Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-11-21 / 289. szám

886 tb­ a licen fiának mentetvén, ') félig meddig kiengesz­­telődve váltak el egymástól a felek. — Másnap 10 órakor nyittatván meg főisp. helyettes ur elnöklete alatt a gyűlés, a terem tömve volt; főispáni helyettesünk a múltkor félbesza­kadt ’s ujonan beadott tiszti jelentéseket mondván a gyűlés fő­­teendőinek, H. J. kamarás az ismeretes honti levelet kívánta mindenek előtt felvétetni, ’s lett felkiáltás: ,Honti levél, honti levél !" Első alispánunk a megyei határozatnál fogva illyenkor beadatni kívánt közbátorság, egészség és egyéb, megye állapotáról szóló jelentéseknek első helyet adatni kért. ,Honti levél, honti levél!e lett a harsány válasz. — D. F.: tartsuk meg a saját végzésünk szabta rendet; a honti levél nem olly sürgető, hogy azt magunk érdeke elibe tegyük ! — Fölvétetett tehát az lső alispáni jelentés, mellyből egész­séges állapotunkat, Pördeföldi helységben néhány szarvas­­marhának lépfenében elestél, de az orvosoknak szorgalma által tovább nem terjedését ’s igy megszűntét, némelly elkö­vetett gyilkosságokat, ’s a szarvasmarhák és lovak sűrűbb eltolvajlás eseteit értettük. Mindenek iránt kellő intézkedé­sek határoztattak. — Most fölvéteték a honti levél, ennek tár­gyaltatása után pedig a főisp. helyettesek iránti pesti körlevél. — A honti panaszt Cs. L., D. I., S. M., T. K. fob., H. J. krás, és többen sérelmesnek látván, nemcsak a honti főispán tet­teit , de az illy főispáni helyettesek fegyveres erőszakolá­sait is különösen az uj kormányi rendszernek tulajdoníták, és azon törekvésnek, mellyel a kormány önkényesebb uralkodást óhajt magának szerezni, mik sírba dönthetik a hazát ’sat. — ’s voltak virágos szavak, erős kifakadások, különösen S. M. részéről; mire főispáni helyettes ő mlaga közbeszólt, intve szónokot, mérsékelje szavait. És lettek fölszólamlások. Cs. L.: Nem szólt, úgymond, S. M. úr sem koronás urunk, sem pedig kormánya ellen, nem volt oka az elnöknek közbeszólással és feddéssel a szólót megró­ni; illy közbeszólás, ha szükség azt tenni, a liscus kötelessége; de az elnökiül el nem fogadjuk. — H. J. k. szinte tagadta, hogy az illy közbevágás és rendreigazitás az elnöki jogokhoz tartozzék 2), mire főisp. helyettes ur: E közbevágást a t. rendek példájából tanultam, úgymond, — ’s ezzel a további ez iránti versenygés megszűnt. — Cs. P. a honti főispáni helyettes erőszakoskodását kárhoztatta ugyan, de eddigi is­mert modorát mérsékelte ’s a honfiakat egyességre és egyet­értésre hízta fel. — Volt szó, mikint a renegátok, kik ko­rábbi elvöket, meggyőződésöket, vallásukat változtatni nem tartózkodnak, a legveszedelmesebbek ’sat. — Végre fölkelt Deák is: ő a honti főisp. helyettesnek belső meggyőződését nem birálgatja, nem ítéli; — abban mégis eljárását hibásnak ’s törvénytelennek találja, hogy a gyűlés tartására kitűzött napot a gyűlés megnyitása előtt, még nem ismerhetett helyes ok nélkül elhalasztó 3). Ami kormányunk czéljait illeti, a kormány új rendszere hazánk iránt jó szándék lehet, mind szellemi mind anyagi tekintetben, az új rendszerrel, a főis­páni helyettesek hivatalba iktatásával, a közadministrátió javítása