Budapesti Hírlap, 1855. június (734-758. szám)
1855-06-30 / 758. szám
Pest, Szombat, megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, számíttatik — Egyes szám 20 pkr.m JSW-'' BUDAPEST LP. Szerkesztői Iroda van: Országút, 0. sz. a. (Kanewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kanesvalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP 44-r a. Helyben: Félévre 8 pft. Év negyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ S hadseregi parancs. Örömmel ragadom meg az első lehetséges időpontot, hogy a III. és IV. hadsereg hadilábra állításának kiegészítése végett behívott tartalék-legénységet, legteljebb megelégedésem kinyilatkoztatása mellett, hazája s családjának visszaadjam. Mindamellett, hogy azok nagyobb része már polgári viszonyokba lépett, megházasodott s családatya volt, mégis mindnyájan a hozzájok intézett felltivárnak a leggyorsabban engedve, kötelességeiket legpontosabban teljesítették s hivatásuknak példás magaviselet és szolgálat által tökéletesen megfeleltek, — ők most mint polgárok kötelességeiket épen oly híven és becsületesen fogják teljesíteni, mint azt katonák tenni megszokták. Lemberg, junius 24-n 1855. Ferencz József s. k. , és kir. Apostoli Felsége f. é. junius 8 - a kelt legfelsőbb határozata által Seiffert Károly vajdahunyadi erdő- és koronauradalmi ellenőrködő főerdőszt, a hunyadi vár égésénél nyilvános életveszélylyel tanúsított bátor, hű s igen sikeres eredménynyel egybekapcsolt magaviseletének elismeréséül, a koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. Az igazságügyministerum f. é. junius 18-a 11,820 sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pozsoni orsz főtörvényszéki kerületben .Balázsovits József volt ideigl. telekkönyvvivőnek a nagyszombati megyetörvényszéknél, megengedtetett. Az igazságügyministerium f. é. junius 17-én 11,426. sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a budai orsz. főtörvényszéki kerületben, Práby István figyelőnek megengedtetett. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Konrád István számvivőségi oszt. napdijnokot az egri cs. k. pénzügykerületi igazgatóságnál, II. osztályú segéddé a gyöngyösi adóhivatalhoz ideiglenesen kinevezte. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Vissnyey Gyula György napdíjnokot járulnokká a budai országos főpénztárhoz véglegesen, továbbá Torday István és Simkovicz Ferencz napdijnokokat segédekké, és pedig az elsőbbiket az egri gyűjtőpénztárhoz, az utóbbit pedig a szolnokihoz, mindkettőt ideiglenesen kinevezte. A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Laurecki József segédet a vadovici cs. k. kincstárkerületi igazgatóságnál, Seholtz Károly gelmeczi dohánytári segédet,Ebért Ferencz sztropkói adóhivatali segédet és Michel Frigyes segédet a kassai Cs. k. pénzügykerületi igazgatóságnál adóhivatali tisztekké, és pedig a két elsőt a lőcsei, a harmadikat az ujhelyi, a negyediket pedig a felső-vissói adóhivatalhoz, ideiglenesen kinevezte. Egyszersmind Máthé Mór napdíjnok a lőcsei, s Pichovic János pénzügyőri főfelügyelő a szigetin adóhivatalhoz segédekké kineveztettek. F. é. junius 25-én a budai cs. kir. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyarországi kormány lap első osztályának XII. darabja, Blind német egyes — mindösszes kettős kiadásban. 758. Tartalma ezen darabnak : 89. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. ápril 29-n kelt rendelete, hatályos az ország egész területére, kivéve a katonai határőrvidéket, a bíróságoknak a róniai szigetekbeli alattvalók haláleseteinél eljárását illetőleg. 90. sz. A legfőbb rendőrhatóságnak 1855. május 2-n kelt rendelete, a következő munkának : „La Russie et le veinx monda par Alexandre Hertzen“ eltiltását illetőleg. 