Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-05 / 251. szám
1935 NOVEMBER 5, KEDD B. H Ravasz püspök a magyar sors megoldásáról Tasnádi Nagy államtitkár a templomépítés szükségességéről Előkelő közönség részvételével, magas színvonalú ünnepséget rendezett templomalapja javára a budapesti, budahegyvidéki református egyházközség, vasárnap este, a Zeneművészeti Főiskolában. Tasnádi Nagy András dr. kultuszállamtitkár, református, főgondnok mondott megnyitót. Beszélt a félévszázad előtti állapotról, amikor Budapesten csak két református templom volt, s a budai reformátusok a budai evangélikus templomban tartottak istentiszteletet, ma már jóval több istentiszteleti hely valn a fővárosban. " Valaki felvetette, mi lenne, ha eltűnnének Budapest utcáiról a templomok, mennyire átszabtaná a bűn a gátakat. De ugyanilyen baj volna — mondotta az államtitkár —, ha a templomépítések megakadnának, Budapesten százhuszonötezer református van és a meglévő templomokban mindössze tizenötezer ember fér el, vagyis száztízezer lélek számára nincs templom. A válogatott műsorban az Operaház két kitűnő művésze: Orosz Júlia és Závodszky Zoltán énekelt, Pongrácz László zongorakíséretével. Álzom Lajos, a Kálvin-téri templom karnagya orgonáit, R. Simonffy Margót Petőfi-verseket mondott el, Kiss Ferenc előbb Petőfinek Lányi Viktor által megzenésített „Szülőföldem” című versét dalolta, azután Rostanel Cyrano-jának egyik jelenetét adta elő, ragyogó lendülettel. Ravasz László dr. püspök mondotta az ünnepi beszédet. — Amikor a román megszállócsapatok megindultak Erdély földjén, mindenki elfelejtette a saját ügyét, baját, egy sokkal nagyobb közösségben volt érdekelve és azokban a hetekben Kolozsvárt csak magyar ember volt. Az elmúlt esztendőben kétszer is volt úgy, hogy a magyar nemzet létében volt érdekelve a külpolitikai események által, minden egyéb kitolódott az öntudatunkból, s csak a perc uralkodott felettünk, mint egy óriási jelenvalóság. Tény, hogy az ilyen érzés sokszor egészen kitapinthatóan vesz halapába bennünket, mint egy nemzet tagjait. — Mi tehát az, ami egy különböző emberekből álló csoportot nemzetté tesz, — mi tesz minket nemzetté? Egyesek szerint a természeti viszonyok alakítják az egész nemzetet. Mások azt állítják, hogy a nemzetek a családok összetevődéséből állanak elő. Ki ne ismerné azt a gondolatot, hogy a nemzet az elizált fajközösség? De az Északamerikai Egyesült Államokban százhúszmillió ember él és aki látta őket, hogy a csillagos lobogó felvillanására hogyan lesz egy emberré Amerika, megérzi, hogy itt egészséges nemzettel állunk szemben, pedig megtaláljuk itt a színes emberek egész skáláját, a fehérek között is a sémit és a turánit ezer változatban és mégis egységes nemzet ez. — Jön egy új gondolat, — folytatja Ravasz püspök —, amely szerint a nemzet nyelvében él. Azonban Svájc egy nemzet és mégis három nemzet uralkodik benne. — Közös történelem, közös alkotmány, politikai rendszer, államélet, amiben megtestesül a nemzet, tenné a nemzetet? Ki mondaná, hogy a magyar nemzet lelki testéhez nem tartoznak hozzá az utódállamokban élő és szenvedő magyarok? Ha különböző államrendszerekben is élünk, azért mi nem külön nemzet vagyunk, hanem egy feldarabolt nemzet. Mindebből világos, hogy embercsoportot igazán nemzetté csak a lélek tesz. Az a lélek, amellyel sorsközösséget vállalnak egymással, amely közös alkotásnak