Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)

S

847 sír—SISKA SISKA-SÍVOS 84­ 1. SÍR, sér, sever ? sevér ? sih­er ? sihér ? : sepulchrum, bustum, tumba, grab NySz. 1055 : Ten­dit usque ad lean siher indeque ad aruk fee (Pannh. Tih. 1/1). [Vö. 1095: Inde per sepulchrum puelle tenditur ad vallem in qua este fossa (Pannh. 15/06).] 1193 : Inde ad leam­ Sewer (OL. D. 27). 1252 : Ibi est meta capitalis in monticulo Ozolser [a. m. sir?] vocato (uo. 369). 1264: Venit usque ad locum qui dicitur pagan­­ser (OL. D. 571, «Hont vármegye, Palahia, Kurtus folyó mellett» Szám. jegyz.). Deinde uadit ad unum mon­­ticulum qui dicitur similiter paganier (uo.). [Latin kifejezéseit 1. «pogány» a.] 1269 : Protenditur per duas metas ad quendam monticulum qui dicitur serholm [a. m­. sir?] (Múz. Jankowich, 1. Kubinyi: MTörtEml. 1.65). 1304/1464: Venit ad vnam metam Oprosir voca­tam (Múz.). 1307 : Ad vnum monticulum qui Buensere nominatur (MonStrig. 11.576). 1353 : Iuxta virgulium­­S­í­rharazthya dictum (Múz.). 1354 : Veniet ad quoddam monticulum Aproseer nominatum (Lelesz Met. Sza­bolcs 18). 1396/1403: Sepulchrum predicti fratres Salamon syn vocari asseruissent (Forrás?). 1402: Sepul­chrum predicti fratres Salamoniere vocari asseruissent (OL. D. 1430). 1427 : Prediis Pogansi­er Zylas­theleke Ekerithotheleke (Múz.). 1469 : 'J Perrarum arabilium ac pratorum fenilium et Siluarum neonon lacuum Hor­­gasthohath Adomassyn­hath [a. m. sír ?] Boganthawa­­mezeye Homokoszygeth Batthawamezeye (Lelesz Ad­a 80/12). [Vö. Munkácsi: Árja és kaukáz. elemek 539.] sír­ásó : [fossor], vespillo , totengräber NySz. 1619: Andreas Syraso (OL. UC. 18/18). sír-kő: cippus, lapis sepulchralis SI. ,· [grabstein]. 1193 : Inde ad seyr kev (OL. D. 27). 1492: Prope lapidem Serkcw vocatam (Pannh. 50/A). 2. SÍR : fleo, ploro, lacrimo, lamentor [stb.]; weinen, klagen NySz. 1456 : Johannes Syro (OL. D. 15088). 1469: Petro Syro (Veszpr. Regn. K/154). 1470: Matheo Syro (Körmend, Heim 546). 1475: Johanne Syro (OL. D. 17660). 1481: Sigismundo Syro (uo. 18534). 1494: Nicolaum Syro (Lelesz Acta 102/5). 1502: Andrea Syro (Múz. Justk). 1587 : Relicta Stephanj Syro (OL. UC. 46/74). SISAK: 1­ galea, cassis, heim, Sturmhaube NySz. 1405 : Quandam Cassidem wlgo Sysak dictam (Múz. Hanvay). 1458 : XV pilei wlgariter Sysak nigri Tres mundate (Múz. Kállay). Vna Sysak deargentata (uo.). 1462: Tres galee wlgos [így ?| Sysak iviews Vnum Barth (uo.). 1506 : Item wlgo syssak (OL. D. 26120). 1526 : Item debet vnum bokor daru tholi et vnam thecam argenteam et vnum sysak (Múz.). 1530 : Vnum aurum cum quo deaurauit Sysak (OL. Nád. 43). Syssak. Copya (OL. L. III. 16. 17). 1542 : Syssak Karwas Keztyw was (OL. Nád. 40). 1544: Attam komlosinak hog az batsanak sysakot vegen (uo. 42). 1557: Baeculae vulgo Syssak (OL. L. III. 16. 17). 1572 : Az egyk sysaknak az pofayaba orh vasaban az nyak vasaban toltokaual es mynden aprolekyaual egetembe (OL. Nád. 47). Ezwst sysakban cymer boghlar nekyl (uo.). 1599 : Egj aranjas sysak ezewst aranjas tol­tokawal es orwasawal (OL. L. III. 16. 17). 