Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-20 / 84. szám
Budapest, 1921.__________ XLI. évfolyam, 84. szám Szerda, április 20. Megjelenik hátfő kivételével mindennap. Előfizetési ára T: Egész évre 440 tv, félévre 220 ff, négy ad évre 110 ff, egy hónapra 40 K. Egyes szám ára 2 koronán Ausztriában 5 kor. Hirdetéseket Budapesten fölvesznek az összes hirdetési irodák. főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., BBkk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., részeszkörút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23 -84. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Athen.“ Uem litván gróf. Budapest, ápr. 19-A tegnap esti nem éppen felhőtlen főpróba után a Bethlen-kormány mai bemutatkozása a barátság és jóindulat jegyében folyt le. A kedvező fogadtatás kétségkívül Bethlen Istvánnak szólott, kinek tiszteletreméltó egyénisége és múltja láthatóan enyhítette a politikai légkör feszültségét és zavarosságát. Politikai működésének tengelyéül a tekintély elvének helyreállítását jelölte meg és ebben a törekvésében nagy erőssége lesz, hogy erkölcsi komolyságával ő maga is tekintélyt hozott a kormányzat élére. A bemutatkozás a szokásos ceremónia és külsőségek mellett folyt le. A gyakori kormányváltozások ugyan érthetővé tesznek bizonyos szkepticizmust, de a pártok önmegtartóztatásán meglátszott, hogy takarékoskodni kell a fogytán lévő energiákkal. Nemcsak a nemzetlélek megy keresztül nagy pszichológiai átalakulásokon, de a nemzeti képviselet, a pártok lelke is. A pártviszonyok heves rázkódásai erős nyomokat vágtak a pártokon, de talán még erősebbeket az uralkodó politika irányain és jelszavain. E jelszavak sokat vesztettek hangosságukból, érdességükből, a színek eltompultak, melegebbek és kíméletesebbek lettek. Bethlen éppen jókor jött a talaj, úgy látszik, már eléggé parti anyós, hogy befogadja mérsékletét és a tanulságokkal való számolását. * Azt mondja Bethlen a beköszöntő beszédjében, hogy új politikát kell kezdeni, nem lehet folytatni ott, ahol Tisza István elhagyta, de fenn kell tartani a kapcsolatot a múlttal, a nagy tradíciókkal. Az ország külső és belső élete olyan földrengésen ment keresztül, hogy bizonyára Tisza István is az új helyzethez szabná politikáját. De föltesszük Bethlen Istvánról, hogy a nagy tradíciókba belefoglalja Tisza eszményi magyarságát is, amely nélkül a nemzettesek újjászületését el sem lehet képzelni. Az új politika, az újjászületés feltételeit Bethlen István sok határozottsággal és nagy őszinteséggel jelöli meg. Bármennyire kínozza lelkiismeretünket, meg kell hőkölnünk azzal a gondolattal, hogy katasztrófánk okai önmagunkban rejlenek, a külső körülmények csak elősegítették. A nagy Széchenyi által ostorozott magyar hibák még mindig megszállva tartanak bennünket. Miattuk maradtunk le, bizakodtunk el, nem láttunk határainkon túl és lettünk koldusok létekben, erkölcsben és anyagiakban. A sír szélére sodorva eszmélt magára a nemzet és mint Bethlen mondja „ösztönszerűen megtalálta a helyes politikai irányt“Az irány helyességét nem vitatjuk, de az ország állapota semmi kétséget nem hagy fenn arra nézve, hogy az uralkodó rendszer a megvalósítás útjait és módjait eddig nem találta meg. Bethlen magáévá teszi az irányt, meg is tuldja az agrárius j©szóval, de ő maga kénytelen bevallani, hogy mindenekelőtt el kell vetni a sok limlomot, cafrangot és meg kell tisztítani a politikai életet a hozzátapadó salaktól. Mi legérdekesebbnek, és legértékesebbnek tartjuk Bethlen programbeszédében azt a buzgalmat, mellyel elvi alapot kíván adni és országos szervezetet a nemzet által kijelölt iránynak. Nevezetes kísérletezése és vívódása ez a magyar léleknek. Annak megérzése