Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-11-21 / 700. szám
348 Trrrrrrrr Hitelesíttetett ezután a kerületi jegyzőkönyv iránti határozat. A királyi városok rendezése tárgyában kiküldött két választmányróli határozat Szentkirályi Móricz megjegyzésére, miszerint az illy tárgyakban, mellyek országos ülésbe nem vitetnek át, határozat nem szükséges — elmaradt. Olvastatott továbbá gr. Rédey J. országgyűlésre meghívása iránti üzenet. Végre Szentkirályi M. javaslatára a verificationális választmány iránti határzat kinyomatása elrendeltetvén, az ülés eloszlott. Vik országos ülés a tek. kir. és rrdknél november 10kén. (Tárgy : 1. Izenete a kk. és rrnek bold. József nádor érdemeinek törvénybe foglalása, nevére alapitandó közintézet, ’s örököseinek k. adománynyai megtiszteltetése iránt; 2. Izenete a kk. és rrnek a fens. nádorhoz az orsz.gy. dolgok megszorítás nélküli szabad közlésének kieszközlése tárgyában; ’s 3. Izenete a kir. és írnek külön orsz.gy. hirlapok ügyében.) Nubay J. országbírói itélőmester , olvassa az első izenetet. Kir. személynök: Az izenetre nézve észrevétele nincs. A nemzet hálája van abban kifejezve, mellyhez valamint minden egyes polgár, úgy ő méltósága is a legmélyebb tisztelettel járul. A II. és III. izenet felolvastatván : K. személynök. E tárgy az orszá gy üléseken már több izekben megfordulván, az okokat, mellyek mellette ’s ellene felhozhatók volnának, ismételni nem akarom, csak egy észrevételem van, t.i. az, hogy feltéve, miszerint a praeventiv censura megszüntetése helyes, akkor is szükségesnek tartom, hogy az a több évekre terjedő munkálatokra szüntessék meg é s csak azután terjesztessék ki a hirlapok s folyóiratokra nézve, mert ha úgy történik, mint az üzenetben terveztetik, hogy kivételképes a hírlapokra nézve szüntessék meg a praeventiv censura, akkor a dolog ellenkezőleg áll, mint az én véleményem szerint legalább kellene állani; ellenkezésben áll a sajtóügynek természetes kifejtésével és azon eljárással, mellyet más nemzetek követnek. Mi illeti a praeventiv censurának megszüntetését, jótekintetet igényelnek azon belviszonyok és környülállás: várjon a praeventiv censura megszületése által nem nyitunk-e tág kaput az agitatio egy uj nemének, miután tagadni nem lehet, hogy az ország lakosai nálunk nemcsak a nemzetiség, hanem a polgári osztályra nézve is igen heterogén állásban vannak egymás irányában; az adózót a nemes ellen, a nemest a polgár ellen, és az idegent a magyar ajkú ellen felizgatni könnyű lenne ; ez fő tekintet a sajtó emancipatiójára nézve. Mi illeti a sajtószabadságot, sem mellette sem ellene szót nem emelek, mert ha valamelly tárgy, ez az, melly félszázad óta nemcsak Európában , hanem az egész polgárosodott világban meg volt vitatva , úgyhogy aki ezen tárgyról meggyőződést szerzett magának a jelen tanácskozás alatt, előbbi meggyőződését nehezen fogja megváltoztatni; tehát csak az érintett általános észrevételekre szorítom előadásomat. Sebestyén Gr. Veszprém m. k.: Olly országgyűlési lap létesítését,mellyben minden beszédek a beszélő elmondott szavaival, ’s a nevek kiírásával híven közöltessenek,’s mellynek hitelessége ne a szerző bírálatától, hanem e táblának magának felügyelésétől feltételeztessék; tárgyai pedig semmi politicum, hanem egyedül országgyűlési, tárgyak legyenek, forrón óhajtják küldőim. — Ez tehát csak rövid napló lenne. Óhajtják ugyan küldői az általános sajtószabadságot is, de azt nem illy részletes modorban kivonatkép mint e t. javaslatban áll; ennélfogva szóló véleménye szerint nem kellene illy előlegező törvény, hanem olly országgyűlési