Budapesti Hírlap, 1853. augusztus (180-203. szám)
1853-08-04 / 182. szám
Pest, Csütörtök, HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministeriumnak 1853 - ki május 17-kén kelt rendelete, amely által a belügyministeriummal egyetértőleg egy ideiglenes utasítás bocsáttatik ki, az árva és gondnoksági vagyonnak a Magyar-, Horvát-, Tótországban, Erdélyben, a Szerbvajdaságban és a temesi bánságban létező árvabizottmányoknák pénztárszerű kezelése iránt. Az árva- és gondnoksági vagyon pénztárszerű kezelésének szabályozása végett, a Magyar- Horvát-, Tótországban , Erdélyben, a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban létező árvabizottmányoknál, az igazságügyi ministérium a belügyministériummal egyetértőleg az ide mellékelt ideiglenes utasítást találta kibocsátandónak. Ennélfogva minden árvabizottmányok kötelesek a gondviselésük alatt létező árva- és gondnoksági vagyon kezelését és számbavételét haladéktalanul ezen utasítás szerint rendezni. A főtörvényszékek kötelesek ezen rendelet teljesítése fölött őrködni, e végre maguknak a járási bíróságok főnökei által, kiket az árvabizottmányok vezetése illet, ezen rendelet foganatosításáról jelentést tétetni s szükség esetében a helytartósággal egyetértőleg alkalmas biztosok kirendelése által a rend helyreállításáról meggyőződni. Egyébiránt hogy azon községeknek, melyeknél árvabizottmányok léteznek vagy fognak fölállíttatni, az ezen intézettel járó kiadásokért és kezességért némi kárpótlás adassák , nekik megengedtetik , hogy az árva- és gondnoksági vagyon megőrzéséért megőrzési illetéket szedhessenek be, ugyanazon összegben és ugyanazon szabályok szerint, mint az az 1853-diki jan. 26 -án kelt legfelsőbb nyiltparancs (birod. törv. lap 18. sz.) folytán az árva- és gondnoksági vagyonnak az országfejedelmi letéthivataloknak megőrzéséért fizetendő. Azonban minden beszedett megőrzési illetékről az azt lefizető félnek nyugtatvány adandó, melyből az illeték fölszámitása módjának ki kell tűnnie. Az illeték felszámítása által magukat terhelve érző felek az elleni felszólalásukat legelőbb az árvabizottmánynál jelentsék be , melynek elintézése ellen tizennégy nap alatt a főtörvényszékhezi folyamodás szabadságukban áll. Ha a főtörvényszék által az árvabizottmány határozata megváltoztatik, ez utóbbi az elleni panaszával az igazságügyi ministériumhoz fordulhat. Az árvabizottmányok által minden beszedett megőrzési illetékekről pontos számadás vezetendő, s az az által a község számára befolyt összegről kimutatás a megyei (kerületi) hatóság elé terjesztendő mely is ezen kimutatásokat összeszedve s netaláni megjegyzéseivel ellátva a belügyministeriumhoz leendő fölterjesztés végett az országos kormányszékhez juttatandja. K r a u s s s. k. Ideiglenes utasitás az árva- és gondnoksági vagyonnak a Magyar-, Horvát-, Tótországban, Erdélyben, a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban létező árvabizottmányoknak pénztárszerű kezelése iránt. 1. §. Az árva- és gondnoksági vagyon minden árvapénztárnál más pénztári tárgyaktól elkülönözve egy saját pénztárban őrzendő. A pénztárnak vasból, feltörés és tűzvész ellen az adópénztárakra nézve kitűzött szabályok szerint biztosítva , s hármas zárral ellátva kel lennie. Egyik kulcsnak a pénztárnak, a másiknak a ellenőr, s a harmadiknak az árvabizottmány álta választandó bizottmányi tag kezénél kell maradnia. Ezen kulcsokat a hivatalos helyiségbeli eltávozás alkalmával nem szabad közönséges éltét« végett ott hagyni. 2. S- -az egyes árvákat külön illető köz- magán-adóslevelek, arany és ezüst pénzek, drágaságok s egyéb értékes tárgyak a pénztárba mindig külön borítékokban tartandók, s ezeki az árvának vagy gyámságalattinak neve, s a fő könyv számlája (26. §.), melyhez tartoznak, mindig följegyzendő A többi, még az egyes árvák számára bejött készpénz is, a közös árvapénztár pénzeivel összevegyitve tartathatik. A közös árvapénztárt illető köz- és magánadóslevelek saját borítékokban, kellő fölírással ellátva, teendők le a pénztárba. 3. §. A pénztár az elöljáró árvabizottmányi írásbeli meghagyása nélkül sem be nem vehet, sem ki nem adhat semmit. 