Bőripari Dolgozó, 1979 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
2 A gazdasági szabályozók változásai, irányai I. — a mindenkori követelmény rendszerének és ehhez kapcsolódó érdekeltségi viszonyok kifejezésében, — az elosztás és a vásárlóerő szabályozásában. A gazdaságpolitikai célok elérését segíti a szabályozók állandó tökéletesítése, fejlesztése. Az utóbbi években a funkciók érvényesülésében a korábbiakhoz képest több zavar és ellentmondás mutatkozik, ez a magyarázata annak is, hogy több a szabályozó módosítás az 1979. évben is. A szabályozásnak elő kell segíteni azt a gazdaságpolitikai döntést, hogy a gazdaságfejlődés tényezőit az egyensúlyi követelmények szolgálatába kell állítani. Fontos, hogy a hatékonyság fokozása érdekében növekedjen a vállalatok tevékenységére gyakorolt gazdasági nyomás. Ennek alapján: — javuljon a szabályozás normativitása,, — csökkenjen a pénzügyi megkülönböztetések köre és mértéke, gyorsuljon a gazdaságos termelési és értékesítési szerkezet kialakulásának és a gazdaságtalan termelés visszaszorításának a folyamata, csökkenjen a termelés importigényessége. Az 1979. évi szabályozó módosítások jellegükben ezeket a célokat szolgálják: egyrészt általánosan ható eszközökkel, a nyereségadó és a tartalékalap növelésével, a szocialista kereskedelmi árfolyam csökkentése is egyúttal az árnyereségből való vállalati részesedés emelésével, a bérszabályozás feltételeinek javításával, másrészt, az egyedi támogatások mérséklésével kívánja elérni. A szabályozó módosítás fő célja, hogy a vállalatok kényszerüljenek belső lehetőségeik gyorsabb kiaknázására, termelési és értékesítési szerkezetük felülvizsgálatára. Azok a vállalatok tudjanak növekedni, amelyek exportképességüket javítani tudják. I. A vállalati jövedelem-szabályozás A gazdasági szabályozás változtatásai külön-külön és együttesen is azt a célt szolgálják, hogy a vállalatok gazdasági környezetétmeghatározó, a döntések feltételeit közvetítő szabályozási adottságok jobban érzékeltessék népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét. Magasabb követelményeket támasszanak a gazdálkodó egységekkel szemben. E célt szolgálja a vállalati jövedelemszabályozás előírásainak változtatása is, mely kijelöli a célt is: — rövidebb időre szóló cél: lépést tenni a népgazdasági egyensúly helyreállítására. Az új szabályok egyik közvetlen célja, hogy a vállalatok fejlesztési forrásai szűküljenek; — a távlati cél: a pénzügyi szabályozás normativitásának erősítése, fokozatos helyreállítása, ezzel összhangban a támogatások körének szűkítése, az egyedi kedvezmények megvonása. A rubel árszorzó változása A támogatások szűkítését célozza — az 1978. január 1-én már előzőleg megvalósított csökentésen túlmenően — a rubel árszorzó (1,50 Ft/R) további csökkentése 1978. november 1-től. A csökkenés már erőteljesen jelentkezik az 1978. éves elszámolásoknál, de különösen jelentős lesz a hatása az 1979. éves gazdálkodásban, főleg a nyereségcsökkenésben. A változás főleg az exportáló vállalatokat (elsősorban a cipőipari vállalatokat) érinti. Szükségesnek látszik — a csökkentő hatás ellensúlyozására — a sürgős vállalaton belüli költségvizsgálat, hogy milyen költségnem csökkentésével lehetséges a negatív hatás részbeni