volt, mint mondják, a kormány czélja, és miután igaz, hogy közadministratiónk nem a legjobb, a köszönet gondoskodásáért. Megvárjuk azonban, mi jó követke­zései lesznek, az eddigiek még nem megnyugtatók! — Az oppositiónak hazánkban feladása a kormány intézkedéseit éber szemmel kisérni,’s ha alkotmányunk’s institutióink rend­szerével meg nem sérhető intézkedéseket tesz, törvény­ en­gedte után fölszólalni, a sérelmek orvoslását követelni, kí­vánni ; de ha jót tesz, vagy áldozatokkal is hajt végre ollya­­nokat, miket meggyőződésünk szerint mi is hasznosoknak, hazánk felvirágzására szolgálóknak ismerünk, ha i­lyen igye­kezeteket , miket az öszves törvényhozás sem volt képes lét­rehozni , látunk: balgaság volna ellene szegülni; illyenkor azt segédkezekkel elősegíteni hazafiai kötelesség. — A kor­mány szándéka üdvös és jótékony lehet, ’s ha magának al­kotmányengedte után azért kíván túlnyomóságot és többsé­get szerezni, hogy jó czéljait eb­be gördíthető akadályok nél­kül végrehajthassa, rész néven nem vehetni; nem is abban helyezi szóló aggodalmát, hogy a kormány alkotmányunkat önkényes uralkodás alá vetni kívánná, mert kétségkívül ér­dekében fekszik Magyarország erejét, jólétét emelni, bizodal­mát bírni. Magyarország nélkül Ausztria magát fen nem tarthatja, azt pedig föl nem teheti, hogy az oppositiót Ma­­chiavell tanítása szerint kiirtani szándékozzék 4); sem abban. *) Azon poetica licentiák , ha igaz költői tollból folynak, vagy a rím kedvéért történnek, könnyebben szívelhetek, de azon pró­zai licentiák, mellyekben naponkint gazdagszik honunk, bizony igen boszantók. — S­z­e­r­k. 2) A rendreigazítás és mérsékletre­ fölhívás egész világon az elnöki jogokhoz tartozik, Magyarországban a megyei elnökök ál­tal századok óta gyakoroltatik, és csak most, midőn a rend min­den eszméi sülyedésnek indulnak, kezd már ez is kétségbe vonatni, és csak most nyilvánul azon hajlam , minden mérséklő befolyást megzsibbasztva, automatái és pictus masculusi szerepre görnyesz­­teni mindent, mi ellenünkben áll, és a szólás törvényes szabadsá­gát annak szabadosságában , és ellensúly nélküli féktelenségében keresni! — S­z­e r­k. •"­ Ezen elhalasztás okairól tudomást szerzett magának más­nap Hontmegye többsége , és azt helyeselte , sőt érette a főispáni helyettesnek köszönetet is szavazott. — S z e r­k. 4) Oppositiót alkotmányos országban kiirtani nem is lehet, és ha az illyen az itt b­ecsetelt szerepre szorítkozik, az ellen kifo­gása senkinek sincs és nem is lehet. Más azonban az eset akkor, ha az oppositio olly erőre és túlnyomóságra igyekszik felkapni, mikép megnyergelhesse a kormányt,és megzsibbaszthassa, ha neki tetszik, annak törvényszerű eljárását is; — az oppositio i­lyen erejének megtörése főfeladat, és az alkotmány kerékvágásábani normális haladhatásnak föltétele. Azonban az illyen feladatnak is alkotmány­ engedte után kell megoldatni, és a vélemények fordu­latának a kormány javára, erélyes de törvényszerű igazgatás, és a haladásnak biztos révpártba kormányilag vezetése által létre ho­zatni. — S z e r k. hogy minden kormányt hivatalosok kebléből kialudt volna a hazafiság érzete; igaz, hogy sok hiúságból kereste és nyerte hivatalát, de