuló politikai tevékenysége révén. Burebista alatt volt legkiterjedtebb a dák állam, de hírnevünk ma a legnagyobb. DOLEANU VIOREL — Jár­műszerelvény vállalat: Talán legfontosabb történelmi követ­kezménye a függetlenségi har­coknak az, hogy Románia ál­lamisága lehetővé tette az osz­tályharc kiéleződéséhez vezető gazdasági fejlődést. Az RKP 1921-ben történt megalakulása nagyon hosszú folyamat ered­ménye. E folyamat megértése mindnyájunk számára fontos, hiszen a fiatalság harci ener­giáját a párt állította legna­gyobb mértékben a történelem előterébe. A KISZ mai felada­tai is ezek. S a hazafias moz­­gatóerőként is felfogható törté­nelmi események értékelése mellett ugyanilyen szemmel kell tekinteni a mát is, amikor mi is felelősek vagyunk min­dennapi teendőink végzésekor a jövő előtt. Szülőfölde­­n Szülőföld, szülőváros, szülőfalu, haza, hazaszeretet, a haza szépsége__ Hogyan élnek ezek a fogalmak a ta­nulók tudatában? Mit jelentenek számukra ezek a fogal­mak? Mihez kötődnek, mit juttatnak eszükbe? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ és Kaupert Ka­mélia magyar tanárnő a váradi 11. számú általános iskola pedagógusa a válaszadás igen kézenfekvő és ésszerű módját találta: villámvetélkedőt szervezett, dolgozatot íratott az iskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulóival Szülőföl­dem témával. A tantárgyolimpiászokon hasonló témakör­ben jó eredményt elért VII. ̋ és VIII.̋ osztályok ezen dol­gozataiból válogatást adunk közre. Helyszűke miatt olyan részleteket, amelyeket legértékesebbeknek találtunk. 23-án beteljesült a nép vágya, a király elűzése után és a fa­siszták felett aratott győzelem után a román nép kikiáltotta a Népköztársaságot. Mi, a mai nemzedék csak büszkék lehetünk múltunkra és elődeinkre. Boldogok lehe­tünk, hogy egy ilyen szabad, szép, független országban él­hetünk. BRAUN BÉLA VII.­­ osztály Itt születtem én Minden embernek van szü­lőföldje, minthogy vannak szülei. A szülőföld kicsinyített világ, amelyben mindennek tudjuk a helyét, hasznát és értelmét. A szülőföld azért van, hogy rajta minden ember helytálljon ... Úgy, hogy sem­mi erő, szél, földlökés vagy barbár harcok ne tudjanak rajta keresztültörni, ne tudják letiporni arról a földről, amit úgy szeret. Életünket nem is lehetne máshol elképzelni, csak itthon, az édes szülőföldön, melynek nevét mindannyian tudjuk és bátran kimondjuk, mert dicső név: Románia. Ezt a nevet hallva eszünkbe jut a szépsé­ges Kárpátok hegyvonulata, a csodálatos Fekete-tenger, eszünkbe jutnak a Ploiesti-i kőolajfinomítók, újonnan épült vízierőművek, a számtalan új város... ORBAN EDIT VII.­­ osztály Büszkék lehetünk Hazánknak dicsőséges múlt­ja van. A nagy törökverő fe­jedelmek harcoltak a törökök behatolása ellen. A törökök el­leni győzelem 1877-ben vált teljessé, amikor a román ka­tonák hősi harca árán Romá­nia kikiáltotta nemzeti függet­lenségét. A múltban a népnek nagyon sokat kellett szenved­nie és harcolnia kizsákmá­nyoló földesurak, majd a tő­kések sanyargatásai ellen. Szá­mos parasztfelkelés, munkás­harc mutatta a nép jobb élet­re vágyását. 