Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-11-21 / 289. szám
886 tb a licen fiának mentetvén, ') félig meddig kiengesztelődve váltak el egymástól a felek. — Másnap 10 órakor nyittatván meg főisp. helyettes ur elnöklete alatt a gyűlés, a terem tömve volt; főispáni helyettesünk a múltkor félbeszakadt ’s ujonan beadott tiszti jelentéseket mondván a gyűlés főteendőinek, H. J. kamarás az ismeretes honti levelet kívánta mindenek előtt felvétetni, ’s lett felkiáltás: ,Honti levél, honti levél !" Első alispánunk a megyei határozatnál fogva illyenkor beadatni kívánt közbátorság, egészség és egyéb, megye állapotáról szóló jelentéseknek első helyet adatni kért. ,Honti levél, honti levél!e lett a harsány válasz. — D. F.: tartsuk meg a saját végzésünk szabta rendet; a honti levél nem olly sürgető, hogy azt magunk érdeke elibe tegyük ! — Fölvétetett tehát az lső alispáni jelentés, mellyből egészséges állapotunkat, Pördeföldi helységben néhány szarvasmarhának lépfenében elestél, de az orvosoknak szorgalma által tovább nem terjedését ’s igy megszűntét, némelly elkövetett gyilkosságokat, ’s a szarvasmarhák és lovak sűrűbb eltolvajlás eseteit értettük. Mindenek iránt kellő intézkedések határoztattak. — Most fölvéteték a honti levél, ennek tárgyaltatása után pedig a főisp. helyettesek iránti pesti körlevél. — A honti panaszt Cs. L., D. I., S. M., T. K. fob., H. J. krás, és többen sérelmesnek látván, nemcsak a honti főispán tetteit , de az illy főispáni helyettesek fegyveres erőszakolásait is különösen az uj kormányi rendszernek tulajdoníták, és azon törekvésnek, mellyel a kormány önkényesebb uralkodást óhajt magának szerezni, mik sírba dönthetik a hazát ’sat. — ’s voltak virágos szavak, erős kifakadások, különösen S. M. részéről; mire főispáni helyettes ő mlaga közbeszólt, intve szónokot, mérsékelje szavait. És lettek fölszólamlások. Cs. L.: Nem szólt, úgymond, S. M. úr sem koronás urunk, sem pedig kormánya ellen, nem volt oka az elnöknek közbeszólással és feddéssel a szólót megróni; illy közbeszólás, ha szükség azt tenni, a liscus kötelessége; de az elnökiül el nem fogadjuk. — H. J. k. szinte tagadta, hogy az illy közbevágás és rendreigazitás az elnöki jogokhoz tartozzék 2), mire főisp. helyettes ur: E közbevágást a t. rendek példájából tanultam, úgymond, — ’s ezzel a további ez iránti versenygés megszűnt. — Cs. P. a honti főispáni helyettes erőszakoskodását kárhoztatta ugyan, de eddigi ismert modorát mérsékelte ’s a honfiakat egyességre és egyetértésre hízta fel. — Volt szó, mikint a renegátok, kik korábbi elvöket, meggyőződésöket, vallásukat változtatni nem tartózkodnak, a legveszedelmesebbek ’sat. — Végre fölkelt Deák is: ő a honti főisp. helyettesnek belső meggyőződését nem birálgatja, nem ítéli; — abban mégis eljárását hibásnak ’s törvénytelennek találja, hogy a gyűlés tartására kitűzött napot a gyűlés megnyitása előtt, még nem ismerhetett helyes ok nélkül elhalasztó 3). Ami kormányunk czéljait illeti, a kormány új rendszere hazánk iránt jó szándék lehet, mind szellemi mind anyagi tekintetben, az új rendszerrel, a főispáni helyettesek hivatalba iktatásával, a közadministrátió javítása volt, mint mondják, a kormány czélja, és miután igaz, hogy közadministratiónk nem a legjobb, a köszönet gondoskodásáért. Megvárjuk azonban, mi jó következései lesznek, az eddigiek még nem megnyugtatók! — Az oppositiónak hazánkban feladása a kormány intézkedéseit éber szemmel kisérni,’s ha alkotmányunk’s institutióink rendszerével meg nem sérhető intézkedéseket tesz, törvény engedte után fölszólalni, a sérelmek orvoslását követelni, kívánni ; de ha jót tesz, vagy áldozatokkal is hajt végre ollyanokat, miket meggyőződésünk szerint mi is hasznosoknak, hazánk felvirágzására szolgálóknak ismerünk, ha ilyen