Bőripari Dolgozó, 1972 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Mit kívánok­­ -mit várok az új esztendőtől? Tóth Imre, Tisza Cipőgyár küllyneldös Könnyűnek látszik a kérdés, de nehéz rá vá­laszolni. Ku­lúrfelelős vagyok, s ez a beosztás magában foglalja az agi­­tációs, propaganda mun­kát, a kulturális és a tö­megsport tevékenységét, bersmerete. Legközelebb a tömegsport áll a szí­vemhez. A sportolók, a fiatalok lendülete ma­gával ragad másokat is.­­ Amit ettől az évtől várok: a szakszervezeti oktatás sikeres befeje­zése, tömegsportban hasonló sikerek a tavalyi­hoz, még tovább növekedjék a tömegsportban résztvevők száma, s az embereknek­ találják meg számításukat munkában, művelődésben, sportban egyaránt. — Magamnak, a sok társa­dalmi munkám mellett egy icipicivel több sza­bad időt. Feleségem is elfoglalt ember — ha­sonló „cipőben jár”, mint én. Van egy 9 éves és egy 8 hónapos kislányunk, velük szeretnék több időt eltölteni.­­ Valamennyiünknek pedig bé­kés, boldog új esztendőt. Szabó Attila, Tisza Cipőgyár KISZ-b­ikát Két nagy feladat áll előttünk: a közelmúltban lezajlott KISZ Vili. kong­resszus határozatainak végrehajtása, munkater­vünk elkészítése. A másik jeles esemény 1972-ben a KISZ zászlóbontás 15. év­fordulójának köszöntése. Adódnak feladatok, tennivalók már most, év elején. Az alapszervezetek vezetőségeit — többségében új tisztségviselők — felkészítjük, kiképezzük feladataik ellátására. Házi vezető­képző indul, nem kevés munka jól, pontosan megszervezni, sikerrel végigvinni. Ami még munkánkhoz tartozik, nagyon is „tartozéka” eredményes munkavégzésünknek, hogy válla­latunk, a Tisza Cipőgyár 1972-ben fejlődjön, javuljon termékeink minősége- és ezt a KISZ még hatékonyabban segíthesse! 800 K­ISZ-ta­­gunk van, felénél több dolgozik szocialista brigádokban. Hát ezt kívánom: a felsoroltak sikerét, gazdag tartalmát. — Magamnak, két kislányommal, feleségemmel szeretnék együtt üdülni, és még ebben az évben megkezdeni a Könnyűipari Műszaki Főiskolát. Erdei Sajcs, Bőripari Vállalat, osztályvezető Hadd gondolkozzam egy pillanatig!... Először is azt szeretném, ha ebben az évben is olyan nyere­ségesen dolgozna a válla­latunk, mint 1971-ben Igaz, még nem tudju,­­mennyi pénz lapul májd a borítékben, de úgy gon­­dolom, elégedettek lehetünk. Voltak nehézsé­geink, s ezeket az új évben minimálisra sze­retnénk csökkenteni. A magánéletben komoly gondot okoz, hogy kevés a bölcsőde, óvoda Saját bőrömön érzem, éppen ezért jó lenne ha nagyobb számmal épülnének és kisfiam elhelyezését is biztosíthatnánk. Nyereség, bérfi­zetés, bölcsődei probléma megszűnése — ez a három tényező elégedett emberré tenne. Borbély Irén, Mszmal őrgr­ár, tőrvegyész Mindenekelőtt szakma tudásomat szeretném bő­víteni és elmélyíteni Mint más iparágakban. A bőrgyártás­ területén is szinte napról napra szü­letnek újabb eredmé­nyek. Szükség van újabb­­­j szakterületek megismeré­sére is. Nagyon érdekelnek a számítógépek szívesen „segítségül hívnám" őket a bőripar­ba is. Másik tervem az, hogy ez évben sze­retnék államvizsgát tenni a német nyelv­ből ... Brigádunkkal részt veszünk a bőripar dolgozók szellemi vetélkedőjén, jó lenne he­lyezést elérni!... Szívesen utazom, remélen ez éve­n is lehetőségem nyílik egy hosszabb utazásra. Nagyjából e terveim valóra váltásá várom... Kövess László, Duna Cipőgyár, alap­szervi párttitkár — Nagyobb megértés« szeretnék az emberektől Ne mindig csak magukr gondoljanak — a közön, rossz tanácsadó, éppúgy mint a sértődöttség. Tök jóindulatot tanúsítsana egymás iránt, mi hibák,­­ ne az emberek