Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-05-29 / 395. szám
Péntek 395. Május 29.1846. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani utozai Horváth-házban 4891. szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. fixen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pont, és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., bontókban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Újabb adakozás a kassai tűzkárvallott szegények részére. Pozsonyi malomvölgy társaság közgyűlése. Egy jó jelzálogrendszer hazánkbani életbeléptetésének akadályai, és ezen akadályok elmozdításának módja. Úrbéri birtok. (Vége.) Megyék. Közgyűlés Mosonyban. Észrevételek evang. főfelügyelő ur.,Még egy válaszára.“ Küföd. A krakói és galicziai események. (Vége.) Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Kosmos. Entwurf einer physischen Weltbeschreibung Von Alexander v. Humboldt. I. B. Stuttgart und Tübingen 1845. (Vége.) ]HACí¥AEO]J VRÁG és ERDÉLY. Szerkesztőhivatalunkhoz a kassai tizkárvallott szegény lakosok részére legújabban mgos gr. Desseway Ágoston 100 pengő forintot juttatott. POZSONY, május 17. A„Pozsonyi malomvölgytársaság“ czím alatt múlt évben 320,000 ftnyi alaptőkével alakult részvénytársaság id. gr. Zichy Ferencz exolljának elnöksége alatt f. hó f6kán tartá közgyűlését. Ha emlékezetünk nem csal, e társaságról már tevénk e lapokban emlitést,melly a Pozsonynál megszakadó Kárpátoknak szőke Dunánkra nyíló egyik legregényesb völgyét négyszázötvenöt (1200 □ öles) holdnyi kiterjedésben a rajta elszórt kilenc malommal együtt szerződés útján magához váltván, a városunkból egy ideig száműzve volt, de öntudatra ébredt korunknak leltre, áldozatra buzdító szelleme által újólag viszszaidézett ipart egy igen nevezetes vállalattal gazdagító. Ha meggondoljuk, hogy az ipar, melly nálunk még bölcső kötelékeiből sem bontakozik ki, az önállás reményt valósitó koráig neveltetése körül milly óvatos eljárást követel; hogy valamelly vállalat jó vagy rész sikere milly hatalmas befolyást gyakorol nemcsak magának az intézetnek hitelére, hanem általában a vállalkozási szellemre, lehetetlen e társaságtól megvonnunk, sőt dicsérettel meg nem említnünk ama bölcs előrelátást, mellyet a bizodalmával megajándékozott, és tiszteletét méltán igénylő választmány eddigi intézkedéseiben igazolt. Ugyanis a fekvő javaknak örök árom megszerzése, mikint alább kimutatandók leszünk, már magában is nevezetes pénzösszeget követelvén, figyelmét a társaság előlegesen is oda vélte forditandónak, hogy azon tetemes lisztmennyiséget , mellyet a helybeli fogyasztás évenkint követel (81,000 mázsa) kielégítőleg fedezze. Ezen szerény, de biztos alapon nyugvó nézetek által vezéreltetve, miután a biztos számításhoz szokott pozsonyiakat a szabályozó mérsékleti vonalak teréről több nagyszerű kísérletek sem mozdíthatók el, teendőinek sorát alapszabályaiban azon intézkedéssel nyit meg, hogy a völgyet áthasító víz hullására legalkalmasabb helyen mindenekelőtt egy angol-amerikai műmalom építtetvén, egyszersmind a vizerő biztosítására elegendő tavak létesíttessenek. Mi, kik ezen gyönyörű é s a honi ipar történetében korszakot képezendő vállalat jövőjét mélyen érezzük, szivünkből örvendünk értesithetni a honi ipar minden őszinte barátit, hogy a völgy forrásait éltetendő tavak kelteje, valamint a 3 emeletes műmalom is már valóban fenáll, mellynek hat ös átmérőjű roppant kerekét egy köbláb viz teszi forgásba ’s legközelebbi jun. tékén meg is induland. — Elnöki exclljának előadása után a társaság vagyoni állapotáról következő kimutatást közlünk: Fekvő - vagyon, u. m. szántóföldek, rétek és szőlőkben 135,844 ft 22 kr; az uton épült műmalom 42,664 ft 21 kr; vizerő biztosítása 13,337 ft 32 kr; pénztári kész ősziét 8039 ft 28 kr. Összesen 199,885 ft 43 kr. 1841 ikr május elsejétől ápril 30kaig befolyt jövedelem 6586 ft 13 kr, mellyből 186 ft 13 kr a jövő évi jövedelemhez csatoltatván, minden részvény után 4 pftos osztalék adatott ki. Ha tehát figyelembe veszszük, hogy az 1600 db részvények után eddig befolyt 192,000 ft hat kéthónapos időközti részletekben fizettetett be, és hogy a 42,664 ft 21 kr