Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-31 / 5. szám
ran áll a verseny? 1973. január 27-ig BORSODI SZÉNBÁNYÁK: 5. Miskolci Bü. 79,5% Vállalat: Szuhakálló II. Ormos VII. Erenyő Rudolf IV. Ella 1. Ormosi Bányaüzem 107,0% 2. Mákvölgyi Bü. 93,2% 3. Bükkaljai Bü. 94,5% 4. Szuhavölgyi Bü. 89,5% AKNAK: 96,3% 116,8% 110,2% 106,5% 104,0% 101,2% VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! RSODI BÁNYÁSZ A BORSODI BÁNYÁSZOK HETILAPJa XVI. évfolyam, 5. szám Ara: 50 fillér 1973. január 31, Az ŐSZ üzemeiből jelentjük Jól sikerült a start Tervtúlteljesítésről kaptunk hírt az Ózdvidéki Szénbányákból. Január 27-ig a vállalat 101,3 százalékra teljesítette előirányzatát és terven felül 1804 tonna többlet szenet termelt. A vállalat várhatóan teljesíti januári tervét. Az üzemek közül Borsodnádasd érte el a legkiemelkedőbb eredményt. A 111,3 százalék önmagáért beszél. A kollektíva ez évi eredménye annál is inkább örvendetesebb, mert tavaly messze elmaradt a várakozástól. Putnok 106,2 százalékos tervteljesítése kellemes meglepetés. A termelés mellett ugyanis az üzem dolgozóinak iszappal elárasztott pajzsos front vágatainak rekonstrukciós munkálatait is el kell végezniük. Naponta 150—200 csille iszapot szállítanak a külszínre. Farkaslyukon a január 17- én beindított új MK-s front biztató eredményekkel üzemel. A pászta — napi öt vágás mellett — öt hónapon át biztosít munkalehetőséget Zámbó István szocialista brigádjának. A pajzsos front teljesítménye a várakozásnak megfelelően alakul. Egercsehi a január első felében elért terv túlteljesítése után 27-ig 99 százalékra tett eleget termelési feladatának. Az üzem vezetői reménykednek, hogy jól zárják az év első hónapját. Királd 91 százalékos eredménye ugrásszerű termelésjavulásról tanúskodik. Mint azt Dósa Zoltán főmérnök elmondta, kettős frontátállásra készülnek. Februárban először a VII-es ereszke hármas szalagvágati frontját helyezik üzembe, ezt követi majd a 110-es számú fővonali pillérben a négyes festés beindítás? Sok száz kisgyermekért: Összefogott a kollektíva HEGESZTŐGÉPEK villognak, kalapácsok, szerszámok csattognak — zajos, nehéz gépekkel teli üzemrész a beréntei akna TMK-műhelye. — Most éppen Dobsonokat javítunk Herbolyára — mutatja kísérőnk, Gyarmati János a hibás berendezéseket. — Nagyon fontos munka ez és az alkatrészeket csak nehezen tudjuk beszerezni. Sok mindent házilag, itt a műhelyben készítünk. Ahogy mondani szokás, ezermestereknek kell tehát lenniük az itt dolgozó szakmunkásoknak. — Azok is — helyesel Buda Gábor, a TMK-műhely vezetője, — értenek mindenhez. MÉG A RENOVÁLÁSHOZ, a falfestéshez is. Ilyen munkára ugyan nem itt, hanem a bányatelepi óvodánál kérték meg ősszel a műhelybelieket. És annak ellenére, hogy fárasztó műszakban dolgoznak, készséggel teljesítenek ilyen kérést is. Ennél az óvodánál például Czibere László lakatos és Szálkai Sándor segédmunkás mintegy 5000 forint értékű társadalmi munkát végzett. — Dobos Béla lakatos pedig még a békevárosi 8. számú óvodánál is segédkezett - újságolta Buda Gábor, aki rendszeresen szervezi itt a társadalmi munkát. — Talán abba az óvodába járnak a gyermekei? — kérdeztük a műhelyben ettől a lakatostól, s válaszával nem kis meglepetést okozott: — Én már nagyapa vagyok. A békevárosi óvodában nincs rokonom, viszont a