igyekezeteket , miket az öszves törvényhozás sem volt képes létrehozni , látunk: balgaság volna ellene szegülni; illyenkor azt segédkezekkel elősegíteni hazafiai kötelesség. — A kormány szándéka üdvös és jótékony lehet, ’s ha magának alkotmányengedte után azért kíván túlnyomóságot és többséget szerezni, hogy jó czéljait ebbe gördíthető akadályok nélkül végrehajthassa, rész néven nem vehetni; nem is abban helyezi szóló aggodalmát, hogy a kormány alkotmányunkat önkényes uralkodás alá vetni kívánná, mert kétségkívül érdekében fekszik Magyarország erejét, jólétét emelni, bizodalmát bírni. Magyarország nélkül Ausztria magát fen nem tarthatja, azt pedig föl nem teheti, hogy az oppositiót Machiavell tanítása szerint kiirtani szándékozzék 4); sem abban. *) Azon poetica licentiák , ha igaz költői tollból folynak, vagy a rím kedvéért történnek, könnyebben szívelhetek, de azon prózai licentiák, mellyekben naponkint gazdagszik honunk, bizony igen boszantók. — Szerk. 2) A rendreigazítás és mérsékletre fölhívás egész világon az elnöki jogokhoz tartozik, Magyarországban a megyei elnökök által századok óta gyakoroltatik, és csak most, midőn a rend minden eszméi sülyedésnek indulnak, kezd már ez is kétségbe vonatni, és csak most nyilvánul azon hajlam , minden mérséklő befolyást megzsibbasztva, automatái és pictus masculusi szerepre görnyeszteni mindent, mi ellenünkben áll, és a szólás törvényes szabadságát annak szabadosságában , és ellensúly nélküli féktelenségében keresni! — Sze rk. •" Ezen elhalasztás okairól tudomást szerzett magának másnap Hontmegye többsége , és azt helyeselte , sőt érette a főispáni helyettesnek köszönetet is szavazott. — S z e rk. 4) Oppositiót alkotmányos országban kiirtani nem is lehet, és ha az illyen az itt becsetelt szerepre szorítkozik, az ellen kifogása senkinek sincs és nem is lehet. Más azonban az eset akkor, ha az oppositio olly erőre és túlnyomóságra igyekszik felkapni, mikép megnyergelhesse a kormányt,és megzsibbaszthassa, ha neki tetszik, annak törvényszerű eljárását is; — az oppositio ilyen erejének megtörése főfeladat, és az alkotmány kerékvágásábani normális haladhatásnak föltétele. Azonban az illyen feladatnak is alkotmány engedte után kell megoldatni, és a vélemények fordulatának a kormány javára, erélyes de törvényszerű igazgatás, és a haladásnak biztos révpártba kormányilag vezetése által létre hozatni. — S z e r k. hogy minden kormányt hivatalosok kebléből kialudt volna a hazafiság érzete; igaz, hogy sok hiúságból kereste és nyerte hivatalát, de tapasztalás mutatja, sokan a haza iránt szeretettel és hűséggel viseltetnek, ’s midőn kormányintézkedéseknél sérelmet látnak, ha az első esetben hallgatnak is, a második esetben felszólalni, az ismételt esetben sokalván a bajt, meggyőződésöket követve, ellenszólni sem vonakoznak; — de igen is aggodalma van a fölött, hogy egy osztályzata még van a pénzért vállalkozott hivatalosoknak, kik magokat, hazájokat, becsületöket készek pénzért áruba bocsátni, ’s a haza boldogságát, nyugalmát sírba dönteni; ezektől méltán tarthatunk, mert ha a kormány egyszer túlnyomóságot szerzett ’s a többséget ezek vezetik, a kormánynak legyen bár jó szándéka, képesek a haza veszedelmére fordítani és használni. ’S ez oka hogy a kormányt hivatalosak ellenében az oppositiónak óvakodónak kell lenni és őrködnie; milly kérdések tárgyaltatásakor minden hazafinak kötelessége nyilatkozni). Ő a honti levél kérdésében oda nyilatkozik:felírás utján kérjük ő Felségét,vizsgáltassa meg kir.biztosság által a honti eseményeket, és azokat, kik vétkeseknek találtatnak, törvényes után bűntettessé. —Itt H. K. fölkelt: D.F. szólott, mondá, ’s felhívott bennünket illy kérdéseknél érzeteink nyilvánítására; nem mulaszthatja el ezen kötelességet; D.F., mond szóló, egy