Borászati Lapok – 75. évfolyam – 1943.
1943-01-02 / 1. sz.
1843 január 2. Az 1 184-as év gazdasági szemszögből nézve! írta : Kullmann László Azt hiszem, hogy a gazdát semmi sem érdekli annyira, mint a legközelebbi jövő. A mult — lett légyen az jó vagy rossz — hamar feledésbe megy és ha a termés jó volt, arról a gazda nem szeret beszélni, ha pedig rossz volt a termés, úgy szeretné már előre látni a jövőt, hoggy várjon az a múlt kieséséért fog-e kárpótlást nyújtani. Természetesen a jövőbe látni emberileg lehetetlen és ha én most mégis a jövőről akarok írni, ezt csak azért teszem, hogy felhívjam a gazdák figyelmét olyan körülményekre, amelyeknek a bekövetkezésére különösebb jóstehetség nélkül is számítani lehet és számítani kell. A gazdákat elsősorban a termelés kell hogy érdekelje. Országszerte beérkezett hírekből és személyes meggyőződésből is állíthatom, hogy az 1942-es év, ha nem is produkálta mennyiségileg azt, amit tőle még augusztus végén, sőt szeptemberben is vártunk — de a Viszonylag tűrhető, jó közepes termés mellett még egy öröksége van ennek az évnek —, az általában beérett, egészséges vessző. Egy közepes, vagy jó termésnek az alapja tehát a vesszőkön keresztül már adva van. *A szőlőket a nedves időjárás miatt mindenhol rendesen be lehetett takarítani. Ebben a tekintetben sincs hiba. Ha tehát a szőlők szépen áttelelnek, úgy sor fog kerülni a megmunkálásra és védekezésre. Miután az ország szőlőinek az oroszlánrésze kis kezekben van, ezeknek a figyelmét szeretném felhívni arra, hogy megmunkálás és védekezés tekintetében kövessenek el minden telhetőt, hogy azt a termést, amit a természet kínál, meg is tartsák és le is tudják szüretelni. A nagyobb birtokosok bizony előreláthatólag a 43-as évben munkaerő tekintetében bajban lesznek és rendkívül helyesnek tartom az Országos Egyesületnek azt az intenzív munkáját, amelyet ebben az irányban fejt ki, hogy azon szőlőbirtokosoknak, ahol a munkáskérdés nehéz, igyekszik katonai, illetve munkaszolgálatos segítséget szerezni. Meggyőződésem, hogy ez menni is fog annál is inkább, mert ma a bort nem tartják, mint termelési ágat, úri passziónak és tisztában van minden felsőbb hatóság vele, hogy ez a termelési ág is milyen gazdasági értéket tartalmaz. A védekezőanyagok tekintetében pedig — bár erről a termelés még nem igen tud, de — folyamatban vannak az intézkedések, ami annál is fontosabb, mert ma a védekezőanyagoknak nemcsak az előállítása jár fokozottabb nehézséggel, hanem elsősorban a szállítás is. Minden védekezés időhöz van kötve, de valamennyi között talán a legérzékenyebb a peronoszpóra elleni védekezés, amely néha csak órákon múlik és ha a gazda nem a legmegfelelőbb időben végzi, ezzel óriási károkat idéz elő magának. Sajnos, a peronoszpóra ellen még ma is az egyetlen és legkitűnőbb szer a réz. Ez — pedig tudjuk — minden háborúban kevés van és így számolnunk kell már ma is azzal, hogy a szőlősgazdák ebben az évben nem fognak anynyi rézgálichoz juthatni, mint a múlt évben. A kormány azonban el fog követni mindent, hogy pótanyagokhoz jussanak a gazdák, de már most, e helyről is felhívom a figyelmét mindenkinek, hogy úgy a rézgálicot, mint a rézmészport és a forgalomba kerülő egyéb pótanyagot szerezze be magának, amint arra lehetőség nyílik és ne hagyják az utolsó pillanatra a beszerzést. Sajnos, éppen a kistermelőknél tapasztaljuk azt is, hogy ugyanakkor, amikor a kormány és az illetékes testületek tőlük telhetőleg mindent elkövetnek, hogy kísérletezés alapján állapítsák meg egyrészt azt a minimális