Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-11-19 / 699. szám
Péntek 699. November 19. 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ. Néleu sorért pedig 10 peng. kifizettetik. Előfizethetni I’ pzsonban a kiadóhivatalban, főpiaczon Wigaid ('.könyvkereskedésében és I* esc ti hatvani utczai Horváth-házban 5814-ik sz. a. földszint, és minden k. postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtök., pont, és vasárn. jelennek meg. Előfizetési ár félévre l’orsoilbin helyben kft., Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft. 24 kr., négyszer küldve pedig 7 ft. 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr. a kettős ha-TARTALOM: Magyarország és Erdély. Kinevezés. Előléptetések. Országgyűlés. Ydik kerületi ülés (tárgy : üzenetek hitelesítése és a horvátországi sérelmek.) Pozsonyi hirfüzér. Budapesti hirharang. A kir. József-ipartanoda. Külföld. Francziaország. Spanyolország. Olaszország. Belgium. Görögország. Hivatalos és magánhirdetések. Lotteriahuzás. Gabonaár. Váltókelet. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. mGYinORSZÁG és ERDÉLY. 0 cs. kir. ap. Felsége Hell Jánost m. kir. udv. kamrai tanácsost és nagybányai főfelügyelőt kérelme következtében nyug-állapotba helyezni, Madách Károly nógrádmegyei volt tisztib. aljegyzőt pedig a magy. kir. helytartótanácshoz tisztlb. fogalmazóvá kinevezni legkegy. méltóztatott. A kir. tanulmányi bizottmánynyal egyesitett központi könyvbiráló föhivatalnál Budán megüresült kétülnükségre Madarassy János hevesmegyei főjegyző egyszersmind egri érseki lyceumbeli tanító ; és Csacskó Imre a győri kir. akadémiánál jogtanitó érdemesittettek. O r s z á s fs y nés. V. kerületi ülés, nov. 18 án (elnökök : Tarnóczy és Olgyay Nyitra- és Pozsonymegyék követei, jegyző Asztalos Pál; tárgy :izenetek hitelesítése ’s a horvátországi sérelmek. Tarnóczy K. elnök: A kinyomatott izeneteket hitelesítés alá terjeszti. Asztalos P. jegyző: Olvassa izenetét a kir. és írnek. József nádor-ispán ő cs. k. főlige félszázados hivataloskodása által, a nemzet előtt szerzett érdemeinek törvényeink közé igtatása és nevét viselendő jótékony intézet létesítése által való nyilvánítása iránt. Somsich P. Baranya követének: A szerkezetre nézve nincs észrevétele, helyén látja azonban Ung megyének tegnapi indítványát feleleveniteni és pártolni annál inkább, mert az üzenet szavai szerint az elhunyt nádornak évei, napjai, órái, perczei e nemzet boldogitására szentelve 's áldozva lévén, ő fensége saját érdekeiről nem gondoskodhatott. Erre nézve méltó, hogy ő felsége a nádor örököseit a nemzet háláját kifejező adománnyal megjutalmazza, minek pártolására szóló akkat és rrket rövid szónoklattal félhiván, teljes viszhangra akadt. Sebestyén G. Veszprém m. követe. Örömét fejezvén ki az izenetben foglalt nemzeti hála iránt, az ungi indítványt következő történeti adattal támogatja. Ez iránt u. m. 1841. sz. György hava lökéi országos ülésben a kivonatok sorában Ugocsamegye indítványára feliras intéztetett ő felségéhez, miszerint Magyarország java eszközlésében, ’s a nemzetiség pártolásában dús érdemű József nádor magyar birtokkal tiszteltessék meg. E feliratra 1841. ápril 29én királyi válasz érkezett, mellyből kitűnt, hogy a nemzet forró óhajtása ő felsége akaratával találkozott, ki ennek tettleges bebizonyítását magának fentartotta. Ezen felvilágosítás