1944. augusztus Kirándulásokon Sok kirándulás adott alkal­mat arra, hogy megismerjem szülőföldem szép tájait, szere­tett hazám kincseit. Hazánk címerében is meg­találhatók országunk gazdag természeti kincsei: a sűrű er­dők, bővizű folyók, altalaj­kincseket rejtő hegyek. Mindenhol virágok vannak, melyek különböző színükkel is illatukkal csalogatják a ki­rándulókat. Hazám városait egyre több is tömbház, park, szórakozó­­hely szépíti. Ezek a csodálatos tájak az ist beálltával sötétebb ruhába­­öltöznek, melyet a ragyogó színes csillagok halvány fény­ivel világítanak meg ... MOGYORÓSI IRÉN VII. R­osztói- Várad épületei Be kell vallanom, hogy bár­hol, bármikor Bihar megyéről és méginkább ha Váradról hal­lok valamit a rádióban, tévé­ben vagy beszélgető emberek körében, a szívem egy kicsit elszorul — szurkolok szülő­földemért. Nagyon szeretem ezt a vá­rost, büszke vagyok rá, hogy itt élek, hiszen Nagyvárad az ország fejlődő nagyvárosai közé tartozik. Szülővárosom szép történel­mi múltra tekinthet vissza. Őseink által jól megválasztott területen, a Sebes-Körös két partján, lankás domboldalak közelében épült, szépült Várad hosszú századokon keresztül. Számos műemlék jellegű épü­lete van, mely különböző építészeti stílusokat képvisel­nek. Ilyen például a vár épü­lete, a Barokk­ Palota, a me­gyei könyvtár, a Székesegyház, a Kanonok-sor. Szeretem ezt a várost szép­ségével és kisebb hibáival együtt; remélem, ha felnövök, szorgalmas munkámmal segít­hetem majd Nagyvárad előre­haladását. DOBSONSZKY KARAIÉN VIII.­­ osztály állója Turnu Severin volt. Itt sétahajóra szálltunk és meg­közelítettük a Vaskaput, meg­csodálhattuk a vízierőművet. Brassóban megtekintettük a régi épületeket és a Fekete­templomot. Hazafelé jövet megálltunk Segesvárnál, ahol 1848-ban a szabadságharcban küzdve vesztette életét Petőfi Sándor is. Tordán keresztül, ahol egyik gyár követte a má­sikat, megérkeztünk Kolozs­­vár-Napocára. Megcsodáltuk Mátyás király lovasszobrát és megtekintettük a Babes-Bo­­lyai egyetemet. E kirándulás földrajzi is­mereteinket is gyarapította. KÖMIVES ILONA VIIT­R nuWálv­ idtlll VctlUJ VUH. .Lidii ipclSScil Vi­lágították meg az utat, hűvös, nyirkos levegő csapott az ar­cunkba. Néhol keskeny palló­kon haladtunk át, egyesével. Egy nagyobb terembe érve különösen szép mintázatokat láttunk a mennyezeten — eze­ket nevezik cseppköveknek. A barlang sötétebb részeiben de­nevérek tanyáznak és néha csapkodnak szárnyaikkal... SZABÓ ÁGNES VII.­­ osztály Bar a ni­a­dlás Néhány évvel ezelőtt isko­lánk kirándulást szervezett. Váradról kiindulva első ál­lomásunk Déva városa volt. Itt felmentünk a várba, a vár maradványaihoz. Következő állomásunk Vajdahunyad. Itt megtekintettük a kohóműve­ket, a jelentősebb történelmi emlékűs­ü­veket: Vaj­dahuny­ad várát. Utána Herkules fürdőre érkeztünk, mely régi üdülő­hely. Utunk következő meg­ CORB DUMITRU — Hőerő­mű: A legújabb kor is törté­nelem. Számunkra történelem 1944 is, amikor a népi forra­dalmi erők teljesen kibonta­kozhattak. Az ifjúság a szo­cialista fejlődés legfontosabb tényezője lett. Hazánk min­den talpalatnyi földje viseli az átalakulás jeleit ettől kezd­ve, s mi úgy vesszük birtokba az országot, hogy folytassuk a kiteljesedés művét. Talán nem túlzás azt