csökkentése. A FEJLESZTÉSI FORRÁSOK VÁLTOZÁSAI A nyereségadózás: Az 51/1978. ,8) (XI. MT rendelet, valamint a 25/1978. (XI. 3.) PM rendelet, melyeknek a 28/1975. (XI. 15.) MT rendeletet módosítják. Az általános nyereségadó kulcsa 1979. január 1-től 36 százalékról 40 százalékra emelkedik, aminek alapján a vállalati érdekeltségi alapok aránya az összes nyereségen belül mérséklődik. Az adóemelés forrást csökkentő hatása csak 1980-tól válik érzékelhetővé, mert az csak az 1979-es évben képződő nyereséget terheli. Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a rendelet 8. §-a (a) pontja alapján a pénzügyminiszter egyes területeken adóvisszatartási kedvezményt adhat, azonban az általános adókulcs emelésével egyidőben változnak, csökkennek a nyereségadó visszatartási kedvezmények kulcsai is. Kötelező tartalékalap képzés A 25/1978. (XI. 3.) PM számú, valamint az 51/1978. (XI. 3.) MT számú rendeletek, melyek a 30 1975. (XI. 15.) PM számú, a 25/1977. (X. 31.) PM számú rendeletekkel módosított 37/1975. (XI. 15.) PM sz. rendelet egyes paragrafusai helyébe lépnek. A kötelező tartalékalap képzés évi mértéke 15 százalékról 25 százalékra emelkedik. Az intézkedés célja, hogy biztonságosabbá váljon a vállalatok helyzete, nagyobb tartalékokkal rendelkezzenek egy esetleges szélesebb körű ár- és szabályozó módosítás hatásainak áthidalására. Lényeges viszont, hogy szűkül a kötelező tartalékalap felhasználási lehetőségeinek a köre. Eddig négy különböző célra lehetett a tartalékalapot igénybe venni: — a veszteség kiegyenlítésére, — az érdekeltségi alapok előző évi szintjének a kiegészítésére, — a vállalati alaphiányok kiegyenlítésére, , — meghatározott körülmények között forgóalap finanszírozására. A felhasználási célok közül a második megszűnik (tehát a részesedési alap csökkenést a tartalékalappal fedezni nem lehet), a többi változatlanul megmarad. Fontos, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új szabályozást már az 1978. évi nyereség felosztásánál alkalmazni kell. A jövedelemszabályozás várható hatásai A szabályozók módosulásai a vállalati források, főleg a fejlesztési lehetőségek csökkenését valósítják meg. A módosulások érintik a vállalati források felhasználása lehetőségét: — nő a tartalékolás mértéke, — nő a készletek és a beruházás finanszírozásában a saját erő szerepe. A rendelkezések egyes elemeinek hatása már 1978-ban (rubel árszorzó változás), illetve 1979-ben módosítja a vállalatok gazdálkodási feltételeit. A jövedelmekre (vállalati érdekeltségi alapokra) gyakorolt hatás többi része csak 1980-ban jelentkezik, így csak fokozatosan érvényesültek és teljes egészükben csak az 1980. évben fejtik ki hatásukat. Ez nagyon lényeges, mert így vállalatainknak tudatos gazdálkodás mellett, megfelelő idő áll rendelkezésre a vállalati fejlesztési programoknak a felülvizsgálására, az új lehetőséghez való igazítására, a gazdálkodás szervezettségének javítására, a belső tartalékok felkutatására és megfelelő mozgósítására. Az így megtervezett és megtett intézkedések — a hatékonyság javítása útján — elősegíthetik a vállalati jövedelmek növelését. (Folytatás a februári számban) BŐRIPARI DOLGOZÓ Mit kívánok, az új esztendőtől KRISTÓF GYÖRGYNÉ FINOMBÖRÖK GYÁRA ROSTMÜ ÜZEMEGYSÉGE: — Az 