lap, melly minden politikumok mellőzésével egyedül az országyűlési tárgyalásokra szorítkozva épen úgy mint az országos napló az országgyűlési tagok felügyelése és illetőleg bírálata alatt tegye a közléseket. Tabódi Pál Ung m. k.: Küldői a sajtó általános szabadsága életbe léptetéséig is országgyűlési hírlapot kívánván, minthogy az izenet e kivánatuknak megfelelő, az izenet mellett szavaz. Makay Sándor, Krassó m. k.: Azt mondják ez üzenetben a rr., hogy már 3 országgyűlésen hiusult meg e tárgy iránti reményük , de kérdi szóló: miért hiúsult meg ? Bizozonyosan azért, mivel a rr. illy kivételes kérdéseknél mindenkor a sajtó általános ügyébe avatkoztak, és minthogy jelen üzenet és törvényjavaslat is a sajtó általános kérdésébe avatkozik , szóló a tett módosításra szavaz, a szabad sajtó általános ügye iránti véleményének nyilvánítását annak idejére hagyván fön. Jóny Vincze, Szepes m. k.: Küldői e táblának felügyelése ’s illetőleg garantiája mellett közlő országgyűlési hírlapot kívánván, de különben is minden országgyűlési tárgyak a nádor ő fenségéhez küldendő izenet szerint a politikai hírlapokban is szabadon közltethetvén, sem az izenetet, sem a törvényjavaslatot nem pártolja. Paczolay, Hont m. k.: Küldői is szabadabban kívánják ugyan az országgyűlési hirlapi közléseket, de ellenben a sajtószabadságot szabadosságig vinni nem akarván, nem pártolja ezen izenetet ’s. javaslatot. — (Nyilatkozata közben a hallgatóság zajongván kit személynek eillga inté a hallgatóságot , hogy magaviseletével e tábla ’s a tanácskozás méltóságát, vélemény-szabadságot, ’s türelmet ’s végre azon loyalitást, mellyet a tanácskozás szabadsága minden művelt hallgatótól követel , ne sértse, nehogy magaviseletével komolyabb rendszabályokhoz nyúlni kényszerítse e teremet.) Justh F. Turócz m. k.: Az üzenet tartalma ellen szól, mert kivihetlen. T. i. vagy akarnak a rr. hitelességet eszközleni e lapnak, vagy nem. Ha nem akarnak, nem tehetik, mert ekkor bírálók szükségesek, kik bárkik legyenek is, nem egyebek lesznek, mint censorok; ezt pedig a rr. nem akarhatják felállitani, mert még eddig is nem ismerték el ’s censura ellen küzdöttek. Ennélfogva tehát hiteles ezen országgyűlési lap nem lehetvén , csak ollyan lesz mint más hirlapok. — Ellene szól továbbá szóló követ ez üzenetnek, mert nem is egy , hanem több lap is keletkezhetik a hozzá mellékelt törvényjavaslat szerint ; több illyen hírlapnak összeszerkeztésére pedig nem is találtatnék hazánkban elég sebes izó, ha még több volna is, mint mennyi jelenleg van. De továbbá e t. javaslat szerinti lap, mint ezt Francziaország példája igazolja, hol illy nagyszerű lap magasabb segély mellett jelenik meg, országos segély nélkül nem is létesíthető, mert annyi előfizetője, mennyi által magát fentarthassa, nem lenne, máskint pedig szerkesztője nem akadna; azonban országos segély mellett is mit nyernének benne az olvasók, ha csak holmi insurrectionalis conversatiokat kellene belőle olvasniok? Igaz az is, mit kir. személynek ő maga mondott, hogy nagyobb műveknek a praeventiv censura alul kiszabadulása után következhetik el a hírlapokra az, mit e t. javaslat tartalmaz.