Bács-Bodrog vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1909)
A LEGÚJABB KOR. (1867–1906) - Az egyházpolitika - Gazdasági élet - József főherczeg és Jókai Mór ünneplése - Kossuth Lajos halála
Az egyházpolitika. Gazdasági élet. 276 A legújabb kor i József főherczeg és Jókai Mór ünneplése. • Kossuth Lajos halála: akkori jogi állapotok mellett az állandó választmány nem javasolja, hogy átvegye a vármegye s így el is hárították azt, bár a vasút minél előbbi kiépítésének szükségességét elismerték és ki is mondották. Zombor városa a szept. 27-iki ülésén díszpolgárává választotta Kossuth Lajost és 90-ik születésnapja alkalmából üdvözlő iratot intézett a nagy hontalanhoz. Szintén üdvözlő irattal köszöntötte őt a vármegye közönsége is. Novemberben megbukott a kormány s az új Wekerle-kabinetet a vármegye szívesen köszöntötte az állam élén. Ettől kezdve az egyházpolitikai kérdés kötötte le a figyelmet és vett fel széles hullámokat az egész vármegyében. Deczember 11-én volt a Zombor városi bizottsági tagok választása és itt az ellenzéké volt a győzelem, ami zajos örömet okozott a nép körében. Ez jele volt az újabb irányban fejlődő politikai hangulatoknak s bizonyos szempontból a felpezsdülő, különböző pártok felé hánykódó politikai érdeklődésnek és vágyaknak. A vármegyei április 27-i közgyűlésen erős vita volt az egyházpolitikai törvényjavaslatok felett. A bizottsági tagok ez alkalommal igen nagy számmal jelentek meg s mindkét oldalról erősen, szenvedélyével s higgadtsággal tárgyalták a fontos kérdést. Kern Lajos dr. és harmincz társa adott be indítványt, hogy a kormányt egyházpolitikája érdekében végzett törekvésében Bács-Bodrog vármegye támogatja. A közgyűlés óriási szótöbbséggel elfogadta a következő bölcs határozati javaslatot : „Kimondja a vármegye közönsége, hogy a kormány egyházpolitikai programmját s ennek kiegészítő részeit, a kötelező polgári házasság behozatalát, helyesli s ezen programm megvalósítását hazafias készséggel támogatni kész, de egyben elérkezettnek látja az időt, hogy a magyarországi latin és görög szertartású katholikusoknak egyházi önkormányzata a vallásfelekezetek közötti türelmességnek és békének biztosítása czéljából minél előbb országosan szerveztessék." A következő év gazdasági tekintetben kedvező jelekkel indult meg. Egy konzorczium répaczukorgyár állításra vállalkozott a vármegyében, Zomborban nagyobbszabású tejcsarnok-szövetkezet és export-gőzmalom készült megalakulni . Bács megye kezdte fölismerni azokat a nagy feladatokat, amelyek a mezőgazdasági ipar terén vártak reá. A vármegyében terem az ország legjobb búzája és az utóbbi évtizedben az a szomorú helyzet állott elő, hogy a vármegye, de különösen székhelye Zombor, elvesztette a gabonapiacz jelentőségét. Ennek fő oka a vasúti összeköttetés iránya volt. Az alföldi vasút négy-öt kisebb állomásra terelte el a hajdan erős középponti gabonapiacz forgalmát. Ekkor már Szivácz, Bajmok, Militics, Topolya s a Ferencz-csatorna és az alföldi vasút összes állomása, sőt a Duna is nagyon sokfelé tagolta el a régen középpontra irányult forgalmat. Ez a megoszlás természetesen az idők folyamán csak fokozódhatik s így nemcsak Zombornak, hanem a vármegyének is érdeke, hogy a malomipar központja pótolja a kiviteli központot a vármegye székhelyén. Ez annál fontosabb kérdésnek látszott ez időben, mert a múlt évben gyönge termés és olyan rossz gabonaár volt, hogy az előző évhez képest 21 millió forint vesztesége volt a mezőgazdasági termelésnek, ezt az összeget pedig az egész ipar is aligha pótolta. Szabadka és Baja szab. kir. városok áprilisban új főispánt kaptak, Vojnits István drt, akit ritka nagy fénynyel iktattak be hivatalaiba. Az őszi közgyűlés József főherczeget, aki huszonötödik évét töltötte be magyar honvédségi főparancsnokságának, feliratilag üdvözölte. Egyszersmind nagy lelkesedéssel határozta el, hogy Jókai Mórnak ötvenéves írói jubileumán ő is részt vesz. Ugyanekkor nem kis jelentőségű döntés volt, hogy a vármegye a palánka—verbászi vasútra 100.000 frtot szavazott meg. Ezzel az összeggel már egy millió forintot adott a vármegye a területén épült vasútvonalakra. A Jókai jubileuma sokat foglalkoztatta a közönséget. Aláírásokból fizettek elő a Jókai ünnepi kiadás két példányára, s 1894 január 6-án és 7-én a vármegye számos helyén tartottak Jókai-ünnepélyt. Megkezdődtek az előkészületek arra is, hogy az ezredéves kiállításon, 1896-ban méltóan vegyen részt a vármegye. Kossuth Lajos halálának híre zúgott végig márczius 21-én a vármegyén. Gyászt öltöttek a városok és községek és számtalan gyászlobogó hirdette, hogy a magyar nemzet még e nemzetiségekkel sűrűn lakott vidéken sem feledte el nagy fiát, de igaz szívvel gyászolja őt, ki a nemzeti szabadság apostola volt a