Borsodi Bányász, 1961. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-04 / 1. szám
Vilég proletérial, agyesüljetek! IV. évfolyam 1. mám. Ára 50 fillér Felkészült az ötéves terv beindulására 0 az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt — Bodzsár Tivadar nyilatkozata — A GAZDASÁGI SZEMPONTOKAT figyelembe véve, az új év kezdete igen jelentős, hisz’ december 31-én — sok helyütt már előbb — pontot tettek az üzemekben a sikeres hároméves termelési terv végére, s most, ezzel az új évvel indul az ötéves terv. A terv előirányzatai nagy feladatokat rónak az üzemekre, az üzemek kollektíváira, de mondhatnánk így is, személy szerint külön-külön is mindenkire. És nem könnyű feladat a zökkenőmentes átmenet megvalósítása sem. Második ötéves tervünk beindulásával és a soron következő feladatokkal kapcsolatosan adott nyilatkozatot a napokban Bodzsár Tivadar, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt bányaművelési osztályvezetője. Mint bevezetőjében elmondotta: — A terv beindításához a tröszt minden üzemében rendelkezésre állanak a szükséges munkahelyek, valamint ezek telepítéséhez biztosítoták már a megkívánt létszámot is. A tröszt 1960. éves feltárási és elővárási tervét túlteljesítette, ez pedig azt eredményezte, hogy az 1961. évi magasabb feladatoknak minden különösebb nehézség nélkül eleget tehet. Már a múlt év végén megkezdtük a Putnoki és az Egercsehi Bányaüzem fejtéseinek korszerűsítését, mind biztosítás, mind pedig a gépesítés tekintetében. Az év utolsó napjaiban szereltük be és helyeztük üzembe az egercsehi vékonytelepi frontfejtésen a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból importált széngyalut. A berendezés, igaz, hogy még egyelőre kisebb-nagyobb hibákkal, de megkezdte már a termelő munkát, s minden remény megvan arra, hogy az itt levő cseh szakemberek és a minisztérium segítségével a még meglevő hibákat rövidesen felszámoljuk és a gépet megfelelő kihasználással üzemeltethetjük. — Melyik üzemnél van a legtöbb újdonság? — A legnagyobb felkészülés az Egercsehi Bányaüzemnél történik az új év során, hisz’ ez a bányaüzem termeli majd a legtöbb szenet a tröszt üzemei közül. Az év végére helyezték üzembe az új függőaknát,j= a hozzákapcsolódó létesítményekkel együtt. A külszíni munkák itt is folyamatban vannak, de a meglevőig régi és az új akna együttesen biztosítják a megnövekedett termelés ki szállítását is. Hátra van még az eger csehi csillepark kibővítése, valamint a külszíni sodronypálya meghajtó berendezés felszerelése. De természetesen másutt is nagy fejlesztések,§§ korszerűsítések várhatók. Putnokong például az egyes telepi frontfejtéseng szintén az év utolsó napjaiban építették be — a magyar szénbányászatban első ízben — a csehszlovák csőtámokat. Az új év első hetében g kerül beszerelésre, ugyanebben a frontfejtésben két darab rárobbantásos lengyel páncélkaparó és egy * szovjet KSZ—2 típusú páncélkaparó. * — Ezeknek mi az előnye? — A páncélkaparók előnye abban nyilvánul meg, hogy a jövesztett szénmennyiség 40—50 százalékát kaparóberendezés önrakodólag szállítja ki a fejtésről. A páncélkaparók százszázalékos üzemeltetéséhez azonban hiányzanak még a Duclos Bányagépgyár által december végére ígért előretoló berendezések. Ezekre már az új év első napjaiban szükség van, és reméljük, hogy a gyár eleget tesz kötelezettségének, azaz, időben leszállítja a berendezéseket — fejezte be nyilatkozatát Bodzsár Tivadar elvtárs. Egy kis statisztika A műszaki fejlesztés, gépesítés a szénbányászatban is mindjobban előtérbe kerül. Hogy mi a műszaki fejlesztés? Erre egy mondatban lehet válaszolni. A modern, korszerű technika alkalmazása a termelés növelése, a dolgozók erejének megkímélése érdekében. A Borsodi Szénbányászati Tröszt elmúlt évi tervfeladata százezer tonna szén kitermelését írta elő gépi