Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-06-11 / 607. szám
Péntek 607. Junius 11. 1847. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helye- 1 BUDAPESTI HÍRADÓért 5 ez. kr. a kettős hasábn sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani utczai Horváth-házban 383 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Előfizetési figyelmeztetés. F. hónap végével,BUDAPESTI HIRADÓ-nk 1847 kilsö félévi folyama lejárván, ezennel második félévi (Julius—decemberi) uj folyamára előfizetés nyittatik.tv Minthogy pedig legfensőbb rendelet folytán a nagy budai kir. udv. kincstár által (1. Híradónk 592ik számát) olly hírlapokért, mellyek hetenkint kétszer küldetnek el, a postadij félévre 48 pgö krról 1 ft 12 krra , ollyanokért pedig, mellyek hetenkint kétszernél gyakrabban küldetnek szét, 2 pengő forintra emeltetett, ennélfogva kénytelenek vagyunk az eddigi szokott félévi postai előfizetési dijt, a legfensőbb rendelet értelmében, hetenkint kétszeri szétküldésnél 24 krral, 4szeri küldésnél pedig 1 ft 12 krral pengőben emelni. Szabad akaratoktól függ egyébiránt az. előfizetőknek lapjainkat olly helyekre is, hova eddig négyszer küldettek, csak kétszer járatni. Előfizethetni e szerint a bekövetkező 2dik félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 pfttal, postán, hetenkint borítékban kétszer küldetve 6 ft 24 krral igében, postán hetenkint borítékban négyszer küldetve 7 ft 12 krral pe.igében. Jelentjük egyszersmind, hogy azon esetre, ha alázatos folyamodásunk, mellyel legfelsőbb helyre terjeszteni, lapunk és előfizetőink érdekében, szükségesnek ítéltünk, kegyes meghallgattatást nyer, később azt, mennyivel a 4szeri küldetésért most több fizettetnék , visszatérítendjük. Az előfizetés elfogadtatik Pesten hatvani-utczai 483ik számú Horváth-házban a kiadói hivatalban és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivataloknál.— Külföldre járatni kívánt példányok iránt a megrendelések csupáncsak a bécsi és kir. főposta-hivatal utján történhetnek. A B. P. Híradó szerkesztősége. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Uj tisztállomás. Halálozás. Magyar, franczia, úrbéri örökváltság és még valami V. — Megyék: Közgyűlések Turócz- és Temesben. Igazítás. Vegyes közlemények: Pestmegyei első takarékpénztár tartandó közgyűlése. Iparműkiállítási díjosztás. Dr. Warburg-féle lázellenes festvényről. Ausztria. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Olaszország. Svézia. Poroszország. Törökország. Egyveleg. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Duna-vízállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Világtörténet a legrégibb időktől korunkig. Irta Bajza. Pest 1846. (Folytatás.) MAGYAROHSZÁG és ERDÉLY. Ö cs. k Fölsége a selmeczi kir. sóhivatalnál egy ideigl. mázsamesteri állomásnak létesítését — összekötve 300 p.ft évi fizetéssel, szabadszállással és 150 font sőjárulékkal — kegyelmesen megengedni méltóztatott. Rosztoczky József, tarczali kir. kamrai tiszttartó és pénztárnok f. évi máj. 18 án meghatálozott.(Magyar financzia, úrbéri örökváltság és még valami. ..) A múlt czikkünkben megszakadt fejtegetési fonalat felfogva, formulázzuk már elvégre a sommát, mellynek kiállítására törekednünk kellene, ha olly financziát akarunk alapítani, melly a század és polgárosodás exigenitásival némi arányban álljon. És pedig csak egy illyen financziával leszünk mai napság képesek valami olly befektetéseket eszközölni, mellyeknek sikere a nagy közönség szellemi , értelmi és anyagi állapotának javítására haladék nélkül észrevehető legyen. A világ nem leggazdagabb népe, a franczia, 1845ben kicsi hijján 100 millió franknyi, a mi pénzünk