Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-18 / 220. szám

ség adott alkalmat az úgynevezett ,,Kis-Tli­kor“ szerzőjének, e gúnyolódó vers írására: Somot, almát, körtvét, a Somogyban ehetsz .— De a tudományban részt keveset vehetsz. Somogy egészen más most, mint ezelőtt csak két évtizeddel is volt. Az erdei tolvaj ta­nyák, szállások, csárdák, s hasonló fészkek majd­nem mind kivesztek. A nomadikus élet felette meggyengült. A rengetegek részint vágott utak­kal szeldeltetnek, részint kiirtatnak. A sötét ős­erdők, gabonatermő világos sík lappá változtattak. De e természeti világosság felett ha­­sonlíthatlanul nagyszerűbb s dicsőbb azon szel­lemi világosság sugara, melyet a XIX-dik, sőt már a múlt század vége megyénkre lövellett.­­ A halhatlan emlékű gr. Pestetich György Csurgón a protestánsoknak nemcsak hogy egy erős csinos emeletes iskolát építtetett 1796- ban , sőt ez idő óta a tanárokat s gymnasiumot, kegyes ajánlata szerint, évenként 350 v. forinttal, 14 pozsonyi mérő búzával, s 24 öl tűzi­fával se­gíti.­­ Húsz évre a csurgói iskola építtetése után, 1816-ban Kaposvárott is építettek, a megye lelkes fiai, egy csinos emeletes gymnasiumot; el­­anynyira vetélkedve egymással, a vallás-feleke­­zetességet nem ismerő nagylelkű adakozók, hogy e gymnasiumnak jelenleg, — mint hallom— 200.000 v forint tőkéje van. E két jeles gymna­sium, — mint a csörgedező patak a fonnyadó virágok téveit — új színbe öltözteté megyénket. Kútfejének tiszta folyamán, a tudományos élet nem hervadandó virágai fakadoznak. E nagyszerű szellemi átváltozása megyénk­nek, a „Kis-Tükö­r,“ minket érdeklő gúnyos versének íróját e lényeges kiigazításra kény­szeríti : Somot, almát, körtvét a Somogyban ehetsz . A tudományban is már elég részt vehetsz! A csurgói gymnasium, — melyet ez alka­lommal a mélyen tisztelt közönséggel megis­mertetni , s hathatós pártfogásába ajánlani teljes bizodalommal bátorkodom, — a nagyobb iskolák szervezése szerint 4 osztályú algymnasiummá alakíttatott. — Kezdetben V. Csokonai Mihály volt egyik tanára; de csak kevés ideig; mert a helye s társaság változtatásban gyönyörködő lel­ke, fél év múlva, tőlünk más vidékre ragadó; igy kezdvén egy levelét, melyet hold. emlékű Sárközi Istvánnak , Bajomba irt: „Unom már Csurgót“ sat. A csurgói gymnasiumnak, hazánk egyéb kisebb iskolái felett, a taníttató szülőket illetőleg, különös feltűnő előnyei vannak. Ugyanis , ebben a tanulók hihetlen olcsón nyerik tápláltatásukat. 20 pengő forintért bent a gymnasiumban, kenyér reggelit, minden délben húslevest, vacsorát s szállást kapnak. — Négy szegény sorsú, de jó tanuló ifjú évenként 30­0 forintot isap a* 107_ nevezett Sárközi féle alapítványból, kiknek az­tán csak 20 váltó forinttal kell pótolni éven­kénti kosztdíjakat. — Ezenkívül szintén négy szegény sorsú ifjú a tanulók lakszobájának tisz­togatásáért ingyen kosztot kap. Kik pedig gyer­mekeiknek kivűl a városon kívánnak kosztot fo­­­gadni, 150 — 175 v forinton bizonyosan kapnak, igen közel a gymnasiumhoz. — Említésre méltó a gymn. udvarán levő kút mely ritka jóságu vi­zéről nevezetessé lett. Ezen anyagi hasznon kivűl a tanítóknak fáradhatlan szorgalma, szelíd emberi bánása, a tanulóknak örömmel tapasztalt előmenetele, okos, értelmes feleleteik, mikről bennünket az aug. 9 — 10 napjain tartott szigorlat teljesen meggyőzött, még inkább ajánlja e gymnasiumot, a tisztelt kö­zönség, főkép a szülők becses figyelmébe. — A szigorlaton e következő tudományokból