91. sz. A belügyministeriumnak 1855. május 3-n kelt rendelete, hatályos mindazon koronaországokra melyekben az 1852. december 3-ki erdőtörvény (birod. törv. lap. 250. sz.) érvényben van, mi által az 1852. december 3-ki erdőtörvény-áthágások elévülésének feltételei és ideje határoztatnak meg. 92. sz. A hadseregi főparancsnokságnak 1855. május 4-n kelt körrendelete : A. a csapatparancsnokok kötelességeit s innen származó jótállását, és B. a hiányzó katonai egyéneknek kellő számban tartását illetőleg. 93. sz. A kereskedelm ministeriumnak, egyetértőig a belügyministeriummal s a legfőbb rendőrhatósággal, 1855. május 7-n kelt rendelete, érvényes minden koronaországokra, kivéve a katonai határőrvidéket, az 1854. február 11-ki rendelet (birod. törv. lap 1854/év XVIll. darab, 48 sz ) 23. § ának magyarázatát illetőleg, a minden nemű gőzkazánok szétpattanási veszélye ellen követendő biztonsági rendszabályok tárgyában. 94. sz. Az egyház-és közoktatásügyi ministeriumnak 1855. május 12-én kelt bocsátványa, hatályos mindazon koronaországokra, melyekre az 1858*. julius 30-ki törvény (birod törv. lap 327 sz.) hatálya kiterjed, a tanulóknak első s némely koronaországokban második elméleti vizsgálatra bocsátása iránt, a negyedik s illetőleg hatodik félévi tanfolyamuk utolsó hat hete alatt. 95. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. május 13-n kelt rendelete, a krákói és nyugat-galicziai országos pénzügyigazgatóság hatályba lépésének időpontja iránt. 96 sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. május 16-n kelt rendelete, hatályos minden koronaországokra, kivéve a katonai határőrvidéket, hitel-papir-hamisitási fontos vizsgálatok eredményének a pénzügy ministeriummali közlése iránt. 97. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. máus 16 . kelt bocsátványa, mely által az oraviczai bányakapitányság ideiglenesen önálló bányahatósággá tétetik, a rézbányai bányabiztosság a nagybányai bányakapitányság alá rendeltetik, s a bogsáni, moldovai, resiczai és szászkai bányabiztosságok megszüntettetnek. 98. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. május 16-n kelt rendelete egy dalmatiai saját fináncz-ügyészség felállítása, s az eddigi triesti fináncz-ügyészség átalakítása iránt. 99. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. május 16-n kelt rendelete, hatályos minden koronaországokra, a naptáraktóli adónak r megtérithetési módja iránt. 100 sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. május 22-n kelt rendelete,hatályos minden koronaországokra, kivéve a katonai határőrvidéket, az ügyvédek és jegyzőknek bűnvádi eljárásnál törvényszéki tanukut állíttatási kötelezettségtől való felmentetése iránt. Továbbá ugyanazon napon megjelent és szétküldetett az országos kormánylap második osztályának Vili. darabja, egyelőre csak német egyedüli és magyar-német kettős kiadásban. Tartalmi ezen darabnak: 12. sz. Az igazságügy minnisteriummak 1855. május 6-n kelt rendelete, hatályos Magyar-, Horvát- és Tót-irszágra, a Szerb-vajdaság s a Teimasi bánság, Erdélyország, a lombard-velenczei királyság, Dalmátország , Galiczia, Krakó és Bukovinára, mi által a büntető-törvényszéki értesitőtáblák készítése és kezelése iránti 1855. mártius 3-n kelt (kir. törv. lap 44. sz )igazságügyministeri bocsátvány most ezen koronaországokban is közzé tétetik. 13 sz A magyarországi cs. k. katonai és polgári kormánynak 1855. május 6-n kelt hirdetvénye, az egyetemi tagoknak a tanpénzekből és díjakból folyó jövedelmének megadóztatása iránt. 14. sz. A magyarországi cs. k katonai és polgári kormánynak 1855. május 6-n kelt hirdtvénye, a pozsoni közigazgatási területein útvonalak iránt, melyeken a különpostával utazók számára kibocsátott postarend hatályba lép. 15. sz. A nagyváradi cs. k. helytartósági osztálynak 1855. május 10-n kelt hirdetvénye, a Szikula és Csermő közti útvonalnak az országutak sorába tett felvétele iránt. 