Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-05-29 / 395. szám

Péntek 395. Május 29.1846. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani ut­­ozai Horváth-házban 4891. szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendeltethetnek meg. fixen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pont, és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., bontókban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Újabb adakozás a kassai tű­zkárvallott szegények részére. Pozsonyi malomvölgy társa­ság közgyűlése. Egy jó jelzálogrendszer hazánkbani életbeléptetésé­nek akadályai, és ezen akadályok elmozdításának módja. Úrbéri birtok. (Vége.) Megyék. Közgyűlés Mosonyban. Észrevételek evang. fő­felügyelő ur.,Még egy válaszára.“ K­ü­­­f­ö­­­d. A krakói és galicziai események. (Vége.) Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Kosmos. Entwurf einer physi­schen Weltbeschreibung Von Alexander v. Humboldt. I. B. Stuttgart und Tübingen 1845. (Vége.) ]HACí¥AEO]J VRÁG és ERDÉLY. Szerkesztőhivatalunkhoz a kassai ti­zkárvallott szegény lakosok részére legújabban mgos gr. Des­­sewa­y Ágoston 100 pengő forintot juttatott. POZSONY, május 17. A„Pozsonyi malomvölgy­­társaság“ czím alatt múlt évben 320,000 ftnyi alaptőké­vel alakult részvénytársaság id. gr. Zichy Ferencz­­ exolljá­­nak elnöksége alatt f. hó f6kán tartá közgyűlését. Ha em­lékezetünk nem csal, e társaságról már tevénk e lapokban emlitést,melly a Pozsonynál megszakadó Kárpátoknak szőke Dunánkra nyíló egyik legregényesb völgyét négyszázötvenöt (1200 □ öles) holdnyi kiterjedésben a rajta elszórt kilenc­ malommal együtt szerződés útján magához váltván, a váro­sunkból egy ideig száműzve volt, de öntudatra ébredt ko­runknak leltre, áldozatra buzdító szelleme által újólag visz­­szaidézett ipart egy igen nevezetes vállalattal gazdagító. Ha meggondoljuk, hogy az ipar, melly nálunk még bölcső kö­telékeiből sem bontakozik ki, az önállás reményt valósitó ko­ráig neveltetése körül milly óvatos eljárást követel; hogy va­­lamelly vállalat jó vagy rész sikere milly hatalmas befolyást gyakorol nemcsak magának az intézetnek hitelére, hanem általában a vállalkozási szellemre, lehetetlen e társaságtól megvonnunk, sőt dicsérettel meg nem említnünk ama bölcs előrelátást, mellyet a bizodalmával megajándékozott, és tisz­teletét méltán igénylő választmány eddigi intézkedéseiben igazolt. Ugyanis a fekvő javaknak örök árom­ megszerzése, mikint alább kimutatandók leszünk, már magában is neve­zetes pénzösszeget követelvén, figyelmét a társaság előle­­gesen is oda vélte forditandónak, hogy azon tetemes liszt­mennyiséget , mellyet a helybeli fogyasztás évenkint köve­tel (81,000 mázsa) kielégítőleg fedezze. Ezen szerény, de biztos alapon nyugvó nézetek által vezéreltetve, miután a biztos számításhoz szokott pozsonyiakat a szabályozó mér­sékleti vonalak teréről több nagyszerű kísérletek sem moz­díthatók el, teendőinek sorát alapszabályaiban azon intéz­kedéssel nyit­ meg, hogy a völgyet áthasító víz hullására legalkalmasabb helyen mindenekelőtt egy angol-amerikai műmalom építtetvén, egyszersmind a vizerő biztosítására elegendő tavak létesíttessenek. Mi, kik ezen gyönyörű é s a honi ipar történetében korszakot képezendő vállalat jövőjét mélyen érezzük, szivünkből örvendünk értesithetni a honi ipar minden őszinte barátit, hogy a völgy forrásait éltetendő tavak kelteje, valamint a 3 emeletes műmalom is már való­ban fenáll, mellynek hat ös átmérőjű roppant kerekét egy köbláb viz teszi forgásba ’s legközelebbi jun. tékén meg is induland. — Elnök­i exclljának előadása után a társaság vagyoni állapotáról következő kimutatást közlünk: Fekvő - vagyon, u. m. szántóföldek, rétek és szőlőkben 135,844 ft 22 kr; az uton­ épült műmalom 42,664 ft 21 kr; vizerő biz­tosítása 13,337 ft 32 kr; pénztári kész ősziét 8039 ft 28 kr.