Brassói Lapok, 1939. augusztus (45. évfolyam, 174-199. szám)

1939-08-14 / 185. szám

4 oldal 1^^^« Uri Egy éves az a­ hfeiigazgatási rendszer A közigazgatási decentralizáció megélénkítené a helyi tevékenységet és áldásosan gyarapítja a közvagyont Most, augusztus 14-én, van egy éve an­nak, hogy életbe lépett az új közigazgatá­si törvény, az új Alkotmány és az ebből kifolyólag keletkezett új szociális elrende­ződés egyik nagyfontosságú következmé­nye. Magától értetődőleg az őfelsége II. Ca­rol király által kezdeményezett új ütem volt az az elhatározó tényező, amely az új politikai és közigazgatási rend alap­ját megvetette. Az új közigazgatási törvény, mint az új alkotmány által teremtett szellem észsze­rű és természetes kifejeződése, a népaka­ratnak, helyesebben szólva, a népi szük­ségletnek régi és nagy kívánalmát valósí­totta meg: a tíz tartomány által való de­centralizációt, a amit egyrészt a történelmi és földrajzi, másrészt a gazdasági és szo­ciális szükségletek követeltek meg. * Ismeretes, hogy az ország új politikai felépítésében és szervezetében a Nemzeti Újjászületés Arcvonala a cselekvő ténye­ző szerepét játssza azáltal, hogy megte­remtette és fentartja a kapcsolatot a nép és királya között. A mély átalakulás munkájában nagy szerepe van a Serviciul Social és Straja Tarii ifjúsági szervezetek egyre fokozot­tabb növekedésének is: ezek előmozdítják az egyetemi ifjúság és a nép közötti kap­csolat állandósulását s áldásosan és hasz­nosan fejlesztik a fegyelmet a tanulóifjú­ság minden fokozatában. Ugyanilyen jelentősége van az ország jövője szempontjából a munkaügyi mi­nisztérium két alkotásának: a céhek, va­lamint a Munka és Jókedv-szervezet meg­szervezésének, mert ezek a munkásélet ci­vilizációjának két nagy szakaszát jelentik. * A közigazgatási politika alapvonalai a román többségi lakosság érdekeinek a más népi származású lakosságcsoportok érde­keivel való összhangbah­ozását célozzák. Ezt szolgálta a nemzetiségi szabályzat megalkotása is, mi jelentős lépést jelentett a belső helyzet megszilárdítása terén, mert teljes megegyezés jött létre a román kormány és az itt élő kisebbségek között. Ez a megegyezés az ország összes polgá­rait szolidarizá­lta a belső megbékélés­i egység akciójában. A decentralizációs po­litika folyományának kell tekinteni a Magyar Népközösség létrehozását is; en­nek a szervnek az a rendeltetése, hogy fentartsa a kapcsolatot a magyar kisebb­ségi tömegek és a román kormány között. Már ebből is látszik, hogy az új köz­­igazgatási törvény új munkamódszereket is magávall hozott. A minisztériumok csak ennek hatása alatt kezdték megtud­ni, mi is az igazi tevékenység s hogy mi­képen kell dinamizálniok Őfelsége a ki­rály jóakaratát. Uj közéleti elv gyökere­sedett meg: a néppel való szoros és szüne­­­telen kapcsolat. §­j A közigazgatási törvénynek ez a hatása a legáldásosabb és leghasznosabb. 