Borászati Lapok – 25. évfolyam – 1893.
1893-03-26 / 13. sz
XXV. évfolyam. Egész évre . . . 5 frt 6 kr. Fél évre . . . . 2 frt 50 kr. Negyed évre . . 1 frt 25 kr. A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 forint. 13. szám. Budapest, 1893. márczius 26. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek: A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők. rr rr r SZOLOMIVELESI ES BORASZATI HETILAP Megjelen minden vasárnapon. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: BAROSS KÁROLY. * Főmunkatárs: ENGELBRECHT KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Üllői út (Köztelek) Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. Tartalom: oldal A hegyközségekről ... 133 A kaliforniai betegség 134 A bornak vászontarlányokban való szállítása. Ali János ... ... ... ... ... ... 135 Kimutatása ama községeknek, a melyek határában az 1892. év végéig a filloxera jelenléte hivatalosan megállapittatott ... ... ... ... ... 136 Kérdések és feleletek 136 Különfélék 138 Vegyes hirek ... 137 Fásatási tanfolyam. — Uj amerikai szőlőtelep. — Községi faiskolák. — Borkiállítás Szegeden. — Magyarország borkereskedelme 1892-ben. — Borbehozatal Fiuméba. — A muraszombati gazdasági síkegyesület. — Olasz borok Ausztriában. — Jdapest bora és husa. — Dongakivitel. Olaszszág borkivitele az 1892-ik évben. — Olasz boráméban. Tudósítások ... ... ... 138 A «Borászati Lapok» vesszőkészlete 138 Szerkesztői és kidóhivatali üzenetek ... ... ... 138 A hegyközségekről. (Folytatás.) Előbbi czikkünkben megemlítettük, hogy a hegyközség megalakításához a törvényjavaslat szerint meghatározott területminimum 50 k. hold s a birtokosoknak szintén törvénynél fogva megállapított minimális száma (t. i. 20 birtokos) szükséges. Félreértések kikerülése végett azonban már itt megjegyezzük, hogy e két kellék nem feltétlen, hanem csak feltételes kívánalom, vagyis a hegyközség a már ismertetett módon, t. i. a birtokosok számszerinti, de egy harmadrész birtokaránynyal kombinált többségének akaratából csak akkor alakulhat meg a többi birtokosra s a terület többi (kétharmad) részére nézve is kötelezőleg, ha a terület legalább 50 kat. hold s legalább húsz fizikai, vagy jó1 személy birtokában van. Hegyközség alakítását azonban a törvényjavaslat megengedi ott is, ahol e feltétel hiányzik, csak hogy ez esetben, ahhoz az összes birtokosok hozzájárulását kívánja. Ha tehát például egy 30 holdas terület tizenöt gazda birtokában van, ezek is alakíthatnak hegyközséget, de nem a birtokosok többségének akaratából, hanem csak akkor, ha abba valamennyi beleegyezik. Megengedi továbbá a törvényjavaslat azt is, hogy egészen külön álló kisebb területek birtokosai a határban levő hegyközséghez csatlakozhassanak, de reájuk a hegyközségi kötelékből származó terhek viselését csak annyiban terjeszti ki, amennyiben a hegyközségi kötelékben szolgáltatható előnyöket igénybe veszik. Az ily különálló kisebb területek birtokosainak felvétele a hegyközségi kötelékbe nem tagadható meg, vagyis a hegyközségi kötelékbe való belépés az ily birtokos által szabad elhatározása alapján gyakorolható jog, ellenben az ily birtokos felvétele, ha kívánja, a hegyközségre nézve törvényben gyökerező kötelezettség. Végül intézkedik a törvényjavaslat arra az esetre i, ha egy határban két vagy több oly különálló terület van, amelyekre nézve a hegyközségi alakulás feltételei és kellékei meg vannak. Az ily területeken a birtokosok számszerinti általános többségének akaratához képest közös hegyközség, vagy külön hegyközségek alakíthatók. Ha kérdezzük, hogy miért állapították meg a törvényjavaslat tervezői a birtokosok számszerinti többségének, birtokarány szerinti egyharmadának akaratától függő hegyközségi alakulásnál a területminimumot s a birtokosoknak bizonyos minimális számát, ugy erre csak azt válaszolhatjuk, hogy azok az érdekek, amelyek istápolására a jövendőbeli hegyközségi szervezet hivatva lesz, csak ott vetkőznek ki a magánügy jellegéből s csak ott emelkednek a közügy szférájába, ahol nagyobb kört érintenek. Nem szabad felednünk, hogy a hegyközség saját érdekviszonyaira nézve megfelelő (községi) jog-és hatáskörrel lesz felruházva, ennélfogva legalább részben bírnia kell olynemű előfeltételekkel, aminőket a községekről szóló törvény a közigazgatási községek alakulására nézve állapít meg. Közigazgatási rendszerünk szellemében tehát a közigazgatási községek szervezetének analógiáját a hegyközségek létesítésénél figyelmen kívül hagyni nem lehetett. A felett lehet vitatkozni, hogy az 50 hold s a 20 birtokos elegendő-e vagy sem arra, hogy a szőlőmivelés érdeke oly közügygyé váljék, a melynek intézésében a számszerinti kisebbség (de a birtokarány szerint esetleg többség) az érdekelt többi birtokos akaratának magát alárendelni kényszerüljön, de hogy e czélra a területnek s a birtokosok számának valamely kombinált mértékét meg kellet állapítani, az azt hiszszük, nem szorul további indokolásra. A szőlőmivelés különleges érdekeinek szempontjából az 50 hold s a 20 birtokos, úgy véljük, hogy nem sok, de nem is kevés. De indokolt az is, hogy a birtokosok számának valamely minimuma állapíttassék a hegyközségnek az említett értelemben való létesítésénél, mert ha a hegyközség alakításához csak terület kívántatnék, tekintet nélkül a birtokosok számára, megtörténhetnék, hogy a homokterületeken, ahol nem ritkán egy birtokos 50 vagy több holdat ültet be szőlővel, ez egy birtokos maga alapítna hegyközséget. Ez ellenkeznék a községi közigazgatás, de természetszerű fogalmával is, mert e fogalom többek társas együttlétét tételezi fel; de nem volna helyes az sem, hogy a csekély számú tagból álló társas közösségben a többség akarata kényszerítőleg érvényesülhessen, mert ott, ahol kevesen foglalkoznak egynemű termeléssel az egyesek érdeke az egyesek különálló működése által is rendszerint biztosítható és megóvható. A törvényjavaslat ily esetekben is megengedi ugyan az érdekközösségnek hegyközségi alakban való nyilvánulását, de nem majorizálás útján, hanem csak az összes érdekeltek közös akaratából. Még egy kelléke van a hegyközség alakításának: a terület összefüggése. De e kellék nem feltétlen, mert a törvényjavaslat megengedi, hogy ha a hegyközségnek majorizálás útján való megalakításához szükséges minimális terület összefüggését egy vagy több helyen oly közbeeső kisebb, de az egész terület térfogatának egy negyed részénél nem nagyobb birtokrészletek szakítják meg, amelyek sem eddig nem használtattak szőlőmivelésre, sem jelenben nincsenek szőlővel beültetve. A szabadalmazott Knittelfeldi JGgGGzes azurin (1 forint 50 kr. kgr.) kizárólagos főraktára a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, Budapest. — Sürgönyczim: MeiZőgazdák, Budapest. 151 Mai számunk oldalra terjed.