­­ Összesen 199,885 ft 43 kr. 1841 ikr május elsejétől ápril 30kaig befolyt jövedelem 6586 ft 13 kr, mellyből 186 ft 13 kr a jövő­ évi jövedelemhez csatoltatván, minden rész­vény után 4 pftos osztalék adatott ki. Ha tehát figyelembe veszszük, hogy az 1600 db részvények után eddig befolyt 192,000 ft hat kéthónapos időközti részletekben fizettetett be, és hogy a 42,664 ft 21 kr kiadást mutató műmalom csak a legközelebbi június havában lévén megindítandó, eddig még semmit sem jövedelmezett, a vállalatnak eddigi csaknem példátlan eredménye után, melly az iménti körülmények kellő méltánylásával már most is in­­ieri ötös százalékot jövedel­mezett, nincs mást mit óhajtanunk, minthogy a magyarok Istene az eszélyes tervezetekben mély belátást tanúsított, és ugyanezért a társaság bizalmát teljes mértékben biró választ­­mány tagjait ezentúl is egyetértéssel, hazánkat pedig több illy vállalatokkal áldja meg! Egy j­ójelzálog-rendszer (Hypothekar-system) hazánkbani életbeléptetésének akadályai és ezen akadályok elm­ozdíthatásána­k módja. Úrbéri birtok. (Vége.) 3) Ha az 1836. IV. 8. §. 6. pontja, melly szerint „azon esetben, ha az eladás által másra szállt jobbágytelkek a törvényes mértéket felül halad­nák, az azoknak haszonvételét bíró jobbágyok az elébbeni felesleges mennyiséget uj rendbeszedés alkalmával teljesség­gel nem kívánhatják, hanem az ország különböző helyeinek osztályozata szerint meghatározott törvényes mértékkel meg­elégedni tartoznak“ ollyképen változtatnék, hogy rendbeszedés alkalmával az úrbéri birtoko­­sok a 1l y birtokuktól, melly vagy a föl­desur tudtával történt mérnöki felmérésen vagy tör­vényes szerződésen vagy ítéleten alapul, sem mennyiségre, sem minőségre nézve meg nem fosztathatnak, hanem legfelj­ebb urbé­ri kö­telességeik alkalmaztathassanak birtokuk mennyiségéhez. Már a magánjogi törvények javításán működő 1827diki választmány mély bölcseséggel jelenté ki a városi ingatlan jószágok örök bevallási czikkében: „efflorescentia civitatum vere a certitudine et stabilitate possessionis dependet;“ ami pedig a városok fel­virágzását feltételezi, az bizonyosan az úrbéri községek vi­rágzását is előmozdítandja. Minthogy az általam kifejtett jelzálog-rendszer első alap­elve szerint, annak, mit valaki tőkebiztosítékul kijelöl, a kijelölő igazi és kérdés alá nem vonható tulajdonának kell lennie, szükséges, hogy mind­az, mi valamelly úrbéri bir­tokos nevére a telekkönyvbe mérnöki felmérés következtében van jegyezve , ettől többé rendbeszedés utján el ne vétet­hessék , hanem legfeljebb hasonnemü birtokkal cseréltet­hessék fel, melly csere által a jelzálog értéke semmikép meg nem változtatik, tehát a netalán betáblázott hitelező vagyona sem tétetik ki veszedelemnek. Ott, hol az úrbéri állomány sem mérnöki mérésen, sem kötelező tetten, hanem a jobbágyok egyszerű bejelentésén alapul, mind arra nézve, mi a bejelentett vagy