mennyiséget, amelynek oldata még ténylegesen használ, másrészt azokat a pótanyagokat, amelyeknek jótékony hatása bebizonyult, mégis sokan vidéki pletykára és felelőtlen elemekre hallgatva vagy nem követik pontosan az előírásokat a védekezőszerek felhasználására vonatkozólag, vagy pedig felülnek lelkiismeretlen ügynököknek, akiktől teljesen értéktelen, a minisztérium által nem engedélyezett szereket vásárolnak olcsón, vagy drágán és az egész termésüket kockára tezik, mert még szerencséjük van akkor, ha ezek az engedély nélkül forgalomba hozott szerek annyit használnak csak, mintha vízzel permeteznének, de előfordulhat az is, hogy ezekben olyan ártalmas anyagok vannak, amelyek a szőlő levélzetét és a termést is tönkre- is teszik. Ebben a tekintetben a védekezőanyagok beszerzésén és szétosztásán kívül rendkívül nagy szerep vár a hegyközségekre és a hegyközségi tanácsokra. A hegyközségi tanácsoknak kell már jó előre a hegyközségeket beszervezni és irtóhadjáratot indítani a hegyközségeken keresztül az ilyen lelkiismeretlen kereskedők és engedély nélkül forgalomba hozott szerek ellen. Ott, ahol a hegyközségek működésben vannak, ez a munka nem nehéz és sok helyen már a múlt évben is már sikeresen megtették. A termés megindulásáig pedig a tanácsnak lehetőleg minden egyes községben előadást kell erről tartani, mert ha azt a védekezőszert, amit a kormány a gazdák rendelkezésére bocsát, előírás szerint és jól használja fel a gazda, úgy egy normális évben ez elegendő lesz arra, hogy a termését megmentse. Ha isten ments, egy nagyobb esős év előtt állunk, akkor is a kormány gondoskodni fog arról, hogy valamilyen pluszmenynyiség erre tartalékolva legyen. Jól indulva és lelkiismertes, gondos megmunkálás mellett az idei termés után is, ha csak közepes időjárást remélünk, biztosítottnak látom, hogy az 1940 és 1941 katasztrofális évek nem fognak bekövetkezni. Szeretném azonban a gazdatársadalom figyelmét felhívni arra, hogy az Alföldön, ahol az utolsó két évben a gyümölcsfáknak egy nagy része kipusztult, ne telepítsenek megint úgy, mint azelőtt, annyiféle fajtát, mint amenynyit azelőtt ültettek. Igyekezzenek a gazdák végre áttérni vidékenként valamilyen gyümölcstípusra és ebből is a legmegfelelőbb fajtákra. Egyrészt az értékesítést könnyítik meg, másrészt ki kell végre küszöbölni az értéktelen gyümölcsfajtákat, mert a gyümölcsfa ugyanannyi gondozást igényel és ugyanannyi árnyékot vet a lombalja, akár jó minőségű akár rossz minőségű gyümölcsöt termel. Ez is a Hegyközségi Tanácsok gondja legyen, mert ma már végre ott tartunk, hogy mindegyik termelővidék hídja azt, hogy az ő talajának milyen gyümölcsfajták és azon belül is melyik felel meg a legjobban. Ha jót termelünk, semmi gondja sem lesz a gazdának azzal, hogy azt értékesíteni is tudja. Ez áll úgy a borra, mint a gyümölcsre. De gondolnunk kell a jövőre is, mert ha a háborúnak vége lesz, úgy hasonlóképpen ahhoz, mint ahogy az első világháború után volt, még egy darabig mindent viszonylag jól lehetett értékesíteni, de ha megjön a kiegyenlítődés a mezőgazdasági és az ipari termelés között, úgy az értékesítésnél nehézségek fognak bekövetkezni, mint annakidején. Ezt parírozni nagy előrelátással, gondossággal és főleg a minőségek szigorú megválogatásával lehet csupán, mert ami azután az értékesítést még jobban elősegíti az már olyan dolog, amelyet a gazdák csak a kormánytól várhatnak. Nézzünk tehát az új esztendő elé optimisztikusan, mindenki a maga helyén tegyen meg mindent abban a biztos tudatban, hogy a gondviselés