szerint mintegy 38/1 millió pftnyi dohányt pipált és szivarozott fel. Ez ott a státus jövedelmeinek mintegy másod részét teszi és a költségeknek ezzel körülbelül ugyanezen része fedeztetik. Azonban hagyjuk a franczia példát és ragaszkodjunk inkább egy alkotmányosabb nemzet példájához. A világ leggazdagabb és legalkotmányosabb népe, az angol, a mint a később előterjesztendő 1844iki angol budgetből ki fog világlani, egyedül csak mazsolaszőlőkért és törökszilváért 1843/4 ben, egy év alatt 482,942 font sterlinget, vagyis 4,829,420 frtotégében fizetett behozatali vám fejében , mellyet természetesen a kereskedő hozzáadván a beszerzési ár és egyéb költségeihez , úgy kereskedelmi nyereségéhez, ezen mazsolaszőlők és törökszilvák elfogyasztói fizettek be az ország kincstárába. Ezen 4,829,420 ftgyyben az angol tiszta státusjövedelmeknek mintegy */ioked részét teszi (a nyers jövedelem , mellyből a beszedés költségei nincsenek levonva, mintegy 57 millió sterlingre megy évenkint, a tiszta 50—51 millió között ingadozik), és azzal a státusköltségeknek körülbelül Vivinad része fedeztetik. Ugyanezen angol nemzet ugyanazon évben, egy év alatt 843,244 font stilget, vagyis 8,432,440 stigot fizetett egyedül csak szappanérti fogyasztási adó fejében, ami utánozandó tisztaságának csalhatatlan jele ugyan , de mi megköszönnék, ha így szappanoznának be bennünket. Ezen somma az ottani státusjövedelemnek mintegy ‘/» részét teszi, ’s azzal a költségek mintegy '/«. ad része fedeztetik. Ugyanezen angol nemzet gazdagabbjai, ugyanezen évben, egy év alatt, csupán csak fényűzést lovakért, kocsikért és kutyákért (lovak 376,002, kocsik 428 904, kutyák 151,857 font st.) 956,763 font st., vagyis 9,567,630 pft direct adót fizettek. Ez az ottani státusjövedelmek mintegy 153ad részét teszi és hasonlag a költségeknek is mintegy 153 ad részét fedezi. Ezen néhány somma, szappan, mazsolaszőlő, fényűzési ló, kocsi és kutya együtt teszen 2 282,949 font striget, vagyis 22,829,490 frtot pengőben. Megjegyezzük, hogy ezen sommában maga a mazsolaszőlő és törökszilva meg a kutyaadó 634,399 font striget, mi pénzünk szerint 6,343,990 postot teszen. Ezt teszi a világ leggazdagabb népe , az angol. Nézzük már, mit tehetne ennek ellenében Európa legszegényebb nemzete — a magyar. Isten óvjon bennünket attól, hogy azt javasoljuk, miszerint mi is mazsolaszőlő-vámot, vagy pedig kutyaadót fizessünk. Nem akarjuk sem azon számos magyar hölgyeket ellenségeinkké tenni, kiknek bájait csodáljuk , lelkességét szeretjük és kegyeit megnyerni mindig törekedtünk, sem pedig azon honi agarászokat és rókavadászokat magunk ellen zúdítani, kiknek rokonszenvére a tárgyalásunk alatti kérdésnek olly nagy szüksége van. Jól tudjuk ugyan, hogy a felebbi adók által az angol nemzet alkotmányossága nem szenved semmit is, de másrészt ismerjük nemzetünk keleti dignitását, ismerjük komolyságát, ismerjük táblabíráit, és így óvakodunk azt igényleni, hogy illy furcsa és kaczajt gerjesztő czímek alatt járuljon bárki is filléreivel a haza jólétéhez. Azonban azt hiszszük, hogy ha az angol nemzet csupán mazsolaszőlő fejében 4,829,000 ftot kész fizetni, és e felett még 530 millió ft pengőt egyedül a statuskincstárnak (mert ebben a menyei, városi, községi terhek és a szegényadó, melly maga 55 millió forintra megy pengőben évenkint, benfoglalva nincs), azt gondoljuk, hogy a magyar nemzet összes fejeitől, vagyonától és jövedelmeztethető élvezeteitől, ha nem fizethetne is épen annyit,mint amenynyit az angol csupán mazsolaszőlőjétől és kutyáitól összes országos terheinek mintegy fiopad része gyanánt fizet, de e somma mintegy száad részének , azaz mintegy évenkénti 510 