különben törvényesen szerzett állományi mennyiséget túlhaladja az említett törvény rendelete igazságsértés és mint mindjárt látni fogjuk, a jó jelzálog rendszer törvényesítésének aka­­­a­dályozása nélkül ideiglen továbbá is erejében hagyathatnék, mert ha a jobbágy az úrbér eredeti rendelésekor valamit bir­tokából csalárdságból be nem jelentett, ezt tőle rendbesze­dés alkalmával annál inkább elvehetni, mert csalárd beje­lentésének következésében úgyis már hetven és több évig használta teher nélkül azt, mi­nt így nem illette. Olly esetekben tehát, midőn az úrbéri állománynak meny­­nyisége nem mérnöki felmérésen, hanem csak szabad beje­lentésen alapul, addig is, míg ezen a jó jelzálog-rendszer­nél megkívántató mérnöki felmérés megtörténik, a holdszá­mok az úrbéri lajstromok, és netalán létező adásvevési szer­ződések útmutatása szerint jegyeztethetnének fel, de ezek­ről később a telekkönyvek miképeni kezeléséről szóló érte­kezésemben adandóm bővebben elő nézeteimet. 4) Ha a házatlanzsellér-tartozások a ház­telek birtokosra szállíttatnának azzal az en­­gedelemmel, hogy a telkes gazdák és házzal biró zsellérek ezen terhet országgyűlésileg elhatározandó bizonyos méltányos sommá­val örökre megválthassák. Csak ott, hol a gazda, hol a birtokos kirekesztőig ma­gáénak vallhatja ipara ’s javításai hasznát, számolhatni arra, hogy a birtokra nagyobb ipar- ’s pénztőke fog fektettetni, ’s hogy ennek következtében egyes helységek, megyék, tarto­mányok sebesebb virágzásnak indulandnak. Valamint a kereskedésben úgy a gazdaságban is minden bilincs , megszorítás kárt okoz, ha azt akarjuk, hogy ke­reskedésünk, iparunk, mezei gazdaságunk, mentül előbb felvirágozzék, mindenekelőtt a franczia kereskedők által Colbert ministernek adott ama nevezetes tanácsot: „Orez les obstacles et du reste laissez nous faire“ kell szemünk előtt tartanunk, ’s ha azok, kikre az isteni gondviselés valamelly nemzet kormányát bízta, csüggedetlen erővel ’s férfiasan a kereskedés, gazdaság akadályait meggyőzni, elmozdítani iparkodandnak, számolhatnak bátran arra, hogy a haza egyes polgárai a tört utat használatlanul nem hagyják. Az pedig, hogy az úrbéri föld­házbirtokos netalán teendő javításainak, telkébe fektetendő tőkéjének hasznát nem maga, hanem nagy részben földesura veendi, minden nagyobb tőkéjének telkeibe fektetésétől elrettenti őt, például jelenleg egy 150 □ öles telekkel biró zsellér, ki mestersé­get, teszem takács-mesterséget az, úrbéri tartozáskép föl­desurának 18 gyalog napot köteles szolgálni, vagy azt szer­ződés útján megváltani; háza jelenleg csak egy szobából, és konyhából áll, szorgalma által azonban annyit szerez magának, hogy mesterségét kiterjesztheti és legények tartá­sával keresetének gazdagabb forrásokat nyithat; erre czél­­szerű sőt szükséges, hogy nagyobb és több szobákkal ellá­tott házat épitsen szilárd anyagból; ezt részint takarított pénzéből, részint házára felveendő tőkéből meg is tehetné, ha bizonyosan számolhatna arra, hogy mestersége kiterjesz­tésének valószínű nagyobb hasznát kirekesztőig ő szedheti. De ha 20 legényt kívánna tartani, és mindenik mint házatlan zsellér tekintetvén, ezeknek földesúri egyenkint 12 gyalog napi munkából álló tartozásait szerződés útján egyenkint négy pengő forinttal volna kénytelen megváltani, az említett 20 legényért évenkint fizetendő nyolc­van pengő forintnak, azaz 1600 