feleltek a tanulók: Vallás, Latin nyelvészet, Magyar­­nyelvészet, Német nyelvészet, Számtan, Tértan, Természettan, Állatrajz, Növényrajz, Ásvány­rajz , Görögnyelvészet, Történet és Földrajz, Szépírás, Rajz, Énektan. — Feltűnő volt előt­tünk az O­k­e­n természeti képgyűjteményében mutatott ismeretek; nemkülönben S­y­dow igen nagy néma földábráin való jártasságuk; főképen az, hogy a vallástanból kivétel nélkül mindany­­nyian kitünően, értelemmel és szabatosan felel­tek. — Az, hogy a tanulók száma jelenleg 40-re olvadt le, a közönség és szülők előtt ne legyen feltűnő,minthogy Csurgó hazánknak oly félre­eső szögletében van, hogy ennek csupán észak­keletről van vidéke , mely vidéken vannak azon­ban a kaposvári és gyönki gymnasiumok is.­­ A gymnasium alaptőkéje jelenleg 21,970 v forint. A múlt évben az egyházaktól, lelkészektől és is­­kolatanítóktól jött be 2001­­. forint. Reményünk van, hogy azon elmaradt egyházak, melyek ed­dig részint tehetetlenségből, részint a szent ügy iránti hideg részvétlenségből adakozásaikkal el­késtek , azzal végkép­p elmaradni nem fognak. __Van a gymnasium csekély könyvtárában egy emlékezetes úgynevezett „Fekete-könyv,“ melybe a tanuló ifjak büntetését szokták régen­­ten bejegyezgetni, most e könyv nyugalomba tétetvén, helyét egy „Album“ czimű váltotta fel. E díszes külsejű könyvbe iratnak mindazon pályadolgozatok, melyeket bizonyos kitűzött tárgyakról imak a tanulók. E pályadolgozatok legjelesbike két darab ar­an­yat nyer, me­lyet a­ kanizsai ügyvéd Hegedűs Jósef úr szokott, nagylelkűleg ajándékozni. A legköze­lebbi Karthágó leírására kitűzött jutalom két egyforma jeles munka írói közt osztatott el, s mind a két mű az Albumba beíratott. Ez öröm­érzésre buzdító, lehetőleg hűn rajzolt képét csurgói iskolánknak, fájdalom egy gyász tudósítással kell kisérnem. A gymnasium egyik,­­mind tudományos készületére, mind ta­ PEST, sept. 16. (Hírlapi szemle) Az „A. Alig. Ztg“ September 9-diki számában „Austria és Né­metország a 11 . s a k­ü­l­f­ö­l­d irányá­­b­a­n” felirat alatt egy czikket hoz, melyben bevezetésül fölemlíti a „Constitutionnel“ és a „S­iécle“-nek, a brabanti hgnek Mária austriai főhgnevek­ egybekeléséről írt czikkeit, s állítja, mikép ez összeköttetés politikai fontossá­ga nem kerülte el e lapok figyelmét. Az első, legalább is fölteszi Austriában azon vá­gyat, magát adandó alkalommal tőle elszakadt hajdani örö­kös tartományai birtokába helyezni; a másik ellen­ben kétségbe vonja Austria világhatalmi állásának súly­át.Hasonló nézeteknek Németországban is kell uralkodniok; csak ez magyarázza azt, hogy a saj­­­tó egy része Angliától várta a török királynak német értelembeni megoldatását; mi hogy mily felfogásnál fogva történhetett, sokak előtt még sokáig megfoghatlan maradand. A „Köln. Zig“ végre magyarázatot ado­t. Ez azért vár mindent Angliától, mert elvileg semmi német érdek meg­őrzését nem akarja azon hatalomra bízni, mely állását a német szövetségben mint első német hatalom e lap és pártja ellenzése daczára oly fé­nyes sikerrel visszafoglalta „Ámde, úgymond az „A. Alig. Zig“, a tényleges viszonyok mutatják, hogy sok kérdés, kivált külügyi német kérdé­sek, nem nélkülözhetik Austria oltalmát, és hogy úgy, mint most, Angliához fordulni, valóban any­­nyit tesz, mint az emberi józan észt arczul csap­ni. Ily ár felette nagy a puszta következetessé­gért. Vájjon Németország egy vagy két fő alatt érzi-e magát jobban, ezt fejtegetni 1848­ és 49-ben igen fontos