tetszéssel fogadtatott, Szentiványi K. Gömör követének azon hozzá adásával együtt, miszerint ő felségének joga lévén fiscalitásokat adományozni, ezt főkép azon nádor irányában gyakorolhatja, ki a nemzet javáért élt és halt. Asztalos P. jegyző : Olvassa izenetét a kk. és írnek a mélt. fervhez egy országgyűlési lap létesítése iránt a törvényjavaslat közlésével. Ezen üzenet felett hosszas vitába ereszkedtek a kk és rr. Babarczy A. Csongrád követe szerint abban a határozatnál több, és ollyan foglaltatik, mi az átalános sajtó ügyébe vág, mit a kk. és rr. múltkor kikerülni akartak a sajtótörvények kidolgozására kor, választmányt küldvén ki. Az üzenethez csatolt törvényjavaslat, mellyben a tudósítók kihágásaira bíróság, büntetések ’stb szabatnak meg, a sajtó kérdését előzi meg. Ő ezen feltétel alatt az országgyűlési újságra nem szavazott ’s inkább a mellett marad csak, hogy a létező lapoknak szabad tér eszközöltessék. Küldői olly országgyűlési lapot óhajtanak, melly az országgyűlés felügyelése alatt állván, a történteket szabadon és gyorsan közölje, mi ez izenet után megváltoznék. — Jagasich S. Esztergom m. követe hasonlókép nincs megelégedve az izenettel, utólagos sajtótörvény lévén ahoz kapcsolva, holott küldői előleges vizsgálat mellett vannak. — Tarnóczy K. elnök: Figyelmezteti a szólókat, hogy miután itt az izenet lényegének megváltoztatásáról szó nem lehet, észrevételeiket az országos ülésben adják elő. Forster K. Tolna követe : Az izenet iránt úgy vélekedik mint Csongrád. Neki sem volt szándéka sajtó kérdésébe vágó külön bíróságot felállítani, midőn orsz. gyűlési hírlapra szavazott. — Hasonlókép nyilatkozott Somsich P. Baranya követe, olly eszméket látván csatolva az orsz. gyűlési hírlap létesítéséhez, mellyek a sajtó ügyére vonatkoznak. Ellenben Szentkirályi M. Pest m. követe azt hivé, hogy midőn a többség az orsz. gyűlési újságot pártolta, azt olly alakban akarta létesíteni mint múltkor, mi az üzenetben kilévén mondva attól visszalépés nem történhetik. Paczolay J. Hont követe : A csongrádi észrevételt magáévá teszi , mellyhez Babarczy A. Csongrád követe : Azt is adja hozzá, hogy az ellenvéleménynek, kik az orsz. gy. újság ellen szavaztak, magok jelentették ki, mikint ebben semmiféle szerkesztői okoskodásnak , czáfolatoknak helye nem lehet, holott az izenet tervezte hírlapban mindezek közölhetők lennének, azért midőn szónok az izenet ellen szól, a végzésnek nem megváltoztatását, hanem megtartását követeli. Bónis S. Szabolcs követe szerint azon kérdés, hogy az orsz. gyűl. újság a régen javaslati módon állítassák ki, közfelkiáltással fogadtatott el. — Makay S. Krassó követe az izenet ellen szól. — Szentkirályi M. ismét felállván, kettőre felel. Először is nem foghatja meg, mikint neveztethetők az or. gy. újság hitelesnek. A szavazás nem úgy történt, mint Csongrád követe állította. Hiteles ov. gy. újságnál nem volna nagyobb absurdum, ha csak naplót nem csinálnának belőle. Szóló ellene volt az illy hírlapnak; miután azonban a többség elhatározta, pártolja az izenetet a mint van. Az illy hírlap pártszint fog viselni, ’s ha hiteles lenne, kérdi szónok Csongrád követét: megelégednék-e vele, ha majd Kossuth szerkesztené ! (zaj.) Azon ellenvetésre továbbá, hogy az üzenet a sajtó körébe vág, kérdi szóló , nem kivételes-e az egész javaslat időre és tárgyra nézve, amennyiben csak országgyűlés