zászlót emelt, mellyre minden szavait szeretné följegyeztetni, hogy minden magyar hazafi olvashassa és tanulhassa kötelességeit; azt mondám: az oppositiónak feladása a kormány intézkedésit éber figyelemmel kisérni ’s ha ezek alkotmányos jogainkat sértik, törvényengedte után orvoslásukat követelni és kívánni; de balgatagság volna olly kormányi rendeletek ellen szegülni, mellyek szellemileg vagy anyagilag jók’s hazánk fölvirágzását és javát czélozzák! illy értelemben oppositio tagja a szóló is, — és soha nem szűnt meg az lenni. D. F. leczkéjéből tanulhattuk azt is, hogy az oppositiónak nem feladása kormányi hivatalosokat hazafiságtalanságról csak azért, mert kormányi hivatalosok, vádolni, hanem ellenökben szükséges az őrködés és óvakodás azért, hogy főnökeik közt találkoznak kik pénzért hivataloskodnak,személyeket ’s becsületöket,hazájokat áruba bocsátani képesek ’s csak önérdektől de nem hazaszeretettől vezéreltetnek ; — szóló hiszi, hogy teremünkben illy egyén nincszúgás. Ő hiszi, nincs, de valljuk meg, vannak köztünk többen, kik a véleményi harcrok közt szélsőségeket követtek, pelengéreket állítottak, ezekkel egyetértést előidézni nem lehet, illyesek csak a jó ügynek ártanak. Adja Isten, hogy D.F-et követve, a békés haladás útján jobb egyetértésben éljünk.— Cs.L.: hogy hazafiság tekintetében szélsőségek lehessenek, nem ismeri el ő, de hogy némellyek által szélsőségek követtettek el, az igaz; egyébiránt örömmel üdvözli H. K.urat az oppositio sorai közt.—Határoztatok: fölirás által ő felségét királyi biztosság kineveztetéséért,a sérelmek ’s panaszok megvizsgáltatásáért ’s a vétkesek megbüntettetéseért kérni, úgy, mint D. F. inditványozá. — Másnap a gyűlés tárgyai közt előfordult a nagy helyi. tanács egy intézvénye, mellyel a megye erdei törvényszéki bírákat, a táblabirák közöl utasittatnak választhatni ;— akik az 1613dik évi 24. törv.czikkhez ragaszkodván, a táblabirói czimnélküli ’s bizodalmát nyerhető egyéneknek is törv.széki birákul megválaszthatására tartják fen jogukat, ez alkalommal főisp. helyettes ur megye kormányzói jogához ragaszkodását jelenté ki. Fölolvastatott utóbb a tisztviselők által használható katonai hatalomkar felhivásáról kert intézkedés ellen tett fölírásunkra a helytartó tanács válasza, mellyben arra értesittetnek, hogy a megye erdei által választott tisztviselőket a katonai hatalomkarral élés esetében eljárásokról felelősségre vonhatják; ez ellen több felszólalás történt, minthogy eképen azon hivatalosok, kik nem megyei választottak, nem volnának felelősök. — Főisp. hely. ur kinyilatkoztatá, miképp mint felség választottja csak a felségnek érzi magát felelettel lekötöttnek. — Erre sokan felugráltak , de D. F. is fölkelvén leültek. — Ha főispáni helyettes .) Szabadjon itt azon nagy érdemű szónok irányában, ki egy ünnepélyes alkalomkor önmaga állította föl azon tant, hogy ne gyanúsítsunk megjegyezni, mikép az emberi kebel indokait vizsgálni, ’s a vesékbe pillantani, egyedül az ar Isten feladásaihoz tartozhatik. Nincs könnyebb ezen mezőn általánosságok említésénél, nincs nehezebb a bizonyításnál, és igy nincs méltóbb igazságos emberhez a cselekedetek és vélemények ostromlásánál, de az indokok fürkészésének mellőzésével. Nem szokásunk bárkit is istenesíteni, és így min felekezetünket sem. Nem ismerünk felekezetet vagy polgári állapotot és társasági állást, melly az erényt kizáró tulajdonának joggal tekinthetné. Az erény-hiány tekintet nélkül ezekre van szétosztva a gyarló emberiség között, és jutott abból azoknak épen úgy, kik éberkedni, mint azoknak , kik felett ezen őrködés folytattatni kívántatik. És ha volna a hivatalnokok között ollyan — miről a nagyérdemű szónok épen olly kevés bizonyost tudhat, mint mi , ki hazája boldogságát pénzért áruba bocsátani képes , meg lehet