pengő ft ötös százaléka kamatjának vesztesége olly nagy kár volna, hogy a kérdéses takács-zsellér józan számolás mellett mestersége kiterjesztésétől elállani és csak saját keze lába szerzeményével lenne kénytelen megelégedni. Irodalom és Tudomány. KOSMOS. Entwurf einer physischen Weltbeschreibung von Alexan­der von Humboldt. (Egy physikai világleirás tervrajza Humboldt Sándortól). I. B. Stuttg. und Tübingen, 1845. (Vége.) A földalakulás lépcsőnkénti előmenetét tekintve, arról győző­dik meg sz., hogy földünkön a szilárd és folyó részek térim­­beli elosztása igen változott, miről a régi földabroszok bi­zonyságul szolgálnak. Legrégibb időben a száraz föld csak egyes szigetekre volt szorítva, mellyek később összeállanak ,­­s a mé­lyen bevágott öblök tavakká alakultak , mig végre a hegysorok emelkedésével a nagyobb szárazföldek mostani nagyságában fej­lettek ki. Az ezen emelkedés alkalmával elpusztított akkori nö­vényország a kőszénbányáknak szolgált anyagul. Jelenleg a tenger színe felett kiálló szárazföld térimé a víz­hez képest olly arányban van, mint 1 , 2*^5 , a mostani szigetek mindössze a szárazföld tömegének alig 23ad részét képezik. A föld északi félgömbjén háromszor akkorra a szárazföld, mint a délin , a nyugati félgömbön is túlnyomó a tengeri elem , és a szigetcsoportokat kivéve, kevés rajta a szárazföld. A régi és új szárazföld közt lévő atlanti tenger, egy a be­rohanó vizár által képzett völgyhez hasonló ,­­ valóban feltűnő, mikép felelnek meg egymásnak az egyik parton a mélyen bevá­gott és szigetekkel telt öblök, és más részről a messze kiálló fo­ltok, miről a földabrosz tekintete könnyen győzhet meg minden­kit; ezen az ó és új szárazföld között az Aides hegysora által okozott jelenetet észak felé Skótzia és Norvégia között is lát­hatjuk. A földnek vízirányos kiterjedésénél érdekes­ még a hegy­sorok függőleges e­me­l­ke­d­é­s­é­t tekinteni, melly több­féle és különböző idejű okokból származik. Hogy a szárazföld emelkedése nemcsak látszatos, a változó tengervíz állásától füg­gő , hanem valóságos, arról bizonyságot tesz az egész Svéd- és Finnországi partmellék a bothniai tenger­ öbölben, melly egy század óta négy lábnyival emelkedett; ellenben Svédország déli része mindinkább sülyed, több helyen a tengervíz régi állását 600 lábbal magasbra jelölik ki a fenmaradt kagyló­fészkek. A szárazföld belső részeiben is vannak egyes, a mostani tenger­ szí­nénél mélyebb fekvésű helyek, illyen a kaspi tenger, a Tiberias tava és a holt-tenger; az elsőn a víznek dagálya és a pálya idő­­szakonkint észrevehető, miszerint földrengés nélkül is még gyen­ge és lépcsőnkénti emelkedések történnek a földön, mellyek az ős­korban igen közönségesek valának. Az eddigi hegyeken kí­vül, még ezentúl új hegyek is támadhatnak; ez és egyéb geogno­­siai tünemények , a m. a földrengés, az útontámadt szigetek, Svédország emelkedése miat, arra mutatnak, hogy földünkön még nem állandó a nyugalom. Azonban a tenger színe apadását sem tagadhatni kereken, habár azt egyenesen nem lehet bebizonyíta­ni , mert a tengernek egyes partokróli visszavonulásából (mint az a földközi-tenger egyes kikötőin e század elején történt) az egész tenger­ színe mélyebb állását következtetni nem lehet. Minthogy a nagy és magas hegysorok , mint az egykori földi revolutio fenmaradt tanúi, mindenkép magokra vonják figyelmün­ket, nevezetes számokkal