Budapesti Hírlap, 1899. február (19. évfolyam, 32-59. szám)

1899-02-24 / 55. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (55. sz.) 1899. február 24. tabló erősen hiszi, hogy a Király-dijat másodszor is megnyeri vele. * Fogadások. Az előre fogadó közönséget ez idő szerint különösen négy verseny érdekli, me­lyekre már eddig is nagy összegű fogadásokat kötöttek. Sorrend szerint a versenyek elseje a Psedzvit-handikap (április 15. — 1200 méter­), melyre a következő oddszokat kínálják: Pocky-istálló 6, Tip-Top 12, Gonosz, Mirko, Gohér 16, L’Astro, Malteser 18, Doge, Busserl, Pavolin, Sarkantyú, Kelet, Kisasszony 20,­­Or­dur, Bátor, Wette­nicht, Nell, Iro, Markönig, Álmos, Kárpát,­­ Forgószél, Dogma, Néni, Menyecske, Béke 25 : 1. A trial­­stakesre (április 30. — 1600 méter.) : Ron­y, Rio Tinto 7, Bonvivant, Barnato NI. 8, Doppeladler 10, Szabász 12, Tímár, Diadal, Per Butters 16, Pardon, Guardian 20 : 1. A Király-díj (május 14. — 1800 méter.) oddszlistája a következő: Óid 7, BarnatoNI. 8, Zászlós 10, Mindig, Guardian 12, Hebe, Ronny, Áruló, Wette­nicht, Busserl, Tímár 14, Mindegy, Galifard 16, Pardon! 20 . 1 A derbyre (június 2.) már közöltük az oddszlistát, mely az utolsó napok­ban csak annyiban változott, hogy Bonny-t és Doppeladler-t nagyobb összeggel fogadták. * Tanuljunk a franciáktól. Hoffmann Lipót őrnagy, a­ki két év óta már nem lovagol a ver­senytereken, a­melyeknek egykor ünnepelt alakja volt, most az irodalom terén igyekszik szolgálni azt a nemes ügyet, melyen egész lelkével csügg. Egymásután jelennek meg érdekes cikkei a Sport­élet­ben, ebben a nagy avatottsággal szerkesztett szaklapban és különösen a fenti cím alatt megjelent cikke bizonyára a legnagyobb érdeklődésre fog ta­lálni az illetékes körökben. Franciaországban —írja Hoffmann őrnagy — a 2 évesek versenyeire a díjak­nak csak 61/3 százaléka, 2 évesek és idősebbek ver­senyeire 12/3 százalék aratott ki, míg 3 évesekre 35/3 százalék, 3 éves és idősebbekre 441/1. százalék, 4 éves és idősebbekre 12­/3 száza­lék esik. Ebben rejlik egyik titka a francia tenyésztés sikereinek, a kétévesek kímélésében, a mikor a ló még serdülő korában van s a mely év­járatot a világon sehol sem hajtják úgy le és használják ki olyan izgalom nélkül, mint Magyar­­országon. Ezáltal a fiatal, virágzásban levő szerve­zetet nagyon sok esetben alapjában tönkre teszik. Mert nálunk a versenyeknek 1/3-a, a versenydíjaknak nem kevesebb mint 25-32 százaléka pusztán két­évesek versenyeire esik, azonfelül még a díjak 11 százaléka oly versenyekre, melyek kétévesek­nek is nyitva vannak, míg a háromévesek ver­senyei a versenyeknek majdnem csak tizedrészét teszik, a díjak összegének 17,72 százalékával. A mindenkor csak dicséretre méltó francia mód­szer a fősúlyt a lovak tenyész­próbáinál a kitar­tásra, szívósságra, ellenálló képességre helyezi. Az idénre kiírt versenyek távolságaiból is kitűnik ez. Több mint fele, 561/2 százaléka a versenyeknek van 2000 méteren felül, 30 százaléka 3000 méter, vagy még azon is felül és csak 13’/2 százalék 2000 mé­teren alul. Valóban ez állítható oda mintaképének a céltudatos, a versenyek végcélját, a lótenyésztést, a használati ló tenyésztését szem előtt tartó verseny­­sportnak. A