teremti a nyelvet, az életformát, a népszokásokat, az a lélek, amely önnön alkotásaiban ráismer önmagára, az árvalányhajban, a tulipános díszben, a népdalban, a lakások enteriőrjében és azt mondja: ez az én nyelvem, dalom, etetem, sorsom. A nemzethez való tartozás, sorstudatnak boldog vállalása. Magyarnak lenni: küldetés, kiváltság, Istentől nyert szolgálat, a legnagyobb történelmi feladat, senki más helyettünk el nem végezheti. Ezért olyan irtózatos bűn a nemzeti gondolat elárulása. Nem parancs, nem gyönyörűség, talán nagyon fájdalmas dolog, de méltóság, korona és tövis, — ez magyarnak lenni! _ Végül a magyarság abszolút érték ugyan, de csak keretérték. Tehát nem az a jó magyar, aki legdühösebben kiabálja ezt és lényegében haszontalan léhűtő. Az a jobb magyar, aki különb ember, aki nemesebb egyéniség, aki tisztább erkölcsű, magasabb szellemű, az emberi méltóság hegymászó útján a legmagasabbra emelkedik. Magyarnak lenni csak a humánum hegycsúcsain lehet igazán. Az igazi hazafiság végeredményben krisztusi kérdés, a nemzethez való viszonynak teljes betöltése csupán Krisztushoz való viszonyunk teljes betöltése árán érhető el. Szabó Imre, Budapest református esperese mondott érdekes zárószót: Miért nem találta magát Budapesten otthon a vidéki magyar? Mert itt lelki otthonára nem talált reá. Pedig a magyar főváros a magyar őserőből él, s Budapest a nagy felözönlés évtizedeiben nem vette észre, hogy tízezreknek mindennél inkább templomra van szüksége. Az újjászülető magyar főváros legnagyobb meglátása, hogy templomokkal az utcákról éppen azokat az erőket vonhatja be, amelyek a romboló energiákat ellensúlyozzák. A szeptember havi pénzügyminiszteri közlemények Az állami köigazgatás bevételei 3,5 millióval haladták meg a kiadásokat A Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló 1935. évi szeptember havi pénzügyminiszteri közlemények szerint szeptemberben az állami közigazgatás kiadása 55,6 millió pengő, bevétele (a kölcsönkezelés bevétele nélkül) 59.1 millió pengő volt, vagyis a állami közigazgatás bevételei 5.5 millió pengővel haladták meg a kiadásokat. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő beruházásokra szeptemberben az állami közigazgatásnál 0.1 millió pengőt fordítottak. Az összes állami üzemek szeptemberi kiadásai együttvéve 33.3 milió pengőt, bevételei pedig 31.9 millió pengőt tettek, vagyis az állami üzemeknél együttvéve 14 milió pengő kiadási többlet jelentkezett. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő beruházásokra szeptemberben aztottak. A népszövetségi kölcsön szolgálatára e hónapban a Magyar Nemzeti Banknál 2.3 millió pengőt fizettek be, miből nem transzferálták a kincstári jegyek ellenében utóbb igénybe vett 1.7 millió pengőt. Az egyéb állami adósságok szolgálatának keretében esedékessé vált öszszegek helyett 0.6 millió pengő névértékű kincstári jegyet helyeztek letétbe. Szeptember hónapban az állami közigazgatás az előlegkezelésben az államvasutaknak 2,5 millió pengőt, az állami vas-, acél- és gépgyáraknak 2,7 milió pengőt bocsátott rendelkezésre. A közleményeknek a nagyobb állami üzemekre vonatkozó statisztikai táblázatai szerint a forgalom az előző évvel szemben szeptemberben mind a postánál, mind az államvasutaknál általában emelkedést mutatott, állami üzemeknél 0,1 millió pengőt fordí firiwnwnriwnwwwriwririwwriwwnwrjwp Az Egészségpolitikai Társaság