Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-27 / 97. szám
Vasárnapi szám ára: 41el Bukarestben 5 lej Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: Az előfizetés Ara helyben ! Az előfizetés ára vidékre . Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda : Előfizetési st.k külföldre: HDKIREtTBEIi: 2 teI te.- ::: : SS1.1 te.-: ::: SS8“ B“«OT-B,“SS6- «»««.«_«. — "ex«*7. : : g°u* 'Sa«!1' zsi.ei Vasárnap Negyedévre. . . 120 . Negyedévre* . . 140 . Telefonszámok A portódíjak emelése esetére az XPROHIRDETÉSEK Vasárnap Havonta ... 42 „ Havonta .... 50 a 10*0*onszamok előfizetési díj emelésének jogát közvetlenül it kiadóhivatalhoz — 4 Li 111 1 Kézbesítési díj havonta 10 „ Bérmentve poétán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. BZ. fenntartjuk magunknak. m^ny^odmnVmfán'VrreVadlmfák 5 «Uli XXX. ÉVFOLYAM. _ BRASOV BRASSÓ, 1924. április 27. (Vasárnap) _ _ _ _97~SzII i Simon Zugh csendőrőrmester Csikmadarason. De máris országos hírű férfiú, aki nevét maradandóan bevéste korunk és kultúránk történetébe. Aki a Brassói Lapok tegnapi számában olvasta, hogy ez az ember pár esztendő alatt mit művelt, s főkép, hogy miit művelhetett a székely nép körében, az el fog csodálkozni a lehetőségek rendkívüliségén és a rendkívüliségek lehetőségén. Csík megyében minden lehetséges volt, minden abnormis, abszurd, gonosz és alacsony dolog, mivel nem románok, hanem székelyek lakják, mivel Spatarok és nem Costa-Foruk kormányozzák. Más országban, más kulturállamban két napig sem maradhatna állásában egy Simon Juan, aki csendőrőrmester létére megzsarolja a népet, korbáccsal és puskatussal veri az embereket, elkobzott fát a maga javára elad, elfogott betörőket szabadon bocsát és így tovább. Ez csak a Spatar prefekt birodalmában, a szabadelvű kormányzat érájában, a Szőcs Gézák, Bogdán Istvánok, Ernyeiek székelyvédő, székelyszerető szellemének hatása alatt lehetséges. Bratianu Jones miniszterelnök úr mint belügyminiszter és Franasovics államtitkár úr, mint a hazai közigazgatás tényleges vezetője és Tatarescu alállamtitkár úr, a kisebbségi ügyek vezére, mit szólnak várjon a Simon Juan viselt dolgaihoz? Nem látják-e ők is ebben az alakban szimbolizálva mindazt a brutalitást, lelketlenséget, haszonlesést, üldöző mániát, s fajgyűlöletet, mely esztendők óta gyötri, hajszolja, keseríti a romániai székely népet? Nem látják-e ők is ebben a Simon Juonban a minden jogon, törvényen, renden, méltányosságon, emberségen magát túltevő provinciális zsandárt, aki a felsőbbség közönye, elnézése, tán bátörtté az éa buzdítása, tán résizessdés® és részvétele mellett követi el nap-nap után hallatlan visszaéléseit? Hogyan követhetett volna el ez az ember annyi szemérmetlen aljasságot a törvénytisztelő, kötelességeit híven teljesítő, becsületes és jámbor székely lakossággal szemben, ha a kormányzat komoly kötelességének tekintené a közrend és igazságosság érvényesítését az egész vonalon, mindenkire nézve, mindenkivel szemben egyformán? Mennyit kellett csak egy Spatarnak méltatlant, gyalázatost, Románia presztízsére és erkölcsére árnyat vetőt elkövetnie, hogy végre — ha ugyanezekből az indítékokból — útilaput kötöttek a talpára? S várjon mennyit kell még a jobb belátású, igazabban érző és a törvényességet támogató új prefekt ellenére is, ennek a nagyhatalmú Simon Juannak elkövetnie a szegény és szerecsétlen székelység rovására, hogy őt is eltávolítsák a megbotránkozást és rémületet árasztó pozíciójából? Azt is meg kell végre tudniok az illetékes kormánytényezőknek, hogy Simon Juan nincs egyedül a székelyföldön. Talán ő a legvakmerőbb, a legdurvább lelkű, a leghaszonlesőbb, a hivatalos hatalmát és a népe szelídségét és türelmét legjobban kihasználóbb, de sok hozzá és a rendszerhez méltó társa