amellett, hogy Magyarországot csak úgy lehet a forradalmi szegemtől és a destrukció züllesztésétől megmenteni, ha rálépünk a közszabadságok és a demokrácia útjára, az elmúlt évek rettentő tanulságainak hatása alatt határozza meg, hogy mit kell a magyarnak érteni a szabadság és a demokrácia alatt. A szabadság nem cél, csak eszköz az erkölcsi emelkedéshez. A demokrácia nem jelenti a nyers tömegek uralmát, hanem biztosítja az intelligencia vezérszerepét és olyan demokrácia, mely nem úgy tesz, nem demokrácia, hanem demagógia. Az elmélet így nagyon szép, gyakorlati keresztülvitelét is illusztrálta néhány tervével Bethlen, de a gyakorlati példák nem erősítették meg az elmélet épségét és hasznavehetőségét. Bethlen programja kiterjeszkedik a mai idők csaknem valamennyi égető problémájára. A Bethlen-kormány mai bemutatkozását a nemzetgyűlésben népies Ház és zsúfolt karzat fogadta. Minden szem nagy kíváncsisággal figyelte, hogy az uj miniszterelnök s a kabinetnek uj tagjai miként helyezkednek el , hogyan fessenek a pirosbársonly zsörlyékben. És meg kell állapítani, hogy a kormány mai összeállításában kedvező benyomást keltett. A miniszterelnök régi parlamenti ember, akinek érdekes magyar fejét s nemesvonalú egyéniségét már jó ideje figyelmes érdeklődéssel kíséri a nagy nyilvánosság. De a kormány soraiban is ma már jórészt olyan férfiak ülnek, akiknek polinikai és szellemi valutáját nem mától fogva kezdjük értékelni. A kormány fogadtatása a nemzetgyűlésben nem volt ugyan mentes apró zavaró incidensektől, de egészben kellemes volt, sőt a programbeszéd helyenként általános helyesléssel s minden oldalról felhangzó meleg tapssal is találkozott. A miniszterelnököt beszédében csak itt-ott zavarták egyes közbeszólásokkal, de ezek csak kísérletek voltak, amelyeknek azonban nem volt foganatjuk. A keresztény nemzeti párt ugyan kedvetlen volt, de ennek ma hangos kifejezést nem adott, sőt ma szónokot sem állított, csakhogy a Gömbös-ügy függőben volta miatt ne legyen kénytelen ellenzéki színezetű visszhangot adni Bethlen beköszöntőjére. Így történt, hogy csak a kisgazdapárt, a disszidens csopor és a Bállai-Rassay-féle frakció vázolta álláspontját a kormánnyal szemben. Andrásán Gyula grófnak mára várt beszéde azonban későbbre maradt. Egy különösségről azonban meg kell emlékeznünk, amely jellemző a Bethlen-kormány parlamenti helyzetére. A keresztény nemzeti párt, mint jeleztük, ma- jóindulatú, várakozó, tehát egyelőre hűvös álláspontra helyezkedett az új kormánnyal szemben. De a kisgazdapárt és a disszidens csoport is, amelyek támogatják a kormányt, nyilván nem adtak oly megbízást szószólóiknak, hogy fejezzék ki bizalmukat a kormány iránt, mert ily határozott kijelentés nem hagyta el az alkukat. Egy formulával segítettek magukon, hogy áthidalják ezt a kétes távolságot a bizalom és bizalmatlanság között, tudniillik azt mondották s elismerő szavaikat azzal fejezték be, hogy üdvözlik a miniszterelnököt és kabinetjét a kormány élén. Tehát üdvözlik és támogatják, de a bizalom teljességgel nem ajándékozzák meg, hanem —mint a kisgazdapárt hivatalos szónoka, Hermán Miksa magát kifejezte — ellenőrizni fogják. Ilyen auspiciumok között indult el parlamenti útjára a Bethlen-kormány s így nagyon is érthető, hogy Bethlen István mai programvállalásával kapcsolatban azt a kijelentést is tette, hogy" ez a kormány huszonnégy óra alatt született, de egy perc alatt távozik, ha azt látja, hogy kitűzött céljait megvalósítani nem tudja. Részletes tudósításunk alább következik. A miniszterelnök program teszed©. Az elnök féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A kormány testületi bevonulása és a kormányzó leiratának fölohasása után nyomban szólásra emelkedett