Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
p vezető pénzintézete lett. A háború alatt konjunkturális vállalkozásokban és hadiszállításokat finanszírozó ügyletekben vett részt. A háború után érdekeltségeinek nagy részét elvesztette, viszont nemzetközi kapcsolatait nagymértékben kifejlesztette. A két világháború közötti vagyoni státusa alapján az ország második legnagyobb pénzintézete. A második világháború után 1948-ig még tőkés vezetés és az üzemi bizottság ellenőrzése alatt állott. 1948 januárjától az Állami Bankok Központi Irodájának irányításával folytatta tevékenységét mint külkereskedelmi pénzintézet. Működése 1949 végén szűnt meg, amikor funkcióját a Magyar Külkereskedelmi Bank vette át. T. E. PESTI SZÍNHÁZ (V., Váci utca 9.) A név a Vígszínház kamaraszínházának hagyományos elnevezése. így hívták első kamaraszínházát 1935-1948 között, amikor a Révai utca 18. sz. alatt (a mai Vidám Színpad helyén) működött és óriási sikerszériák színhelye volt az Érettségi (Fodor László), A virágzó asszony (D. Antiel), Vihar az egyenlítőn (E. Ellis), Delila (Molnár Ferenc), Méreg (Illés Endre) c. darabokkal. Mostani helyén, 1945 után, először Bartók Terem néven szerepelt, s felváltva volt kamarahangversenyek és kisebb színházi stúdióelőadások színtere. 1967 őszétől ismét mint a Vígszínház kamaraszínháza vette fel a Pesti Színház nevet. Színpadán sok darab aratott emlékezetes sikert : Gogol: Egy őrült naplója, Örkény István: Macskajáték, Szakonyi Károly: Adáshiba, N. Ginzburg: A hirdetés, Csurka István: Eredeti helyszín stb. B. A PESTI VÁROSFALAK A Belvárosi templom és a mellette fekvő római erősség, a Contra-Aquincum jelzik a pesti település magvát. Ezt vehette körül egy szabálytalan négyszög alakú palánk, a Régiposta utca vonalában, ahol két kis, kb. 10 m átmérőjű rondella is erősítette, majd a Petőfi Sándor utca és az Irányi utca mai vonalán belül húzódott tovább. Később a mai Belváros területe egészen betelepülhetett, és ezt övezhette egy erősebb palánk a mai Tolbuhin, Múzeum, Tanács körutak és a Deák Ferenc utca vonalában. Ez a palánk épülhetett át a XV. sz. második felében erőteljes városfallá, melynek védelmét várárok és vársík (glacis) fokozta. A várfalhoz először belülről, majd kívülről építettek házakat, a vársík helyén a Kiskörút alakult ki. A feltöltött várárok egyetlen emléke a Múzeum krt. 13. sz. ház mélyen fekvő udvara. A várfalak a kiskörúti házak határfalaiban sok helyen megvannak, és légaknák, világítóudvarok mélyén felfedezhetők. A várfal jelentékenyebb szakaszait az A városfallal övezett Pest 1737-ben. Mikoviny S. rajzáról A. és J. Schmutzer rézmetszete (részlet)