kiadást mutató műmalom csak a legközelebbi június havában lévén megindítandó, eddig még semmit sem jövedelmezett, a vállalatnak eddigi csaknem példátlan eredménye után, melly az iménti körülmények kellő méltánylásával már most is inieri ötös százalékot jövedelmezett, nincs mást mit óhajtanunk, minthogy a magyarok Istene az eszélyes tervezetekben mély belátást tanúsított, és ugyanezért a társaság bizalmát teljes mértékben biró választmány tagjait ezentúl is egyetértéssel, hazánkat pedig több illy vállalatokkal áldja meg! Egy jójelzálog-rendszer (Hypothekar-system) hazánkbani életbeléptetésének akadályai és ezen akadályok elmozdíthatásának módja. Úrbéri birtok. (Vége.) 3) Ha az 1836. IV. 8. §. 6. pontja, melly szerint „azon esetben, ha az eladás által másra szállt jobbágytelkek a törvényes mértéket felül haladnák, az azoknak haszonvételét bíró jobbágyok az elébbeni felesleges mennyiséget uj rendbeszedés alkalmával teljességgel nem kívánhatják, hanem az ország különböző helyeinek osztályozata szerint meghatározott törvényes mértékkel megelégedni tartoznak“ ollyképen változtatnék, hogy rendbeszedés alkalmával az úrbéri birtokosok a 1l y birtokuktól, melly vagy a földesur tudtával történt mérnöki felmérésen vagy törvényes szerződésen vagy ítéleten alapul, sem mennyiségre, sem minőségre nézve meg nem fosztathatnak, hanem legfeljebb urbéri kötelességeik alkalmaztathassanak birtokuk mennyiségéhez. Már a magánjogi törvények javításán működő 1827diki választmány mély bölcseséggel jelenté ki a városi ingatlan jószágok örök bevallási czikkében: „efflorescentia civitatum vere a certitudine et stabilitate possessionis dependet;“ ami pedig a városok felvirágzását feltételezi, az bizonyosan az úrbéri községek virágzását is előmozdítandja. Minthogy az általam kifejtett jelzálog-rendszer első alapelve szerint, annak, mit valaki tőkebiztosítékul kijelöl, a kijelölő igazi és kérdés alá nem vonható tulajdonának kell lennie, szükséges, hogy mindaz, mi valamelly úrbéri birtokos nevére a telekkönyvbe mérnöki felmérés következtében van jegyezve , ettől többé rendbeszedés utján el ne vétethessék , hanem legfeljebb hasonnemü birtokkal cseréltethessék fel, melly csere által a jelzálog értéke semmikép meg nem változtatik, tehát a netalán betáblázott hitelező vagyona sem tétetik ki veszedelemnek. Ott, hol az úrbéri állomány sem mérnöki mérésen, sem kötelező tetten, hanem a jobbágyok egyszerű bejelentésén alapul, mind arra nézve, mi a bejelentett vagy különben törvényesen szerzett állományi mennyiséget túlhaladja az említett törvény rendelete igazságsértés és mint mindjárt látni fogjuk, a jó jelzálog rendszer törvényesítésének akaadályozása nélkül ideiglen továbbá is erejében hagyathatnék, mert ha a jobbágy az úrbér eredeti rendelésekor valamit birtokából csalárdságból be nem jelentett, ezt tőle rendbeszedés alkalmával annál inkább elvehetni, mert csalárd bejelentésének következésében úgyis már hetven és több évig használta teher nélkül azt, mint így nem illette. Olly esetekben tehát, midőn az úrbéri állománynak menynyisége nem mérnöki felmérésen, hanem csak szabad bejelentésen alapul, addig is, míg ezen a jó jelzálog-rendszernél megkívántató mérnöki felmérés megtörténik, a holdszámok az úrbéri lajstromok, és netalán létező adásvevési szerződések útmutatása szerint jegyeztethetnének fel, de ezekről később a telekkönyvek miképeni kezeléséről szóló értekezésemben adandóm bővebben elő nézeteimet. 4) Ha a házatlanzsellér-tartozások a háztelek birtokosra szállíttatnának azzal az engedelemmel, hogy a telkes gazdák és házzal biró zsellérek ezen terhet országgyűlésileg elhatározandó bizonyos méltányos sommával örökre megválthassák. Csak ott, hol a gazda, hol a birtokos kirekesztőig magáénak vallhatja ipara ’s javításai hasznát, számolhatni arra, hogy a birtokra nagyobb ipar- ’s pénztőke fog fektettetni, ’s hogy ennek következtében egyes helységek, megyék, tartományok sebesebb virágzásnak indulandnak. Valamint a kereskedésben úgy a gazdaságban is minden bilincs , megszorítás kárt okoz, ha azt akarjuk, hogy kereskedésünk, iparunk, mezei gazdaságunk, mentül előbb felvirágozzék, mindenekelőtt a