budapesti pályára csak egyetlen egy verseny íratott ki 3000 méteren felül, az is egy­ 2000 korona értékű eladó­verseny, míg Francia­­országban még 4000 méteren felüli távolságra is 3 síkversenyt írtak ki, melyek közül az egyik 6200 méter távolságú. Nemcsak hogy síkversenyünk 4000 méteres egy sincsen, távolság szempontjából még akadályversenyeinket sem állíthatjuk ezzel szembe, mert 6000 méteren felüli akadályversenyünk csak kettő van, a Nagy bécsi és a Nagy Pardubitzi, 6400 méter távolságra. De Magyarországon még 6000 méteres sincsen. Alagon a nagy akadály­­verseny csak 5000 méter távolságú. Viszont míg Franciaországban 2000 méteren aluli verseny is csak 57 futtatik, melyekre a kiírt díjak csak 131/3 százaléka esik, addig hazánkban 2000 méteren aluli mindjárt 146 verseny van, az összes versenyek 78,37 százaléka! Sőt míg Franciaországban 1000 méteres vagy azon aluli verseny egyáltalán nincsen, addig Magyarországon 32,11 százaléka a versenyeknek nem nagyobb távolságra futtatik, mint 1000 méterre, sőt van ezek közt még 6 olyan verseny is, a­mely csak 000 méteren át küzdetik ki. Nem kevesebb, mint 164 verseny, az összes versenyek 40 százaléka kandikáp és 132 verseny, 32,35 százalék eladóverseny. Hol van itt a tenyész­­próba. Távol áll tőlem, hogy újítónak akarnék föl­lépni, de nem állhatom meg, hogy ki ne mondjam ama nézetemet, hogy ha tovább is így maradnak nálunk a versenyek,­ a lótenyésztés ügye, telivér­­tenyésztésü­nk rövid idő múlva már a lealázás oly fokán fog állani, mint a­hogy azt egy évtized előtt hazánk egy sportsmene sem tartotta volna lehető­nek. Gondoljunk csak Sapkirra, Maskára, olyan vereségekre, a­melyek régebben el sem voltak képzelhetők. Tenyészpróbákról a szó szoros értel­mében a mi versenyeinknél ritkán lehet szólani, túlnyomóan fogadási versenyek azok, a szó szoros értelmében. Pedig nemcsak a versenyügy, a telivér­tenyésztés maga igényli telivértenyésztésünk fej­lesztését, igényli azt a hazai lótenyésztés maga, a­mely a védőképességre nagy befolyással van. Hiszen sehol, még Angliában sem űzik a telisét-, tenyésztést önnön maga végett, mindenütt pusztán csak ama célból, hogy telivérrel való nemesítés által a hazai tenyészanyag minőségében emeltessék. Da ha ezt akarjuk elérni, ha szívós, munkaképes lovat akarunk nevelni, akkor a nemesítés céljából kiválasz­tandó telivér any­agnál korántsem pusztán a szárma­zásra, a külsőre szabad tekintettel lenni, hanem akkor kell, hogy első­sorban a ló munkaképessége vétessék figyelembe. V­IDÉK: Törvényhatósági élet. Szabadka városa ma, mint táviratban jelen­tik, Schmauser Endre főispán elnöklésével közgyűlést tartott, melynek fontosabb tárgyai a következők voltak: A kereskedelemügyi minisztérium leirata a városnak állategészségügyi szempontból körzetekre való felosztása tárgyában, a­mi lehetővé teszi állat­­vész esetén a terület csak részben való lezárását. Tárgyalták továbbá Sándor község kérvényét, a­melyben a község Szabadka városához való csato­lását kéri. A közgyűlés ezt a kérvényt megokoltnak találta és a bekebelezés iránt kieszközli Bács-Bodrog vármegye hozzájárulását és azután fölterjesztést intéz a belügyminiszterhez. A polgármester kérte a közgyűlést, hogy az újonan szervezett