tapasztalás mutatja, sokan a haza iránt szere­tettel és hűséggel viseltetnek, ’s midőn kormányi­­ntézkedé­seknél sérelmet látnak, ha az első esetben hallgatnak is, a második esetben felszólalni, az ismételt esetben sokalván a bajt, meggyőződésöket követve, ellenszólni sem vonako­znak; — de igen is aggodalma van a fölött, hogy egy osztályzata még van a pénzért vállalkozott hivatalosoknak, kik magokat, hazájokat, becsü­letöket készek pénzért áruba bocsátni, ’s a haza boldogságát, nyugalmát sírba dönteni; ezektől méltán tart­hatunk, mert ha a kormány egyszer túlnyomóságot szerzett ’s a többséget ezek vezetik, a kormánynak legyen bár jó szándéka, képesek a haza veszedelmére fordítani és használni. ’S ez oka hogy a kormányt hivatalosak ellenében az oppositiónak óvako­­dónak kell lenni és őrködnie; m­illy kérdések tárgyaltatásakor minden hazafinak kötelessége nyilatkozni­). Ő a honti levél kér­désében oda nyilatkozik:felírás utján kérjük ő Felségét,vizsgál­tassa meg kir.biztosság által a honti eseményeket, és azokat, kik vétkeseknek találtatnak, törvényes után bűntettessé. —Itt H. K. fölkelt: D.F. szólott, mondá, ’s felhívott bennünket illy kérdé­seknél érzeteink nyilvánítására; nem mulaszthatja el ezen kö­telességet; D.F., mond szóló, egy zászlót emelt, mellyre min­den szavait szeretné följ­egyeztetni, hogy minden magyar ha­zafi olvashassa és tanulhassa kötelességeit; azt mondá­m: az oppositiónak feladása a kormány intézkedésit éber figyelem­mel kisérni ’s ha ezek alkotmányos jogainkat sértik, törvény­engedte után orvoslásukat követelni és kívánni; de balgatag­ság volna olly kormányi rendeletek ellen szegülni, mellyek szellemileg vagy anyagilag jók’s hazánk fölvirágzását és ja­vát czélozzák! illy értelemben oppositio tagja a szóló is, — és soha nem szűnt meg az lenni. D. F. leczkéjéből tanulhat­tuk azt is, hogy az oppositiónak nem feladása kormányi hi­vatalosokat hazafiságtalanságról csak azért, mert kormányi hi­vatalosok, vádolni, hanem ellenökben szükséges az őrködés és óvakodás azért, hogy főnökeik közt találkoznak kik pénzért hivataloskodnak,személyeket ’s becsületöket,hazájokat áruba bocsátani képesek ’s csak önérdektől de nem hazaszeretettől vezéreltetnek ; — szóló hiszi, hogy teremünkben illy egyén nincs­­zúgás­. Ő hiszi, nincs, de valljuk meg, vannak köz­tünk többen, kik a véleményi harcrok közt szélsőségeket kö­vettek, pelengéreket állítottak, ezekkel egyetértést előidézni nem lehet, illyesek csak a jó ügynek ártanak. Adja Isten, hogy D.F-et követve, a békés haladás útján jobb egyetértésben él­jünk.— Cs.L.: hogy hazafiság tekintetében szélsőségek lehes­senek, nem ismeri el ő­, de hogy némellyek által szélsőségek követtettek el, az igaz; egyébiránt örömmel üdvözli H. K.urat az oppositio sorai közt.