ellen har­­c­oljanak. A jelenlegi gazdasági életben na­gyobb összefogásra van szükség, ha eredmé­nyeket akarunk elérni. Jó lenne, ha ez évbe úgy dolgozhatnánk, hogy legyen a vállalatnak nyeresége! Szeretnék több időt együtt lenn a családommal, mert bizony 1971-ben sok időt fordí­­ttam társadalmi, politikai tevé­kenykedésre... Tan Rozália, Buna Cipőgyár, szakasz fia a műhelynek, a munkahelyemnek kíván­hatnék valamit, elsősor­ban­­azt szeretném, hogy 1972-ben jobb, nyugod­­tabb körülmények között dolgozhassunk, mert az elmúlt évben sok gon­dunk és bajunk volt. Fő gondolatom ez évben az, hogy „komoly” lépés előtt állok. A nyáron férjhez megyek, jöven­dőbeli férjemmel együtt járunk iskolába, ott ismerkedtünk meg. Ha a második évet is olyan eredménnyel tudom zárni, mint a tava­lyit — 4,5 volt az átlagom, — nagyon elége­dett leszek. Esti András, Alföldi Cipőgyár, latei gyáregység főmérnöke Akadozik a felsőbőr és a kellékanyag-ellá­tás. Erre az évre tehát jobb anyagellátást kí­vánnék. Nagyon nehéz ugyanis egyenletesen jó minőséget biztosítani, ha nem kapjuk meg folyamatosan az anyagot. Ez számokkal bizo­nyítható. Elég megnézni egy termelési jelen­tést: amikor nincs fennakadás az anyagellá­tásban, a minőségi mutató ugrásszerűen nő. Ha órákra sőt napokra le kell állni a terme­léssel, lazul a munkafegyelem is az emberek türelmetlenek és idegesek. Ezért folyamatos anyagellátást kívánunk. Benkó János, Simontornyai Bőrgyár, tervosztály­vezető Az én kívánságom azt hiszem, a gyár valameny­­nyi dolgozójának is kí­­vánsága. Szeretnénk, ha ebben az évben nem len­nének eladási problémá­ink, ha az áru, amit ter­melünk, nem maradna a raktáron. 1971-ben na­gyon sok gondot okozott nekünk, hogy a partnereink sok megrendelést lemondtak. Igye­kezni fogunk, hogy a minőségi követelmé­nyeknek maximálisan eleget tegyünk. Szajki László, Simontornyai Bőrgyár, szenyvíztisztító-telep vezetője 25 millió forintos beruházással épült fel a szennyvíztisztító-telepünk, és állíthatom, hogy rendkívül jó hatásfokkal üzemeltetjük. Az időnként előforduló fogyatékosságokat, az üzemeltetés esetleges nehézségeit a­­vízügyi hatóságok mégis rendkívül szigorúan bünte­tik. Jó lenne, ha több megértéssel, gondosabb körültekintéssel ítélnék meg ezeket az ese­teket, hiszen a mi üzemünk esetében igazán nem arról van szó, hogy nem tartjuk tiszte­letben a vizek tisztaságának védelmét. — Mint a pártszervezet oktatási felelőse, ugyan­csak sokat várok ettől az évtől. 1971-ben so­kat dolgoztunk azon, hogy emeljük a színvo­nalat; nagyon gondosan választottuk ki az oktatókat, minden egyes emberrel személye­sen megbeszéltük milyen oktatásra volna a legcélszerűbb járnia. Ennek az előkészítő munkának szeretném látni 1972-ben az ered­ményét. * Bankó Hóhort, Biszmitbörgyár, tetei gyáregység KISZ-titkáre Csak másfél éve dolgozom Tatán Pestről kerültem ide, tatai lányt vettem feleségül. Úgy érzem, hogy ez idő alatt sikerült beil­leszkednem a gyári közösségbe, szeretem a munkámat. Sokat tanulok, most szerzem meg a harmadig középiskolai végzettségemet. Van, egy gimnáziumi érettségim, egy közgaz­dasági technikumi végzettségem és most vegyipari technikumba járok. Szeretném, ha ebben az é­vben is jól sikerülnének a vizs­gáim.