van, akik, rendszerint a felsőbbség elnézésével, zaklatják és zsarolják a lakosságot és a csend és rend, a törvény és a jog védelme helyett forradalmi hangulatot támasztanak a lelkekben, s megingatják a hitet a kormányzat tisztaságában, s a bizalmat az állam alkotmányában, mely jogegyenlőségről és polgári szabadságról rendelkezik. Talán jó volna, ha a sok dicsekvés és hazugság helyett, amivel a kormány az ő nemzetiségi politikáját, mint a szabadság és egyenlőség rendszerét a világ előtt kendőzi, a Simon Juanok uralmának vetne immár véget. Nagyobb szégyene az országnak és nagyobb bűne a kormánynak nem lehet, mintha ilyen alakok kényük kedvükre nyomogathatják és zsarolhatják a népet. Kijelentést tettek, hogy ezt a diplomáciailag eléggé kényes ügyet a királynak az országba való visszatérése után haladéktalanul el fogják intézni. Franciaország nem akart Oroszország belügyeibe avatkozni Poincaré újból táviratot küldött Csicserinnek — A Brassói Lapok eredeti távirata. — PARIS, április 25. Poincaré francia miniszterelnök ma újból táviratot küldött Csicserinnek, s ebben a táviratban kijelenti, hogy a francia kormánynak akkor, amikor nagyszámú francia tudós nevében kíméletességet kért a halálraítélt orosz állampolgárok számára, nem volt célja beleavatkozni Oroszország belsőpolitikájába. A francia miniszterelnök ebben a táviratban emlékezteti Csicserint arraa francia szenátus színe előtt tett kijelentésére, amely szerint a francia kormánynak nem kell Oroszország belső életével foglalkoznia, mivel ahhoz semmi köze sincs. A szovjet dolga az emberiség kérdését, amelyre a francia kormány hivatkozott, figyelembe venni, vagy figyelmen kívül hagyni. Végül megállapítja Poincaré, hogy az állítás, amely szerint az elítéltek a francia titkos kémszolgálatban közreműködtek volna, teljesen hamis. Olaszország nem tekinti államügynek a kincstári bonok kérdését Marzescu ideiglenes külügyminiszter kijelentései a francia-román és török-román szerződésről A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. BUKAREST, április 25. Károly trónörökös tegnapelőtt délután palotájában teát adott, amelyen a kormánynak Bukarestben időző tagjai, valamint a diplomáciai testület is részt vett Az estélyien Aloizi báró, Olaszország bukaresti meghatalmazott minisztere azzal a kéréssel fordult Marzescu ideiglenes külögyminiszterhez, hogy bizalmas megbeszélésen különböző, a két országot érdeklő ügyekben értekezni szeretne vele. Ez a megbeszélés tegnap este hét órakor megtörtént a külügyminisztérium épületében, s azon Aloizi báró mindenekelőtt aziránt érdeklődött, hogy mennyiben felelnek meg az igazságnak a román,francia és román-török szerződésről szóló hírek. E két ügyire nézve kielégítő választ kért az olasz követ. Marzescu miniszter kijelentette, hogy a francia-román szerződés még csak terv, amely eddig nem valósult meg, míg Törökországgal Románia barátságos viszonyba lépett. A válasszal Aloizi báró teljesen meg volt elégedve, s egybe ktj©ltetette, hogy kormánya nem tekinti többé 140p.vadgyneki a román kincstári bonok kérdését, s a mennyiben Chiriacescu húsvét után Olaszországban a kormány nevében ottani kereskedőkkel tárgyal, úgy azokat olasz részről tisztán kereskedelmi jellegű tárgyalásoknak fogja tekinteni. Románia egyelőre nem ismeri el a görög köztársaságot A román kormány válasz nélkül hagyta a görög kormány jegyzékét A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. BUKAREST, április 25. Amikor a volt görög királyság bukaresti meghatalmazott minisztere a görög kormány intézkedésére elhagyta a helyét, a köztársasági görög kormány új követet küldött Bukarestbe, s kérte a román kormánytól annak elismerését. Az elismerés ténye azonban napról-napra halasztást szenvedett, azonban nem tűnt fel, miután még akkor nem