növesztéssel. A gépekkel való ismerkedés, s nem ritkán az újtól való idegenkedés rányomta bélyegét az első félév eredményeire, amikor is mindössze 33 236 tonna szenet növesztettek géppel. A második félévben a gépi kapacitás nagyobb mérvű kihasználásával december 15-ig 56 442 tonnás gépi termelést értek el az üzemek. Még nincsenek végleges adataink, így csak hozzávetőleges számítások alapján állapítható meg, hogy éves gépi jövesztési tervét a tröszt 95—96 ezer tonnára teljesítette. Nem akarunk ünneprontók lenni, de megjegyezzük, ha az első félévben jobban „rákapcsolnak” az üzemek, akkor a százezer tonnás tervet is túlteljesítették volna. Nem mindegy! A tervteljesítés biztosítása érdekében minden aknának, s az aknák dolgozóinak arra kell törekedniük, hogy a hónap első napjától kezdve, maradéktalanul teljesítsék előirányzati tervüket. Sőt, ha lehetőség van rá, ettől többet, mert ha hónap közben valami termelésgátló körülmény nehezítené munkájukat, módjukban áll áthidalni azt, és a tervet teljesíteni. Feltétlenül szükséges azonban üzelmeinknél a munkaidő kihasználása és a fegyelem megszilárdítása is. Felmérések alapján néhány példával illusztráljuk, hogy a szervezetlen munka és a munkaidő alatti csellengés, a fegyelem hiánya milyen nagy mértékben befolyásolja a termelést. Íme: Ormosbánya II-es aknában a 18. számú csapat egy folyóméter vá i gatkihajtás ideje alatt 169 percet étkezéssel tölt. Ugyanez a csapat üres csillére vár 362 percet (egy műszak alatt). Elképzelhető, hogy milyen teljesítményt produkáltak a műszaki szervezetlenség hibájából. Vagy egy másik eset: Ormosbánya IV-es aknájában a 7. számú csapatnál a következő „eredményeket” mutatja a felmérés. A csapat 142 percet a felügyelettel beszélget, szállítását egy másik csapat 82 percig akadályozza. S még lehetne tovább sorolni a példákat üzemenként, aknánként a dolgozóktól független, és rossz munkaszervezést jelentő munkaidő-kiesésekről. De legyen elég ennyi bírói nyíték arra, hogy a munkaidő nyolc órája közel sincs kihasználva. El tud valaki ilyet képzelni egy tőkés üzemben? Változtatni kell ezen a helyzeten Ma már az üzemek, aknák, műszaki vezetői a dolgozóktól független munkaidő-kiesés megszüntetésére törekedjenek. A párt- és szakszervezetek — aktíváinak bevonásával — a déli gőzök hibájából származó időkiesést felszámolásáért indított mozgalmat a borsodi trösztnél. A munkafegyelem megszilárdításával tudunk eleget tenni az ötéves tervben kitűzött feladatoknak. Mindnyájunk érdeke, hogy ez sikerüljön. Tehát nem mindegy, hány percet töltünk el haszontalanul a munkaidő 480 percéből. ------------------ 67 273 ,' 1961. január 4 p Hét helyen korszerűsítik a meddőhányókat A korszerűtlen meddőhányó a nívó megtartása mellett további improduktív létszámemelkedést jelentene. Ez a tény kötelességszerűen maga után vonja az eddigi meddőhányó kezelési és ürítési módszerek fejlesztését. A Borsodi Szénbányászati Tröszt gépalkalmazási osztálya ez évben üzembe helyezi a már jól bevált és több helyen alkalmazott Bitvai-féle magas ürítőket Kurityán, Ormosbánya IX-es, III-as, IV-es aknákban, Rudolftelepen, Alberttelepen és Edelény II-es aknánál., éf/ Kötik\, Harc^«*&öszké címért ................................................................................................mimiuimmimium Több mint egy éve küzd a „szocialista munkabrigád” címért Bartha Riki Dénes 9 fős csapata. Jó erejű, szervezett, kollektívát képez ez a 9 bányász. Ők hajtották az 5-ös szalagereszke 2-es nyilakát, 93 métert haladtak előre egy hónap alatt. Több hónapon át 150 százalék fölött teljesítették tervüket. A kép munka közben ábrázolja a csapat 3 tagját, amint a parácsolatokat állítják. (Fotó: Pilis V) Hétmillió forintos újítás Mint népgazdaságunk minden területén, a szénbányászatban is egyre több olyan újítást készítenek a