4. § Valahányszor tehát valamely árva vagy gondnokság alatti számára , akár hagyatéktárgyalási hatóság útján, akár más után vagyon jő be, az árvabizottmány a pénztárt annak átvételére utasítja. Hasonlókép minden teendő fizetések iránt a pénztárnak kellő írásbeli utalványok adandók. A folyó bevételek átvételére, különösen a követelési tőkéktőli kamatok beszedésére, s az időszaki kiadások p. o. az árva számára rendelt tartáspénzek fizetésére, a pénztár az első részlet tekintetében kibocsátandó meghagyás alkalmával minden következőkre nézve is egyszer mindenkorra utasíttathatik. 5. § Azon feleknek, kik az árvabizottmánytól a pénztárhoz valamely betét elfogadását vagy kiszolgáltatását tárgyazó meghagyást akarnak kieszközölni , szabadságukban áll, vagy írásbeli kérvényt nyújtani be, vagy pedig arról jegyzőkönyv fölvételét kivánniuk. Minden ilyen kérvény, valamint minden más ügydarab fölött, a benyújtványi jegyzőkönyvbe tett bejegyeztetése után, a bizottmány által ta- nácskozás tartandó, és a hozott határozatról úgy a pénztár, mint az érdeklett fél írásban értesítendő. 6. §. Ha a pénztárnak oly betétek elfogadásával utasítása forog fen , melyekre nézve a bizottmány határozata be nem várathatik , az átvételi meghagyás, az ügydarabnak a bizottmány benyujtványi jegyzőkönyvébe lett beiktatása után, a törvénytudó tag által, kit az ügyeknek az üléseken kívüli vezetése illet (1852 december 17. igazságügyministeri rendelet birod. törv. lap 263. sz. Vill. czikk.) kibocsátandó, ki azonban azt a legközelebbi ülésben előterjeszteni s a tett intézkedést a bizottmány határozata alá bocsátani köteles. 7 §. Ha az árvabizottmány számára postán vag, küldöttek által, pénzzel vagy egyéb értékes tárgyakkal terhelt nyalábok érkeznek, ezek legelőbb is a bizottmány benyújtványi jegyzőkönyvében azon számmal megjelölendők, melyet az illető ügydarab fog kapni, annakutána pedig tüs- L Iént zártan a pénztárhoz utasítandók, hogy ott az új átadó jelenlétében nyittassanak föl. A pénztár ez alkalommal a pénzeket vagy egyéb értékes tár■gyakat tüstént őrizet alá vegye, az ügydarabra 5 I röviden jegyezze föl, vájjon az átküldött lététémény valónak találtatott-e , s az ügydarabot an- 3 I nakutána a benyujtványi jegyzőkönyvnek adja I át, hogy az ott kezelés alá vétethessék, s az árva- I bizottmány által a letéteményrőli intézkedést tár- Igyazó meghagyás kibocsáttathassék. 8. §. A vagyon átvétele vagy kiszolgáltatása - I iránt a pénztárhoz intézendő minden meghagyás- I ban, azon hatóság vagy fél nevének, mely által s . I letét történik, vagy melynek részére a kiszolgál -I tatás eszközlendő ; azon előadásnak, vájjon a be- I vétel vagy kiadás az egyetemes árvapénztár vagya I egy meghatározott,» melyik árva vagy gondnok- Iság alatti rovására történendik , továbbá a letété I vagy kiszolgáltatás okának, tárgyának és czéljá- I nak lehető határozottsággal kell kifejezve lennie k I Ennélfogva a körülményekhez képest arany II és ezüst-pénzeknél a pénznemek és a darabol I száma; álladalmi papirosoknál azok neme, számai I Z I a kibocsátás napja, azon név, melyre szólanak, it 1 kamatláb, a tőke összege, a kamatszelvények száma; magánadósleveleknél az adós és hitelező neve sa tőke kamatlába és összege; más okmányoknál legalább a kibocsátó neve s a kibocsátás éve és napja kiteendő. és I Drágaságok számuk, fajuk, alakjok és lényeges ismertető jeleik szerint leirandók, s ha értényük még előbbi tárgyalásokból tudva nem volni re a mennyire lehet, a letevő jelenlétében hites szakm- sértők által megbecsültetendők 9. §. A bizottmánynak kötelességében áll, mindazon intézkedéseknél, melyek az árvatömeg mibenlétének teljes ismeretét teszik föl, azt a könyvek megszemlélése által magának megszerezni, vagy szükség esetében az iránt maga elé jelentést terjesztetni. Ha azonban a pénztárnak valamely kapott meghagyás teljesítése tekintetében aggályai merülnének föl, vagy ha az valótlanságokat venne észre, a végrehajtást függeszsze föl s a bizottmányhoz az iránt jelentést tegyen. 