mondani, hogy az ötéves tervek maguk is történelmi korszakokat jelen­tenek, hiszen határkövekként következnek egymásután. MAJOROS JÁNOS — Nagyváradi Ruhagyár: Éppen ez tesz mindnyájunkat a tör­ténelem mai részeseivé, hogy az elődök példájából tanulva szeretjük szülőföldünket, azt a hazát, ahol születtünk. S még van egy tanulság, ami külön hangsúlyt érdemel: az együttélő nemzetiségek múlt­beli esetleges széthúzása csak bizonyos vezető körök mester­kedése miatt volt. A tömegek mindig az egymásrautaltság tudatában építették a közös hazát, amit ma, a természeti csapás viszontagságos meg­próbáltatásai után, százszoro­san szebbé fogunk tenni. RAJ DOREL : Mi sem bi­zonyítja jobban, hogy a tör­ténelem igazi hőse a millió névtelen, a nép, amelynek a­­karatát meghallották a nagy fejedelmek és vezérek, s a­­melynek tettei szebbnél szebb hagyománnyal töltik meg az irodalmi alkotások és a kró­nikák lapjait. BRAG­E FLORICA — Crisa­­na textilgyár: A fiatalok min­dennapjaiban újraélednek e­­zek a hagyományok. A Meg­­éneklünk, Románia országos fesztivál keretében tudatoso­dott ismét, hogy ezer szál fű­zi munkásifjainkat a történel­mi színtérül szolgált tájakhoz, s hogy a függetlenségi hábo­rú tízezernyi román ember­áldozata kötelező és serkentő emlékként van jelen tuda­tunkban. Ehhez persze hozzá­járul a nemzeti irodalom ala­pos ismerete is. Alecsandri, Cosbuc, Eminescu úgy tette halhatatlanná a hősöket, hogy társadalmi vonatkozású mon­danivalót is kapcsolt szemé­lyükhöz, s egyben az egysé­ges nemzeti kultúra hordozói­vá is tette őket. Valahogy úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy a klasszikus román i­­rodalom megteremtésekor a hazai történelem legszebb lap­jait is megírták. A többi mű­vészetek pedig a festők vász­nain, a szobrok és zeneművek révén hozzák közel napjaink­hoz az elődök harcos életét. Hogy szüntelenül figyelmez­tessenek, és érzéseinkben még inkább e földhöz kössenek bennünket. A prpfi Szüleim megígérték, ha jól tanulok, elmegyünk Révre ki­rándulni. Egy vasárnap ra­gyogó napra ébredtünk. El­készültünk és 8 órakor már a Rév felé induló autóbuszon ültünk.. Ahogy leszálltunk, gyönyörű vidék tárult sze­münk elé. Megmásztuk a he­gyet s ahogy letekintettünk, távolabb juhokat láttunk le­gelészni, messzire fehérlettek a napsütésben. A hegy aljá­ban folyik a Sebes-Körös, amelybe patak folyik a bar­langból. Amikor leértünk a Sebes-Körös partjára, már jó melegen sütött a nap és meg­­fürödtünk. Ezután bementünk a barlangba, ahol rengeteg . Tordai­­hasadék 1970 nyarán az iskola kirán­dulást szervezett a Tordai-ha­­sadékhoz. Miután a Királyhá­gót elhagytuk az idő hűvö­sebbre fordult. Csúcsán ki­szálltunk és megnéztük az Oc­­tavian Goga és Ady Endre emlékmúzeumot. Később to­vább indultunk, itt a Sebes- Körös már nagyon rohant a síkság felé. A tiszta, friss le­vegő után kevésbé tiszta le­vegő érződött, ha a városok következtek. A Tordai-hasadék nagyon csodálatos volt egyma­gában is, de az ott átfolyó kis patakkal még csodálatosabb. Ez a kirándulás nagyon jó volt, ezért emlékeznek rá olyan sokan, kellemesen és nagyon hamar telt el az a két nap. BESÉNYI ERNŐ VH.­­ osztály BIHARI NAPLÓ 20. OLDAL

Next