kir. tan­­felügyelőségnek ingyen adjanak hivatali helyiséget és berendezést a beltéri központi­ iskolában. Ma­­musich Mátyás prépost-plébános mind az ingyenes helyiség átengedése, mind pedig a tanfelügyelői in­tézmény ellen hevesen kikelt, de a közgyűlés ez­­intézmény ellen intézett támadásában egyedül hagyta. A városi színházat végérvényesen Pesti Ihász Lajos kapta. Győr város törvényhatósági bizottságának mai közgyűlése, mint táviratban jelentik, elhatározta, hogy a györ-gönyői Dunaág szabályozása és Győrött téli kikötő létesítése iránt feliratot intéz a kormányhoz, egyúttal készségét jelentette ki, hogy a két célra jelentékeny áldozatot hoz. A közgyűlés elhatározta továbbá, hogy az áruraktár számára megfelelő rakodópártot építtet, a vízvezetéki művet kibővítteti s a tisztviselőtelepnek olcsó telket enged át. — Kassa városa és az adófizetés. Kassáról jelentik: Kassa város törvényhatósági bizottsága ma délután tartotta meg rendes hónapi közgyűlését Péchy Zsigmond főispán elnöklésével. Az ülés elején meginterpellálták Münster Tivadar polgármestert, mert az adóhivatal, bár exlex állapot van, a kése­delmi kamatot behajtja. A polgármester kijelenti, hogy arra a pénzügyigazgatóságtól kapott felhívást és másképpen csak országos intézkedésre cseleked­­hetik. A polgármester válaszát a közgyűlés egy­hangúlag tudomásul vette.­­ Az eperjesi Széchenyi-kör, mint távirat­ban jelentik, február 22-én szép sikerű házi zene­estét rendezett, a­melyen különösen a kör vendége, Glos Sári, fővárosi zongoratanárnő aratott nagy tetszést. HALBEK IVIAG-ARJEGYZÉKÉT, Budapest, Kártu­s.küi ut 6. sz. W­KW FEIWT attaritatik perzsiai szőnyegeiket még nem létezett árakban, csak március 15-éig­. Fényes szőnyegek 15, 20, 25 frt. 52097 GPAB3EK és SCHWALBE, Fepesid­ek tere 9. sz. Bre isiőie® ~m bizományi raktárra; utánvételek leszámítolása; áruk, bútorok, zongorák, szőnyegek stb. beraktározása. Szállítási iroda: VI., IsaMSa-iik­a 86., I. evn.­­ Egyetlen egy családban sem szabadna hiányozni . . .■ - a ssazsaB» acIUb. leaasaas 02039 vízszűrőnek. Minden vízvezetékre könnyen alkalmazható* Ara 16—27 írtig. Rövid idő alatt Budapesten több mint 2000 drb lett fölszerelve. A királyi váriakban, József főherceg palotájában, minisztériumokban, a Műegyetemen, iskolákban, kórházakban, pénzintézeteknél, számos magánosoknál stb. Elismerő nyilat­kozatok szakemberek, tanárok, orvosoktól s számos magánfél­­től. Kívánatra prospektust küldünk! Telefon­szám 63­­6. Magyar szűrő­vállalat, Erzsébet­ körút 27. A főraktáron kívül megrendelhető : Kann és Heiler, Váci-körút 62., Sjöwenateln HI. cs. és kir. udv. száll., Vámh­áz körút 4., Pálffy Ferenc, Kígyó-utca, Sárkány Pál, Váci-utca 27. cégeknél. *) Ezen rovatban foglaltakért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség. Meszün­eti nyilvánitás. T. Földes Géza és Tszvic-sek Helyben. Valóban nem találok köszönetem­ kifejezésére elegendő sza­­vakat azon Önzetlen reklámért, melyet a „Nemzeti Iskola” hasábjain az írástól külön választott’olvasás-tanítási eljárásom érdekében önök kifejtettek, a midőn a nevezett lapnak kiváló­­lap a „tanü­gy-politikával“ való foglalkozása mellett, az általam képviselt ezen csekély ügynek oly előkelő helyen