Bőripari Dolgozó, 1981 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

2 Tanácskozott központi vezetőségünk (Folytatás az 1. oldalról) mének 15 százalékát adja, igaz, hogy a világ legmagasabb árszín­vonalán. Ez utóbbi nem kedve­zett az értékesítésnek. A SZŐRMEIPARBAN a piaci igények figyelembevételével első­sorban a szőrmebundából, a dol­lárexport 22 százalékos növeke­dését irányozták elő. Az I—III. negyedévi tényszámok alapján a terv várhatóan teljesül. Értékesítés Az államtitkár a továbbiakban elmondta, hogy a szocialista ex­portnál 1,5 millió pár cipővel ke­vesebbet szántottak ki. A bőr­díszműből sem teljesül az elkép­zelés, kesztyűből viszont üteme­sen és határidőre szállítunk. A tőkés exportnál a cipők mennyisége a bázishoz viszonyít­va 5 százalékkal nőtt. A rendelés­állomány már az év első hónap­jaiban az előző évinek másfélsze­rese volt. A szőrmebunda-termelés és -kiszállítás 1979-hez képest ki­emelkedően jó volt, 12 százalék­kal — 651 millió forint értékben — kívántuk növelni, amit várha­tóan túlteljesítünk, mintegy 685 millió forint értékben. A bőrdísz­mű- és kesztyűexport ugyancsak teljesül. A belkereskedelem részére 23,4 millió pár cipő szállítását tervez­tük. Ezenkívül a lakosság folya­matos ellátására további 1 mil­lió pár cipőt biztosítottak. Ennek eredményeként a kínálatban je­lentős fejlődés történt, a szakszervezeti tisztségviselők­nek és testületeknek. Kérte a központi vezetőséget, hogy az előterjesztett 1981-es szakágazati koncepcióval értsen egyet, mert az megfelel a gazda­ságpolitikai követelményeknek és­­vállalataink­­ sajátosságainak. Javasolta, hogy a testület juttas­sa kifejezésre: mint a múltban, most is kötelességének érzi a tagság mozgósítását a vállalati tervek, célok megvalósítására. Erről most nem kell új állásfog­lalást készíteni. A gazdálkodás segítésének tartalmát kongresz­­szusi határozatunk adja, mód­szereit pedig a múlt év szeptem­beri ülésünk állásfoglalása rög­zíti. Szükséges azonban a gazdálko­dás szakszervezeti segítésének legfontosabb tartalmi feladataira irányítani a figyelmet. Gyökere­sen javítani kell a vállalatok kö­zötti együttműködést, a szerző­déses fegyelmet. Állandó további éberség legyen a cipők minőségé­vel kapcsolatban. Segítsük főként az importanyagokkal történő ta­karékosságot, a tőkésexportot nö­velését, a ráfordítás csökkentését. Megkülönböztetett jelentősége van 1981-ben ezeknek a ténye­zőknek, hiszen akkor fog majd eldőlni, sikerül-e megismételni, és nyereségben meghaladni az 1980-as eredményeket. A célok elérésének szolgálatába kell állí­tani — nagyobb hatással —­ az anyagi ösztönzést — hangsúlyoz­ta a titkár,­­ majd felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az iparirá­nyítás változása nemcsak a vál­lalati önállóságot, hanem a fele­lőséget is jelentősen növelte, és a nagyobb felelősségből több jut a szakszervezeti tisztségviselők­nek, testületeknek is, összefoglalta a titkár azokat a sajátos szakszervezeti eszközöket, amelyek alkalmazásával a leg­jobban tudjuk segíteni az előző­ekben felsorolt tartalmi célok megvalósítását. A dolgozók ter­vezésbe való bevonását az adott információk közérthetőségével tegyük érdemibbé, javítsuk a munkaverseny, a brigádmozga­­lom konkrétságát, fokozzuk az újítási kedvet. A gazdasági veze­tők tevékenységének megítélését — a dolgozók véleménye alap­ján — jobban fel kell használni munkájuk elismerésére és bírá­latára. Eszközeinket csak akkor tudjuk igazán hasznosítani, ha növekszik a tisztségviselők, a testületek gazdasági, szakmai fel­­készültsége. Az 1981-es esztendőben nagy feladatokat kell megoldanunk. Az elmúlt év eredményei adja­nak önbizalmat, optimizmust. Erőnk megfeszítésével, szorgal­mas, becsületes munkával meg­valósíthatók céljaink — fejezte be szóbeli kiegészítését a titkár. A hozzászólások és a válasz­adás után a központi vezetőség megtárgyalta és elfogadta a szakszervezet 1981. évi költségve­tésére tett javaslatot. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Csikós Pál Az 1981. év feladatai Ez évben a cipőipar 44,5 millió pár cipő gyártását tervezi, amely 1-1,5 millió párral, mintegy 3 szá­zalékkal több lesz az elmúlt évi­nél. A tőkés export volumenét az előző év mennyiségében határoz­tuk meg. Fontos feladat viszont a piacképesebb termékstruktúra kialakítása. A belföldi értékesí­tésnél a mennyiség szinten tartá­sát irányoztuk elő. Szükséges azonban a választékot növelni, ezen belül is az alacsony árfek­vésű termékek körét. Törekedni kell a rétegigények szélesebb kör­ben­ történő kielégítésére, a kor­szerűbb gyártmányok választéká­nak növelésére. A bőrgyártásban kisebb növe­kedést tervezünk — 102,3 százalé­kot. A puhabőr-termelésen belül a feldolgozó ipar igényváltozásá­nak következtében tovább nő a sertésbőrtermelés a nappabőr terhére. A bőrgyártó ipar elsődle­ges feladata továbbra is a feldol­gozó ipar igényeinek kielégítése. Fontos feladat — az anyagki­használás érdekében — a fajla­gos nyersbőrköstségek • csökken­tése, a kikészítési technológiák korszerűsítése, a­ bőrcipőipari ki­készítés • összhangjának megte­remtése, továbbfejlesztése. A kesztyű-, bőrdíszmű- és a szőrmeiparban a termelés szin­­tentartását tervezzük. Az államtitkár külön is szólt arról, hogy a termékek minősí­tését, besorolását felül kell vizs­gálni és a gazdaságtalan termé­kek körét tovább kell szűkíteni. A VI. ötéves terv célkitűzései­nek eredményes megvalósítása érdekében az eddiginél még in­tenzívebb piackutatási munkát kell folytatnunk. Az ipar tegyen további erőfeszítéseket a dollár­­importból származó alapanyagok rubel relációjú ki­helyettesítésére. A beruházások kapcsán az ál­lamtitkár a vállalkozó szellem nö­velésére hívta fel a figyelmét, mondván, hogy a túlzott óvatos­ság nem vezet eredményre, majd a kooperációról és a piaci mun­káról szólt.­­ A folyamatos anyagellátás­ban mutatkozó nehézségek , szük­ségessé teszik a vertikális, koope­ráció szorosabbra fűzését, a ben­ne rejlő tartalékok feltárását, a szerződéses fegyelem szigorítását, — fejezte be tájékoztatását az ál­lamtitkár. Dr. Bakos Zsigmond­ ■ * ti *'i L • Céljainkat szorgalmas, becsületes munkával megvalósíthatjuk Ezt követően CSIKÓS PÁL, szakszervezetünk központi veze­tőségének titkára foglalta össze a tagságunk szempontjából is jelentős, 1980. évi eredményeket. Kiemelkedő fontosságúnak minő­sítette, hogy ebben az évben elő­ször a szakágazat nem rubelel­számolású mérlege pozitív, a vál­lalatok nyeresége a számítottnál magasabb, nem lesz veszteséges, illetve ahhoz közelálló gazdálko­dó egységünk. Ennek örvendetes következménye, hogy a vállalatok többsége a tervezettnél nagyobb bérfejlesztést valósított meg. Hangsúlyozta továbbá: a cipők minősége, az 1979. I. félévi ingado­zás után elfogadható színvonalon stabilizálódott. A titkár javasolta, hogy az 1980-as jó eredményeket hozó, megfeszített munkáért fejezze ki köszönetét a központi vezetőség a vállalatok dolgozóinak, a kong­resszusi és a felszabadulási mun­kaversenyben, a szocialista bri­gádmozgalomban részt vevőknek. Szakszervezetünk új oktatási létesítménye BŐRIPARI DOLGOZÓ 1981. JANUÁR HÓ Az idő viszontagságai és az egészség összefüggése A BETEG, VAGY HOZZÁTARTOZÓJA vala­mely panaszegyüttes észlelése esetén — keresve az összefüggéseket, az okokat — a következőkre gon­dol: elrontotta a gyomrát, ezt — és ezt evett; megütötte magát; megfázott stb. Az­­orvostudomány mai állása szerint ezek a körülmények csak az esetek kisebb részében te­hetők felelőssé valamely betegség­ kiváltásában. Kétségtelenül előfordul, hogy étkezési kihágást, diétahibát epegörcs, vagy heveny hasnyálmirigy­­gyulladás követ. A megütött 'testrész , fájdalmas, zúzódás, vagy csonttörés keletkezhet. 