Borsodi Bányász, 1977. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-06 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! BÁNYÁSZ 1 80 R S О О I BÁNYÁSZ О К HETI LAPJa XX. évfolyam, 1. szám Ara 50 fillér 1977. január 6. Mi történt a két ünnep között? Bányászok az új év első munkanapján Ismét átléptük egy új esztendő küszöbét. Az 1976-os év búcsúztatását követően, minden bányaüzemünknél sor került az elmúlt évben végzett tevékenység értékelésére, s egyben megtörtént a következő időszak feladatainak meghatározása is. Január első munkanapján felhívtuk telefonon az üzemek főmérnökeit és igazgatóit. Tájékozódtunk arról, hogyan dolgoztak az utolsó napokban. Okozott-e gondot a munkásszállításban a hirtelen leesett hatalmas hőmennyiség? Voltak-e fennakadások a tömegtermelő munkahelyeken, s a teljesség igénye nélkül érdeklődtünk arról is, hogyan vették az első startot 1977-ben? BALOGH BÉTA, a Miskolci Bányaüzem főmérnöke arról adott tájékoztatást, hogy szilveszter napján 368 dolgozó szállt le a kassal, elsején és másodikán pedig 78, illetve 112 fő vett részt a föld alatti munkahelyek berendezéseinek karbantartásában, s az ügyeleti szolgálat ellátásában. Mikor Ormosbányát hívtuk, Kramár László főmérnök hangja szólalt meg a vonal túlsó végén, s azt jegyezhettük fel, hogy minden különösebb fennakadás nélkül zárták az elmúlt esztendőt. — Harmincegyedikén délelőtt egyharmados termelés volt beütemezve, amelynek során 950 tonna szenet küldtünk a külszínre. Mindössze két községből nem értek be műszakkezdésre a dolgozók, hóakadály miatt. Nem volt termeléskiesés, vagy gépi meghibásodás egyik körletben sem. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem tudták teljes létszámban telepíteni a föld alatti munkahelyeket, mert jó néhány dolgozót megbíztak hóeltakarítási munkával. Kisebb vagonhiány is előfordult, de ez sem okozott gondot a folyamatos termelőmunkában. A LEGKEDVEZŐTLENEBB híreket a Központi Szénosztályozóból hallottuk. Bartha Alfonz, az üzem főmérnöke elmondotta, hogy nagyon komoly vagonhiánnyal kellett megbirkózniuk. Pontosan idézve: — Harmincadikon összesen mintegy másfél műszakon keresztül akadozott az osztályozás, a kötélpálya leállása, s a vasúti vagonellátás kedvezőtlensége miatt. Az állás ideje alatt mintegy 110 dolgozót az üzemtéren váltótisztítással, s a vasúti pályán hóeltakarítással bíztunk meg. Az üres vagonok hiánya — mintegy 100—120 kocsi megrekedése — azt jelentette, hogy az említett napon 1400 tonna szenet nem tudtunk leosztályozni. Hétfőn a délelőtti helyzet szerint 184 tele vagon várakozott buktatásra, illetve osztályozásra, s ugyanakkor hetvenhét üres vagon várta az osztályozott szénnel való feltöltését, illetve a fogyasztókhoz való irányítását, így az esztendő első munkanapján akkor is tudtak volna dolgozni a szénosztályozó munkabrigádjai, ha leállt volna a közúton, a vasúton és a kötélpályán a termelvény szállítása egy műszak idejére. SZUHAVÖLGYRŐL Sztermen Gusztáv főmérnökkel beszélgettünk néhány mondatot Erről azt tudjuk megjegyezni, hogy ott is kisebb vagonhiány volt, s a legnagyobb feladatot az jelentette, hogy a kétnapi termelési szünetben megfelelően előkészítsék a nagy homlokszélességű komplexen gépesített tömegtermelő munkahelyeket. Természetszerűen az V/7-es front —, amellyel a közelmúltban teljes szélességében egy régi vágatot harántolt — elromlott kissé az állás következtében, s ennek a helyreállításával kezdődött az új esztendő. A munkásszállításról azt jegyeztük fel, hogy a bánvölgyi járatok kivételével nem volt fennakadás a munkások szállításával. Az 1976- os, napi 325 vagonos tervvel szemben — Szeles-akna Bükkaljai Bányaüzemhez történő átcsatolása miatt — 260 vagonra csökkent a napi követelmény, amelynek kitermelését előreláthatóan