szívesek vol­tak helyet szorítani. Csak az kár, hogy nagyon kicsiny publi­kum előtt, mivel csekélyke az előfizetőjük. Hálás vagyok azon előzékenységért is, melylyel az ügy szol­gálatára siettek s a „Nemzeti Iskolában“ csekély nevemet felemlítették, legalább ezentúl nem kell magamnak a nagy „dobot“ vernem! Szívesen kijelentem, hogy Szabó Károly tanügyi tanácsnok urat,én is jóizlésü embernek ismerem. És így e szándékban és véleményben is találkoztunk. Engedjék meg, hogy e feletti örömömben a „Nemzeti Iskola“ előfizetői közzé léphessek. Ezek után ped­ig tiszteletem megkülönböztetett kifejező­­vel vagyok hívük 52737 Budinszeky Károly. Most jelent meg­­ CLARK ALFRED. LOT FELESÉGE. Regény. Ára 60 krajcár.­­ CRAWFORD MARION. KORLEONE. Szicíliai történet. | Ára 1 frt. ..............| A SORS JÁTÉKAI. Angol regény. ■ —~ Ára 80 krajcár. ~ .. PALÓCZ IGNÁC dr. | Az egészség megóvása és a betegségek gyógyítása. Népszerű orvosi tanácsadó. 22 ábrával. | Ára t frt 50 kr.­­ Kaphatók a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában és általa minden hazai könyvkereskedésben. KÖZGAZDASÁG, Budapest, febr. 23. — A jegybank kamatlábja. Az Osztrák­­magyar bank főtanácsa mai ülésében foglalkozott a bankkamatláb kérdésével s elhatározta, hogy a valuta és a külföldi váltópiacok kedvezőtlen helyze­tére való tekintettel a kamatlábat egyelőre nem szállítja le. A banknak ezt a határozatát előre jeleztük, mikor a berlini birodalmi bank hivatalos kamatlábját csak fél százalékkal szállította le, mert a bank vezető köreiből már elég korán kiszivárgott, hogy az 6%-os kamatlábat a lehetőségig fönn fogják tartani. Hogyha a mai pénzpiaci viszonyokat és a devizárfoly­amok mozgalmát figyelembe veszszük, tel­jesen tisztában leszünk azzal, hogy a jegybank az 5%-os kamatlábat a közérdek teljes méltánylásával leszállíthatta volna legalább fél százalékkal. Mert a német birodalmi­ bank 4l/s%-os hivatalos kamat­­lábjáról nem tehetjük föl, hogy a l/2%-os le­­szállítás esetén a bécsi ál/2°/0-os kamatlábbal szemben tőkevonzó hatást gyakorolna a bécsi piacra, a valutaárfolyamok pedig nemhogy rosszabbodtak, hanem inkább javultak azzal az állapottal szemben, a­melyben a bank fanszírozott kommünikéi a mi valutánk kiáramlásától féltették a piacot. A­mi pedig a magánpiaci kamatláb emelkedését illeti, az nemhogy okul szolgálhat a bank magasabb kamat­­lábjának, hanem ellenkezőleg, éppen a jegybank önös kamatlábpolitikájának kifolyása, mert az egész osztrák és magyar Üzletvilág feszülten vár a hiva­talos kamatláb régen megokolt leszállítására s egész igényeivel a nyilt piac pénzforrásait keresi föl, hogy az olcsóbb hivatalos ráta elérkezéséig más oldalt segítsen magán, a­hogy tud, így azután a nagy pénzkereslet egészen a nyilt piacra tódul s a nyilt piaci tételek emelkednek. A banknak pedig az ő saját nyereséghajhászó politikájának ez az ered­ménye is kapóra jön e politika megokolására. De a bank az ultima nagy igényeitől is félti készleteit s azért csak március elején gondol a kamatláb mér­séklésére, hogy addig, az 5% korlátozza a benyúj­tásokat. Vájjon miért igyekszik a bank a benyújtá­sokat korlátozni, mikor az adómentes bankjegytar­talék több mint 50 millióra rúg; vájjon nem az-e a

Next