ideje alatti és csak orsz. gy. tárgyakkal foglalkozó hírlapról rendelkezik. — Szóló ismétli, hogy a végzés úgy mondatott ki, a mint az üzenetben foglaltatik, de meglehet u. m., hogy Csongrád követe nem jól fogta fel az elnök szavait (hosszas zaj, mire az elnök csendet parancsol.) — Ezen beszéd egy kis vitát szült. Csongrád követe személyét látván ebben megtámadva, először kijelenté, hogy olly tétel adatott szájába, mit nem mondott , ’s miről Pest követe azt mondd, hogy absurdum. Szónok az országgyűlési újságot hitelesnek nem nevezte. A hozzá intézett kérdésre nem felel, nem tartozván ez a kér ülés körébe , ’s midőn az egyes személyekhez intézett illyféle kérdezősködést parlamentáris modornak nem tartja , főkép illy esetre nézve, azt csak a hallgatóság tetszésére számítottnak tartja. Egyébként kijelentvén szóló, hogy valamint ő e terembe személyes ellenszenveket nem hozott, úgy az alkotmányos érettség nevében kéri Pest K. követét, hogy Csongrád törvényes képviselője iránt kellő tisztelettel viseltessék. — Tarnóczy K. elnök más térre akarta vezetni a tanácskozást, (kiáltozás: halljuk Pestet). Többen elállván a szólástól, Szentkirályi M. viszonzásul a fentebbire azt jelenti ki, hogy ha Cs. követe az általa mondottakban személyeskedést lát, úgy neki soha felelni nem fog, szóló csak az országyűlési hiteles újságot tartó absurdumnak, az irányzott kérdésben semmi bűnt nem lát, azért, hogy olly irányzat képviselőjére czélzott, melly nem Cs. követének irányzata, kár illy szőrszálhasogatásban személyeskedést keresni, ’s valamint a parlamentaris modorral figyelmeztetést magának feljegyzé, viszont figyelmébe ajánlja Cs. követének azt, hogy a parlamentaris modort semmi nem veszi ki annyira sodrából, mintha egymás fölé emelkedve egymásnak leczkót adunk. — Erre Csongrád követe kijelentvén , hogy ő nem kívánt leczkót tartani annak, kitől még ez országgyűlés alatt maga is tanulni akar, — abban történt a megállapodás, hogy a szőnyegen lévő tárgynak végeldöntése az országos ülésbe tétessék át. — Asztalos Pál jegyző, olvassa a harmadik izenetet a fenséges nádorhoz , az országgyűlési tárgyalások minden lapok által híven, szabadon, megszorítás nélkül közölhetésének kieszközlése iránt. Ezen izenetre többeknek voltak észrevételei, mik közöl Olgyay T. és Szemere B. módosítása fogadtatott el. Gr. Széchenyi I. Mosony m. követe: „A mit mondok , igen rövid lesz. Csak azon alázatos kérdést terjesztem t.i. a tisztelt kér. rr. ekbe, hogy midőn választmányok küldetnek ki, mi módon történik ez ? mert a szavazásnak nemcsak két neme van, — van t. i. nyilvános, van titkos és ezenfelül van egy subscriptionális választás. Nagy súlyt helyheztetek abban, hogy bizonyos körülményeknél mi módon szavazunk! A tiszt. rr. igen jól tudják, vannak esetek, hol egy pártnak sokkal kellemesebb, ha titkosan történik a szavazás; ’s vannak esetek ismét, midőn a másik párt inkább a nyilvános szavazást kívánja; ’s e tekintetben akarok tisztában lenni, mert aelen helyzet is, — akármit méltóztatnak velem parancsolni — véleményem szerint az, mellyben ha bort töltenek poharamba ’s azt veszem észre, hogy az víz, nem esik jól. Tehát legyünk tisztában. Ha meg akarjuk vallani, azon subscriptionalis votisatio, melly eddig elé gyakoroltatott, — mondhatom — egy általában nem titkos szavazás; mert ennek azon előnye van, hogy mindenki saját