folyamatosan el tudják végezni. FARKASLYUKBAN is gondokkal fejezték be az óesztendőt. Erről a következőket mondotta Balogh Emil főmérnök: — A két ünnep között kedvezőtlen körülmények közé kerültek a gépesített munkahelyek. A 69-es szovjet; MK típusú berendezéssel biztosított munkahely nagymértékben elvizesedett, s ez termelési gondokat jelentett. Így a két ünnep között, illetve az első műszakok alatt főként víztelenítéssel, és a pajzsos fronton kidőlt homlok helyreállításával foglalkoztunk. (Folytatás a 3. oldalon) А [UNK] Kv tó Az alapvágatban Az elmúlt évben a biztonsági berendezések helytelen alkalmazása volt a leggyakoribb baleseti forrás. Különösen nagy figyelmet, körültekintést igényel bányászainktól, a tőkebiztosítás, a visszarablás, az omlasztás. Felvételünk az ormosbányai hetes aknában üzemelő pajzsos front alapvágatában készült Magyar Lászlóról, akit vámkiszerelés közben örökítettünk meg. Fotó: Kozák Péter t ház, amelyben a gyűjtemény található, pontosan szemben van a tanáccsal. Hasonlít a környezetében levő bányászházakhoz, csak talán kissé terebélyesebb azoknál. Ez is kétszintes, akár a többiek, s a hozzá tartozó portán nyáron megterem a zöldség, és soktucatnyi virág pompázik. Elmondani is nehéz, milyen látvány fogadja az épület földszinti ajtaján belépőt. Nyugodtan nevezhetnénk kis néprajzi múzeumnak is. Az összegyűjtött anyag értéke szinte felbecsülhetetlen. Nem is egy-két év, de jó évtized alatt kerültek az őket megillető helyre. A szenvedély fellobbanása akkor kezdődött, amikor országszerte néprajzosok, gyűjtők és a népi használati tárgyak értékét saját üzleti hasznukra gyarapítók raja szállta meg a falvak lakásait, a régi épületek padlásait, kamráit. Előkotorva ezernyi kacatot, fagereblyétől a köpülőig, cséphadarótól rokkáig és szövőszékig. Adták is eleinte szó nélkül az öregek, a régi szúette tárgyakat, legalább megszabadulunk tőle — gondolták, hiszen nem használható már az semmire, kiszolgálta a dolgát. A népi használati tárgyak iránt érzett gyüjtőszenvedély azonban egyre magasabbra csapott. Lassan kiürültek a kamarák, eltűntek a búcsús emlékek, kézzel festett díszes ládák, a tisztaszobából, s a konyha faláról, a szekrényekből, a stelázsból a vajtartók, cukortartók, míves porcelán edények. Eleinte adta mindenki szívesen, hiszen az állatorvos, ugye sokfelé megfordul, s gondolták, nem árt jóba lenni vele. De nem használtam ki a jóhiszeműségüket. A ládák árát tisztességgel megfizettem, de megmondtam mindenkinek, szeretnék egy komoly gyűjteményt, s azt a ház földszintjén kiállítani, lássa mindenki, aki arra jár, akit érdekel, milyen művészi, néprajzi tárgyakat őrzött évszázadokon, évtizedeken át a hagyomány. Mikor belemerültem, természetesen sok forrást felkutattam, rengeteg könyvet elolvastam, hogy bizonyos rendszerezőkészségre tegyek szert. Nem nyugodtan, amíg nem lett teljes egy-egy sorozat. A közeli napokban három asszony segített lemosogatni, letisztogatni itt a három helyiségben levő tárgyakat. Öröm volt nézni, úgy vigyáztak valamennyire, mintha madarat dédelgettek volna a tenyerükben. wédestapolcsányban a fali nács épületével szemben lakik dr. Kiss Miklós, akinek házi múzeumában sok bejegyzés díszíti a vendégkönyvet. Visszavisszajáró híres vendég Vass Lajos karnagy,s ismerős írók, újságírók is bejegyezték nevüket a vendégkönyvbe. Mi sem voltunk kivételek. Berencsy SándorFotó: Kozák Péter A gyűjtemény . Több ezerre tehető a dédestapolcsányi gyűjtemény darabjainak a száma. Kozák felv. 6' Kogvan áll a verseny? TERVTELJESÍ I ÉS 1976-OS ÉVBEN 107.6% 107.1% 106.8“ о 104.0° о 103.0" о ! "2.6° о 101.2% 100.1% Vállalat: 104.5«', LEGJOBBА К N V« Szeles III. i29,3° Borsod nád ásd 115,9° „ Ella 1 i 0,7° „ Edelény 110.2° о Rudolf IV. 110,0% F 6-os berendezési