kegyelmes lesz hozzánk és abban a meggyőződésben, hogy a munkánkkal elsősorban saját magunkat, de nem utolsó sorban hazánk érdekeit is szolgáljuk. PONTOS Meillék*fc«t C7*rC6i ••imt.lavicitokat •(/ hét«a ball) kGuil ERDÉLY ÉS SZABÓ ti.». MÜRZKBOYÍC Budapest, IX., Liliom utca 41*. «S 4 SZAKÍJZIETEK Telefons 132—395 es 133—574. fMaSrendl ralarenelik 2 Nemcsak mi, akik jelenleg irányítjuk a Borászati Lapokat, hanem az egész magyar szőlősgazdatársadalom hálás lehet azért az idealizmusért, amellyel a szőlészeti és borászati ügyeket e csendben dolgozó és soha nem lankadó munkatársaink előbbre vitték és előbbre viszik ma is. Tudjuk, hogy a jövő sok nehézséget és bizonytalanságot rejt magában, de az bizonyos, hogy lapunk szerkesztőségét és munkatársi gárdáját csüggedést nem ismerve és továbbra is Entz Ferenc és a többi nagy agrár férfiú szellemében munkálkodva fogja találni. Befejezésül pedig idézzük Entz Ferenc buzdító sorait, amelyekkel a Borászati Füzeteket megindította: „Fel tehát hazám boros gazdái! Mi is százezrek vagyunk! Tekintsünk a méhek eszélyes és szorgalmas népére s követve őket nem maradhat el a siker, mely milliókra rúg s amelynek birtokában nemcsak mi magunknak, hanem egy országnak lehetünk támaszai, hasznos polgárai." A hetvenötödik újév alkalmával is Entz Ferenc szellemében kívánunk boldog újévet minden magyar szőlősgazdának. » M »• t M m c n t !• n A hordót kíméli A bor zamatját megóvjál kéncsövek „AURORA" Vegyipari Re«T„ Nagyvárad, Téglanyár-UI. 16* Burás:/, at! Lapok 1. szám oQRIAFLANYKOCSIK Kifogástalan állapotban, minden nagytagban, berendekerkezettel K 423 Tartánykocsi és Borforgalmi R.-T. / j és Wleizger Róbert és Társa Ottímközössége Budapest, VI. Szer., Eötvös-u. 25/a. száír faviratcim „í¥i«t*jeriu»" Tel.: 122-431, 124-220 1¥5 millió lil bor Európa idei termése A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet összefoglaló jelentést adott ki az 1942. év borterméséről. A francia termést 50 millió hl-re becsülik a tavalyi 42,5 millió hl-rel szemben. Az olasz termést a tavalyi 36 millióval szemben 38 millió hbre teszik, Spanyolországban 17 millió hektoliter bor termett. A román termést kielégítőnek tartják, a portugál termés 6,7 millióra becsülhető. Jó eredménnyel járt a görög szüret. Svájc 775.000 hl-tért szüretelt a tavalyi 850.000 hl-rel szemben. A szerbiai borvidéken igen jó volt a termés. Algírban 15.000 hl borra számítanak. Tuniszban kedvező volt a szüret. A római Nemzetközi Intézet mindent egybevetve, 175 millió hektoliterre becsüli az 1942-es európai bortermést, amely a múlt évi eredménynél 8 százalékkal, az 1940. évinél pedig 17 százalékkal jobb. Kiskunmajsa idei bortermése. A kiskunmajsai hegyközség jelentése szerint az 1942. évi termés 2600 kat. holdról kb. 19.000 hl-t tett ki. Az átlagos termés alapjául csak 1600 kat. hold szolgál, miután kb. 1000 holdon semmi sem termett. A Gazdák Biztosító Szövetkezete Kápolnás Ödön igazgató és Halácsy Dezső sajtóelőadó szerkesztésében gyönyörű kiállítású, nyolc színben nyomott albummal lepte meg üzletfeleit. Az emlékalbum a háborús nehézségek, valamint nehéz anyagbeszerzés ellenére külsejében és tartalmilag méltó a Szövetkezethez. A magyar biztosítási életben ehhez hasonló kiadvány eddig még nem jelent meg. 108 ORKOVET Préselt és szárított seprőt állandóan vásárol a legmagasabb naptáron, pincegazdasági cikkeket és szőlőkártevők elleni védőszereket legolcsóbban szállít LINDNER DÁNIEL Budapest, V., ALI kormány u. 23 Telefon: 119-418 és 119-427 Sürgönyeim: ,,LINDACID" Budapest