Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-05-23 / 843. szám
fetra lapok héttőt kivéve alaponkint jelennek meg. Hírfiletési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs sorért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Kedden 843. BUDAPESTI Mníno OQ 1C/fC El&fiaetitebi Pozsony!,*nlTlaJUS *o, 10*40. kiadó-hivatalban,ventar-utcia Kiezer-házban 111. szám alatt földszint, és Pesten hatvanvitczai Horváth - házban &832. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ét külföldre menendő példányok csak " a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. HÍRADÓ Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! TARTALOM. Ministeri felszólítás, rendeletek, és kinevezések. — Nyílt őszinte szó a ,,Márczius 15ike“ május 16ki számára. — Honvédelmi erő. — Az 1848ki nemzeti gyűlés. — Hirfüzér. — Ausztria. — Németország. — Olaszország. — Francziaország. — Anglia. — Spanyolország. — Hirdetések. — Status- és iparpapirok árkelete a börzén. Hazafiak! Szeretett magyar hazánk láthatárán veszélyes felhők tornyosainak. Minden hazafi szent kötelessége, hazáját bel- és külellenségek ellen védeni, ezt igényli a természeti jog, ezt parancsolja a törvény. A törvény parancsolta nemzeti őrseregen felül szükséges haladéktalanul egy tízezer főből álló rendes nemzetőrsereg felállíttatása. A haza nevében szólíttatnak tehát fel mindazon honlakosok , kik e rendes nemzetőrseregbe az ország zászlója alá, a királyi trón, haza és alkotmány védelmére belépni kívánnak , hogy magukat a következő hadfogadó (Verbung) helyeken bejelentsék: Pest, Pozsony, Kassa, Miskolcz, Nagy-Károly, Nagy-Kálló, Debreczen, Gyula, Szeged, Eger, Jászberény , Kun-Szent-Miklós, Győr, Komárom, Veszprém, Zala-Egerszeg, Szombathely, Fejérvár, Kaposvár, Szegszárd és Pécs, megjegyeztetvén, hogy az e részbeni toborzás itt helyben Pesten holnap, azaz május hó 17-én a ferenczvárosi tehén-utczában az ottani főtoborzóházban veendi kezdetét. A belépő nemzetőrök három évi szolgálatra kötelezik magukat; az állodalom részéről fegyverrel s ruházattal láttatnak el, és szolgálati idejök alatt, azonfelül, hogy a hitletétel alkalmával húsz pengőért foglaló pénzt (Handgeld) kapnak, a közvitézek naponként 8, a tizedesek 16, az őrmesterek pedig 24 pengő krajczár díjt fognak az ország pénztárából hozni. Szükséges, hogy e rendes nemzetőrsereg tisztekkel elláttassék : e végett felhivatnak a rendes sorkatonaságban szolgáló magyar haditisztek és más, a tiszti fokozatra képes hazafiak is, kik e rendes nemzetőrseregnél főtisztekül alkalmaztatni kivánnak, hogy magukat a nemzeti őrsereg alkotásával és rendezésével megbízott ideiglenes választmány elnökénél, báró Baldacci Manó ezredesnél (Pesten István főherczeg czimü vendéglőben 74. sz. a.) jelentsék, ezennel kijelentetvén, hogy egy hadnagy 30, főhadnagy 40, százados 80, őrnagy és zászlóalji parancsnok 1300. forintos havi díjt hozandnak. Végre, minthogy az ország rendes nemzetőrseregi lovas álgyatelepet is állítand fel, az erre képes rendes tüzérségi magyar egyének és hazafiak felszólíttatnak, ugyanazon ezredesnél magukat haladéktalanul jelenteni. A haza bizodalmasan várja fiaitól, hogy mostani veszélyes körülmények közt, a királyi trón, haza és alkotmány védelmére az ország zászlója alá minél előbb összesereglendenek. — Pesten, május 16-án 1848. — Gróf Batthyány Lajos m.k. Baldacci ezredes m. k. Ministeri rendeletek. A vallás és közokt. ministertől sebes postán már 15. rendelet küldetett