— Nem látja tehát szóló e lapnak semmi hasznát, mert ki olvasna el illy roppant tömeget ’s ki vállalná magára a hozzá szükséges censori nagy terhet ? De végre ez nem is lenne egyéb, mint diarium, annak pedig a rr. ellene szavaztak , ’s mind ezeknél fogva szóló ezen izenetet ’s t. javaslatot nem pártolja. Reviczky Esztergom m. k.: Szerinte ezen izenetre a m. sorr azt válaszolhatják , miszerint a sajtó általános kérdése feletti intézkedést bevárják , ’s abban, hogy ezt válaszolják, igazságuk is azt tenni , hogy bevárják, joguk van. Káros volna tehát e tárgyat a sajtó általános ügyétől elkülöníteni annyival inkább , mert Turócz m. k. szerint practicuma nincs ,s ennélfogva nem is nagy iránta a rokonszenv. Egyébiránt nem is tudja szóló az üzenet czimében levő e két szót „híven, szabadon“ megfogni; mert hogy hiv legyen, erre nézve biráló tribunal kell , melly esetben pedig már nem lehet szabad a közlés; ha pedig olly biráló tribunal nélkül létetik a szerkesztés és közlés, ki lesz szorítva a censura — melly okoknál fogva szóló sem az izenetet sem a t. javaslatot nem pártolhatja. Babarczy A. Csongrád m. k.: Küldői is eljöttnek vélik a kort, mellyben a praeventiv censura helyett a repraessiv cen ■ surának kell alkalmaztatnia, és kívánják a sajtó általános kérdését elintéztetni; mig azonban ez bekövetkeznék, az országgyűlési tudósításokat sebesebben közöltetni ’s ennélfogva egy országgyűlési lapnak még ez országgyűlésen életbeléptetését akarják. Ugybe szóló nem látja küldőinek e kívánatot ezen szenetben ’s t. javaslatban kifejezve a mellett, hogy ezen t. javaslat szerint ezen országgyűlési lap nem is ez országgyűlésen, hanem csak azután jönne életbe, midőn ő felsége sanctioját megnyerendette. De továbbá a sajtó általános kérdésébe is vágnak itt a rr. midőn a bíráskodás iránt is, melly csak a sajtó ügyénél elintézendő , rendelkeznek. Szóló tehát szavazatával azokhoz csatlakozik, kik nádor ő fenségét megkérendőnek vélik az iránt, hogy az országgyűlési tárgyalásoknak a hírlapokban szabadon közlését eszközölni méltoztassék , — és igy sem az izenetet sem a t. javaslatot nem pártolja. Gr. Forgách A. j Pozsonyi kápt. köv. szerint a nemzet ősi joggal követelheti, hogy az országgyűlési dolgokról hiteles alakban tudósítassék, különben a személyes megjelentetést fel nem áldozta volna. A követek jelentései nem elégségesek. A nyilvánosság e korszakában az országgyűlési tudósításokat gátolni nem szabad. Erre nézve legczélszerűbb az orsz. és kér. naplók hitelességek és tartalmuknál fogva. Ezért küldői nevében kér. napló létesítését is óhajtja, annál inkább, mert hisz a kerületekben vettetik meg mindennek alapja. Ennek közzététele nemcsak a küldök, de a követek érdekében is áll. Könnyen támadhat olly gyanú, miszerint a kér. napló tétele azért elleneztetik , mert a követek a kérülések nyilvánításától félnek. Igaz, hogy az oz.gy. újság tartalomra nézve egy a naplóval, de nem hitelességre nézve , küldői pedig hiteles tudósítást kívánnak, már pedig az izenet szerint az országgyűlési hírlapok hitelességéről egyedül a szerkesztők kezeskednének , miért az izenetet nem pártolja, még azért is , mert ezen ov.gy. újság kivívása közeledés akar lenni a szabad sajtóhoz, mi által a szándéklott főczél , t.i. a köztudomás, akadályoztatnék. Tóth Lőrincz Breznobánya köv.: Az izenet ellen szól, csak hogy más okból, mint azok, kik azt sokalják, Ő kevesli. Az illy külön lapot félrendszabálynak tartja, melly fellépéseknek korszaka lejárt. Hajdan az orsz.gyülési lap eszméje korszerű eszme volt, ’s örömrivalgással üdvözöltetett volna megtestesülése, most azonban, midőn szabad sajtó kivívása a föcról, az orsz.gyülési hírlapot en miniature, hasonszenvi adagnak tartja, ’s a szabadsajtó felé irányzott illy törekvést, üvegházi kályhához hasonlítja, melly nem képes olly fris virágot tenyészteni, mint a nap. Gyökeres reformot kiván szóló e tárgyban , annál inkább, mert a szabad sajtó a nemzet lelkiismerete, mellynél nagyobb kincse nincs. A mélt. elnök szónoklatára, miszerint a sajtószabadság