sajószentpéteri BKV-telepi bölcsődében most középső csoportos a kisunokám, Bartkó Erzsiké. Ezért különös örömmel mentem oda is dolgozni, amikor a bölcsőde vezetője a Bükkaljai Bányaüzem igazgatójától azt kérte, hogy segítsünk helyreállítani a kerítést. Együtt dolgoztunk Menycsik Gyula hegesztővel, Benkő István lakatossal, Mező Péter segédmunkással és Varga Gyula hegesztővel. HÁROMSZÁZ MÉTERNYI kerítést újítottak fel itt, s összesen mintegy 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezt már a községi tanács is külön értékelte. Jakkel Béla tanácstitkártól hallottuk, hogy a legutóbbi tanácsülésen, decemberben a Közösségért éremmel és oklevéllel jutalmazták meg Budai Gábor patronálót, s ez egyben elismerést jelent a tmk-műhely többi dolgozójának társadalmi segítségadásáért is. — Pedig nem várunk mi elismerést — szerénykedett a többiek nevében Menycsik Gyula, akinek van ugyan egy három és fél éves gyermeke, de jelenleg még nem óvodás. — Nem az elismerésért segítkezünk, hanem azért, hogy örömet szerezzünk sok száz kisgyermeknek. (Ruttkay—Laczó) Ők ketten — Dobos Béla lakatos és Varga Gyula hegesztő — végeztek legtöbb társadalmi munkát az óvoda rendbehozatalánál Javítják a Dobson-egységek alkatrészeit a farkaslyuki üzem műhelyében ssa Az Egercsehi Bányaüzem fatelepéről drótkötélpályán szállítják a fa- és különböző más anyagokat az aknákhoz, hogy aztán onnan bekerüljenek a munkahelyekre. Képünkön Kelemen Sándor fabeadót látjuk munka közben Laczó felé. ■BSN Találkozás szocialista brigádvezetőkkel SZOCIALISTA brigádvezetők népesítették be az edelényi bányászklubot január 24- én délután 4 órakor. Az I—IV. akna 43 szocialista brigádjának vezetői csaknem három órán át időztek itt. Pedig nem műsoros rendezvényre, sem valamilyen oktatásra hívták őket. — Fórumszerű, kötetlen beszélgetést szeretnénk a szocialista versenymozgalom értékeléséről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további alakulásáról — hallottuk az üzem vezetőitől az esemény előtt. S mi volt a véleményük utána? — Nagyon jól sikerült a találkozó. Az elmondottakból sok tanulságot leszűrtünk, sok feladatot konkretizáltunk, számos jogos kérést feljegyeztünk. Mi volt a fő téma? Először Knez Frigyes, az edelényi I—IV. akna főmérnöke értékelte a szocialista brigádok 1972. évi munkáját, amelyre megalapozhatók az idei szerződéskötések elvei is. Kiemelte, hogy az egész üzem eredményeinek elérésében milyen döntő fontosságú a szocialista brigádok teljesítménye. A vállalásaikat túlteljesítők között az 1—3. körletben például rendszeresen szerepel a vágathajtóknál Bodolai József, Berki István, a frontosoknál Bokk András, Károlyi István, a kamrafestőknél Krammer József, az iparosoknál Vaskó Mihály, Erős Béla, Sárosi Tibor brigádja. Több kollektíva szép példával bizonyíthatja azt is, hogy milyen értékekkel lehet egyre tartalmasabbá tenni a Szocialista cím hármas követelményeit: Bokkék emlékezetes kis ünnepségen búcsúztatták nyugdíjas társukat, Bana Ferencék, kellemes kiránduláson ismerkedtek össze családtagjaikkal, Tóth Imréék a forgácsoló brigáddal közösen, társadalmi munkában többek között kerítést, játszótéri berendezést készítettek. SZERETNÉK, ha a jövőben még több ilyen tartalommal is gazdagítanák a szocialista címet. Ezzel kapcsolatban milyen kéréseik, vagy javaslataik vannak