millió forint pengőnek, összesen és mindössze, hogy minden ország javítási czéljainak irányában el legyen az követve, minek józanul elkövettetni lehet, előállítását és országos jövedelmekre szánását azon roppant teendöji mellett, mellyek előtte állanak, és épen azért, hogy szegénységéből kiver Irodalom és Tudomány. VILÁGTÖRTÉNET A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL KORZAKIG. Irta BAJZA. Pest, 1846. Harlleben K. Adolf tulajdona. Megjelenendik 12—15 füzetben; egyegy füzetnek ára 45 kr. Eddig 6 füzet jelent meg. (Folytatás.) III., IV. és V. füzet. 232 — 252 l. — Sch.-Kriegk I. k. 149 — HL K. 126 lap. A görög világ. Bajza, mint épen láttuk, elragadtatva a történetek szent hatalma által, a perzsáknál kicsisbe esett, abból azonban már most szerencsésen kivergődvén , jön a szánás bánás , de nem mondhatnám , hogy mindenütt ,,isteni áldomás.“ Azért is a második füzetben ingadozott barátság most erősen consolidáltatik. És lesz belőle pactum bilaterale, azaz Kriegk is csukja be legalább egy szemét, ha B. mindkettőt becsülté, és rövidebbre kötvén madzagát, merész kardjával hummódra szabdalja a S.-Kriegk által teremtett alakok húsát ’s néha fejeket is , annyira , hogy helyi lelketlen csontvázakat tálal felolvasóinak. "Sohfatum! még a csontvázban is Schlosser-Kriegkre ismerünk. ,,Er dreht sich links, er dreht sich rechts, er thut nichts Guts, er thut nichts Schlechts — der Zopf der hängt ihm hinten.“ — A görög történeteket megelőzi egy jeles geographiai ismertetése Göröghonnak, mellyben S.Kriegrigkel csak egy két helyt p. 234, és 235 lapon találkozunk (S.-K. 150, 150). Feljebb emlitem, hogy a S.-K.-töli eltérések többnyire geographiai kirándulások, jó lesz tehát egyszer kifürkészni, kinek lábain menetiek. A görögöknél — Bajza krónikája hallgat arról — Heeren lábai használtattak. 233 és 234 I. fordittatott Heeren (Ideen "stb. 111. Th. 1. Abb.) 36 , 37 38 lapja; — 235 — 240 lapon H. 26 — 36 helyütt szabadabban; 241 — 244, Heeren 21 — 26 híven 's pontról pontra ; 244 lapon, H. 39 lapja. Mellékesen feljegyzem , hogy Perzsia geographiája nagy részben Heerenből való p. B. 196 ’stb., H. Ideen 1. Th. 1. Abb. 160 ’stb. lap. — Minthogy Bajza a görögök történetében Schlosser-Kriegkhez ollyannyira hív, a fordított helyeknek lajstromozása egy nagy oldalom sem férne meg; azért is helykimélés tekintetéből egyedül a nem Schlosser-Kriegkből,azaz részint más német írókból, részint — nagyon kis adagban — Bajzából kölcsönzött helyeket pro memoria feljegyzem. Ugyanis 246 — 272 lapig S.-K.-nek I. k. 156—219 lapját, természetesen a szokott kihagyásokkal fordítja. Ezen 36 lapon idegennel még nem találkozunk , S.-K.-et t. i. háziúrnak, a többieket idegeneknek tartom, de igen ám 273-303 l. (Sch.-K. 1.220-296) hol 270 és 274 lapon Wachsmuth helleni Alterth. — 284 1. 4 p. Bajzából, 294 l. egy jegyzés Beckerből (I. 214) és 299—302 Rotteck , Schiller, Kolb , Müller János és közbevetve S.Kriegk is állanak. Továbbá 303 — 326 l. (Sch.-K. I. 297-334) itt: 303 egy picziny introductio Bajzából, 305. 306, féllap Becker I. 254, 255, — 308, 5 p egy anonymusé, szinte a 310 laponi reflexió. 311 — 16 szinte egy jeles anonymusból. A szellemi fejlődés 318 — 326, kivéve Herderből 320. egy fél oldalt, mind S.-Kriegkből. — Bajza 327 —394 lap (Sch.-K. I. 335 — 11. 18 lap). Idegen tollak: 328 és 329 1. másfél lap, 332, 4 p. — 348 Midford és Plutarch. — 355 politikai ömledezés Bajzától — igazán épen nem históriába való. — 366/1 lap. — 367 — 70 Thukydides Hunfalvy szerint. — 370, 3 p. introductio B.—tól, 373 — 78 393 valami Beckerből II, 51 A 395 — 467 lapig (S.K II. 18 — 76. 86—95. 