Bethlen István gróf miniszterelnök. Azzal kezdte, hogy kiemelte az előző kormány Lelkében megkonstruálta az uj Magyarországot, felépítéséhez segítségül hívja az egész társa-dalmat, azokat a pártokat is, melyek félreállottak. Ennek az invokációnak a sürgető hangjai az idők jele. De aligha érkezett még el az idők telje. Meglátszott a nemzetgyűlésen, hogy egy szép, tartalmas és lehetőem mindent összefoglaló politikai tanulmány pillanatnyi hatása alatt áll, de láttunk mi már zajosabb és lelkesebb mi-niszterelnöki bemutatókat is kisebb alárt, mint amennyi bőven van Bethlen István beszédében. Azt kell hát kívánnunk, ne legyen ismét egy befejezetlen programvitában részünk, mert annak a folytatása már nem következhetnék, csak ott künn, a választókerületekben, érdemeit a jogrend megszilárdításában, a konszolidáció terén s több értékes reform megvalósításában. Az új kormány föladata, hogy szilárd politikai irányzatot adjon a nemzetnek s hogy ezt az irányzatót lehetőleg megtisztítsa az itt-ott hozzátapadó salaktól. Uj irányt teli seresni kik. — A politikát ott, ahol Tisza elhagyta, úgymond, újra kezdeni nem lehet. A régi jelszavak elkoptak, sok irányzatot, amelyek annak idején diadalmasan haladtak előre, nem követhetünk. De hogy uj irányt keresünk, azért a politikában össze kell kapcsolnunk a múlt nagy nemzeti tradícióit is, amelyeken fölépült ennek a nemzetnek a rendje s amelyeket, ha nem veszünk figyelembe, romba dől az országban minden. (Tetszés.) Új politikát kell követnünk a régi politika hibái nélkül. Egy nemzet életének vagyaink őrei, nem osztályoknak, nem felekezeteknek, vagy pártoknak, sem egyéni érdekeknek, hanem kizáróan a nemzet érdekének őrei. (Taps.) Úgy látja, hogy a nemzetgyűlés sok tekintetben úgy érzi magát, mint a morfinista, aki hozzászokott a méreg élvezéséhez, nem tud leszokni róla. Erőt kell vennünk önmagunkon és ki kell irtanunk a nemzet testéből a mérget, a mely a lesiklásra és az ország rontására vezetett. (Tetszés.) — Az ország elérte régi vágyát, nemzeti függetlenségét. (Taps.) De ezt a függetlenségünket olyan Arcal értük el, amennyit sohase fizettünk volna, ha öntudatosan jártunk volna el Az új politikában vizsgálni kell a múltat . Ha nézem a múltat, Magyarország szomorú romlását három faktorra vezethetem vissza. A Beimzet négyszáz éven keresztül defenzív politikát folytatott külpolitikai látókörét elveszítette. Egy nagyobb közületben élve, rászorulva arra, hogy az állami közületben élőmás fajokkal vegye föl a harcot nem látta a immár klán kívül történő eseményeket elvesztette poétikai látókörét Súlyos, nehéz következményei lettek ennek. A magyar nemzet önámítással átitatta magát saját ereje és hivatása felől. Kifejlődött bennünk egy egyoldalú jogászi észjárás. Ennek az észjárásnak alapján az egész világot úgy tekintettük, mintha törvénykönyvvel és szerződésekkel kezünkben képesek voltunk benne minden nehézséggel megküzdeni. Tisztán jogászi észjárással, jelszavas politikával nem voltunk képesek nemzetünk érdekeit megvédeni. — Okozták bajainkat a nagy faji hibák. A nemzeti hiúság, könnyelműség, a jelszavak szeretete, az önfegyelem hiánya, olyan hibák, amelyek a történelmi momentumokban mindig előtérbe lépnek. Harmadszor pedig lejebb sodort bennünket az az állapot hogy a nemzet intelligenciája gazdaságilag elgyengült, képtelenné vált a nagy politikai feladatok teljesítésére, melyeket teljesíteni kel, ha a nemzetet vezetni akarjuk. A középbirtokos osztály hivatalokban keresett elhelyezkedést ezért a kereskedelem és ipar olyan kezekbe került, amelyeknek tulajdonosai nem éreztek együtt a nemzettel és nem éreznek együtt még ma sem. Katasztrófánk okozói a Bestetlen-kormány bemutatkozása. — A nemzetgyülés ülése. —