ülése Az Egészségpolitikai Társaság Antal Lajos dr. elnöklésével intézőbizottsági ülést tartott, amelyen az elnök az Egészség Hét eredményeit ismertette. A Népegészségügyi Kiállítás, amelyet a társaság vezetősége, Antal Lajos dr. és Born József dr. rendeztek, Európaszerte hatalmas feltűnést keltett. Hangoztatta az elnök, hogy a magyarság jelenlegi biológiai helyzete sürgős és komoly beavatkozást igényel, mert dunavölgyi évezredes hatalmunkat veszély fenyegeti. A népegészségügyi kongresszuson Scheff-Dabis László dr. és Somos Elemér dr. irányításával közegészségügyi kérdéseket tárgyaltak meg, a többi között a mezőgazdasági munkások biztosítását, amelyet a kongresszuson Antal Lajos dr. kész tervvel vitatott és sürgetett a megoldás felé. Az intézőbizottság ülésén Féja Géza a csecsemővédelem terén a Stefánia ügyét tette szóvá és e kérdésben egy egységes szellemi front megteremtését sürgette. Born József dr. az Egészségpolitikai Szemle legközelebbi feladatait vázolta. Ezután az elnök határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében az Egészségpolitikai Társaság lelkesedéssel üdvözli a kormányelnököt és a kormányt, akik a társaságot célkitűzéseinek megvalósításában támogatják. A határozati javaslat a továbbiakban az orvosi kamara kérdésében is állást foglal, s hangsúlyozza az orvosi rend legsúlyosabb problémájának, a nyugdíjkérdésnek az Orvosszövetség nyugdíjintézetétől függetlenül történő elintézését. A társaság végül üdvözli az ifjúság leghatalmasabb reprezentatív szervezetét, a Turul Szövetséget, megköszönve, hogy a társaság egészségügyi koncepcióit magáévá tette. Márky Hédi gyulai úrllányt agyonlőtte egy kereskedősegéd GYULA, nov. 4. (A B. H. tudósítójának telefon jelentése.) Szörnyű gyilkosság történt vasárnap Gyulán, amely még ma is izgalomban tartja a város közönségét. Az áldozat a gyulai társadalom egyik jól ismert tagja, Márky Hédi 21 éves leány, Békés vármegye alispánjának unokahúga. A feltűnően csinos 21 éves úrileány Márky Imre nyugalmazott pénzügyi titkár, a szegedi ügyvédi kamara irodaigazgatójának és feleségének Wimmersperg Marienan bárónőnek a leánya volt. A leány azelőtt tizenhét esztendővel került Gyulára, mert nagynénje Vargha Gézáné, egy uradalmi főintéző özvegye örökbe fogadta. A leány két évvel ezelőtt megismerkedett Scheibert László gyulai könyvkereskedővel, akinek később menyasszonya lett. Scheibert könyvkereskedésében volt alkalmazva a gyilkos, Szabó József, aki beleszeretett gazdája menyasszonyába. Hogy a gyikosság hogy és mint történt, senki se tudja pontosan és a vizsgálat még a mai napig sem tudott világosságot deríteni a tragédiára. Egyedüli támpont a gyilkos beismerő vallomása, aki azzal védekezett, hogy szerelmi elvakultságában követte el borzalmas cselekedetét. Borsos rendőrkapitány előtt beismerte, hogy előre készült a gyilkosságra és el volt rá szánva, hogy ha a leány nem hallgatja meg, végez vele. Kijelentette, hogy a revolvert hat héttel ezelőtt egy ismeretlen embertől vette, négy golyóval és mind a négyet rásütötte a lányra, aki amikor meg akarta ölelni, elkapta a tűzhelyen lévő forró fejjel telt lábast és azt ráöntötte. A tej a ruhájára ömlött, de az arcát nem érte. Szabó József előtt gyilkosság bűntette címén kihirdették az előzetes letartóztatásról szóló végzést és az esti órákban átkísérték a gyulai ügyészség fogházába. A délután folyamán megtartották