tökéletes meggyőződése szerint szavazzon és szavaz, ’s a titkos szavazásnál legkisebb terrorismus ’s egyébféle ingredientiák sem létezhetnek; más különben ez sem biztosit ’s magam is voltam olly esetben, midőn szintén bizonyos voltam a diadal iránt, mert ígéreteket nyertem t. i. a tudóstársaságnál bizonyos egyént tagul ajánlván, ’s mégis kisebbségben maradtam. Pestmegye k.. kihez most itt szerencsém nincs, azt mondá egy előbbi k. ülésben, hogy bizony mindenki véleményét többségre juttatni törekszik ’s ez egy kis korteskedés; és a korteskedés ellen én sem vagyok, mert a mint használ egyiknek, használ a másiknak is, ’s ennélfogva bár soha nem korteskedtem, a korteskedést lélekben járó véteknek nem canonizálnám. Hogy hosszas ne legyek, — mert talán lesz még alkalmam később a kérülést ’s e házat hosszas beszédemmel untatni — döntsük el e kérdést; és ha a subscriptionalis votisatio megmarad, mint eddig, akkor ám ne nevezzük titkosnak , mert így annak nevezni lehetetlen. Ellenben, ha titkosnak akarjuk a szavazást, ennek methodusa igen könnyű, minthogy különben is tudatik hány a szavazó ; vagy ha attól fél, hogy írását megismerik, írja másképen ; vagy ha így is fél, hogy megismertetik , írja le balkezével, ’s minthogy itt különben is szűk a hely a székeknél, egy tag a szavazatokat biztosan beszedheti ’s ez titkos szavazás lenne. Ha pedig nyilvánost akarnak a rik, ám legyen; de a subscriptionalis szavazásnak nem vagyok barátja, mert erőtetést látok benne.“ A nemes grófnak ezen kivonata irányában Szentkirályi M. Pest megye követe megemlítvén az eddig e táblánál divatozó választási modort, megjegyzé, miszerint a subscriptionalis ivek általi választás itt előtte nem olly nagy fontosságú kérdés, ha a választó, az aláírásra kényszerítve nincs; — már pedig, ha ki az ivet aláírni nem akarja, szavazatát írhatja külön czédulára is és azt az elnök elfogadni tartozik. Minthogy pedig az illy választást rendesen kölcsönös és bizalmas értekezés előzi meg: ha pár választó ugyan azon ivre felirhatja szavazatát, miért ne írhatná több ’s ötven is , csak hogy kényszerítve ne legyen. A nemes gróf válaszolá, mikint a gyakorlatban nem fog alkalmaztathatni Pest m. követének azon kijelentése, hogy „csak kényszerítve ne legyen a választó“, mert morális kényszerítés vegyül általa mindenesetre a választásba; ’s ennélfogva e kérdés rá nézve annyival fontosabb, mivel az előbbi beszédében érintett példája szerint olly korteskedést rejt magában, melly szólót a tudóstársaságnál az általa tagul ajánlt egyén irányában már buktató is, — itt pedig párt-szinezetet és hatást idézvén fői reaetiót és párt-kérdési keserűségeket szülend, mi szólója annyival kedvetlenebb leendne, mivel pártokhoz nem tartozván pártokon kívüli állásban van. Nagy tömegű választásokhoz czélszerűbbnek tartja szóló gróf a nyilvános szavazást; itt ellenben, hogy a választási teljes szabadság épségben hagyassák ’s a választó a pártszinetet és hatás által kénytelenül ne sepertessék, inkább ajánlja a titkos szavazást. Bónis S. Zabolcs m. köv.: Mosony m. t. követének inditványzási jogát tiszteletben tartva, kívánná, hogy most ahoz a rr. ne szóljanak. Egyébiránt pedig a ns grófnak a korteskedés ellentett beszédére azt jegyzi meg, hogy ha egyszer vesztett is a gróf a korteskedéssel, de 2061 bizonyosan nyert. Különben pedig a többségbe alakulandó párttól várható