lehetett; azonban most sem­­mit­uk ocol forog iba, miért kelljen nemzeti vi­szonyaink felfogásában a szakadást támogatnunk. A rajnai lap bizonyosan szintén átlátandja, hogy Austriával déli Németország legnagyobb részét feláldoznék. Vájjon nem a legbalgább-e oly ha­talmas birodalmat mint Austria, és akkor, midőn Németországgal szorosabban mint valaha össze­szövetkezett, újból elvileg elszakítani ? Az egy más monarchiába fektetett remények közöl csak csekély rész mehetett teljesedésbe. Austria el­lenben sokkal többet tett mint mennyit remél­tünk; a felülmúlt várakozások oly rokonszenveket keltenek, melyek ily mértékben azelőtt soha sem léteztek. 1853-ban Austria Németországra nézve mindenesetre a legnagyobb fontosságú. A „Köln. Zig“ felfogása a német viszonyokról talán több alapossággal bírna, ha megmutatná, hogy az aus­triai kormány elvileg más fejlődési utat követ, mint melyet a német nemzetnek természeténél fogva követnie kell, ha továbbá az austriai kor­mány csupán a belviszonyokat venné tekintetbe, s elvileg Németországtól eltérne.­­ A rajnai lap maga is megvallja, hogy Austria történetében új phasis derült fel. Austria az utolsó tized ta­nulságait nem kevesbbé használta, mint Po­roszország a jénai és auerstädti napokét. A­­zon rettenetes napok után a többi Németország úgy tekintett Poroszországra mint a „Köln, Zeitung“ most Austriára; mi reméljük, hogy a csalódás ez esetben ép oly nagy lesz, mint az elsőben volt. Stein és Hardenbergnek sem si­került a számos visszaéléseket, az elavult for­mákat mind egy kézforgatással megszüntetni, s népbe s országba it élő szellemet lehelni; ehez erélyes emberek sok évi ernyedetlen munkássága kívántatik. Mi úgy hiszszük, hogy a rajnai lap is úgy mint mi meg van győződve, mikép a sza­badság sokkal inkább alapszik a közigazgatásban mint az alkotmányban, mikép a forma még semmi biztosítékot sem nyújt arra nézve, hogy az álla­potok a külső látszatnak megfeleljenek. Ha ez nem így lenne, ki fogná Angliát minta-államnak tartani? pedig a „Köln. Zig“ bizonyosan annak hiszi! Mi elismerjük , hogy egyes nagy alap­igazságoknak kell képezniök minden józan poli­tikai nézetnek alapját, de ezek kölcsönösen mó­dosítják egymást, alig lehet föltétlenül egyik kö­vetkezéseit is követnünk,a­nélkül hogy a másikkal ellentmondásba ne jöjünk. Mindezen befolyások közt a legjobb utat követni, mely a közérdekeket leginkább előmozdítja, ez sokkal inkább függ a politikai tapintattól, mint a ragaszkodástól vala­mely elv merev következményeihez. Politikai é­­letben nincsenek föltétlen igazságok. A „Köln. Zig“ csak két eseményt fontoljon meg. A leg­fontosabb , Austriának roppant fölemelkedése 1227 nári jeles működésére, főkép tanítványával való édesatyai szelíd bánására *) nézve, — jeles ifjú tanára, Mocsi Lajos, múlt aug. 4 estve, Csur­gótól egy óra járásnyira egy malomgáthoz füröd­ni menvén, — bele halt. Másnap kifogatván, ta­nártársai kíséretében, Csurgóra vitetett, s a tisz­tikar, az egész város, tanártársai, s könyező ta­nítványból kisértetve nagy és szives részvét közt eltemettetett. — Az egyházi kormány, emlékét egy Mocsi nevű alapítvány létesítésével akar­ván örökilni, lelkes felszólítást intézett a köz­­vizsgálaton jelen levőkhöz, mire hirtelen 40 írt. jött össze. Reméljük, hogy az esperesi, — ez ügyben kibocsátott — körlevélre számosan fog­nak e szent czélhoz járulni. — Nem hallgatha­tom el V­i­n­c­z­e Sámuel,istvándi lelkésznek a ter­mészeti gyűjtemények szerzésére 