161 — 311 lapig) előforduló idegenek: 400, két p. — 403 és 404 egy lap Becker II. 77, 78. - 407, 4 p Becker II. k. 82, 409. Becker II. 84, 85. - 410 féllap Beck. - 411, 412 Becker II. 87-90. 414, 3 p 416. 417 — 23 a görög vallás Mittford, hanem többnyire Heeren után, kit helyenkint hiven forditp.421, 422 (H. III. 1. Abth. 63, 64) 424-460 egyedül Sch.-Kriegk (11.170-310)szökdécselő fordítása; — a görög erkölcs 461 — 464 S.-K.-böl és Hermann griech. Staatsalterth. kézikönyvéből t.i.464 —467 l.ig. ’S igy átnéztünk 221 lapot ’s láttuk tulajdonosait, ismered őket, figyelmes olvasóm, most ítélj szigorúan de igazságosan. Részemről pedig hadd szabadjon kijelenteni, hogy bizony belefáradtam ezen meglehetősen háladatlan munkába , mellyre egyedül az igazság követelései bízhattak. Azért is csak hátralévő részét a görög történetnek futom át röviden. Per analogiam sejtheted nyájas olvasóm —jegyzékeim okiratosan tudatják, mikint dolgozott ’s fordította Bajza Macedonia ’szbi történetét; itt csak említem, hogy Macedonia nagy Sándorig történetének végső részeiben több a zagyva , mint nagy Sándor életében. A macedóniai birodalom felosztását elbeszélő szakaszban többször Beckerrel találkozunk. Advocem Becker. Furcsán jártam én, idegenekre t.i. akadván, neveiket nem ismertem, tehát természetesen a conversatio is nehézkes volt. ,,Hogy tudhatnád meg az anonymusnak nevét ?-‘ kérdezem magamtól ? Folyamodjál, felelém szinte én magam, Bajza jószívűségéhez 's ő bizonyára megmondandja. A jószívűsége villanya azonban kicsalt belőlem egy szinte jószivü gondolatot én ismét mondom : ha Bajza hozzád jószivü leend, akkor bizonyosan még jobbszívű saját tollmagzataihoz ? Hát ha Hartleben felszólítására Beckerhez fogott Sch.Kriegknek megjelenése előtt? No akkor bizonyosan a lefordított helyeket apai szereteténél fogva beczövekelte új vállalatába.“ Nem tudom jó úton jártam-e , elég ahoz, illy módon sikerült az anonymusnak nevét feltalálni. Félben szakasztván vallomásimat — a rómaiaknál találkozunk — közlöm az ígért bizonyitványi helyeket. Bajza világtörténete 249. lapján a Ibd. füzetben. „Mint minden más népeket, úgy a görögök legrégibb történetét is homály fedi, csak gyenge sugárok vetnek némi csekély világot őskori állapotjaikra. A görög földet igen korán olly népek lakták, mellyek magokat nem nevezték görögök vagy helléneknek. Ezen legrégibb népeknél létezett némi csekély a régi keletihez hasonlító ’s így a későbbi görögtől különböző műveltség. Ama viszonyok iránt, mellyekben országuk őslakóihoz származási tekintetben állottak, magok a régi görögök sem voltak tisztában, ’s igy igen természetes, hogy e tárgyat mi még kevésbbé leszünk képesek valaha felvilágosítani , következőleg csak sejtés lehet az, mit e tekintetben a következőkben előadunk.“ Schlosser von Kriegk I. k. 163 és 164 lapján: ,,Die schwachen Lichtstrahlen,welche ín die dunkle älteste Zeit der Griechen dringen, lassen uns Spuren von Zuständen erkennen , welche verschieden von dem sind, was in der spätem Geschichte als Character des griechischen Volks erscheint. Griechenland war schon früh bewohnt, aber von Völkern, welche andere Namen führten, als den der Griechen oder Hellenen. Diese ältesten Bewohner des Landes hatten zum Theil eine Cultur, aber dieselbe war der älteren orientalichen eini— germasseu ähnlich und dagegen von dem Character der spätem griechischen Bildung sehr verschieden. Die Griechen selbst wussten nicht, wTie sie den Inhalt ihrer Sagen über jene Zeit ansehen sollten, und waren im Unklaren über das Verhältniss, in welchem sie selbst der Abstammung nach zu jenen Ureinwohnern ihres Landes standen. Uns ist es natürlicher, noch viel weniger möglich, hier-