1979-es esztendő komoly erőfeszítést követel meg gyárunktól, mivel a termelési értékünk eléri a 230 millió forintot. Teljesíteni azonban csak akkor tudjuk, ha dolgozóink egyemberként tudásuk és szorgalmuk legjavát adják. Ez az év alapvető változást hozhat az élet- és munkakörülményeinkben is, mert úgy néz ki, hogy az idén eldől a Rostműbőrgyár sorsa, és talán megvalósul a rekonstrukció, amelynek eredményeként igényesebb és korszerűbb termékeket tudunk gyártani, valamint gazdaságilag is előbbre lép gyáregységünk. — Az egyéni életemben mindössze két kívánságom van: az egyik az, hogy kislányomnak sikerüljön felvételizni és bejutni a Tanárképző Főiskolára. A másik pedig, hogy a Marxista Egyetemet sikeresen befejezhessem ez évben. Ha mindkét kívánságom teljesül, akkor alapvető probléma már nem lehet. Természetesen ehhez elengedhetetlen a jó egészség. ARANY JÁNOS FINOMBÖRÖK GYARA ROLTMÜ ÜZEMEGYSÉGE: — Azt kívánom, hogy ez évben kiváló minőségben tudjunk termelni. Igaz, ehhez megfelelő gépekre van szükség. Ezen a területen 1918- ban kisebb gondokkal küzdöttünk, mivel nem kaptunk megfelelő mennyiségű és minőségű alkatrészt a gépekhez. Reméljük, hogy ez évben folyamatosabb lesz az alkatrészellátás. — A társadalmi munkám: szakszervezeti bizalmi. Nagyon jó lenne, ha ez évben a bérezés viszszatükrözné a munka nehézségi fokát. Szeretném továbbá az idén a csoportunk tagjainak az érdekeit még jobban képviselni. Igaz, ehhez szükséges lenne, hogy jóval több üdülőjegyet kapjunk és főleg gyógyvizű üdülőbe, mivel dolgozóink közül sokan szenvednek izületi megbetegedésben. — A magánéletemben pedig mi mást kívánhatnék, mint jó egészséget, mert ha ez megvan, akkor a célkitűzéseimet maradéktalanul teljesíteni tudom. KEREZSI JÁNOSNÉ ÚJPESTI BŐRGYÁR: — Mielőtt elmondanám a kívánságomat, vissza kell térnem az óesztendőre. A tavalyi év jól kezdődött, mivel férjhez mentem, sőt hozzákezdtünk egy családi ház építéséhez is, amely komoly anyagi, de azt is mondhatnám, hogy fizikai erőfeszítést igényel mindkettőnktől. — Ezt a nagy tervet az 1979-es évben szeretnénk tovább folytatni. A legnagyobb vágyam, hogy még ez évben sikerüljön az építkezést befejezni és egy önálló családi fészekhez jutni. Azt hiszem ennél nagyobb öröm nem is érhetne. — Bízom abban is, hogy a vállalattól sikerül egy kisebb kölcsönt kapnom az építkezéshez és akkor mindjárt könnyebb, lenne a helyzetünk. A másik kívánságom, hogy mint a nyugdíjelőkészítő albizottság vezetője, szeretnék még hatékonyabb munkát végezni, hogy az idős dolgozóink minél elégedettebben menjenek el nyugdíjba. Ehhez a munkához erőt és egészséget kívánok valamennyiünknek. NÉMETH JÓZSEFNÉ SABARIA CIPŐGYÁR* — 1969-óta dolgozom a gyárban, itt tanultam a szakmát. Amikor tűzőnő lettem, hűséget esküdtem, hogy nem hagyom itt a munkahelyemet. Szeretek itt dolgozni, mert megbecsülnek, s itt találtam meg a boldogulásom. — Az új esztendő nagyon szépen indult számunkra. Most kaptam az értesítést, hogy a vállalat még az idén lakáshoz juttat a lakásépítési akció keretében. Csak fokozza örömünket, hogy anyai örömök elé is nézek. Boldoggá tesz az a gondolat, milyen jó lesz, hogy gyermekünket már nem albérletben, hanem saját lakásunkban nevelhetjük. Igaz, még meg sem született az első