kifejtve láthatni , milly csekély a fel­emelt tömegek mennyisége az egész országok területéhez képest; a hegysorok magasságát és kiterjedését az egész lapályra átru­házva sz. Európa magasságát a tenger­ színe felett 630 , északi Amerikáét 702­ lábra becsüli, míg Ázsiát 1062, és déli Ameri­kát 1080 lábra teszi. A szilárd föld felületét tenger és levegő környezi, sem az egyik sem a másiknak mélységét nem ismerjük; egyes helye­ken a meleg égöv alatt 25,300 lábnyi (egy geogr. mértföldet túlhaladó) mélységben a tenger fenekére nem akadtak, a légkört pedig, ha csak az alkony tüneményét tekintjük, legalább kilencz­­szer akkorának kell becsülnünk. Miután sz. a tengerben létező árokat (Strömungen) leírta, mellyek a tenger vizét folyamkint kü­lönféle irányban keresztül hasítják, annak melegét és só mennyi­ségét megváltoztatják, és arra figyelmeztet, hogy az óczeánban nagyobb az életműves élőlények mennyisége, mintsem a földön, átmegy a bennünket is közelebbről érő légkör vizsgálatára.­­ A közönségesen ismert és akárhol található levegőnek vegy­tani létrészein kívül a gerjeket (miasmen) és légnemű ragályokat említi sz., mellyek különösen a földhöz közel, törté­netesen a légben találtatnak és váltó-lázakat vagy hagymázt szül­nek , és azon szilárd és finom porrá vált anyagokat, mellyek a szél, vagy a föld melegségétől származó légnek felemelkedése által, néha nagy magasságra jutnak. A légkör tulajdonságit kö­rülményesen vizsgálván , leírja szá­lször a rendes, különösen a meleg égöv alatt könnyen észrevehető , óránkint változó lég­kör nyomását, melly nem függ a hold változásától , ’s kü­lönféle helyen , a különböző geogr. szélesség , évszak és tenger­­szinén felüli magasság szerint igen változik. 2szor A levegőnek a különféle éghajlat alatt tulajdon melegségéről értekezik sz., mellynek elosztásáról azóta van tisztább ismeretünk, mióta sz. indítványára az év közép mérsékletéről ismert helyek , vona­lok által összeköttettek, mellyeket Isothermeknek nevez. A közép égalj alatt Amerika keleti és Europa nyugoti szélén , ugyan­azon szélességben fekvő helyeket összeállítván , nagy különbsé­gekre akad sz., igy p. o. Labrador partján fekvő Nain helységet összeállítja Gothenburggal és 11 foknyi különbséget talál, Hali­fax és Bordeaux városok közt 7 foknyi, New-york és Nápoly közt 3 foknyi különbséget *) , míg floridai St. Augustin és Cairo közt, tehát a meleg égövhez közelebb, ezen különbség egészen elenyészik. Vannak azonban különös melegítő és hüsítő okok , mellyek minden párhuzamos helyek közt változásokat hozhatnak elő. Általában hidegebbek a szárazföld keleti partjai, mintsem a nyugatiak, és azért Amerika nyugati szélén majd ollyan az ég­hajlat, mint Európának nyugati részében. A szárazföld közepe felé fekvő tartományokban nagyobb a hideg, mintsem a partmel­­léki vidéken és a szigeteken szokott lenni, hol a tenger befolyá­sa mind a tél hidegét, mind a nyár melegét jótékonyan mérsékli, így Ázsia közepe felé, p. o. a Berlinnel párhuzamos Tobolsk vá­rosában , a hévmérő nyári hónapokban hetekig marad 30 fokon, míg télen 18 sőt 20 fokra esik a fagypont alatt (Sz. a száz fokú hévmérővel él). Normandiában és Angolország déli partjain, a tél enyhesége és a mérséklett nyári meleg feltűnő. Dublinban az-Annyival­­­i csekélyebb A Amerika szélén az év közép­meleg­sége, mint az annak megfelelő túlparti városban.

Next