41 •' ' Megfáztam, meghűltem, erre gondol a beteg fel­ső légúti hurut. • influenza, hörgő, tüdő-, vese­gyulladás­­ esetén. Az influenza­ kórismét is gyak­ran használjuk, holott az esetek jelentős részében légúti hurutról, nátháról van szó. Míg a túlzott meleg ellen az emberi szervezet számos élettani mechanizmussal tud védekezni (verejtékezés, pá­rologtatás, stb), hidegben legfeljebb dideregni tud — és öltözködni. FELNŐTT EMBER A MEGFELELŐ ÖLTÖZÉST már megtanulta. Túlöltöztetést kisgyerekeknél látunk gyakran. Hiányos öltözködés ma kivétele­sen fordul elő; részegség miatt hóban fekvő ember, súlyos szociális körülmények (télen cipő, megele­­lő felső ruha hiánya), durva öltözködési hiba (hideg esős, havas időben tartózkodás órákon át pl. szobai öltözékben). Ezekben az esetekben azonban általában nem a szokványos meghűléses betegségeket látjuk, ha­nem a védtelen testrész (fül, kéz, láb) fagyását, heveny ízületi gyulladást, esetleg tüdőgyulladást. A megfelelő öltözködés, gyermeknél, felnőttnél egyaránt a réteges öltözködés. Ajánlatos, hogy legalább az alsónemű pamut alapanyagú legyen. Gyermekeknél, hidegben dolgozóknál a mozgás­beli lehetőség biztosítása is fontos szempont. A télen gyakrabban előforduló felső légúti hu­­rutos megbetegedések a baktériumok és vírusok szaporodásának és terjedésének kedvező feltéte­leivel, az ember részéről vitamin (főleg C), nap­fény (ultraibolya), mozgás hiányával hozható el­méletileg összefüggésbe. Mindez az ellenállóké­pesség csökkenésének irányában hathat. MIVEL ELŐZHETJÜK MEG a hurutos megbe­tegedések kialakulását, illetve továbbterjedését? Ez mindenki számára komplex feladat, sem a vitaminpótlás, sem a kvarcolás, sem a megfelelő öltözködés önmagában nem elegendő. Külön szót érdemel az ilyen időben házilagosan és or­vos által javasolt gyógyszerelés. Itt is a sokszor emlegetett gyógyszer mellék- és együtthatásra kell a figyelmet felhívni. Kalmopyrin teával, citrommal, néhány órával megtoldott pihenéssel — enyhébb hurut így ered­ményesen kúrálható. Mellékhatás lehetősége: Kalmopyrin érzékeny gyomrúaknál gyomortáji fájdalmat, fekélybetegeknél gyomor- bélrendszer­ben vérzést válthat ki. Ha láz is jelentkezik he­lyes, ha orvos tanácsa szerint gyógyszerelünk. Sumetrolimot, Bayrenát, penicillint (Vegacillin, Maripen) sohase ajánljunk szomszédnak az elég gyakori túlérzékenység miatt. Sumetrolim szedé­se­ esetén a Kalmopyrint el kell hagyni, m­iel­t a gyógyszerek együtthatása miatt mérgezéses tünet jelentkezhet. A leggyakrabban alkalmazott gyógy­szerekkel (Kalmopyrin, Amidazo­ptrén) kapcsolatos túlérzékenységről sem szabad megfeledkezni. Ha ez fennáll, váltott vizes borogatással kell a lázat megszüntetni. 410—15 percenként vizes lepedő egész törzsre a láz 38 C-fok alá csökkenéséig.­ OTTHONUNKBAN ÉS MUNKAHELYEKEN a higiéniás szabályok fokozott betartásával csök­kenthetjük a hurutos megbetegedések halmozott előfordulását. Külön törülköző, pohár, zsebkendő (papírzsebkendő ilyenkor előnyösebb), az edé­nyek fertőtlenítése Neomagnollal, stb. stb. Lehetséges, hogy a legnagyobb óvatosság mel­lett is fertőződünk. A kétségtelenül kellemetlen közérzet mellett jelentősége főleg az influenza ví­rus által okozott megbetegedésnek van a szö­vődmény lehetősége miatt. Ilyen esetben az or­vos utasításait, az ágynyugalmat, az előírt vizs­gálatok elvégzését komolyan kell venni. Azt a nagyon fontos szempontot is figyelembe kell ven­ni, hogy az orvos (főleg járóbeteg rendelésen) a beteget egy adott pillanatban látja, vizsgálja, uta­sításait ennek megfelelően adja. Ha viszont a be­teg állapotában lényeges rosszabbodás állna be időközben, ne ragaszkodjék mechanikusan az orvosi szóhoz, és például ne vonszolja be magát a rendelőbe, hanem szigorúan feküdjék, a hozzá­tartozó pedig értesítse, hívja az orvost. A pana­szait letagadó, lebecsülő beteg az orvos, a család „réme”, hiszen ellátása még nehezebb, mint a szimuláló betegé. Egy­ 43 éves férfi­ beteg halá­lának voltam tanú­ja a közelmúlban. Három hé­tig dolgozott súlyos szívizomkárosodással, lázzal. Végül orvos elé kerül, előtte is bagatellizálta pa­naszait. Betegségének negyedik hetében már sem a kórházi kezelés, sem az intenzív osztályi ellá­tás nem segíthetett. ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT ELMONDHATJUK, hogy az időjárásnak nem mindig és nem direkt összefüggése van a téli időben oly gyakran ész­lelt hurutos megbetegedéseknek. Ez nem jelenti azt, hogy az ésszerű öltözködére nem kellene gon­dot fordítani. Jelenti viszont azt, hogy az orvos gyógyszerelésre és életmódra vonatkozó taná­csait minden esetben szívleljük meg és tartsuk be saját érdekünkben. Dr. Óvári Zita

Next