—Határoztatok: fölirás által ő felségét királyi biztosság kineveztetéséért,a sérelmek ’s panaszok meg­­vizsgáltatásáért ’s a vétkesek megbüntettetéseért kérni, úgy, mint D. F. inditványozá. — Másnap a gyűlés tárgyai közt elő­fordult a nagy helyi. tanács egy intézvénye, mellyel a megye erdei törvényszéki bírákat, a táblabirák közöl utasittatnak vá­laszthatni ;— a­kik az 1613dik évi 24. törv.czikkhez ragasz­kodván, a táblabirói czimnélküli ’s bizodalmát nyerhető egyé­neknek is törv.széki birákul megválaszthatására tartják fen jogukat, ez alkalommal főisp. helyettes ur megye kormány­zói jogához ragaszkodását jelenté ki. Fölolvastatott utóbb a tisztviselők által használható katonai hatalomkar felhivásáról kert intézkedés ellen tett fölírásunkra a helytartó tanács vála­sza, mellyben a­rra értesittetnek, hogy a megye erdei által választott tisztviselőket a katonai hatalomkarral élés esetében eljárásokról felelősségre vonhatják; ez ellen több felszólalás történt, minthogy eképen azon hivatalosok, kik nem megyei választottak, nem volnának felelősök. — Főisp. hely. ur ki­­nyilatkoztatá, mikép­p mint felség választottja csak a felség­nek érzi magát felelettel lekötöttnek. — Erre sokan felugrál­tak , de D. F. is fölkelvén leültek. — Ha főispáni helyettes .) Szabadjon itt azon nagy érdemű szónok irányában, ki egy ünnepélyes alkalomkor önmaga állította föl azon tant, hogy ne gya­núsítsunk­­ megjegyezni, mikép az emberi kebel indokait vizsgálni, ’s a vesékbe pillantani, egyedül az ar Isten feladásaihoz tartozha­­tik. Nincs könnyebb ezen mezőn általánosságok említésénél, nincs nehezebb a bizonyításnál, és igy nincs méltóbb igazságos ember­hez a cselekedetek és vélemények ostromlásánál, de az indokok fürkészésének mellőzésével. Nem szokásunk bárkit is istenesíteni, és így min felekezetünket sem. Nem ismerünk felekezetet vagy pol­gári állapotot és társasági állást, melly az erényt kizáró tulajdo­nának joggal tekinthetné. Az erény-hiány tekintet nélkül ezekre van szétosztva a gyarló emberiség között, és jutott abból azoknak épen úgy, kik éberkedni, mint azoknak , kik felett ezen őrködés folytattatni kívántatik. És ha volna a hivatalnokok között ollyan — miről a nagyérdemű szónok épen olly kevés bizonyost tudhat, mint mi , ki hazája boldogságát pénzért áruba bocsátani képes , meg lehet győződve mindenki, hogy az oppositio soraiban is akadna elég, ki hazája boldogságát merő agyrémekért koczkáztatni, vagy szennyes indokokból áruba bocsátani nem iszonyodnék. Azonban az alkotmányos élet feladása nem ezen indokok fürkészésében, nem az i­lyen viszonyos vásárlások feltételezésében fekszik, hanem ab­ban, hogy a különböző vélemények és érdekek a törvény korlátai között kölcsönös méltánylattal küzdhessenek meg egymással, és az őrködés vagy a marok feletti pálctatörésnek jogát, magának egyik véleményszínezet se követelje kirekesztőleg. A haza boldogságá­nak áruba bocsátását, sem hivatalnoktól, sem az egyik sem a má­sik véleményszínezettől, nem kívánja és nem is fogja kívánni sen­ki , és ha kívánná is, van mind a három soron férfiú elég , ki az illyen vásárt azon utálattal tudná visszautasítani, mellyel az érde­mel. — S­z­e r­k. (1) A tiszta hazafiság forrása subjective kimeríthetlen Önmeg­­tagadás, jó szándék és áldozati készséget tekintve, de az alkalma­zás terén azon eszközök megválasztására nézve, mellyekkel czél­­jait valósítani igyekszik, annál könnyebben tévedhet el szélsőségek felé, minél kevésbbé vala képes hidegen fontoló ész a kebel meleg sugallásait mérsékelni vagy azoknak irányt adni. — S­z e r k. urnak ez meggyőződése — mondá szónok — ez ellen mit sem mondhatni; de itt az a kérdés: a főispáni elnök ben fog­­laltatik-e a „Nos Universitas“ban ,­ha ben foglaltatik és nem különvált hatóság ,ha a törvények szerint a megye vé­leménye ellenére is hozott végzéseket, megtartani köteles; ha megyei választmányi kiküldetéseket elfogad, mint múlt gyűlésből egy választmányunk elnökségét a mllgos helyettes gróf úr elvállalta, bizonyosan köteles a megyének hivatalos eljárásáról felelni; különben a helyi­ tanács elve szerint jegy­zőink , kik nem általunk választottak, semmi hivatalos el­járásukért nem tartoznának a megye erdeinek felelnie). A megye előbbi határozatánál maradt. — A nmviltgu helyt.ta­­nácsnak azon válaszleirata, hogy a honoratioroknak tiszt- és követválasztások alkalmával szavazatot adni nem lehet; azon tekintetből, hogy az 1844ik évi V. t.czikkely a nemnemesek­nek hivatalképességet adott, melly szerint megeshetnék, hogy nem nemes alispánnak is választathatik, rendkívülinek ’s a hivatalos állással össze nem egyezőnek látszik, hogy szava­zattal ne bírjon, ’s itt is előbbi határozatánál maradt a me­gye.— A reform, iskolákban a magyar nyelv gyakorlása vé­gett összeállott társaságok iránt, a kormánynak az ifjúságot minden politikai társulatoktól tiltó intézvényeit Zay Károly gr. kérésünkre közölvén, M. P. J.biró hosszú beszéddel mutogatá, mikint illy társulatoknak a magyar nyelvbeni gyakorlás egye­düli czéljok ’s ezzel semmi politikai czél összekötve nincs, az 1790dik évtől fogva pedig a deák nyelvbeni gyakorlás végett az iskolákban létezett társulatok soha tiltva nem vol­tak ; fölirást, sőt nádori közbenjárás által is engedelem­ké­­rést indítványozott. A fölirás (nádori közbenjárásnak itt he­lye nem lévén) elfogadtatott. — Sz.biráink jelentései szerint, a vukovár-fiumei vasútra részvényeket elfogadó aláírások nálunk nem találtatnak. VÁZLATOS közl­emény a gyáralapító társaság nov. -án tartott közgyűléséről. (Folytatás.) Hogy tehát, a működési terek ezen legczélszerűbbikén, minél kedvezőbb és dúsabb eredménynyel léphessen föl a választ­mány, közgyűlési utasításához képest , az igazgatói okadatos vé­­­lemény kíséretében, egybevető az egyetemes belipar viszonyait, és tekintve mind a gyáripar mostani kellékeit és azt, hogy a közkereseti igények biztosítása mellett, olly közhaszon iparága­­kat segéljen elő, mellyekre magános vállalkozók nem akadnak , egy tervet készített, miszerint a társaság, forgalmi tőkéjének jelen erejéhez képest, egy gyapjúfonó gyárban 50,000 ; vegyé­szeti gyárban 30,000, festő és csinázó gyárban 25,000 pfttal kívánta magát érdekelni. E terv nyomán , a kijelölt gyárüzleti ágak megalapítására, olly móddal bízatott meg az igazgató gróf , miszerint, a közgyűlési idevonatkozó határozathoz képest, figye­lembe vévée a külön belvidékek szükségeit ’s az üzleti termék, segédanyag, gyárfekvés, szállítási mód ’stb. viszonyait, keressen fő vállalkozót , alakítson részvényes társaságot, vagy társakoz­zék már létezőhöz , ’s a társaság befolyásait akint intézze, hogy a fő czél sikeres előmozdítása eszközöltessék. És mivel a gyapjúfonás nagyobbszerű megalapítását , mind a szövőgyárak sűrűbb keletkezése , mind a naponkint