10, a Mocsi alapítványra 5, ezentül a tanulóknak sajátkezü­­leg adott, bizonytalan mennyiségű szives segé­lyének megemlítését. — A tanév oct. 13-dik napján veszi kezdetét. r. 1. mintegy az örvény széléről , melyet a rajnai lap úgy mint sok mások számos okokból nem tartott volna lehetségesnek. A másik az, hogy azon ha­talom, melytől a rajnai lap Európa nevében várta, hogy Oroszország irányában a keleti viszályban az eldöntő szerepet elvállalja, ezt ép úgy eluta­sító mint Francziaország, míg a mivelt államok érdekeinek megóvása, részint a dolgok termé­szete által kényszerítve , részint önkénytesen, Austria kezébe esett s arra bízatott. Valóban mi egy theoria kedvéért nem áldozhatunk fel egy 12000­0 mfdnyi s 40 millió lakost számláló bi­rodalmat , mely középkori kötelékeinek leverése után most jutott ereje teljes használatába, s a né­met államszövetség legfontosabb tagja.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 18. * Lajos bajor herczeg ő­k fensége a fo­gadtatás felett, melyben Magyarországban, név­­szerint Budapesten részesült, igen nagy örömét fejezte ki, s Bécsbe visszatértekor teljes elisme­rését nyilvánította. * A „Wiener Zig“ Localblatt-jában olvas­suk : „Egy porosz lap nem­régiben azt közölte, hogy Magyarországból ezer meg ezer kivándorló van útban Amerikába. E hír, mint biztosan állít­hatjuk, egészen alaptalan, Magyarországban a ki­vándorlási esetek felette ritkán és csak egyenként fordulnak elő. Az illető czikk szerzőjének egyéb­iránt talán azon roszul érzett tény jutott tudomá­sára, miszerint mint tudva van, az idén tavaszszal, a magyarországi éjszaki megyékből több száz tót vándorolt ki, s a kamarai jószágokon telepitvényi helyeket szereztek maguknak.“ * A f. é. oct. 20-tól nov. 15-kéig tartandó második országos terménykiállítás tárgyai a legközelebb megjelent programm szerint lesznek a) minden a mezőgazdaság, kertészet és erdészet által előállított növényi termény, a virágok kivé­telével , mindenféle gyümölcsfaj , különféle fajú szőlő, mindenféle kerti vélemény vagy zöldség,­­ továbbá minden állati termény, az élő állatok ki­zárásával, minden gazdasági eszköz és gép, nem­különben gazdasági ipartermény, mint péld len­kender, bor stb. Ide soroztatnak még a bányászati termékek s péld. ércznemek, kőszén, agyag, turfa és különféle földnemek. A kiállítandó tárgyak, a kellő jegyzékkel ellátva s czélszerüen bepakolva, legalább is odt. 18-káig beküldendők a nemzeti muzeum épületébe , s ösztönül továbbra is az ér­demesek arany, ezüst, bronz érdemérmek és di­csérő oklevelekkel fognak jutalmaztatni. (Közbirodalmi napló.) Bécs , sept. 16. Császár ö Felsége tegnap esti 6­ órakor Ollaützbe kívánt egésségben megérkezett. A pá­lyaudv^KS)Il,J^- L fl Z sin 7.1r y Ud­ylarfA ma­­­gas­­noki kar által fogadtatva, ő Felsége nyílt kétfogatu kocsiban a herczegérseki palotába ko­csizott. A felséges Fejedelem fogadtatása oly lel­kesült és szives volt, mint csak Ő Felsége e város kiváló hűségű népétől várható. — Miklós császár ő felségével ő cs. fensé­ge Miklós nagyherczeg, Sándor császári trón­örökös legidősb fia is Olmützbe fog érkezni. — Ők. fensége Erzsébet bajor herczegnőnek, Császár Ő Felsége arájának arczképe ma az itteni műkereskedésekben megjelent. Ugyanazt L­ön­dherer ph­otographiája után, mely most Császár ő Felsége birtokában van, Hebe Fridrik metszet­te köre. — Olmütséből jelentik , hogy gr. G­y­u­l­a­y­ásznagy, sz. pétervári küldetéséből visszatérve, oda megérkezett. — Br­a