győződve mindenki, hogy az oppositio soraiban is akadna elég, ki hazája boldogságát merő agyrémekért koczkáztatni, vagy szennyes indokokból áruba bocsátani nem iszonyodnék. Azonban az alkotmányos élet feladása nem ezen indokok fürkészésében, nem az ilyen viszonyos vásárlások feltételezésében fekszik, hanem abban, hogy a különböző vélemények és érdekek a törvény korlátai között kölcsönös méltánylattal küzdhessenek meg egymással, és az őrködés vagy a marok feletti pálctatörésnek jogát, magának egyik véleményszínezet se követelje kirekesztőleg. A haza boldogságának áruba bocsátását, sem hivatalnoktól, sem az egyik sem a másik véleményszínezettől, nem kívánja és nem is fogja kívánni senki , és ha kívánná is, van mind a három soron férfiú elég , ki az illyen vásárt azon utálattal tudná visszautasítani, mellyel az érdemel. — Sze rk. (1) A tiszta hazafiság forrása subjective kimeríthetlen Önmegtagadás, jó szándék és áldozati készséget tekintve, de az alkalmazás terén azon eszközök megválasztására nézve, mellyekkel czéljait valósítani igyekszik, annál könnyebben tévedhet el szélsőségek felé, minél kevésbbé vala képes hidegen fontoló ész a kebel meleg sugallásait mérsékelni vagy azoknak irányt adni. — Sz e r k. urnak ez meggyőződése — mondá szónok — ez ellen mit sem mondhatni; de itt az a kérdés: a főispáni elnök ben foglaltatik-e a „Nos Universitas“ban ,ha ben foglaltatik és nem különvált hatóság ,ha a törvények szerint a megye véleménye ellenére is hozott végzéseket, megtartani köteles; ha megyei választmányi kiküldetéseket elfogad, mint múlt gyűlésből egy választmányunk elnökségét a mllgos helyettes gróf úr elvállalta, bizonyosan köteles a megyének hivatalos eljárásáról felelni; különben a helyi tanács elve szerint jegyzőink , kik nem általunk választottak, semmi hivatalos eljárásukért nem tartoznának a megye erdeinek felelnie). A megye előbbi határozatánál maradt. — A nmviltgu helyt.tanácsnak azon válaszleirata, hogy a honoratioroknak tiszt- és követválasztások alkalmával szavazatot adni nem lehet; azon tekintetből, hogy az 1844ik évi V. t.czikkely a nemnemeseknek hivatalképességet adott, melly szerint megeshetnék, hogy nem nemes alispánnak is választathatik, rendkívülinek ’s a hivatalos állással össze nem egyezőnek látszik, hogy szavazattal ne bírjon, ’s itt is előbbi határozatánál maradt a megye.— A reform, iskolákban a magyar nyelv gyakorlása végett összeállott társaságok iránt, a kormánynak az ifjúságot minden politikai társulatoktól tiltó intézvényeit Zay Károly gr. kérésünkre közölvén, M. P. J.biró hosszú beszéddel mutogatá, mikint illy társulatoknak a magyar nyelvbeni gyakorlás egyedüli czéljok ’s ezzel semmi politikai czél összekötve nincs, az 1790dik évtől fogva pedig a deák nyelvbeni gyakorlás végett az iskolákban létezett társulatok soha tiltva nem voltak ; fölirást, sőt nádori közbenjárás által is engedelemkérést indítványozott. A fölirás (nádori közbenjárásnak itt helye nem lévén) elfogadtatott. — Sz.biráink jelentései szerint, a vukovár-fiumei vasútra részvényeket elfogadó aláírások nálunk nem találtatnak. VÁZLATOS közlemény a gyáralapító társaság nov. -án tartott közgyűléséről. (Folytatás.) Hogy tehát, a működési terek ezen legczélszerűbbikén, minél kedvezőbb és dúsabb eredménynyel léphessen föl a választmány, közgyűlési utasításához képest , az igazgatói okadatos vélemény kíséretében, egybevető az egyetemes belipar viszonyait, és tekintve mind a gyáripar mostani kellékeit és azt, hogy a közkereseti igények biztosítása mellett, olly közhaszon iparágakat segéljen elő, mellyekre magános vállalkozók nem akadnak , egy tervet készített, miszerint a társaság, forgalmi tőkéjének jelen erejéhez képest, egy gyapjúfonó gyárban 50,000 ; vegyészeti gyárban 30,000, festő és csinázó gyárban 