uj nemét az agitatiónak költené föl ,s nemzetiségünket veszélyeztetné, szóló azt hiszi, hogy az utolsó czél a sajtószabadsággal soha sem lehet egyéb, mint az eszméknek kölcsönös súrlódás utjáni meghányatása, megtisztulása, ’s az igazsághoz eljuthatás; ennek irányában pedig az egyes kasztok érdekei kár nélkül mellőzhetők és mellőzendők. Továbbá — úgymond — ő úgy tudja,hogy a szabad, p. o. franczia nemzetnél a sajtó ügye nem fokonkint, de egyszerre fejlődött ki; a fokonkinti kifejlődésre egyedül a németeknél akadhatni, kik kell, nem kell, minden eszmét legalább 20 ívre nyújtanak ki. Szentkirályi Mór., Pest m. k.: Czáfolja az ellenvetéseket, mellyek az izenet ellen görditettek. Nem sajtó ügye forog itt fen, u. mond, hanem országgyűlési nyilvánítás kieszközlése. Mikint nevezhető a szóban forgó orsz.gyül. hírlap hitelesnek, át nem látja. Hivatalos újságot tud képzelni, illyen a B. P. Híradó a csődhirdetésekre nézve. Szóló a kerületben ellene volt az orsz.gyül. hírlapnak, most azonban ,maradjon ‘-nal szavaz, mert az üzenetben a törvénytelen előleges vizsgálatot látja eltörölve, legalább az orszgy. hírlapokra nézve. Elnök ő magának beszédére azt hozza fel, hogy midőn ő maga arra hivatkozott, miszerint a sajtó ügye világszerte annyira meghányatott, hogy e tekintetben mindenkinek már tiszta fogalma lehet, nem mondó meg egyszersmind e ténynek második részét, hogy t. i. a sajtó kérdése már el is döntetett. Nemzetek , kormányok álltak el azóta az előleges vizsgálattól, mellyek az előtt abban nagy Achillest láttak. Hogy pedig a szándéklott ország. hirlapok uj izgatásnak lennének majd közlönyei , ezt el nem ismeri. Gyakoroltatik az izgatás u. m. jelenleg is, csak hogy egyoldalulag. A censura, ezen megölő betűje a gondolatnak , bizonyos irányú agitátiónak most sem szegi szárnyát. A szabad orsz. gy. hirlapok minden pártnak egyaránt nyitnának tért. ’S ez az igazság. Kir. Személynök, el nem ismeri azon állítást, hogy az izgatás egyoldalulag gyakoroltathatik. Amennyire ő a censurai rendszabályokat ismeri, azokat részrehajlatlanoknak látja, ha történnek kihágások, azok egyes kezelők hibái, miket az intézetnek felróni nem lehet. Tarnóczy K. Nyitra K.: Nem szándékom a terzket a censura és sajtószabadság iránti átalános nézetekkel fárasztani , csak annyit jegyzek meg, hogy vélekedésem szerint a sajtószabadság az absolut és aristocraticus országokban sem olly veszedelmes, mint az ember első tekintetre gondolná, mert hol sajtószabadság létezik, ott azok és ellenük kihallgattatik, az olvasók által tárgyaltatik, és gondolkodás tárgyává válván, arra bírja a közönséget, hogy lépcsőnként a jó útra igyekezzék térni. Azonban absolut státusban, hol a censura szűk korlátok között létezik , a censura nem az észhez szól; ott egy éjszakán a város szegleteire nyomtatott falragaszok felzaklatván a szenvedélyeket, egy óra alatt több rosszat eszközölnek, mint a sajtószabadság éveken keresztül javított volna. Ez a sajtószabadságra nézve átalános észrevételem. Nem féltek küldőim ezen két üzenettől, mind azokat, mellyeket agitatio útján félteni lehet; nem félték először is a kormányt, mert midőn a kormány haladási térre lép, honnan többé visszamenet nincs, ott bizonyosan a sajtószabadság, még annál kevésbbé ez üzenetben foglalt országgyúlság a kormányra nézve veszedelmes nem lehet, sőt tanúságot tehet a kormány jóakaratáról és szándékáról. És ha eddig a magyar hongyűlés sajtószabadságot kívánt, bizonyosan most, midőn a kormány haladási térre lépett, még inkább kívánnia kell. Nem félték küldőim a nemességnek előjogait, mert a birhatási, hivatalviselési