zajlott le a görög népszavazás, s így a köztársasági kormány elismerésének követelése sem volt jogosult. Közben azonban megtörtént a népszavazás, amely szentesítette a köztársasági államformát, s így most a görög kormány, miután Franciaország, Anglia, Olaszország és más államok is elismerték az új kormányt, kérdést intézett a román kormányhoz, hogy a köztársasági kormány elismerése miért késlekedik? A jegyzékben a görög kormány azt is megjegyezte, hogy az a körülmény, hogy az elűzött görög király Románia területén tartózkodik, a legkevésbbé sem lehet akadálya az elismerésnek. A román kormány, a görög kormány jegyzékét ilyen egyszerű módon intézte el: egyelőre félretette és nem válaszol a jegyzékre. És pedig azért nem, mert a királyi távol van s mindaddg mig őfelsége vissza nem érkezik külföldi útjáról, a kormány nem akar semmi irányban semi lépést tenni a görög köztársasági kormány i de jure elismerése ügyében. A román kormánynak ezzel a halogató politikájával kényszerhelyzetbehozta az athéni román minisztert, akit a görög kormány eddg szintén nem ismert el, holott funkcióját végeznie kell. Illetékes helyien azt a megnyugtató Mai számunk 14 oldal Küszöbön a nemzeti és parasztpárt fúziója Temesvárról jelenti tudósítónk. Dr. Radulescu Viktor a parasztpárt bánáti tagozatának egyik vezető embere most érkezett meg Bukarestből, ahol a pa-rasztpárt felelős vezéreivel állandóan érintkezett. Ezek oda nyilatkoztak, hogy a két párt tárgyalása a legjobb reménynyel kecsegtet a fúzióra. Nincs kizárva, hogy mire őfelsége visszaérkezik, a két párt befejezett tény elé állítja a belpolitikai helyzetet. Goldis László és Stere Konstantin tárgyalásai — úgylátszik — áthidalták a nehézségeket és alapot találtak a végleges megegyezésre. Hajlandó mind a két párt kölcsönös áldozatokat hozni a fúzió érdekében A két párt egyesülése esetén az új párt neve nemzeti parasztpárt volna. Dobrogeanut és Petrescanut szabadlábra helyezték BUKAREST, április 25. A két letartóztatott kommunistavezért, Dobrogeanut és Petrescanut, akik éhségsztrájk következtében haldokolnak, ma családjaik kérésére és felelősségére haza szállították. Mindkettőjük állapota felette súlyos ügy annyira, hogy szabadlábra helyezésük után órákon át nem vehettek magukhoz még könnyű táplálékot sem. Petrescanu még most is eszméletlenül fekszik, míg Dobrogeanut kevés tejjel táplálják mesterségesen. A többi letartóztatott és sztrájkoló kommunistát ma meglátogatta Vladescu, ezredes, akinek a sztrájkoló munkások kijelentették, hogy mindaddig szilárd elhatározással fogják folytatni az éhségsztrájkot, amíg szabadlábra nem helyezik őket. Hazahozzák az erdélyi bankok Budapesten levő értékeit KOLOZSVÁR, április 25. Ismeretes, hogy az erdélyi pénzintézetek legnagyobb része a háború folyamán és a forradalmak után letéteik egy jelentékeny részét Budapestre szállították, ahonan mindezideig nem lehetett azokat visszaszerezni. A Bukarestben most lezajlott román-magyar kereskedelmi tárgyalások eredményeként, legutóbb megkezdődött az erdélyi pénzintézetek Budapesten elhelyezett értékeinek hazaszállítása. Mint értesülünk a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank egyelőre 20 láda értéket kapott vissza Budapestről, amelyeknek leltározása már meg is kezdődött. Ez időszerint csak azoknak az értékeknek a hazahozataláról van szó, amelyeknek visszahozatalát kérték a tulajdonosaik. Korányi a francia köztársasági elnöknél PARIS, április 25. Korányi Frigyes báró, pénzügyminiszter, volt párisi magyar követ átnyújtotta Millerand köztársasági elnöknek visszahívó levelét. Utána fél óráig tartó magánkihallgatás következett, amelynek során az elnök szívélyesen elbeszélgetett Korányival Magyarország ügyeiről, amelyekről Millerand nagy tájékozottságot mutatott.