91 é -ig 1958 augusztus 14-ig a vidék és szükségletei, törekvései és reménykedései figyelmen kívü­l maradtak, el voltak ha­nyagolva a közigazgatási decentralizáció életbeléptetésével új korszak vette kezde­tét. A miniszterelnök által ösztönözve és buzdítva a királyi helytartók, mint a kormány szóvivői, mindent megtettek, hogy megismerjék mindegyik tartomány szükségleteit, emeljék az életszínvonalat és értékesítsék az egyes vidékek különleg­tes kincseit. A falvakat különös figye­­lmmel kezdték vizsgálni s a földmives­­lakosságot a legkülönbözőbb módokon tá­mogatni. A községek szigorúan ellenőrzött vezetői is ösztönzést kaptak az alkotó és javító munkára s örvendetes közérdekű eredményeket tudnak felmutatni. A nagy közigazgatási reform végrehaj­tásának egy éve alatt a közérdek terén va­ló tevékenységben jelentékeny javulás ál­lapítható meg. MIT TELENT ERDÉLYNEK CALI­­NESCU MINISZTERELNÖK ALKOTÁSA? Ami különlegesen Erdélyt illeti, megál­lapítható, hogy itt az előző hat közigazga­tási reform egyike sem felelt meg a va­lóságoknak, m­íg az új reform teljesen megfelel a tényleges életszükségleteknek. A tartományok létesítése ez alkalommal * 1­2 igazán megvalósította a decentralizáció elvét. Másrészt a valóságok és megoldások elsőséget kaptak a közigazgatás minden­napi tevékenységében is. Ennekelőtte min­den apró helyi üggyel is a fővárosba kel­lett utazni és emlékiratokkal sorra járni az illetékes intézményeket. Ma a helyi ügyeket a helyszínen oldják meg, gyorsan és olyan illetékes emberek, akik az utol­só falu viszonyait is kitűnően ismerik és megértik. A minisztériumok szerepét eb­ben a vonatkozásban átvették a királyi széktartóságok.* Calinescu miniszterelnök olyan köz­­igazgatási törvényt alkotott, amely áldá­sos kihatással van Erdély közéletének minden területén is. A reform olyan gaz­dálkodási rendszert honosított meg, amely a becsületességen és felelősségen alapszik s igy megkönnyíti a közvagyon és a köz­érdekű munkák gyarapodását, igen sok milliót takarítva meg, amit egykor tuda­tosan, vagy öntudatlanul elherdáltak. A közigazgatási törvény alkalmazásá­nak első évi mérlege sokkal felülmúlja a régebbi évek aktíváját s kezesség arra, hogy ez csak az ország javára fog szolgál­ni. Mechanikai műhely tömegcikkek és néhány speciális cikk elő­állításához, melyek az országban már be vannak vezetve, eladó. Megkeresések „Ti­­misoara-Műhely‘‘ jeligére Fratii Lux S. A. hirdetőjéhez, Timisoara L, Str. 24. Feb­ruári­ 7. sz. intézendők. A villás belecsapó egy noreai petróleumtartályba A villámcsapás következtében Odrom tartály elépen . A kár többmillió tejre rua Ploesti, augusztus 12. A prahovavölgyi Moreni község felett az elmúlt éjszaka hatalmas vihar vo­­nult végig. Mintegy három óra felé a villám belecsapott az I. R. D. P. petróleum társaság egyik kőolajtartályába. A következő pillanatban lángra lobbant a tar­tály mintegy 90 vasúti kocsi kőolajat kitevő tartalma. A robbanás ereje felemel­te és mintegy tíz méter távolságra dobta a tartály többmázsás súlyú tetejét. A lángokat egy munkás vette észre, aki azonnal jelentette a tüzet a tűzoltóállomá­son. Hamarosan megérkeztek a ploesti tűzoltók, a petróleumtűz oltásához szük­séges különleges „habfejlesztő” tűzoltó készülékeikkel. Csak hosszas munka után tudták a tüzet elfojtani, amely közben más tartályra is átterjedt. Az anya­gi kár pontos összegét még nem lehet m­­egállapítani, de bizonyos, hogy többmil­lió lejre rúg. Elégett összesen mintegy 140 vasúti kocsi kőolaj, három tartály, amelynek a befogadó képessége mintegy 100 vasúti kocsi, valamint egy szivat­­­tyúállomás pusztult el. Kiutasítottak egy angol és egy francia újságírót a cseh-morva protektorátus területéről Szlovákiában összeírták