terjedő kelendőség érdeke előkelőleg sürgetek, aligazgató gróf, miután hazánk kebelében ügyes és szakértő fő­vállalkozót , ki magát, alapszabályainkkal öszhangzólag, tetemes, befektetendő összeggel érdekelte, nem talált. Morvába e czélból tett kirándulásával,, egy terjedt üzletű fonó gyártulajdonostól reményt kapott, ’s ígére­tet ahhoz , hogy Pesten , a társasággal viszonyban leendő lépés végett, rövid időn meg fog jelenni. Azonban ő előbbi nyilatkoza­tától visszalépett , világos jeléül annak , miszerint a külföldi gyáralapítóknak alapsz. 4 §. 3 pontjában föltételezett honunkbani megtelepedése a vállalkozóktól szorító korlátnak tartatik . ’( 7) Megjegyzendő, hogy a helyi, tanács bizonyosan nem álta­lános elvet akart felállítani, hanem Zala megye felírására a karha­talmat érdeklő intézkedésre vonatkozólag felelt, és elismerte, hogy nem csupán a szabírákat, hanem mindazon megyei választott tiszt­viselőket , kiknek kívánságára azon intézmény szerint kiállítatik a katonai hatalomkar , feleletre vonhatják a rrk. A fellázított elve­ket illetőleg pedig arra figyelmeztetjük az olvasót, hogy csekély nézetünk szerint itt most nem általános elvekről, hanem a karha­talom iránti intézményről lehet csak szó, és a kérdés oda megy , várjon a főispán vagy annak helyettese, kiknek kívánságára azon intézmény szerint, a megyei közönség (universitas) i­n­­tézkedése nélkül is, kiáll a katonai hatalomkar, ebel­ töl­tőkért a megyei rrk által feleletre vonhatók-e ? Ha itt a feleletre vonás alatt az értetik, hogy ellenök panasz tétethetik, vagy or­­szággyűlési postulatum formáltathatik — sérelem csak úgy létez­hetvén, ha törvénysértés fordult elő — úgy nem lehet ellene ki­fogás. Ha ellenben feleletrevonás alatt az akar értetni, hogy őket büntetni vagy felettök bíráskodni lehet — pedig a felelősség illy széles értelmezésében ez is benfoglaltatik — úgy ezen elvvel nem érthetünk egyet. Itt tehát nem a körül forog a kérdés: benfoglal­­tatik-e a főispán vagy helyettese a „nos universitas“ fogalmában, vagy nem ? és mi joga van vele szemközt a maga törvényes köré­ben végzésileg intézkedő megyének, az esetben, ha a főispán, mint az illyen végzésnek végrehajtója jelenik meg? — hanem a kérdés az : váljon ollyan karhatalommali intézkedéseire nézve, mellyeket az Universitas közbenjövetele nélkül tett a főispán, a felségnek felelős-e e, vagy a megyének is? Ha a felelősség itt azon értelem­ben vétetik, hogy illy esetben is lehet ellene panaszt formálni, úgy nem szenved kétséget, hogy a megyének is felelős. Tovább pedig azért nem lehet terjeszteni, mert különben megeshetnék, hogy azon főispánt, ki előre nem látott szorító körülmények miatt katonaságot alkalmazott a tisztválasztási vérengzések eltávolítására, egy közgyűlés — melly mindig Universitas marad, ha csak a ki­sebbség van is benne jelen — épen azért fogná perbe, mert meg­­akadályoztatta czélszerű rendelkezései által, hogy a kisebbség ve­rekedéssel győzzön a többség felett. Ez pedig ép olly képtelenség volna, mint ha azt állítaná valaki, hogy mert a sza bíró felelős, és hivatalos kihágás miatt a megye által hivatalától felfüggeszthető, ugyanezt teheti a megye a főispánnal is. — Szerb.

Next