franczia kereskedők által Colbert ministernek adott ama nevezetes tanácsot: „Orez les obstacles et du reste laissez nous faire“ kell szemünk előtt tartanunk, ’s ha azok, kikre az isteni gondviselés valamelly nemzet kormányát bízta, csüggedetlen erővel ’s férfiasan a kereskedés, gazdaság akadályait meggyőzni, elmozdítani iparkodandnak, számolhatnak bátran arra, hogy a haza egyes polgárai a tört utat használatlanul nem hagyják. Az pedig, hogy az úrbéri földházbirtokos netalán teendő javításainak, telkébe fektetendő tőkéjének hasznát nem maga, hanem nagy részben földesura veendi, minden nagyobb tőkéjének telkeibe fektetésétől elrettenti őt, például jelenleg egy 150 □ öles telekkel biró zsellér, ki mesterséget, teszem takács-mesterséget az, úrbéri tartozáskép földesurának 18 gyalog napot köteles szolgálni, vagy azt szerződés útján megváltani; háza jelenleg csak egy szobából, és konyhából áll, szorgalma által azonban annyit szerez magának, hogy mesterségét kiterjesztheti és legények tartásával keresetének gazdagabb forrásokat nyithat; erre czélszerű sőt szükséges, hogy nagyobb és több szobákkal ellátott házat épitsen szilárd anyagból; ezt részint takarított pénzéből, részint házára felveendő tőkéből meg is tehetné, ha bizonyosan számolhatna arra, hogy mestersége kiterjesztésének valószínű nagyobb hasznát kirekesztőig ő szedheti. De ha 20 legényt kívánna tartani, és mindenik mint házatlan zsellér tekintetvén, ezeknek földesúri egyenkint 12 gyalog napi munkából álló tartozásait szerződés útján egyenkint négy pengő forinttal volna kénytelen megváltani, az említett 20 legényért évenkint fizetendő nyolcvan pengő forintnak, azaz 1600 pengő ft ötös százaléka kamatjának vesztesége olly nagy kár volna, hogy a kérdéses takács-zsellér józan számolás mellett mestersége kiterjesztésétől elállani és csak saját keze lába szerzeményével lenne kénytelen megelégedni. Irodalom és Tudomány. KOSMOS. Entwurf einer physischen Weltbeschreibung von Alexander von Humboldt. (Egy physikai világleirás tervrajza Humboldt Sándortól). I. B. Stuttg. und Tübingen, 1845. (Vége.) A földalakulás lépcsőnkénti előmenetét tekintve, arról győződik meg sz., hogy földünkön a szilárd és folyó részek térimbeli elosztása igen változott, miről a régi földabroszok bizonyságul szolgálnak. Legrégibb időben a száraz föld csak egyes szigetekre volt szorítva, mellyek később összeállanak ,s a mélyen bevágott öblök tavakká alakultak , mig végre a hegysorok emelkedésével a nagyobb szárazföldek mostani nagyságában fejlettek ki. Az ezen emelkedés alkalmával elpusztított akkori növényország a kőszénbányáknak szolgált anyagul. Jelenleg a tenger színe felett kiálló szárazföld térimé a vízhez képest olly arányban van, mint 1 , 2*^5 , a mostani szigetek mindössze a szárazföld tömegének alig 23ad részét képezik. A föld északi félgömbjén háromszor akkorra a szárazföld, mint a délin , a nyugati félgömbön is túlnyomó a tengeri elem , és a szigetcsoportokat kivéve, kevés rajta a szárazföld. A régi és új szárazföld közt lévő atlanti tenger, egy a berohanó vizár által képzett völgyhez hasonló , valóban feltűnő, mikép felelnek meg egymásnak az egyik parton a mélyen bevágott és szigetekkel telt öblök, és más részről a messze kiálló foltok, miről a földabrosz tekintete könnyen győzhet meg mindenkit; ezen az ó és új szárazföld között az Aides hegysora által okozott jelenetet észak felé Skótzia és Norvégia között is láthatjuk. A földnek vízirányos kiterjedésénél érdekes még a hegysorok függőleges emelkedését tekinteni, melly többféle és különböző idejű okokból származik. Hogy a szárazföld emelkedése nemcsak látszatos, a változó tengervíz állásától függő , hanem valóságos, arról bizonyságot tesz az egész Svéd- és Finnországi partmellék a bothniai tenger öbölben, melly egy század óta négy lábnyival emelkedett; ellenben Svédország déli része mindinkább sülyed, több helyen a tengervíz régi állását 600 lábbal magasbra jelölik ki a fenmaradt kagylófészkek. A szárazföld belső részeiben is vannak egyes, a mostani tenger színénél mélyebb fekvésű helyek, illyen a kaspi tenger, a Tiberias tava és a holt-tenger; az elsőn a víznek dagálya és a