Borsodi Szemle, 1972 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Juhász György: A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai

bocsátottak a vállalatok rendelkezésére. Tervértékelő zsűrizéseket tartottak, igaz­gatói tanácskozásokat szerveztek és helyszínen is segítettek és ellenőrizték a gazdál­kodó szervek tervező munkáját. Hasznos együttműködés alakult ki a vállalatok és a helyi tanácsok között a területfejlesztési tervekkel kapcsolatos kérdések megvitatásában és rendezésében is. A megyei tanács a területi fejlesztési célkitű­zéseket és a foglalkoztatásra vonatkozó elképzeléseket koordinálta, vizsgálta az előirányzatok realitását. A vállalatok és a minisztériumok, a tanácsok és a főhatóságok közötti konzul­tációk során felszínre kerültek azok a problémák, amelyekben felsőszintű dönté­sek és állásfoglalások váltak szükségessé. Ezek elsősorban a IV. ötéves tervben előirányzott központi fejlesztési programokkal kapcsolatosak. A megyei pártbizottság munkaprogramja alapján az üzemi pártszervezetek a járási jogú pártbizottságok irányításával aktívan szervezték és ellenőrizték a vállalati és szövetkezeti tervezőmunkát. E tevékenységükre előzetes programokat készítettek. Megvalósulását, a Titkárság határozatának végrehajtását, tartalmi előirányzatainak ellenőrzését különböző pártfórumokon napirendre tűzték. Kezde­ményezték a vállalati szakemberek és a munkás kollektívák bevonását a célkitű­zések kialakításába, többször beszámoltatták a gazdasági vezetőket a tervezés állásáról, szervezték a tanácskozásokat. Az ötéves tervekről a vállalatoknál széles körű tanácskozásokat folytattak. A tervjavaslatokat brigádvezetői értekezleteken, gazdasági-műszaki tanácskozá­sokon napirendre tűzték és a vitában elhangzott észrevételeket a tervek véglege­sítésénél hasznosították. A tanácskozásokat a vállalatok nagy részénél összekap­csolták a kollektív szerződések vitájával, ami egyes esetekben arra vezetett, hogy a vitában túlsúlyba kerültek a jövedelemelosztási kérdések, a béremelések, vala­mint a tervezett szociálpolitikai intézkedések és háttérbe szorultak a gazdálkodó egység fejlesztési, termelési és értékesítési előirányzataival kapcsolatos kérdések. A vállalati pártszervezetek, társadalmi szervek aktív politikai munkája jelentős mértékben hozzájárult a tervek realitásának növeléséhez, a belső tartalékok fel­tárásához, a tervszerű fejlődést gátló tényezők elhárításához. A VÁLLALATI TERVEZŐMUNKA A tapasztalatok azt mutatják, hogy a TAPASZTALATAI vegyipari, a kohászati és gépipari válla­l -------------------------------------------------------------- latok gazdálkodását a piac az eddiginél sokkal jobban meghatározza. Ez magával hozta a tervek tartalmának módosulását is. Ez elsősorban a piac meghatározó szerepének egyre nagyobb fokú figyelembe­vételében nyilvánult meg. A vállalatok többsége nagy súlyt helyezett a piaci kapcsolatok vizsgálatára. Megalapozott tervet csak azok a vállalatok készítettek, amelyek széles körű piackutató tevékenységet fejtettek ki. Ez a többi között kiterjedt a bel- és kül­földi piacokon a vállalat profiljába tartozó termékek műszaki jellemzői, minősége és választéka iránti előrelátható követelmények felmérésére, a várható belföldi kereslet és az adott belföldi, valamint exportértékesítési lehetőségeinek körvonala­zására, a bel- és külföldi beszerzési és értékesítési árak alakulásának prognosz­tizálására, a termelési tényezők alakulására ható vállalaton kívüli feltételek (munkaerőhelyzet, hitellehetőségek stb.) előzetes tisztázására. A vállalatok a piaci feltételek viszonylag jó megismerésére — a központi és szakirodalmi információ­kon túl­i egyeztető tárgyalásokat folytattak, konzultáltak a partner termelő és kereskedelmi vállalatokkal, bankokkal és a helyi tanácsokkal. Egyes vállalatok különböző fejlesztő és piackutató intézetek segítségét is igénybe vették. Kedvező volt, hogy a közelmúltban a rendszerelmélet, az operációkutatás, a futurológia, az ökonometria, az üzemgazdaságtan, és még számos más tudomány­

Next