haiííak Rövidesen egy F—6 MK típusú fejtő rakodó gép könnyíti meg az elővajók mindennapi munkáját az Egeresem Bányaüzemben. — kaptuk lapzártakor a tájékoztatást. A berendezés még az új év előtt megérkezett, azonban nem a bányaüzemhez, hanem a KOSZGIS-hez szállították, mivel egyedül itt található a levételt segítő nagy teljesítményű darus gépkocsi. Feljegyeztük azt is, hogy az új gép a lejtős északi fősikló hajtását végzi majd. A berendezés beszerelésére és üzembe helyezésére január közepén kerül sor. 1977. január 1-től Jogsegélyszolgálat a Borsodi Szénbányáknál ÚJ INTÉZMÉNY kezdte meg tevékenységét 1977. 4»anuár elsejével, a Borsodi Szénbányák Vállalatnál. A szakszervezeti bizottság által létrehozott jogsegélyszolgálat ■ irodája a vállalat székházának második emeletén kapott helyet, s vezetője, dr. Tóth László, azok közé a jogi szakemberek közé tartozik, aki maga is hosszabb ideje az emberek, a szakszervezeti tagok ügyes-bajos dolgaival foglalkozik, jó ismerője a különböző szakmai formuláknak. *, Bemutatkozásként a következőket mondhatjuk el róla a vele folytatott beszélgetés alapján. — 1963-ban végeztem el az egyetemet. A diploma kézhezvétele után pályázat alapján az Észak-magyarországi Vegyiművek alkalmazott, majd az akkor még Területi Munkaügyi Döntőbizottság nyújtott lehetőséget a gyakorlati jogi tevékenység széles skálájának megismerésére. A TMDB után hét esztendőn át a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottságában dolgoztam, majd ugyancsak az SZMT- ben a beérkezett különböző panaszlevelek kivizsgálása, orvoslása és megválaszolása volt a feladatom. Következő állomásként a megyei tanácsnkajogi bizottságát említihetem meg, majd a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatási és jogi osztályának vezetője lettem. Kérdezheti, hogy*m kerültem a Borsodi Szénben 4 J^tánaV pHrp? Мост 87 RZMT 467.SR7^ asá ° i bignifsjó íónoi-Japíp)-ént ismerhettem meg S*t*)»HJóvcof elyfórsjS ll. aVi и sván csak e bizottság volt. $ ő említette me«?, nem VP^blnóm p ?! ]ótroNnzon/!^ vállalati jogsegélyszolgálat vezetését. Ennyit talán eddigi munkámról. Itt most az következik, mi is tulajdonképpen egy vállalati jogsegélyszolgálat feladata? A meghatározás nem könnyű, hiszen jogi felvilágosítástól, tanácsadásig, különböző beadványok elkészítésétől, a dolgozók road eszközökkel való védelméig, állami, társadalmi szervek előtt történő képviseletig sok mindenre kiterjed. A JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT szervezeti felépítéséről, tzentenként 3—5 főből álló bizottságok munkájáról és feladatairól a közeljövőben részletesebben tájékoztatjuk még lapunk olvasóit, s ugyancsak közzétesszük a fogadónapok helyét és idejét is. Ezek pontosítása, kialakítása jelenleg történik, addig is elmondhatunk még annyit, hogy a vállalati és üzemi jogsegélyszolgálat vezetőinek és irányítóinak kiválasztásakor az volt a fő szempont, hogy mindenütt a legrátermettebb, köztiszteletnek örvendő szakemberek kerüljenek a dolgozók érdekelt védő és képviselő posztokra. Természetesen a tárgyi feltétejek biztosításáról mindenütt maguk az üzemek gondoskodnak, s a felügyeletet a szakszeríz>-,esti bizottságok látják el. A jogsegélyszolgálatot mind an bányász dokozó könyho veheti, sze’-szervezeti tagságétól függetlenül, s vonatkozik ez a nyugd’tosokra s a szakmunkástanulókra is o»а-ánt Az annorátus működési szabályzatának kidolgozóit vállalati szakszervezeti bizottság megvitatta, s rövidesen megérkezik az üzemekhez a’ erre vonatkozó i<T4Za-tól utasítóé te ADDIG IS. AMÍG minden bányaüzemnél beindul folyamatos munka, eredméyes tevékenységet к ív-- -v- valamennyi kti Сz [UNK]t-cn-u-.- --*>oV_ nek, s minden bizonnyal olvashat — -’* m ° o vai—onm- % munkáiénak lapnkba történő bemutatóe""Zi — berepcsy —