10. §: A pénztár minden hozzá érkező meghagyásról saját előjegyzést vezessen, hogy annak foganatosítását szem előtt tartsa. Ha oly letétemények, melyeknek átvételére utasíttatott, kellő időben be nem érkeznek, erről a bizottmánynak jelentést tegyen. Oly esetekben, melyekben azt a biztonság kívánja, ezen jelentés tüstént a bizottmány elnökéhez intézendő, ki is az iránt a szükséges intézkedéseket megtenni köteles. Hasonlókép a pénztár a bizottmánynak jelentést tenni köteles, ha valamely vagyon kiszolgáltatását tárgyazó meghagyásokat teljesíteni képes nem volna. 11. §. Minden átvételeknél és kiszolgáltatásoknál a pénztárnoknak, az ellenőrnek s az árvabizottmány azon tagjának, kinél a harmadik pénztárkulcs létezik, jelen kell lenni. 12. §. Minden letétemény a fél jelenlétében szoros megvizsgálás és az árvabizottmány meghagyásával összehasonlítás után átveendő , s haladéktalanul a pénztárba elteendő. 13. §. Egy letétemény sem fogadtathatik el a nélkül, hogy a félnek az átvétel felől tüstént elismervény ne adatnék. Minden vétbizonyitványba a letétemény minősége iránti szükséges előadások (8. § ) iktatandók, s az mind a három pénztárőr által aláírandó és a pénztár hivatalos pecsétével ellátandó. 14. §. Minden átvett köz-kötelezvények, rangár-adóslevelek és egyéb értékpapirosok, valamint a netalán hozzájuk tartozó kamatszelvények és azokrai utalványok saját letéti bélyeggel jelölendők meg. Ezen bélyegnek következő szavakat kell tartalmaznia: „Letételeit az N. N.-i árvabizottmány pénztáránál “ (Vége következik.) *) Megjelent a birod. törv. 1. 1853. máj. 25-dil XXIX. dijában 93. sz. a. Az eredeti szörő mellett van VII. rovatos minta. 182 NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, aug. 30 cs. fensége katonai és polgári kormányzó u.unk, a legutóbbi tűzvész által károsult tabáni lakosok közti kiosztás végett a polgármesteri hivatalnak 200 pftnyi öszveget kézbesittetni méltóztatott, PEST, aug. 2. i. s. A budapesti kereskedelmi s iparkamra évi jelentése 1853. I. F. évi mart. 26-án három éve mult, hogy a magas kormány gondoskodása folytán egy üdvös intézvény létesült a birodalomban, ekkor kelt ugyanis a kereskedelmi ministerium rendelete, mely által a keresk. s iparkamrák felállítása tárgyában Ő Felsége által szentesített ideigl. törvény közhírré tétetett. Rövid három év elég annak feltüntetésére, mennyi hasznost eszközölt a magas kormány e rendszabálya Magyarországon, hol az ipar és kereskedelem emlékezethaladó idők óta siralmas állapotban tengett. A nyilvánosság közlönyei koronkint megismertették az olvasó közönséggel a magyarországi keresk. s iparkamrák első , zsenge jelentéseit az illető kerületekben kereső, ipari közlekedési viszonyokról, s e jelentések a gondolkodó status polgár és hazafi előtt mérhetlen fontossággal bírnak, amennyiben hízelgés nélkül, őszintén, tisztán tüntetik fel az ország anyagi és sok tekintetben szellemi helyzetét, hogy minden tagja a társaságnak ösztönözve legyen ez állapoton ereje szerint lehetőleg segíteni, mire legelső lépés az ország önismerete. Igen, a keresk és iparkamrák első jelentései, mikép az olvasóközönség emlékezhetik, nyílt képét adták anyagi viszonyaink egy nagy részének. Ez volt saját képi feladatuk megjelenésük első percében, s e nélkül sem maguk a kamrák, sem a magas kormány, sem a közönség kellőleg nem tájékozhatandák magukat. Azonban minden nyíltság mellett, mit kamrák első évi jelentéseiben tapasztalunk, mégis némi tartózkodást veszünk azokban észre mintegy szüleményét azon látványteli visszadobbanásnak, mit az olvasó előtt feltárnak, s nem csekély rendszeretlenséget a szerkesztésben, mit részint a kellő adatok hiányának, részint a kezdet egyéb nehézségeinek kell tulajdonítanunk. Most már egy lépéssel tovább vannak a tamrák. Egy év folyt le ismét működéseik s tapasztalataik mezején, s az észrevett hiányokon kívül, a szükségelt reformok s javítások indítványozásával foglalhatják el emléklapjaikat. Azért most már bátrabban , biztosabban nyilatkozhatnak, s évről évre pontosabb adatokkal szolgáltatnak. Mindinkább képesek lesznek a teendők nyomozására szentelni munkásságukat, s mindinkább betölthetik azon