az idegen állampolgárok vagyonát Prága, augusztus 12. A nemzeti szocialista hatóságok el­rendelték, hogy a „Times” és „New­ York Times” prágai tudósítója, vala­mint a Havas távirati ügynökség mun­katársa a lehető legrövidebb idő alatt hagyják el a cseh és morva protekto­rátus területét A kiutasítási végzést azzal indokolják, hogy a két külföldi újságíró hamis híreket továbbított külföldre a birodalom helyzetéről. Pozsonyból jelentik, hogy a szlo­vák kormány új rendeletet adott ki a Szlovákiában megtelepedett idegenek­kel kapcsolatban. E rendelet szerint minden idegen állampolgárságú szlo­vákiai lakosnak jelentkezni kell a ha­tóságoknál s be kell jelentenie Szlová­kiában levő ingó­s ingatlan vagyonát. A rendelet kivétel nélkül minden ide­gen állampolgárra vonatkozik, tehát azokra is, akik a Magyarországhoz visszacsatolt területekről származnak s igy a mai Szlovákiában elvesztették állampolgárságukat. For­galom­­a hoztak kedvezményes áru postai bélyegkönyvecskéket Bucuresti, augusztus 12. A Posta Vezérigazgatósága augusztus 10-től kezdve forgalomba hozta a postai bélyegkönyvecskéket. Ezek a könyvecs­kék igen kis méretűek, zsebben köny­­nyen hordhatók és azokban 30—40 kü­lönböző bélyegsorozat van. A bélyeg­­könyvecskéket a következő értékű bé­lyegekkel bocsátották ki: 1. 1.50 lejes bélyegeket tartalmazó könyvecskék, melyekben 40 darab bé­lyeg van és ára 54 lej, vagyis olcsóbb a benne levő bélyegek névértékénél. Eze­ket a bélyegeket belföldön névjegyek, részvétlevelek és kisebb nyomtatványok küldésére lehet felhasználni. 2. 50 darab 3 lejes bélyeget tartalma­zó könyvecske, melynek ára 89 lej. 3. 40 darab 4 lejes bélyeget tartalma­zó könyvecske, melynek ára 158 lej. 4. 40 darab 5 lejes bélyegeket tartal­mazó könyvecske, melynek ára 198 lej. Ezekkel a bélyegekkel belföldi képes­levelezőlapokat lehet küldeni, tetszés­szerinti szöveggel. 5. 30 darab 7 lejes bélyeget tartalma­zó könyvecske, belföldi levelek részére. A könyvecske ára 208 lej. 6. 40 darab 7 lejes bélyeget tartalma­zó könyvecske, belföldi képes levelező-­­ lapok részére, melynek ára 278 lej. 7­ 50 darab 12 lejes bélyeget tartalma­zó könyvecske, melynek ára 358 lej. Ezek a bélyegek külföldi levelek és kül­földi ajánlási díjak bérmentesítésére szolgálnak. 1939. augusztus 14 Rádió műsor BUCURESTI 7: Torna, hanglemezek, majd orvos és háztartási tanácsok. 12: Hanglemezek. 13: Pontos időjelzés, sportközlemények, viz­ár­­ás jelentés. 13.05: A „Luceafarul” zene­kar hangversenyez. 13.45: Mit nézzünk meg? 15.55: A hangverseny folytatása. 14.10: Hírek. 14.30: A hangverseny folyta­tása. 15.10: Időszerű külpolitikai esemé­nyek. 19: Pontos időjelzés, idő­járásjelen­tés. 19.02: Irodalmi krónika. 19.17: Jean Marcu és zenekara hangversenyez. 20.10: Constantin Zotta: 75 év az első földkisajá­­títási törvény óta. 20.25: Theodor Carabi­­ber énekel. 20.45: Doina Suchici harmoni­­kázik. 21.05: A „Jó kedv” hármas hang­versenye. 21.35: Kétzongorás hangverseny 22: Hírek, sportközlemények. 22.15: Tánc­­llemezek. 22.30: Román népzene. 23: Hí­rek. 23.15: Victor Predescu és zenekara hangversenyez. 23.45: Hírek francia és olasz nyelven. BUDAPEST 7.45: Torna, hírek, hanglemezek, utána étrend, közlemények. 11: Hírek 11.20: Vi­­­déki társadalmi élet a Bach-korszakban. 11.45: Jókai és a mesevárók. 