c a s gr. ismeretes franczia legitimista Frohsdorfból Párisba utazott. — Gr. Strassoldo helytartó napokban állomását elfoglalandó Gratzba érkezendik. — A hivatalos „Brünner Zig“ azon hirt közli, miszerint Károly Lajos főlig 6 cs. fens. Császár Ő Felségének fivére galitziai kor­mányzóvá fogna kineveztetni. A bécsi „Cop. Corr “ megjegyzi , miszerint említett félig a cs. fens, ily rendeltetése Bécsben nincs tudva. — Egy igazságügyministeri bocsátvány kö­vetkeztében az illető hatóságok utasittattak, hogy a vizsgálati fogságban és büntetőintézetekben le­vő foglyoknak a czélszerü könyvek olvasása meg­engedhető. — Lord Westmoreland angol k.követ f. hó 23-án indul Olmützbe s ott 27-ikig mula­­tand, a nagy gyakorlatokon jelen leendő. — Varsóból érkező tudósítások szerint orosz császár 6 felsége csak igen rövid ideig fog ott mulatni. — Gr. Mensdorff-Pouil1 y austr. cs. k. követ az orosz cs. udvarnál, négyhónapi szabad­sági távolléte után sept. végén érkezik vissza uta­zásából, jelenleg Londonban van. — Hír szerint remélhető, hogy az 1850. jul. 13 án sz. Pétervárott Austria és Oroszország közt között dunahajózási 63 a szalmnatorkolat tisztítását illető szerződvény, mely 1851 sept. 22-kén letelt, továbbra is fen fog tartatni. Egyelőre Oroszország azon biztositást adta, hogy a medertisztitási mun­kálatok a szalmnatorkolatban szakadatlanul foly­­tattatni fognak. — A „Tr. Z­g“-nak írják Bécsből, miszerint b. Schleisznig köv. tan. határtalan szabad­sággal Konstantinályból visszaváratnék, s helyébe hir szerint genuai cs. kir. főconsul starkenfelsi Weisz neveztetnék ki köv. tanácsossá.­­ Közelebbről Belgrádban egy térkép jelent meg, melyen Szerbián kívül Bosznia , Herczego­­vina, Montenegro, Dalmatia, Horvát- Tótország, Szerémség, a katonai határszél , szerb vajdaság és temesi bánság egy együttes egészszó vannak ösz­szefoglalva, a­melyen egy a délszláv propaganda ál­al tervezett nagy szerb­ birodalom kezdete állít­­tatik szem elé. A ,,Tr. Zig“ hírképen jelenti, mi­szerint a térkép szerzője most azt nagyobbított a­­lakban szándékozik kiadni. Ugyane lap szerint a cs. k. legf. rendőrhatóság elrendelte volna, hogy e térképnek a könyvkereskedésekben vagy más áruboltokban előforduló példányai, mivel az nem tekinthető egyébnek, megenged­etlen politikai tervkoholásnál, lefoglaltassanak. * A „Lieb. Bote“ sept. 5-ről jelenti, hogy a polgári kormányzat vezetésével megbízott minis­­teri osztálytanácsos Eliha Glanz lovag sept. 5-ken két havi szabadságidejét használandó, Ba­­denbe indult, 8 helyébe a Nagyszebenbe megér­kezett helytartósági tanácsos Conte Amadei vette át az ügyek vezetését. (Külföldi napló.) L­o­n­do­n, septemb. 12. Aberdeen s Clarendon lordok folyvást Londonban vannak,­­ szorgalmasan dolgoznak irodáikban. Az utóbbi átalában, a parliament el­napolása óta, csak néhány óráig volt távol Lon­dontól. Aberdeen lord Skótországba utazásának napja még sincs kitűzve. P­á­r­i­s, septemb. 12. — Hír szerint a tegnap Saint-Cloudban tartatott ministeri tanács­ülés igen zajos volt. — Tegnap, a S­a­i­n­t-C­l­o­u­d­ban tartatott ministeri tanács végével. —Persigny ismét Dieppebe utazott, hol néhány napig mulatand. Távolléte alatt a belügyi tárczát Abbatucci, igazságügyminister kezelendi. — A fölebbviteli törvényszék holnapután tárgyalandja az úgynevezet forradalmi köz­ség ügyét. Az Opéra Comique, s a Hip­po­drome-féle ügyekben a vizsgálatok még mindig folynak. A vádlottak közöl némelyek igen heves és