­­ Az elmúlt évben nagyon érdekes munkába kapcsolódtam be: tagja vagyok a tanácsi laká­felosztó és felmérő társadalmi bizottságának. Kijárunk helyszíni szemlére, alaposan megismerjük a lakásigények körül­ményeit, hogy aztán valóban igazságosan dönthessünk az igényjogosultságról. Erdélyi József­né, Bp. Bőr- és Míranyafffeldolgozó szekszárdi gyáregysége Legyen munkalehetőség és legalább annyi pénz, mint 1971-ben volt. A múlt évben ugyanis sok­kal több jutalmat kap­tunk, mint az elmúlt években együttvéve. Ezért a munka is végabban ment Jobb érzéssel áll­tunk a gépek mellé dolgozni, mert tudtuk, hogy a gazdasági vezetés, a párt, a szakszer­vezet részéről nemcsak erkölcsi, de maxi­mális anyagi megbecsülést is kapunk. — Azt várjuk 1972-től, hogy vezetőink tovább­ra is tegyenek meg mindent a dolgozók ér­dekében és a kialakult jó kapcsolat tovább erősödjön. Tanácskozott központi vezetőségünk (Folytatás az 1. oldalról) — 1955-höz viszonyítva az állami cipőiparban a terme­lés 15 százalékkal növekedett 5 év alatt, ezzel szemben a tanácsi és szövetkezeti válla­latoknál ezen idő alatt a ter­melés megduplázódott, mint­egy 215 százalékkal növeke­dett.­­ Hasonló a helyzet az ér­tékesítés vonatkozásában is. 1965-höz viszonyítva szinte változatlan. A ma érvényben levő vállalati bér- és jövede­lemszabályozók viszont nagyon szigorúak, s megkövetelik, hogy a bázis­évhez viszonyítva lényegesen jobb eredményt ér­jenek el. S úgy érzem, itt kell valamit segíteni, mert az ál­lami és a szövetkezeti ipar között ilyen nagy eltérésnek nem szabad lennie. Pardi Kiss Tibor, a Minő­ségi Cipőgyár szb-titkára szintén a bérezéssel foglalko­zott: — Az a gondolat vetődött fel bennem, hogy a szakmánk bérezésének elhelyezkedésével foglalkozott-e valaki az illeté­kesek közül? Milyen hasznot hoz a népgazdaságnak ipar­águnk és ennek megfelelően van-e elismerve a bérezésben? Véleményem szerint nem! A másik kérdés, amely úgy ér­zem igen irreális: a termelési adó. Régebben azért kellett be­vezetni a termelési adót, mi­vel egyes vállalatok a rubelt 49 forint alatt termelték ki. Vajon olyan nagy bűn ez, hogy büntetni kell a vállala­tokat? Úgy érzem, ez a ren­delkezés idegét múlta és gá­tolja a fejlődést. Csikós Pál, a Tisza Cipőgyár szb-titkára a minisztérium és a szakszervezet kapcsolatával foglalkozott. Véleménye sze­rint a minisztériumban dol­gozó elvtársaknak több tájé­koztatást kellene nyújtani munkájukról. Ezáltal kedve­zőbb kapcsolat alakulna ki a két szerv között és jobban is­mernék egymás problémáit. Felszólalt még Jobbágy Gyula, a Duna Cipőgyár szb­­titkára, Karika Kálmánná, a Pannónia Szőrme szb-titkára, Bartók Kálmánná, a Szombat­­helyi Cipőgyár szb-titkára, Barabás Bálint, Kiss Károly és Nezvál Ferenc. Ezután Pesti elvtárs vála­szolt a kérdésekre és hozzá­szólásokra. Az 1972-es szemé­lyi jövedelmekkel kapcsolat­ban elmondta: az előzetes felmérések azt bizonyítják, hogy az előirányzott összeget a vállalatok nagy többsége el­éri. Ehhez azonban szükséges, hogy munkánk eredményessé­ge is növekedjék. A minisztériumi, valamint a tanácsi és szövetkezeti vál­lalatok személyi jövedelmét érintve elmondta a miniszter­­helyettes: több olyan rende­let is megjelent, amely azt bi­zonyítja, hogy teljesen egysé­ges szabályozók érvényesülnek a szövetkezetek és az állami vállalatoknál. Megjelent to­vábbá olyan általános rendel­kezés is, amely a jövedelem színvonalát is szabályozza, il­letve korlátozza.