dolgozók, amelyek hozzájárulnak a termelés emeléséhez, a minőség javításához, a költségszintek csökkentéséhez és a műszaki színvonal emeléséihez. * A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben is számos újítási javaslatot készítettek az elmúlt esztendőben a dolgozók. Csupán a tröszt műészaki és gazdasági munkavállalói közel 250 javaslatot nyújtottak be 1960-ban. E javaslatoknak mintegy 45 százalékát elfogadták, s az elfogadott újítások nagy részét be is vezették. Az 1960-ban beadott újítások közül kiemelkedik Zsigmondi Dezső, Hegedűs Zoltán és Budai József újítása, amely a Központi Szénosztályozó féltermékének visszaválogatásával kapcsolatos. E nagyszerű javaslat eredményeképpen — előzetes számítások alapján — egyetlen esztendő alatt, mintegy hétmillió forint értéket lehet megtakarítani. A visszanyert féltermékeket a Borsodi Hőerőmű hasznosíthatja. E javaslatért több mint 126 ezer forint újítási díjat kapnak a javaslattevők. S Gépesítés, automatizálás Edelényben Az Edelényi Bányaüzem vezetősége úgy határozott, hogy 1961-ben nagy gondot fordít a gépesítés és automatizálás fejlesztésére. A tervek szerint szó van arról hogy az I-es akna nyugati ereszkéjének felső, aknarakodó területét automatikus csilletovábbító berendezést építenek és beszerelik, ugyancsak a nyugati ereszkei gépházba as Dhnesorge végtelen kötélpályás szállítógépet. E munkálatokat már az első negyedévben szeretnék elvégezni. Ugyancsak itt, az ikervágaton 15 méteres, úgynevezett Kőhalmi-féle frontokon gépi kamrafejtésekben már alkalmazott O-típusú kaparók mellett, a fejtési homlokkal párhuzamos bóta-kaparókat kívánnak alkalmazni a szén átlapátolásának kiküszöbölése céljából. A Perecesi Bányaüzemben, mint oktató dolgozik Takács Benjámin. Mint a képen is látható, éppen a hozzá beosztott tanulók napi munkáját értékeli. De ezenkívül elmondja a bányász fiataloknak azt is, hogy az elmúlt három évtizedes vájárkodása során soha nem volt olyan becsülete és elismerése a bányásznak, mint a felszabadulás óta. (Fotó: Pacz Pál) U* Népi ellenőrök vizsgálták a jövesztő és rakodógépek helyzetét valamint raAnuugellen nek helyzetét. E vizsgálatnak elsősorban az volt a célja, hogy megállapítsa, hogyan használják ki a tröszt üzemei az imént említett gépeket. A vizsgálat kiterjedt a gépalkalmazási és kutatási osztály munkájára, a sajószentpéteri, ormosbányai, kurityáni és alberttelepi üzemekre. Az ellenőrzés mintegy fél évre visszamenőleg nézte meg e gépek üzemeltetésével kapcsolatos jelenségeket. A jelentés — amelyet erről készítettek —, részletesen foglalkozik a tapasztalt hiányosságokkal, majd javaslatot tesz a tröszt, illetve az üzemek felé azok felszámolására. Ugyancsak javaslat foglalkozik néhány gép alkalmazhatóságával, további kísérletek lehetőségeivel, valamint újabb biztosítási, technológiai tervek kidolgozásával. A vizsgálat eredményeképpen azt is megállapították, hogy ajánlatos lenne néhány gépet áthelyezni a teljesítmény növelése érdekében. ♦ Hosszú hónapokon át vizsgálta a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a Borsodi Szénbányászati Tröszt tulajdonában lévő jövesztő, ■ Kinek mi a feladata , azt végezze! Nemrégen utasítást kaptak a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányamesterei a könyvelőségtől. „Büntetés , terhe” mellett arra kötelezik a bányamestereket, hogy a fúrógépek nyilvántartó kartonjain vezessék a javítások idejét is. Felelősségteljes, sokrétű munkát végeznek a bányamesterek. Havonta 122—24 bányajárás, különböző kimutatások vezetése, raport és nem akarjuk tovább sorolni, hogy mi minden elfoglaltsággal jár beosztásuk. A fúrógépek nyilvántartása — mivel kéziszerszámok — az ő dolguk. * De a javítások bejegyzésével is a bányamestereket kell terhelni? Enyhén szólva — túlzás. Ez a TMK fel* adata, és ilyen minden aknánál wam*