16. sz. A magyarországi cs. k. katonai és polgári kormánynak 1855. május 15-n kelt hirdetvénye, melyben az uj közigazgatási szervezet szerinti adófelügyelők és alügyelők számára a hivatalos utasítás foglaltatik. 17. sz. A magyarországi cs. k. katonai és polgári kormánynak 1855. május 15-n kelt hirdetvénye, az 1854 ik évben termesztett dohánylevelek beváltására kitűzött határidőt illetőleg. NEMHIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége legmagasb útjáról belügyminister ő exerájához következő távirati tudósítás érkezett : Lemberg, jun. 27. Császár Ő Felsége d. e. 7 óra 30 perczkor Tarnopolból legjobb egésségben tovább folytatta útját Czortkovba. Czernovitzból jun. 26 -án éjjeli 10 óra táviratilag jelentik, miszerint Albert főherczeg magyarországi polgári és katonai kormányzó Ur ő és fensége oda e napon reggel megérkezett, s 27-n reggel katonai szemle után Ő cs. kir. Apostoli Felsége elfogadására Zaleszczikbe menni szándékozott. PEST, jun. 30. VIZSZAABÁLYOZÁS. III. *) Az előadottak valóságát tagadni talán senki sem fogja, de ki, különösen mióta az újabb időben ez ügy nagyobb lendületet nyert, a felső tiszai szabályozásnál történtek figyelmes szemlélője volt, talán mind, de különösen a 3-ik és 4 ik pont alattiakat igazoltaknak fogja találni. Mindenki tudja, hogy újabb időben, leginkább a zempléni birtokosok sürgetésére és költségén, néhai Beszédes József mérnök egy szabályozási tervet készített. A tervet minden oldalról csak hydraula képes ugyan megbírálni, miután azonban az a „divide et vinces“ az anyagi világban sehol még következményeiben meg nem cáfolt elven alapult, azért, és mert (távol legyen minden czérzás, annál inkább sértés) tisztelet minden hydrauláknak, de igazság is, hogy mindenek között ő az, kinek ügyességét leginkább tettek hirdették és eredmény koronázd , az az óvatlan nagy közönségnél is nagy népszerűség és bizalommal találkozott, és bár az talán több mint nem baráti bírálók kezeibe is jött, elvileg mégis meg nem támadák, hanem, mi az abban felállított egész rendszeres mű alapja, ,,a keretsend-komorós átvágás“ az ezt akkor vezető nagy Széchenyink előtt, leginkább hajózási nézetből, és mert sokba kerül, nem nyert elfogadást. A Beszédes terve oly egyszerű, hogy azt mindenki megértheti, és a technika megbírálása fennmaradván azoknak, kiket illet, lehetetlen két kézzel legalább főbb elveiben azt fel nem karolni; abból a mostani vezetők által is köztudomás szerint foganatba venni szándéklott Latorczának egyenesen a Tiszába vitele, az unghi és zempléni szabályozásnak alapja és az egész terv egyik fényoldala, minek kétségtelen nagy következményeiről senki sem kételkedik; — de miután az azelőtti és azótai minden napi tapasztalás igazolja, miszerint áradási stádiumban a Tisza árja megy a Latorczába, ha a Latorcza a Tiszába a mostani kedvezőtlen összefolyással bevitetnék, ezen árnak az még jobban kifogván tétetni, minden oltalom csak a töltésekben lévén, ezek legkisebb megrongálása, és gyakran egy észre sem vehető egérlyuk által egy eddiginél sokkal nagyobb árveszély, és félő, egész vidékek elsepretése következhetnék. — ekként tehát a Latorczának Tiszába biztosan bevezethetése csak a Tisza egy felsőbb, ezen kedvezőtlen kanyarulatos összejövetelt eltávoztató átmetszése közbejöttével történhetvén, nem lehet se az államról feltenni, hogy bármibe kerüljön is az, annyi polgár jólléte és megnyugtatásáért, ennek létesítését csak azért mert sokba kerül, ne eszközölje, se az illető szakférfiakról annyi könnyelmű hiúságot, hogy miután különben is ezen átmetszés jótékonyságát meg nem tagadók, mielőtt e felett a palozát véglegesen eltörnék, előbb az ettől üdvet váró nagy közönség, és maguk megnyugtatására is próbát. *) Lásd a „Budap. Iliri,“ 753. sz. — mi még eddig nem történt, — ha más kisebbszerű modorban is nem tennének, hogy az — miután hajózási különbsége miatt úgy szólva nincs is, de az mindenesetre, ha lenne is sokkal kisebb, mintsem ily nagy érdek annak