­­ A Minőségi Cipőgyár helyzetét sokold­alúan és rész­letesen vizsgáltuk—mondotta. Elismerjük, hogy a belső prob­lémák mellett az új szabályo­zók a megállapított termelési adó is megnehezíti a vállalat helyzetét. Részünkre sem mindegy, milyen eredmény­nyel dolgozik a gyár, mivel az iparon belül jelentős helyet foglal el — fejezte be vála­szát a miniszterhelyettes, a szellemi vetélkedők országos találkozóját, amelyet 1972-ben megrendezünk. Úgy gondol­juk, hogy az egyéb tanulás lehetőségek mellett ezzel is növeljük azok számát, akik többet akarnak tudni holnap mint ma. S ha ezt elérjük, jó ügyet szolgálunk. — A kongresszus határozata és az 1971/72-es program fon­tos feladatként jelölte meg a rétegekkel való foglalkozást Ebből a szmpontból a nők ér­dekében végzett munkánk vol a legeredményesebb. E célba tárgyalta meg elnökségünk többek között a gyermekgon­dozási segélyben lévő kisma­mák helyzetét. — Az érintett anyák dönt többsége igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt. Há­rom év előtt azonban mint­egy 10 százalékuk visszatér munkába. Az elnökség azt­­ megállapította, hogy a három év lejárta után sokan kilép­nek a vállalattól. — Úgy gondolom, a dolgo­zók többségének egyetértésé­vel találkozik az az intézke­dés, amely szerint 1972. janun elsejével gyermekenként 10 forinttal felemelik a család pótlék összegét. Vonatkozi ez az egyedülálló szülőkre , a három, vagy többgyermeki családokra.­­ Bizonyára érezteti más hatását a másik jelentős in­tézkedés is, amely a nyugdí­jasokra vonatkozik. Célja: egy­részt a nehéz munkaerőhely­zet javítása, s nem utolsósor­ban pedig szociális jellege, mi­vel a 700 forinton aluli nyílt díjasok korlátlanul dolgozhat­nak a teljes nyugdíjfolyósító mellett. — Nagyon fontos felada­nak tartjuk az ifjúság és műszakiak között végző szakszervezeti munkát. Épp­­­ ezért a Duna­ és a Bonyhai Cipőgyár alapszervei tapaszta­lata alapján elnökségünk meg­tárgyalta a tevékenységet, ami­lyet hasznosítás cél­jából a map­szerveinknek megküldtünk. — Foglalkozott elnökségül az 1971-es évi üdülés helyze­tével. Úgy érzem mind army­unk nagy megelégedésére , mondhatom: soha nem fidsitt még eny­nyi dolgozó, mint 1971-ben. Közel 8000 felnőtt és 2100 gyermek. Minden lehetőségünk megyl arra, hogy 1972 ben ez a szál tovább növekedjen. Tájékoztatás szakszervezetünk XVIII. kongresszusa óta végzett munkáról A második napirendi pont előadója Turzó László főtitkár volt. Bevezetőjében röviden tájékoztatta a központi vezető­séget a kongresszus óta vég­zett munka főbb tapasztalatai­ról. — Célunk és feladatunk volt — mondotta — a kong­resszus anyagának és határo­zatának ismertetése a tagság­gal. Ennek érdekében szak­mai lapunkon keresztül részle­tesen közöltük a kongresszus anyagát és ezenkívül mintegy 3000 példányban a kongresz­­szus anyagának teljes szöve­gét megküldtük a szakszerve­zeti bizottságoknak. Az újjá­választott tisztségviselők ré­szére pedig 1—3 napos érte­kezletet tartottunk. — Jelentős állomás volt üze­meink életében a középtávú tervek készítése, amelyben először vettek részt szakszer­vezeti bizottságaink. Célunk kettős volt: dolgozóink köz­vetlenül is megismerjék a vál­lalat tervét, ugyanakkor pedig a munkakörülmények a kong­resszus határozata értelmében alakuljanak. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek és biztonságának érdekében a TV. ötéves terv időszakában válla­lataink 140 millió forintot for­dítanak. — A legutóbbi központi ve­zetőségi ülésen beszámoltam a kollektív szerződések tartalmi oldaláról, amelyről megállapí­tottuk: megfelel a célnak, mert a dolgozóknak nagyobb jogi biztonságot nyújt, a vállalat viszont tudja, milyen kötele­zettsége van a munkásokkal szemben. — 1972. első negyedévében az igazgatóknak be kell szá­molniuk, a szakszervezeti bi­zottságoknak pedig vélemé­nyezniük kell a kollektív szer­ződéseket. Itt kell módosítani azokat a pontokat — egy év tapasztalata alapján — ame­lyek szükségessé váltak. A főtitkár ezután arról beszélt, hogy a szocialista bri­gádmozgalom milyen jelentős