gyermekünk, de a férjemmel már arra is gondoltunk, hogy boldogan vállaljuk a második gyermeket is. Hát ennyi a tervünk egyelőre. FIUSZ SÁNDOR SABARIA CIPŐGYÁR: — Feleségem a második gyermekünkkel van otthon GYES-en. Csupán az keseríti meg életünket, hogy egy nem egészen olcsó albérletben szorongunk. Nem könnyű ilyen körülmények között a két apróság ellátása, a főzés, a mosás, a fürösztés. Már karácsony előtt megkaptuk az értesítést, hogy melyik lakásba költözünk majd. A feleségemmel nem is egyszer ellátogattunk a leendő otthonunkba, tervezgetünk, hogy miként rendezzük be, amikor birtokba vesszük. Sajnos, egy kicsit elhúzódik a lakás átadása. Reméljük azonban, hogy az építők is „megnyomják a gombot” és hamarosan saját „birodalmunkban” nevelhetjük gyermekeinket. NÓGRÁDI I.ASZKÓNÉ, A PÉCSI BŐRGYÁR SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGÁNAK NÖVELEEŐSE: Eddig nagyon keveset foglalkoztunk a nyugdíj előtt álló 50—55 éves korú nőkkel, akik nagyon nehéz fizikai munkát végeztek évek, évtizedek során. Szeretnénk megkönyíteni a munkájukat anélkül, hogy a nyugdíj előtti keresetük csökkenjjen. Jogászunk tanácsokkal teendőjük nyugdíjazásuk előtt. Ezért a jogi bizottsággal is szorosabb kapcsolatot akarunk kiépíteni. Szeretném, ha körülményeikre tekintettel jobban odafigyelnének a jutalmazásuknál. Szorosabb kapcsolatot szeretnék létrehozni az ifjúsági bizottsággal is, elsősorban azért, mert sok nálunk az általános iskolai végzettséggel rendelkező leány, 170 kismamánk van. Többet kell velük foglalkozni, hogy még inkább magukénak érezzék a gyárat. A rehabilitációs bizottságban szeretnék ténykedni, mert nagyon sok problémánk van ezen a téren. Szeretnék, ha lehet még több támogatást kapni az üzemi és társadalmi vezetőktől — bár eddig sem volt panaszom —, hogy még több emberen segíthessünk. NYILAS ÁDÁM, A LEVECS LAKATOS CSOPORTVEZETŐJE, FŐBIZALMI: Ne legyen rosszabb ez az év sem, mint 1918. volt. Ennek érdekében mindent megteszünk a magunk területén. Szeretném, ha brigádunk elnyerné a szocialista címet. Ehhez azonban jobb anyagellátásra lenne szükségünk, mert az anyaghiány hátráltatja a munkát. Gazdasági vezetőinktől minden támogatást megkaptunk, a szociális ellátottságra sem lehet panaszunk. Huszonkét éve vagyok a vállalatnál, kitűnő kollektíva alakult ki, csak természetes, hogy ezt szeretném tovább erősíteni. A fiatalok is megkapnak minden segítséget, de méginkább ide kötődnének, ha gyorsabban tudnának többet keresni azok a fiatalok, akik többet tesznek a közös asztalra. NAGY GÁBOR ÚJPESTI BŐRGYÁR: Az 1978-as esztendő eredményei, illetve problémái után egy kicsit várakozással nézek az 1979-es év elé, mivel sokkal nehezebb feladatokat kell kollektívánknak megoldani. Úgy gondolom azonban, hogy kellő körültekintéssel, jó szervezéssel előbbre tudunk lépni a termelékenység területén is. Én mint az stb. termelési felelőse igyekszem ez évben is segíteni a gazdaság munkában, különösebb kívánságom nincs. A házamat sikerült teljes egészében felépítenem, amelyhez jelentős segítséget kaptam a vállalattól, így egyetlen kívánságom van: az egész család egészséges legyen, mertha ez megvan, akkor alapvető probléma már nem adódhat. Az egyéni életemben látja el őket, hogy mi a 1979. január hó