és személyes perlekedési jog a nemnemesnek is át van adva. Küldőim a polgárságnak is illő arányban szavazatot akarnak adni,és az országgyűlésen a népet képviseltetni kívánják. Kívánják, hogy a nemesség az adót, mégpedig teljes arányban, és az adónak minden nemét vállalja el (eljenzés). Kérdem a terzket, mit félhetnek küldőim a sajtószabadságtól, bizonyosak lévén abban, hogy midőn a nemzemest, e czimnél fogva jogegyenlőségre emelik, revolutio Magyarországon támadni nem fog (helyeslés). Nem félték küldőim végre a nemzetiséget sem az'országgy.l'újságtól, mert ha valahol, itt ez országgyűlésen félteni nem lehet. De egyébiránt is midőn nemzeti épületünk tetejére a diszlő követ urunk királyunk feltette , azt többé egy országyűlési újság általi veszélyeztetésétől félteni nem kell. Én Nyitra vármegye részéről ezen üzeneteket teljes kiterjedésökben pártolom, addig is, mig a törvényes sajtószabadság, a censura eltörlésével eszközöltetni és utólétetni fog. Illésfalvi Pap Szilágyi J. Nyáradi g. egy. kápt. követe. Nemcsak orsz. de kerületi naplót is kiván, külön orsz. gy. hirlap szükségét nem látja, miután a mostani politikai lapok mindent közölhetnek. A sajtó szabadabban működik és biztatja a remény, hogy a nemzetnek a sajtó iránt méltánylandó kivánatai teljesülendnek. Kossuth Pest m. k.: Igen károsnak tartom, midőn az eszméknek olly irány czéloztatik adatai, miszerint az intézmények hibája a személyek visszaéléseinek tulajdoníttatik, mert ebből az következhetnék, hogy a személyek változásában vesse a nemzet reményét ,s ne fogjon az irtófejszével az intézmények kórossájához. Ez oka a miért felszólalok. Elnök ő maga igen jó véleményben van a vizsgálati intézmények természetéről, mivel azoknak gyakorlati egyoldalúságát a személyek visszaélésének,és nem a dolog természetének tulajdonítja. Azt gondolom, a magos úr ezen véleménye csak azon alapszik, mivel magadat a szerencse azon boldog helyzetbe tette, hogy azon káros intézményekről gyakorta rendelkezni nem volt boldogtalansága. Én egyike vagyok azon embereknek, kik éveken által érezték magukban nyögni mindazt, mi emberben szent, az istennek szikráját, a gondolat-ölő censura járma alatt. Azért bizonyságot tehetek a t. rv. előtt , hogy ami magában már in thesi is lehetetlen , t. i. a censura iránt szabályokat alkotni, melly gya-korlatban részrehajlatlan legyen , úgy bizonyosan nálunk sem úgy áll a dolog, hogy a személyek visszaéléseinek lehessen tulajdonítani, hanem az intézetnek, mert ha magában azon szabályok részrehajlatlanok volnának, akkor sem mondhatnánk semmit azon szabályokról, mivel azoknak részrehajlatlanságáról nem tudunk semmit, mert azok a nemzettel nem közöltettek De még azt is meg kell mondanom, hogy amelly szabály úgy áll, mint a gyakorlatban fejlődik, hogy t. i. előáll az első censor ’s megöli a szabadság gondolatát, ha az ellen az írónak kedvező támaszt keresni és panaszkodni, nem talál emberre a trón zsámolyáig, ki őt a censor visszaélései ellen védje, tehát lehetetlen a visszaélést egyes egyéniségnek tulajdonítani, midőn a hiba és betegség az intézetben van. Nem is lehet az máskép a dolog természeténél fogva. Mert én, ki a mathesisnek ismerem szabályait, tudom a magánjogi törvénykezés körében , miszerint megmondhatjuk positivitással, hogy a 32 éves zálogot ki lehet váltani’s 6%ot szabad szedni, de hogy isten teremthessen embert, ki megszabhassa azon határát a censurának, mellynél fogva az ut és irány ki legyen mutatva, mellyik gondolatot szabad a censornak azon szabály határain innen vagy túl átereszteni, hogy illy szabályt emberi ész