a karloviczi érseknek, mellyben a g. n. egyesültek egyházi gyülekezete, a közbejött kikindai események miatt, egy hónappal későbbre, azaz junius 15re halasztatik, és ekkor nem Karloviczon, hanem Temesvárott tartatandik, Csernovics Péter temesi gróf és főispán állodalmi biztosul megerősittetvén. Ugyanazon minist. jelenti, hogy körében minden hivatalok be lévén töltve, folyamodványát mindenki visszaveheti Pap Endre tanácsnoknál Budán az országháznál; — ugyanitt fogad el a nevezett minister ur hivatalos látogatásokat délelőtti 10 órától 12ig; — továbbá jelenti, hogy minden hozzá intézett hiv. levelek s irományok is a fenebbi helyen adandók át Pap Endre urnál, míg Szász Károly állodalmi altitkár az erdélyi országgyűlésről megérkezik; — végre, hogy a lelkészek jövedelmeinek összeírása iránti rendelet a szükséges tabellák elkészültéig nem küldetik szét. Az ipar- és keresk.minister rendeletéből jövő jul. 1. következő postavitelbéli ideiglenes szabályzat lép életbe: Feliatos levél 10 mértföldig bezárólag 2 kr., 10 mértföldtől bezárólag 20ig 6kr., 20 mfdon felül 10 krt., fizet. Körlevelek, árulajstromok, könyvek, röpiratok, áruczikkek mustrái sat. a fenebbi vitelbér negyedét fizetik, melly azonban egy krnál kisebb nem lehet. Jelen szabályzat csak Magyarország s kapcs. részeinek határain belül érvényes. Az ausztriai tartományokba bérmentesen küldendő és onnan jövő levelek az auszt. vitelbért fizetik , melly legújabban féllatos levéltől 10 mértföldig 3 kra, 10 — 20 mfig 6 kr., 20 mf. felül 12 kra határoztatott; a nyomtatványok vagy kötetek itt is negyedrészét fizetik a levélvitelbérnek, mellynél a minimum egy kv. A súlyra és egyebekre nézve marad ideiglenesen az eddigi postaszabályzat. A belföldi időszaki lapokra nézve pedig jövő julius 1. köv. postavitelbér lép életbe. A hetenkint 6 or szétküldött lapért a postadij 1 fr. 18 kr., olly helyekre, hová a posta ritkábban jár, 52 kr.; a négyszer szétküldött lapért 52 kr., ha ritkábban küldetik 39 kr.; a 3szor szétküldött lapért 39; a 2er szétküldöttért 30; egyszer küldöttért 24 kr. A néplapok, mint jelenleg a munkások újsága, félévre 10 kivitelbért fizetnek. A postaállomásoknak és levélszedőségeknek az előfizetők besorozásáért 10 pkrnál többet venni nem szabad, különben büntettetnek; a rendszeres és osztályos postahivataloknál minden besorozási díj eltiltatik, valamint az ingyenpéldányok követelése is. Kinevezések. I. A külügyminister előterjesztésére, ugyanazon ministeriumhoz titkárokká általam folytatólag kineveztetnek: Nagy Lajos, Kmosko László, Markovics László, Mayer Fidel fizetés nélkül. — Budapest, május 16-án 1845.— István, nádor kir. helytartó s. k. Hg. Eszterházy Pál. II. Az 1848ik esztendei III. t. czikk 20. s 21. szakaszai szerint, ő felsége személye körül rendelt ministeriumhoz általam ezennel kineveztetnek. Valóságos fogalmazókká: Raics Ágoston; Laky Vincze; Lukács János; Sarlay Lajos; Szontagh Pál; Henszlmann Imre; Vargha István. — Tiszteletbeli fogalmazókká, az eddigi tiszteletbeli fogalmazók: Rózsa Károly; Tahy László; gr. Pálffy Rudolf; Christen Lajos; Lunkányi Károly; Fekete János; Köhler Pál. — Valóságos fogalmazó segédekké: Bobest Sándor; Rudnyánszky Kálmán, Szirányi József, Teleky Lajos, Somossy József. — Tiszteletbeli fogalmazó segédekké, az eddigi tiszteletbeli gyakornokok: Rándy József, Laár Lajos, Krutten Ferencz, Gál Sándor , Moravchik Gyula. — Hg. Eszterházy Pál s. k. ígyik őszinte szó a „Hlartius 15dike44 május