25,000 pfttal kívánta magát érdekelni. E terv nyomán , a kijelölt gyárüzleti ágak megalapítására, olly móddal bízatott meg az igazgató gróf , miszerint, a közgyűlési idevonatkozó határozathoz képest, figyelembe vévée a külön belvidékek szükségeit ’s az üzleti termék, segédanyag, gyárfekvés, szállítási mód ’stb. viszonyait, keressen fő vállalkozót , alakítson részvényes társaságot, vagy társakozzék már létezőhöz , ’s a társaság befolyásait akint intézze, hogy a fő czél sikeres előmozdítása eszközöltessék. És mivel a gyapjúfonás nagyobbszerű megalapítását , mind a szövőgyárak sűrűbb keletkezése , mind a naponkint terjedő kelendőség érdeke előkelőleg sürgetek, aligazgató gróf, miután hazánk kebelében ügyes és szakértő fővállalkozót , ki magát, alapszabályainkkal öszhangzólag, tetemes, befektetendő összeggel érdekelte, nem talált. Morvába e czélból tett kirándulásával,, egy terjedt üzletű fonó gyártulajdonostól reményt kapott, ’s ígéretet ahhoz , hogy Pesten , a társasággal viszonyban leendő lépés végett, rövid időn meg fog jelenni. Azonban ő előbbi nyilatkozatától visszalépett , világos jeléül annak , miszerint a külföldi gyáralapítóknak alapsz. 4 §. 3 pontjában föltételezett honunkbani megtelepedése a vállalkozóktól szorító korlátnak tartatik . ’( 7) Megjegyzendő, hogy a helyi, tanács bizonyosan nem általános elvet akart felállítani, hanem Zala megye felírására a karhatalmat érdeklő intézkedésre vonatkozólag felelt, és elismerte, hogy nem csupán a szabírákat, hanem mindazon megyei választott tisztviselőket , kiknek kívánságára azon intézmény szerint kiállítatik a katonai hatalomkar , feleletre vonhatják a rrk. A fellázított elveket illetőleg pedig arra figyelmeztetjük az olvasót, hogy csekély nézetünk szerint itt most nem általános elvekről, hanem a karhatalom iránti intézményről lehet csak szó, és a kérdés oda megy , várjon a főispán vagy annak helyettese, kiknek kívánságára azon intézmény szerint, a megyei közönség (universitas) intézkedése nélkül is, kiáll a katonai hatalomkar, ebel töltőkért a megyei rrk által feleletre vonhatók-e ? Ha itt a feleletre vonás alatt az értetik, hogy ellenök panasz tétethetik, vagy országgyűlési postulatum formáltathatik — sérelem csak úgy létezhetvén, ha törvénysértés fordult elő — úgy nem lehet ellene kifogás. Ha ellenben feleletrevonás alatt az akar értetni, hogy őket büntetni vagy felettök bíráskodni lehet — pedig a felelősség illy széles értelmezésében ez is benfoglaltatik — úgy ezen elvvel nem érthetünk egyet. Itt tehát nem a körül forog a kérdés: benfoglaltatik-e a főispán vagy helyettese a „nos universitas“ fogalmában, vagy nem ? és mi joga van vele szemközt a maga törvényes körében végzésileg intézkedő megyének, az esetben, ha a főispán, mint az illyen végzésnek végrehajtója jelenik meg? — hanem a kérdés az : váljon ollyan karhatalommali intézkedéseire nézve, mellyeket az Universitas közbenjövetele nélkül tett a főispán, a felségnek felelős-e e, vagy a megyének is? Ha a felelősség itt azon értelemben vétetik, hogy illy esetben is lehet ellene panaszt formálni, úgy nem szenved kétséget, hogy a megyének is felelős. Tovább pedig azért nem lehet terjeszteni, mert különben megeshetnék, hogy azon főispánt, ki előre nem látott szorító körülmények miatt katonaságot alkalmazott a tisztválasztási vérengzések eltávolítására, egy közgyűlés — melly mindig Universitas marad, ha csak a kisebbség van is benne jelen — épen azért fogná perbe, mert megakadályoztatta czélszerű rendelkezései által, hogy a kisebbség verekedéssel győzzön a többség felett. Ez pedig ép olly képtelenség volna, mint ha azt állítaná valaki, hogy mert a sza bíró felelős, és hivatalos kihágás miatt a megye által hivatalától felfüggeszthető, ugyanezt teheti a megye a főispánnal is. — Szerb.