a szocialista brigád vezetőknek ? Erről érdeklődött a továbbiakban Takács István, a Mákvölgyi Bányaüzem igazgatója. A brigádvezetők elsősorban munkatársaik művelődési, tanulási igényeiről beszéltek. Elmondották, hogy nagyon szorgalmazzák: mindenki végezze el az általános iskolát,s a továbbtanulás lehetőségét pedig igyekeznek méginkább biztosítani. Jelenleg ugyanis a műszakváltozások miatt ezen a téren sok nehézség adódik. Munkaszervezéssel összefüggő kérdés, de az üzem vezetősége mindenképpen kedvező választ akar adni erre is, mint számos olyan reális javaslat, kérés megvalósítására, ami a találkozón elhangzott. Határidőre sikerült Frontindítás Feketevölgyön Az elmúlt hetekben gyakran „elnéptelenedett” az irodaház a Szuhavölgyi Bányaüzem feketevölgyi aknájánál. Nehéz dolga adódott annak, aki vezető beosztású emberrel akart beszélni. Többnyire csupán ilyen szűkszavú felvilágosítást kapott: — A bányában vannak. Az idegen általában azt gondolja erre, hogy bizonyára valami rendkívüli esemény, talán olyan baj történt, ami nem tartozik másokra. Gondterhes izgalomnak azonban nyoma sem volt a fentlevők arcán. — Pedig tulajdonképpen nagyon is izgatottak vagyunk és valóban nem mindennapi esemény előtt állunk — tudtuk meg Bertalanffy Bélától, az akna vezető főmérnökétől. S magyarázatként a következőket mondta: — A frontindítás mindig rendkívüli esemény, s mi ezt most január 29-re tervezzük. Izgatottságuk január 27-én, szombaton már csillapodott, mert látták, hogy hétfőn reggelre sikerül beindítaniuk az új frontot, amelyre 92 Fletcher-egységet építettek be, s amelyen egy Eichkopf kaparó és egy Eichkopf maróhenger fog működni. És hétfőn, január 29-én hallottuk is a jó hírt a főmérnöktől: határidőre teljesítették feladatukat, az üzemelés megkezdődött az új fronton. Miért „drukkoltak” ennyire? — Az eddigi front hamarosan kimerül — válaszolta a főmérnök, s ehhez a kijelentéshez a bányászok számára bővebb kommentárt bizonyára nem kell fűzni. Viszont nyilvánosság elé kívánkozik legalább néhány dicsérő szó arról a nagy munkáról, amivel ezt a frontot kialakították. — A beszerelés nehéz munkájában igen sok segítséget kaptunk a gépjavítótól — jelentette ki Bertalanffy Béla, s többek között azokról a brigádokról is szólt, amelyekre az új frontot bízzák. — A volt KM-es berendezésnél dolgozó, legjobb brigádokból válogattuk ki ezeket az embereket, s tapasztalatcserére elküldtük őket Ella-aknára. Egy-egy hétig háromszor hat bányászunk dolgozott Ella-aknán. Olyan emberek, akik már harmadik éve ismerik a gépi berendezéseket, de a különbségeket most kellett megtanulniuk. Rajtuk kívül 3 iparost is elküldték ide tapasztalatcserére, hogy az új front gépeinek karbantartásához szükséges ismereteket megszerezzék. A lakatosok egy része a gépjavítóban járt hasonló célból. A múlt hét végén pedig a frontaknászok a párttitkárral együtt töltöttek két napot az ormosbányai üzemnél. Ilyen alapos, jó előkészítő munka nyilván nem maradhatott eredménytelenül. És mit várnak az új fronttól? — Átlag napi 80 vagon szén kitermelésére számítunk ... És hogy lesz-e több is ennél? Ez már igen sokban múlik majd Kiss Mihály, Nagy Béla, K. Varga Sándor szocialista frontbrigádjának tagjaitól. És természetesen a bányászszerencsétől is, amit a legőszintébben kívánunk a feketevölgyieknek. K. A.