fenyegető modorban nyilatkoznak. — A vádlottak közt két compromittált nő is van. — A kormány Rendu-t legközelebb déli Francziaországba küldé, hogy ott ismét folytassa már megkezdett tanulmányait, a pusztító szőlő­­vész tárgyában. — 13. A császár s császárné tegnap este je­len voltak a G­r­a­n­d-O­p­é­r­a megnyitásán. —C­ompiègn­e-ben készületeket tesznek az udvar elfogadására, mely állítólag az őszszel egy hónapot ott töltene vadászattal. — Az „Impartial de la Bretagne“ szerint, a híres O' Connell Dániel testvére Dinanban rögtön meghalt. Königsberg, sept. 11. Egy királyi pa­­rancsnál fogva a Preuszen-tartományi rendek egy tartományi gyűlésre Königsbergbe f. é. oct. - ra egybehivattak. Tart. gyűlési biztosul E­­­c­h­­mann val. titk tan. Preuszen tart. főnöke nevez­tetett ki. Drendn, ucssz. 13. Vilmos austriai fölig. a cs. k. fens, ma reggel Münchenbe elutazott. New-York, aug. 30. A sárga láz folyvást dühöng N­e­w-O­r­le­ans-ban; aug. 20—27-ig 1,365 személy esett áldozatául. — A franczia udvarhoz küldendő követ még sincs kinevezve. — Peru s Bolivia közt még nem ütött ugyan ki a háború, azonban az ügyek állása még most is szintoly fenyegető színben van, mint négy hét előtt.­ ­ #) Utolsó szava is ez volt szeretett tanítványi­­hoz ! „Édes kis barátim ! csak iparkodjanak.“ Level. AUSTRIA. Bécs, sept. 16. „O. C.“ ! A párisi „Con­stitutionnel“ sept. 5-ki számában a Koszt­a Márton magyar menekült ügye miatti bonyodal­makat tárgyalja. Egybehangzólag azon innenső részrőli állítással, hogy azon egyszerű nyilatko­zat, miszerint valaki amerikai polgár akar lenni, a tengertúli köztársaságnak az illető egyén fölötti védői jogát meg nem alapíthatja, a „Constit.“ kárhoztatja ugyan Ingraham kapitány nép­­jogellenes eljárását, de egyszersmind pártatlan­ságát azon állítással igyekszik bizonyítani, mi­szerint Konsta elfogatása „törvénytelen módon, semleges földön, egy független hatalom terüle­­­tén hajtatott végre.“ „A keletem idegen nemzetbeliek fölötti con­­suli törvényhatóság szerződés szerinti jogát köny­­nyebb állítani, mint bebizonyítani,“ sőt a kü­lönben némely dolgokban jól értesült lap annyira megy, mikép ezt állítja : „A szultánok Austria vagy más valamely hatalom részére soha sem mondtak le azon souveranitási jogok valamelyi­kéről, melyek őket török területen illetik.“—„E­­lőzmények és bizonyos szerződéseknek kétértel­mű határozmányai talán felhatalmazhatnák az austriai ügynököket, az ottomán souverainitás határain belül, egy austriai alattvalót, azon pilla­natban, midőn egy közönséges bűnt követ el, el­fogatni ; de más dolog egy tolvaj vagy gyilkos elfogatása, s más ismét egy idegen területen levő politikai menekülté, ki ott menhelyet talált.“ Mielőtt a fennebbi állítások vizsgálatára térnénk, szabadjon a „Constit.“ felfogásmódját, ha érvényesíttetnék, gyakorlati következéseiben szemügyre vennünk. Ha megengedtetik, hogy Koszta nem ame­rikai polgár, sem korábbi akaratnyilvánítása ál­tal, mikép az akar lenni, az egyesült államok vé­delmére igénynyel nem bir, ha csak azt forra­dalmár­ minőségének nem köszönné, — midőn minden jogvitatás megszűnnék — s ha továbbá az állíttatnék, hogy ellenben az austriai consul az elfogatásra feljogosítva nem volt, ebből jogel­vek szerint épen nem következnék, hogy „egy pártatlan bíró“ mindkét felet dús a­dós elbocsás­sa, és „költséget és hibát jóvátegyen“ hanem csak az, hogy legelőbb is az egyesült államok, mint e perben jogtalanok elutasíttassanak, és a

Next