1638 : Egy ablak merő Sisak (OL. UC. 2/34). I­ 2) operculum; Sturz NySz. 1638: Ezen eőregh Koniban vagion egy io Eőregh Tűzhely, Melien vagion Egy eget bor egetö katlan, Reghi Fazekával Czieb­­revel Sisakjaval es két Cziövevel eggiüt (OL. UC. 2/34). [Vö. vas-sisak.] 1­­. SISKA : tormenti gemis ; eine art kánoné NySz. 1419 : Thoma dicto Siska [a. m. «2. siska» ?] (Zichy- Okm. VI.560). 1542 : Ibidem Tharazk veres. Ibidem szerdahely syska (OL. Nád. 40). 1549 : Tormentum partium ferreum siska vocatum (OL. UC. 75/41 1552 : Tharazk. Syska. Mozar pattanthyw (OL. N RJ 1648/27). 1553: Falconeta syska vocata (OL. U­ 50/24). 1564 : Falkonetae 3 quarum vna nimis breui Sisca vocata (01.. L. III. 16. 17). 1594 : Restal sisk agiastul No 1. Vágjon más siska ági nelkeöl No (OL. UC. 78/7). 1603: Gregorius Siska [a. m. «­ siska» ?] (Székely Okl. V.261). 1637: Egy jo hozz siska (OL. UC. 14/43). siska-pattantyú : [cvj­. 1597 : Apro mosar alite siska pattantia (OL. UC. 101/3). 2. SISKA: avis genus; ein vogel NySz. 1419 Thoma dicto Siska [a. m. «1. siska» ?­ (Zich­yOkm VI.560). 1603 : Gregorius Siska (SzékelyOkl. V.261 [Vö. 1—10. siska MTsz.] ' SIT: [opera, opus diurnum, tagschicht, täglich arbeitsperiode]. 1710 : Bányász sitvágók, egy sit utál [fizetésük] per den. 25. Erczvágóknak 1. pár éreztü is. 1. Fa­míveseknek egy sit után den. 30. Hunk-fu­toknak egy sit után den. 28. Első kovácsnak egy sit után den. 30 x/2 [stb.­ (TörtTár 1881. évf. 377 felsőbányai munkásokról). [Vö. MTsz., sikt. sitt Szeőke BánySzót. 173 ; Luntzer-Melich : Deutsche Ortsn.­u Lehnwort. 237.­ sit­fa: 1556 . In Syluis ad eandem fodinam per­tinentibus ligna Sytfa vocata brachiorum 600 (OL­UC. 99/27, nagybányai inventariumban). In Syluis ad eandem fodinam pertinentibus sunt lignorum Schüfe [így] vocata [így| brachia 1055 (uo.). |Vo. «Sitfa, régi már csak emlékezetben, de nyelvjárásban, közhaszná­latban nem élő szó. Mikor még a múlt század elején Felsőbányán tűzzel fejtettek a bányában, sitfa-nal nevezték a bányában tüzeléshez használt fát. Ma már csak a régi emberek emlékeznek reá» Sasi Nagy Imre bányamérnök közlése, 1904.­­ sit-vágó : 1710. Bányász sitvágók, egy sít után [fizetésük] per den. 25. Érczvágóknak 1. pár ércztűl fl. 1. Fa­míveseknek egy sit után den. 30. Hunk-fu­­toknak egy sit után den. 28 [stb.] (TörtTár 1881. évf. 377, felsőbányai munkásokról). [Vö. NySz.] SITE, 1. sütő. SITES, 1. sütés. SITÉT, 1. sötét. SITKE : [?]. 1679 : Csonka rőt ökör, horgas rőt ökör, kónya sitke kurtás ökör (Debrik., 1. Nyr. XXXII.158). 1680 : Sitke hegyes csonka fülű horgas ökör (uo.). [Vö. sütke MTsz. ?[ SITŐ, 1. sütő. SIV, 1. süv. SIVATAGOS : [horrendus ; schrecklich, entsetz­lich ?; plorans ; weinend ?J. 1422 : Stephanus Sytia­­thagus (OL. D. 11283). [Vö. sivatag NySz.; 1. sivatag MTsz. ?] ... SIVEG, -ÉS, 1. süveg, -és. SIVO: plangens, vociferans; heulend, brüllend NySz. 1464 : Nicolai Sywo (Lelesz Acta 75/18). 1469 : Mathias Sywo (OL. D. 32365). 1472 : Albertus Sywo (Múz. Kisfaludy). 1478: Paulum Sywo (Körmend, Heim 590). 1522: Clemens Sywo (OL. D. 37004). Demetrius Siwo (no. 37328). SÍVÓS? : [plangens, vociferans, heulend, brüllend]. 1504 : Johannes Syivos [a. m. sivós ?] (Múz. Kállay). Magyar oklevélszótár Szamota.indd 457 2013.01.14. 20:35:17

Next