laki számára. A Léderer féle macskazenénél történt kihágást alkotmányos polgár nem helyeselheti, de midőn a katonaság vérengzésétől undorral fordul el, más részről elszomorodni kénytelen e nemzet jövője felett, mellynek reménye, a fővárosi ifjúság egy része abban keresi a szabadságot , ha bizalmatlanságát éjjeli rendzavarásokban a békés lakosok rettegtetésében nyilváníthatja. A szabadságnak ellentéte a zsarnokság. Zsarnok nemcsak egy vagy több személyből álló kormány lehet. A féktelen rakonczátlan tömeg sokkal inkább zsarnokolja a szabadságot, mint a despota. A botrányos kihágás okozói biró előtt állanak , elveendik büntetésöket, s vegyék is el. (Azonban olly időben élünk, hogy az elnézés és kegyesség csak használhatna.) De mi köze van ezzel a ministeri változásnak? Azt mondja a „Martius 1éke“, hogy az 1848. 3.cz. nem valóság, s ennek okai egyenesen a ministerek. Azok úgymond — egy hónap óta mit sem tettek. Midőn a ministerek tárczáikat átvették, az egész ország lázas állapotban anarchia szélén állott. Béke volt a feszültség. A legnagyobb erő megfeszítésbe került meggátolni , hogy a számos helyen kitört rablásvágy általánossá ne váljék. Ehez még népfaji mozgalmak, egyenesen magyar önállóságunk ellen irányzottak járultak. S eddig elő a kezénél levő csekély eszközökkel a békét az ország nagyobb részében fen birta tartani, hol pedig megzavartatott, helyreállítására eréllyel lépett föl. S mi eszköz volt kezében ? — A sorkatonaság. Mert hol a szép szó nem használ, ott ultima ratio a szurony. S most azt vetik némellyek szemére a ministeriumnak: miért nem fosztotta meg magát ezen eszköztől is? Mert mi egyéb , midőn azt hibáztatják , hogy a főparancsnokot minden ok nélkül le nem tette hivatalából ? Mert várjon május 1öke előtt volt-e alapos ok és szükség erre ? S ha kedve lett volna tenni ezt a ministériumnak , kinek segélyével hajtotta volna végre. Talán a nemzetőrséggel ? Ha a nemzetőrség az országban nemcsak lábra áll, de fel is leend fegyverezve s kellőn betanítva, — mitől fegyver hiányában olly messze van, — ha e nemzetőrség nemcsak betanul , de becsületérzéstől, szabadságszeretettől lelkesítve lesz, akkor a hadsereg — tartsa bár meg mostani sokak által nemzetellenesnek vélt irányát — ártalmatlanná válik. De e pillanatban, midőn a felszabadult nép nem tud mindenütt illő korlátok között megmaradni, midőn országunk szélein ármány szövetik ellenünk, midőn nem régen is megfújtuk a riadót, hogy a haza veszélyben van, s a nemzetiség ellen kiirtó háború készíttetik, most ellenségink számát az elkeserített sorkatonasággal is nevelni , legnépszerűbb embereinket , kiket nem régen magunk egekig emeltünk, sárral dobálni, bennök magunkat, kiknek választott fejei, meggyalázni, az egyenetlenség magvát hintegetni, ez valóban eszélytelenség, hogy ne mondjam, rosz akarat. Ennél rosszabbat ellenségünk sem tehetne. Nagyon igaz: kinél a fegyver, annál a hatalom. Ámbár Magyarországon a fegyver a sorkatonaság kezében volt, s van, arról a ministérium rendelkezett , rendelkezik. S hogy még eddig a szenvedélyek nyílt havettere nem jön Budapest, hogy a bőszült agyarkodás polgárháborúban ki nem tört, a jelenlevő haderőnek kell tulajdonítani. A ministérium tehát véleményem szerint annyit tett, mennyit az általa nem változtatható körülmények között tehetett. S meg vagyok róla győződve, annyit tett, mennyinél többet, bárkikből alakított ministerium, illy körülmények közt sem tehetett volna. Sőt ha ma lelépne a