al árén be ítélhetnék, — az pedig hogy sokba kerül, egy államnál nem lehet mellőzési ok, — a homok mi itt gumi... Oltott territoriális akadályokkal valósággal hihetetlenítve van-e? de még egyszer mondom, hogy ezt a priort megmondani nem lehet, mert azért, hogy a felsőbb réteg homok, lehet alibi jó föld, erről tehát csak az egész vonalban tett kellő próba által szereztethetik bizonyosság. — És mennyiben a régibb iratok, és nem csak szájról szájra való átadás igazolja, hogy régebben e nagy vizek Zemplénben nem voltak, és ennek oka úgy a technika, mint tapasztalás szerint az, hogy Tokajnál a víz összeszorul — szabadjon remélem, hogy a közjó tekintetéből — mit Baumgarten a kamara részéről nem csak nem akadályozni, de áldozattal is eszközölni még 1853 évben a tokaji ez iránti összejövetelben ünnepélyesen meg is ígért, ezen vizösszeszorulás mielőbb megnyittatni, és ez által a felsőbb vizek esése sebesíttetni fog Egyelőre ennyi a főfolyamnál nevezetesen megkönnyítené az egész munkát, kivált ha a munkás kezek híja, mint Gilicziában a vasuttal, ily álladalmi érdeknél, legalább itt katonai erővel pótoltatnék. — Tenni itt valamit minden esetre kell, mert ez az állapot, mi itt a felső Tiszánál Tokajig van, mint láttuk, nem természetes, a természet tehát rajta magától már most nem segíthet, pedig még aggodalommal fenyeget a jövendő is, mert mit nem is említek, az ecsedi láp szándéklott szabályozásával, ide ismét több vizet szándékoznak hozni. Ezek igénytelen nézetei egy ezen ügyet figyelemmel kísérőnek, ki hiszi, hogy az idei áradási események mindenesetre komolyabbak, mintsem várni ne lehetne, mikép ez ügyben most már ezek után komolyabb fellépés is történendik,és miután e tavaszon Újlaktól Titelig mindenütt rendkívüli árvíz történt, a vízelosztás szükségességének, s hogy rtiinden üdv nincs a töltésezési rendszerben , ez minden ékesen szóásnál győzőbb oka. Varanó (Zemplénben) májusban 1855. Nyeviczkey Kristóf, Junius 30-n 1855. Levelezések* London, jun. 25. A „Times“ igen határozottan kárhoztatja a Roebuck által bejelentett megrovási indítványt; szerinte, ezen indítványt az elvont szigorú következetesség szempontjából lehet ugyan igazolni, de annak gyakorlati hasznát nehéz lenne kijelölni. A Palmerston kabinet, minden hiányai daczára, politikai szükségesség, a jelen körülmények közt ez a legjobb s egyedül lehetséges kabinet. Talán csak nem gondol arra Roebuck úr, hogy a hadfolytatás kormányzását Gladstone-, Herbert-, vagy Graham-re bízza? — Ha D israeiben Makkabeust lát, nagyon csalatkozik, mivel ezen érdemes gentleman legutóbbi beszédeiben, tömérdek gúny s öndicséret alatt igen világosan előtünteté a minden áront béke vágyát. W a p o 1 e ugyanezen békeszeretet által tünteti ki magát, mig E 11 e n torou gh lord excentricus nézeteinél fogva, igen veszélyes minister lenne. Palmerston lord kormányát helyettesítni lehetetlen, azt meggyöngítni pedig, a nélkül hogy megbuktattatnék, eszélyteln s hazafiatlan eljárás lenne. Ellenben egy R agan lord ellen intézendő indítványt a ,,Times“ igazoltnak s korszerűnek tartana A „Herald“ Roebuck-nek őszinte tisztelőjévé változott át, s annak hazafiasságát annál nagyobb készséggel méltányolja, mivel indítványa alkalmasnak látszik arra, hogy a torykat juttassa kormányra. Azonban a conservativ lapnak ezen vérmes hitében csak kevesen fognak osztozni, mivel ne csak hogy a Roebuck-féle indítvány elfogadtatssa nagyon valószínűtlen, hanem az is több mint kétséges, hogy várjon ez elérné-e czélját Ugyanis Palmerston lordnak hihetőleg elég bátorsága lenne arra, hogy az alsóház megrovási szavazatától az országra hivatkozzék, azaz a parliamentet szétoszlassa. Raglan lordot illetőleg megjegyzi a „Herald“ : „Bármily nagyok legyenek is a fővezér képességi hiányai, azokat kell kárhoztatnunk, kik őt 40 évi polgári működés után táborba hajtották. Mi tudjuk, hogy ő épen nem