azon loyalitás is, hogy a másik párt ’s annak tagjai iránt méltányos figyelemmel leend. Végre a grófnak független ’s pártokon kül állásáral válaszolja, hogy a nemes gróf most azon pártot tartozik képviselni, melly ide küldte ’s utasitással látja el. — Hun kár Veszprém m. köv. az 1808ki országgyűlésen, bár még akkor az ellenzéki név nem létezett, az egész törvényhozás ellenzéki volt ’s csak két taggal kellett annak vesződni, kik egyike cameralista, másika pedig olly egyén volt, kit később maga a kormány tett semmivé. Korteskedést, pártokat, terrorismust emlitni nem dicsőség e tábla irányában, de nem dicsőség magára az emlitőre nézve sem, mert nagyobb hatalmaktól sem ijedett meg ’s ijedni nem is fog soha; szólé legalább sem alól sem felül meg nem ijed. Gr. Széchényi I. Mosony m. követe: Veszprém m. követének kijelentésével ellenkezőleg épen nem látja szerencsétlenségnek a pártok létezését; hol pártok nincsenek, ott vagy anarchia, rendetlenség uralkodik, vagy ollyan állás van, mint Törökországban, hol minden egy ember hatalmának van alávetve. A pártok létezése által sok mocsok tisztittatott már ki a polgári életből, mert egyik őrködik a másik felett ’s ez szerencse inkább, mint szerencsétlenség. Szóló gróf csak az ingerültség, illegalitás és az ebből származó pártdüh ellen van; mert azt hiszi, hogy ha olly élesnek kell is lenni a pártoknak mint az ollónak, vannak esetek, midőn hazafias érzelemmel egyesülniük kötelesség (tetszés). Egyébiránt sem alul sem felül nem félni, nem dicsőség, ’s szóló gróf ezt mindenkitől követeli, miután a bátorság minden férfinak épen olly kelléke , mint bőre; azonban azon időre emlékezve vissza , mellyben szóló gróf ’s Veszprémmegye k. már szerepeltek , e táblának pedig némelly itt lévő tagjai még nem is éltek , mondhatja hogy a tek. köv. úrral Győrnél találkozván, innen minden bátorságuk daczára is igen hamar jutottak el egy másik helyre. Hunkár Veszprém m. köv., válaszolja,miszerint igen is emlékszik azon időre azon különbséggel, hogy szóló a csatapiaczon maradt. — Mosony m. k. ellenben, nem a nagy urak modora szerint váltott fogatokon, hanem ugyanazon egyetlen egy paripán sebesen ment el Komáromba. Mire a nemes gróf felelvén, hogy nem is paripán hanem csónakon a dunán éjjel ment Komáromba az ütközet után, figyelteti Veszprém m. követét, hogy megjegyzése és állítása már személyeskedés, és pedig olly személyeskedő állítás, mi bebizonyítást követel. Tarnóczy K. elnök : A vitát félbeszakítandó napirendre utalva, kérdé : akarnak-e a kk. és rr. a voksolás módja iránt tovább tanácskozni? Mire átalános „nem“-mel felelvén a ker.rrk, a tegnapi tanácskozás fonalán azon kérdést látja fenforogni: váljon a városi ügy iránt kiküldött választmány a szabolcsi indítvány szerint utasítandó-e ? (több helyről : nem.) Lónyay G. elnök : azt hiszi, hogy midőn tegnap a zalai indítvány végzésbe ment, ez által a szabolcsi elmellőztetett. (helyeslés) Csak az volna még eldöntendő, hány tagból álljon a választmány ? Múltkor az volt az arány, hogy a megyei követek közöl 16, a városiak közöl 6, a kerületek és káptalanok részéről egy-egy követ választatott. Tarnóczy K. elnök : ezt végzéskép kimondván, az igazolási választmány feletti határozásra hívja fel a kk. és kiket. Szentkirályi M. : Nehogy ismét olly félreértések történjenek, mint az orsz. gy. újság iránt, a verificationalt.