törvényes hatáskört, mely felállításuk alkalmával eléjök tűzetett, minélfogva orgánumai a kereskedelmi s iparos oszttályoknak a keresk. ministerium előtt, s ennek a szorgalom előmozdítására czélzó törekvéseit gyámolitni hivatják. Ezen szempontból ítélvén a keresk. s ipartamrák működését, midőn azok a közforgalom igényleteit nyilvánosságra hozzák, s különösen felsőbb helyen ismertetik, a magas kormánynak alkalmat nyújtanak azok igazságos kielégítésére, s az ország anyagi viszonyainak szükséges megismerésére. Jelen irányban látjuk haladni név szerint a budapesti kereskedelmi s iparkamrát, melynek f. évi jelentését megismertetni annál czélszerűbbnek és hasznosbnak tartjuk, mivel ott épen az érdekelt osztályok számára eléggé meg nem becsülhető tanácsok s intések foglaltatnak. A budapesti keresé s iparkamra különben is elettől fogva dicséretesen buzog megoldani hivatását, s ezen figyelemreméltó évi jelentés szerkesztése korán sem magában álló érdeme, amint ezt a jelen lapokban koránkint közzététetni szokott jegyzőkönyvi kivonatok tanúsítják, mik a kamra bokros szakügyekbeni eljárásáról hangosan szólanak. Segíti a budapesti kamra működését azon körülmény, hogy mint a központon létező intézet az ország összes keresés ipar viszonyait áttekintheti, minthogy is a kamra jelentését e magasb szempontbóli felfogás jellemzi. De térjünk át az évi jelentésre. Ezt a kamra jelenleg hat főrészre osztja, s minden részből úgyszólván a legfontosb ágazatokat kiszemelvén, azok rövid ismertetése mellett, a véleménye szerinti javítások s teendőket terjeszti elő. Az említett hat főrész következő : I. a kereskedés általában (A) terménykereskedés, B) közműkereskedés; II. a kereskedés kellékei; II. közlekedési eszközök; IV. pénzintézetek; V. iparügy általában ; VI. reáliskolák. Augustus 4-én 1858 Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A„ Napi Tanitásító“-val együtt : félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben : félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósitó“-val együtt: félévre 10 frt, évnegyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben alap kiadó hivatalában, Takács László könyvnyomdájában Országát Kunevalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely, s utolsós posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandók. BUDAPESTI HIRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Levelezések. Paris, jul. 29. —.— Ugyanazon „Constitutionnel“, mely mint azt f. hó 26-ki levelemben megjegyzem, több napig a belga lapok által terjesztett azon híren nyargalt, hogy az orosz kabinet Anglia és Francziaország intervencióját elvetette, tegnap maga megcáfolta magát az által, hogy a „Morning Post“ által hozott azon hírt, mikép az orosz császár az angol-franczia egyezkedési javaslatot egyelőre jóváhagyta, azon biztosítással kísérte, miszerint az ő tudósításai is megegyeznek lord Palmerston orgánumai közléseivel. Valamint ezen hírrel, ugyanaz volt az eset az „Ind beige“ hírével is, miszerint Anglia és Francziaország az orosz császárhoz a dunai fejedelemségeket illetőleg egy nemét az ultimátumnak intézték ; ez ép oly alaptalan volt, mint a „Siecle“ azon tudósítása, hogy az itteni angol követ lord Aberdeentől egy sürgönyt kapott, melyben közöltetik vele, miszerint az angol kabinet el van határozva, a flottát a Dardanellákba beküldeni. Nem lenne érdemes e hírek ízetlenségét kitüntetni, de a forrás miatt érdekkel bírnak. A „Siecle“ s több belga és német lapok levelezői nem csak a török követség és kabinetünk hadipártja befolyása alatt álltak, hanem ők, tudva vagy öntudatlan, a londoni menekültek sugallatai által is ámittatják magukat, kiknek érdekükben fekszik a közvéleményt izgatni, hogy ekként a franczia császár kedélyére hassanak. Majd minden harczias hírek, melyek a franczia, belga és némely német lapokban fölmerültek, az emigratio koholmányai, melynek Törökország üdve igen közönyös, de a háború kitörésére vég reményét alapította. Tegnap óta ismerjük itt a diván válaszát gr. Nesselrode ultimátumára, s tiltakozványát a dunai fejedelemségek megszállása ellen. A kormány-