ministerium, nincs az országban .Ily nyolcz név, olly combinatio , melly a vélemények többségét annyira leírhatná. Ne feledjük el, hogy Magyarország nem a pesti úri utczában határozódik , de még csak Budapesten sem. Midőn a fővárosban magában is nagy kevesebbségben áll a miniszerekkel megelégületlen párt, mennyivel inkább az egész országban ? Jelenleg ministernek lenni nem nagy boldogság. A miniszerek e tehertől szívesen válhatnának meg. Reájuk nézve a kérdés indifferens lehet. De nem az az országra. Most is az a baj, hogy a magyar kormány meg nem szilárdult , meg nem szilárdulhatott azok miatt, kik tetteit gáncsolni , tekintélyüket csökkenteni feladatai tűzték ki. Hogyan szilárduljon meg, ha megint változnék. Azután hogyan lenne valósítható a kormány felelőssége , ha még csak országgyűlést sem várna be, mellynek egyedül köteles felelni. Ha a ministérium most megingattatik , úgy e hon lángba borul. A vidékeken fejetlenség tör ki. Most mindenek fölött békére van a hazának szüksége, ki azt megrontja, ellensége a hazának, árulója legszentebb érdekeinek. A „Martius 15ke“ Nyáry Pálnak sem teszen jó szolgálatot. Mert sokaknál gyanút gerjeszt , mintha Nyáry Pál — mit jelleméről eddigi hiedelmünk szerint föl nem tehetni — népszerűségét nem csilapitásra használná , mintha a haza java csak ürügy lenne, a czél pedig ministeri tárcza, mellyből a pártnak is hullanának kenyér morzsalékok. Azt tartom pedig, Nyáry Pálnak távolról sem lehet oka illy gyanút megerősödni hagyni, mellyet sokakban már akkor költött fel, midőn Pest megye választmányában a belügyminiszernek az inség-elháritás tárgyában sok megyére nézve üdvös rendeletét pártfelei gúnytárgyává tevék , ő pedig abban mintegy gyönyörködni látszott. Polgártársak! Szégyen volna a magyarra egy hónapos kormányát egy rakonczátlan kis töredék által méltatlanul gyaláztatni hagyni! Ne tűrjük egyalázást, hogy a szabadságra éretleneknek higyjen a világ! Éljen a ministerium. — Bizony Tamás. Honvédelmi erő. Minekutána a jelen év arany szabadságot s minden jogokbani egyenlőséget a nemzet minden fiaira elárasztott, hitem tartja, „hogy minden polgár honát most annál buzgóbban szeretve, nem egyedül a belbékének fentartására segédkezet nyujtand, de minden külmegrohanások ellen élete önkéntes feláldozásával is fegyvert ragadni kész; sőt újjá született nemzetünk nagygyá tételére lehető erélyesen közremunkálni fog. A nemzeti őrsereget tehát gyorsan rendezni, egyúttal az őrseregnél hatalmasbb véderőt „az összes honpolgárok szellemi egybeolvadását“ minden áron eszközleni kell, hogy főleg az előbb túlnyomólag mindenfelé sújtott erő, a gőgös elkülönözés mérge „az undok választó fal“ haladásunkat ne gátolhassa többé. Polgártársak való, hogy a harczias szellem nem halt még ki keleti falunkból, de ez határozó pillanatban nem kielégítő, legkivált jól idomított ellenség irányában: az ország okszerű védelmére tehát a szellemi egyesülésen kívül még az annyi egymásra kancsal szemmel néző elemeket előbb kiengesztelvén, a kölönböző érdekeket is kiegyenlítvén, magát testi, erkölcsi s értelmi erejével haszonvehetővé tenni mindenkinek szent kötelessége ; az őrsereget pedig minél ügyesebbé tenni a nemzetnek fő feladata válik. A harezra nélkülözhetlen előnyöket magában szilárdítván, az egyes ember, mint szinte az egész nemzet boldogabb jövendőt küzdhet ki magának; örök igazság maradván, „hogy az erős testű, bár tudós is, nem szerencsés, ha szivét bűnök ostromolják . — a jámbor szivtt