12.10: Nem­zetközi vízjelzőszolgálat. 13: Déli harang­szó, idő­járásjelentés. 13.10: Takács Paula énekel, közben kb. 13.40: Hirek. 14.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelen­­tés. 14.30: A rádió szalonzenekara hang­versenyez. 15.50: Hirek. 15.45: A rádió műsorának ismertetése. 16: Árfolyamhi­­rek, piaci árak. 17.15 Diákfélóra. 17.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. 18: Hirek szlovák és magyar-orosz nyel­ven. 18.10: Puszta Budapest alatt, Erdei Ferenc előadása. 18.40: Szimfonikus Zene­kar műsora. 19.50: A szabadság és a sza­badság állama, Vértesi Frigyes dr. és Kis­­telki Pál vitája. 20.15: Hirek. 20.25: Spa­nyol dalok, hanglemezekről. 20.50: Kassai est, utána kb. 22: Csiki László cigányze­nekara muzsikál. 22.25: Owen Ritter an­­gol nyelvű­ előadása Horthy kormányzóról. 22.40: Hirek, időjárásjelentés. 23: Az Ope­raház zenekara hangversenyez, vezényel Dohnányi Ernő. 23.40: Hirek német, olasz angol és francia nyelven. 24: Liszt A-dúr zongoraverseny, előadja Stefániai Imre, kisér az Opera­ház zenekara. 0.25: Csorba Gyula ás cigányzenekara muzsikák 1.05: Hirek. KEDD, AUGUSZTUS 15. Bucuresti 9.30: Torna, hanglemezek, majd ét­rend, közlemények. 12: Hanglemezek, 13: Pontos időjelzés, sportközlezmények, vízállásjelentés, 13.05: Costica Tandin zenekara hangversenyez, 13 45: Mit néz­zünk meg? 15.55: A hangverseny foly­tatása, közben kb. 14.10: Hírek, 15.10: Időszerű külpolitikai események, 19: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, 19.02: Tudományos közlemények, 19.17: Hang­lemezek, 19.40: Duna és Rajna keringők, hanglemezekről. 20: A mi tengerünk, Emanoil Bucuta előadása, 2015: Eugen Popescu énekel, 20.35: Smarand.t Atana­­soff modern darabokat zongorázik. 21: A szellemiség önkényuralma, Nicolae Iorga egyetemi tanár, királyi tanácsos előadása, 21.20: Rodica Bujor és Ale­­xandru Grozuta népdalokat énekelnek, 22: Hirek, sportközlemények, 22.15: Lu­cian Gasperini dr hangversenye, 22.30: Hanglemezk, 23: Hirek, 23.15: Vasile Ju­­lea zenekara hangversenyez, 23.45: Hí­rek francia és angol nyelven. Budapest 9: Hanglemezek, 9.45: Hirek, 11: Egy­házi ének és szentbeszéd, 12.30: Görög­­katolikus istentisztelet, 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás jelentés,­ 13.30: Térzene Szegedről, közben kb. 14.10: Asszony a viharban, Mark Twain humoreszkje, 15: Operettrészletek hang­lemezről, 15.45: Földművelésügyi elő­adás, 16.30: A második számú rege-cso­­port műsora, 17: Magyar nyár, Kenyeres Imre dj előadása, 17.30: Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál, közben kb. 18: Hírek szlovák és magyar-orosz nyel­ven, 18.40: Idejében hívj orvost, Kunsá­gi Antal dr előadása, 19.10: A rádió sza­lonzenekara hangversenyez, 20.15: Hí­rek, 20.25: Verhovina, Zsarnó Mária fel­olvasása, 20.55: Tessitori Nóra erdélyi verseket ad elő, 21.20: Turandot ismer­tetése, 21.25: A Szegedi Ünnepi játékok keretében a Turandot közvetítése, köz­ben kb. 22: Hirek magyar, szlovák és magyar-orosz nyelven, majd kb. 23.15: Időjárásjelentés, hirek német, olasz, an­gol és francia nyelven, az előadás után kb. 0.20: Pertis Pali cigányzenekara mu­zsikál. 1.05: H­irek. HÉTFŐ, augusztus 14 |^Aki egyszer | Vermouth Branca-t, az nem ismeri többi az étvágy- I______talanragod­_________________

Next