segítséget nyújthat a vállala­tok részére. — Az országos tanácskozást megelőzi az üzemi és szakmai brigádvezetői tanácskozás — mondotta. —Ennek a feladat­nak a tervét elkészítettük, s ma már ott tartunk, hogy ez a munka üzemeinkben lassan befejeződik. Tervünk szerint a szakmai tanácskozást 1972. márciusában tartjuk, mintegy 150 fővel, ahol szeretnénk összegezni az elmúlt évek ta­pasztalatait. —■ Ma még nem vagyunk birtokában annak, hogy a mozgalomnak belső­­és külső tartalmi értékelését adjuk a központi vezetőségnek. Itt kí­vánom elmondani azonban — a több éves tapasztalat alap­ján — hogy a mozgalom leg­gyengébb pontja a jelszó har­madik része: „szocialista mó­don tanulni". Ennek érdeké­ben elnökségünk segítséget nyújt és az üzemi szellemi ve­télkedők után megszervezzük Az 1972. évi vállalati tervekkel összefüggő szakszervezeti feladatok A főtitkár ezután röviden szólt az 1972. év feladatairól, majd a következőket mondot­ta: — Kongresszusunk határo­zatának végrehajtása megkez­dődött. Az 1971/72-re szóló programot azonban nem vé­geztük el teljesen, mivel a kongresszusi határozat 1975-ig szól. Ezért 1972-ben legfonto­sabb feladataink a következők: — A IV. ötéves terv 1972-re esedékes részarányát mind az export, mind a belkeres­kedelem felé, kiváló minő­ségben teljesíteni. — Vállalataink maximális se­gítsége az üzem- és munka­­kiszervezésben, a folyama­tos termelés biztosítása ér­dekében, — Segíteni és elemezni kell a szocialista muzikaverseny formáit, hogy e mozgalom­­ban rejlő erő hatékonyabban érvényesüljön, — Gondosan felül kell vizsgál­ni szakszervezetünk minden szervének hatáskörét és azok érvényesülését. — 1972 első negyedévében el­nökségünk fontos feladata lesz; megvizsgálni vállala­taink 1971. éves gazdagodá­sát, hatékonyságát, valamint a tapasz­í­lható keresetcsök­kenés okát. — A vállalatok egy részén ez évben tapasztalt termelt nehézségek a krónikussá vá létszámhiány miatt a tagdi bevétel nem emelkedik.­­ A munka zavartak végzéséhez szükséges feltétel­­biztosítása néhány rendkívi kiadás finanszírozására, fenntartási és igazgatási kiad­­ok általános emelkedése, költségek növelését igényel — Az alapszervezetek ta­díjbevételi tervei feszítette csak rendszeres és jó tagsze­rező, valamint tagdíjmunk­val teljesíthető. Az elnöki ennek a fontos politikai mu­nának segítéséhez és rendsz­res ellenőrzéséhez kéri a­­ minden tagjának közreműk­dését. — A­ felhasználásokat — 1972. évi munkatervekben el­irányzott feladatok teljesítés­hez szükséges feltételek bizt­sítását figyelembe véve — t­karékosan irányoztuk elő. 1972. évi költségvetés Végül szakszervezetünk 1972. évi költségvetésének meg­tárgyalására került sor, amely­nek előadója Galmb István főkönyvelő volt. Az előre ki­adott írásos anyag szóbeli ki­egészítésénél ismertette a köz­ponti vezetőség tagjaival, hogy a költségvetési javaslatban két alapvető tényt kellett figye­lembe venni és összhangba hozni: Hírek a BiVIMPEX­ből December 15-én nagy akti értekezletet tartott a szaksze­vezeti bizottság, ahol a sza­szervezet párt és KISZ-aktiv­­ák közösen vettek részt, s b­ráti beszélgetés során mondt­­el véleményüket, javaslataik hogyan léphetnének előbb és végezhetnének még jó munkát. Ezen az ülésen jutalmaz meg Fazekas Lajos szb-tü­k az elmúlt évben kiváló mu­kát végző tisztségviselők Megköszönte munkájukat kérte továbbra is segítsék szakszervezetet. A KISZ-fiatalok kéthan kiránduláson vettek részt d­cember hónapban Eger vár­­ában. A hangulat nagyon volt. Elhatározták: a jövőbe is terveznek egy közös kirán­dulást a szakszervezettel.

Next