pálya időszakonkint észrevehető, miszerint földrengés nélkül is még gyenge és lépcsőnkénti emelkedések történnek a földön, mellyek az őskorban igen közönségesek valának. Az eddigi hegyeken kívül, még ezentúl új hegyek is támadhatnak; ez és egyéb geognosiai tünemények , a m. a földrengés, az útontámadt szigetek, Svédország emelkedése miat, arra mutatnak, hogy földünkön még nem állandó a nyugalom. Azonban a tenger színe apadását sem tagadhatni kereken, habár azt egyenesen nem lehet bebizonyítani , mert a tengernek egyes partokróli visszavonulásából (mint az a földközi-tenger egyes kikötőin e század elején történt) az egész tenger színe mélyebb állását következtetni nem lehet. Minthogy a nagy és magas hegysorok , mint az egykori földi revolutio fenmaradt tanúi, mindenkép magokra vonják figyelmünket, nevezetes számokkal kifejtve láthatni , milly csekély a felemelt tömegek mennyisége az egész országok területéhez képest; a hegysorok magasságát és kiterjedését az egész lapályra átruházva sz. Európa magasságát a tenger színe felett 630 , északi Amerikáét 702 lábra becsüli, míg Ázsiát 1062, és déli Amerikát 1080 lábra teszi. A szilárd föld felületét tenger és levegő környezi, sem az egyik sem a másiknak mélységét nem ismerjük; egyes helyeken a meleg égöv alatt 25,300 lábnyi (egy geogr. mértföldet túlhaladó) mélységben a tenger fenekére nem akadtak, a légkört pedig, ha csak az alkony tüneményét tekintjük, legalább kilenczszer akkorának kell becsülnünk. Miután sz. a tengerben létező árokat (Strömungen) leírta, mellyek a tenger vizét folyamkint különféle irányban keresztül hasítják, annak melegét és só mennyiségét megváltoztatják, és arra figyelmeztet, hogy az óczeánban nagyobb az életműves élőlények mennyisége, mintsem a földön, átmegy a bennünket is közelebbről érő légkör vizsgálatára. A közönségesen ismert és akárhol található levegőnek vegytani létrészein kívül a gerjeket (miasmen) és légnemű ragályokat említi sz., mellyek különösen a földhöz közel, történetesen a légben találtatnak és váltó-lázakat vagy hagymázt szülnek , és azon szilárd és finom porrá vált anyagokat, mellyek a szél, vagy a föld melegségétől származó légnek felemelkedése által, néha nagy magasságra jutnak. A légkör tulajdonságit körülményesen vizsgálván , leírja szálször a rendes, különösen a meleg égöv alatt könnyen észrevehető , óránkint változó légkör nyomását, melly nem függ a hold változásától , ’s különféle helyen , a különböző geogr. szélesség , évszak és tengerszinén felüli magasság szerint igen változik. 2szor A levegőnek a különféle éghajlat alatt tulajdon melegségéről értekezik sz., mellynek elosztásáról azóta van tisztább ismeretünk, mióta sz. indítványára az év közép mérsékletéről ismert helyek , vonalok által összeköttettek, mellyeket Isothermeknek nevez. A közép égalj alatt Amerika keleti és Europa nyugoti szélén , ugyanazon szélességben fekvő helyeket összeállítván , nagy különbségekre akad sz., igy p. o. Labrador partján fekvő Nain helységet összeállítja Gothenburggal és 11 foknyi különbséget talál, Halifax és Bordeaux városok közt 7 foknyi, New-york és Nápoly közt 3 foknyi különbséget *) , míg floridai St. Augustin és Cairo közt, tehát a meleg égövhez közelebb, ezen különbség egészen elenyészik. Vannak azonban különös melegítő és hüsítő okok , mellyek minden párhuzamos helyek közt változásokat hozhatnak elő. Általában hidegebbek a szárazföld keleti partjai, mintsem a nyugatiak, és azért Amerika nyugati szélén majd ollyan az éghajlat, mint Európának nyugati részében. A szárazföld közepe felé fekvő tartományokban nagyobb a hideg, mintsem a partmelléki vidéken és a szigeteken szokott lenni, hol a tenger befolyása mind a tél hidegét, mind a nyár melegét jótékonyan mérsékli, így Ázsia közepe felé, p. o. a Berlinnel párhuzamos Tobolsk városában , a hévmérő nyári hónapokban hetekig marad 30 fokon, míg télen 18 sőt 20 fokra esik a fagypont alatt (Sz. a száz fokú hévmérővel él). Normandiában és Angolország déli partjain, a tél enyhesége és a mérséklett nyári meleg feltűnő. Dublinban az-Annyivali csekélyebb A Amerika szélén az év középmelegsége, mint az annak megfelelő túlparti városban.