a boncolást is, amelynek eredménye szerint a szerencsétlen úrilányt három golyó érte. Az első, amelyet közvetlen közelben adtak le, pontosan a szívét ütötte keresztül és azonnali halált okozott. A második golyó a szívburkot érte, a harmadik golyó pedig már esés közben érte a szerencsétlen leányt, akinek tüdejét és lapockáját fúrta keresztül, illetőleg a lapockacsontban megakadt. A lányt, aki a Turul Szövetség bajtársi törzsének volt tagja, kedden délután három órakor temetik el. Holttestét a Gyulai szentháromság temető ravatalozójában ravatalozták fel. 9 BÉCSI OPERETT ARADIUSBAN 1000 ragyogó téma közül miért választották KARL ZELLER bájos tiroli legendáját ? Mert a legtökéletesebb filmmeséi a legpompásabb muzsika! a legnevettetőbb vidámság! LIL DAGOVER MARIA ANDERGAST WOLF ALBACH BETTY GEORG ALEXANDER MA! PREMIER! MA! Bethlen István gróf beszéde Inkán NAGYKANIZSA, nov. 4. Inkey Pál báró, a csurgói választókerület pártonkívüli ellenzéki jelöltje hétfőn délután Inkén, a vendéglő udvarán programbeszédet mondott. Inkey után Bethlen István gróf szólalt fel és azt fejtegette, hogy az Irak lassan emelkedtek az utolsó évben, de nem a kormány közbelépése, hanem a sors csapásai folytán annak következtében, hogy az idén alig termett valami. Ezenkívül azért, mert Olaszország és Abesszinia között megindult a háború és azért, mert egész Európa lázban ég, vájjon nem kerül-e újból háborús összecsapásra a sor Európa népei között. A kormány nem gondoskodott az iparcikkek árának leszállításáról, nem rendszabályozta meg a karteleket, nem csökkentette a vámvédelmet. A gazdaadósságok rendezésének kérdéséről szólva követelte, hogy minden gazdaadós egyformán részesüljön a védelemben. — A hitbizományi reform javaslatából azt állapítom meg, hogy ha valóra fog válni ez a reform, akkor talán húsz-harminc év múlva lesz gazdag olyan kis ember, aki ennek révén földhöz jut, de húsz évig biztosan senki sem. — De nézzünk szemébe a telepítési reformmal is. Az, hogy segítünk talán a tiszántúli emberen, de megnyomorítjuk a dunántúlit. Ha az itteni nagy uradalmakat felosztják és arra tiszántúliakat telepítenek, akkor az itteni polgár, aki akár mint cseléd, akár mint munkás, akár mint részes, akár mint arató dolgozott azon a földön, ezt a keresetét elveszíti örökre és más foglalja el helyét. Bethlen István gróf ezután azt hangoztatta, hogy a telepítés céljaira más módszerekkel kell megfelelő földterületeket szerezni. Azt a nagybirtokost, akinek sok az adóhátraléka, arra köteleznék, hogy a hátralékot földben fizesse ki, azonkívül az utóbbi években árverések révén és más módon a bankok kezébe jutott földeket kellene telepítésre felhasználni. Száz más mód van, amelynek segítségével a kormány, amely népről gondoskodni akar, gondoskodni tudna, hogyha gyakorlati szemmel nézné a kérdéseket és ha ismerné a falu bajait. Franciaország kiterjeszti a sajtóvédelmet az idegen kormányfőkre és külügyminiszterekre A hivatalos lapban rendelet jelent meg, amely az idegen államfők részére biztosított sajtóvédelmet az idegen kormányfőkre és külügyminiszterekre is kiterjeszti. A rendelet tulajdonképpen az 1881. évi július 29-i sajtótörvény 36. szakaszának megfelelő átszövegezése. Megalakult az uj dán kormány A képviselőházi választások után tárgyalások folytak a mostani kormány átalakításáról. A tárgyalások ma fejeződtek be, mégpedig azzal az eredménnyel, hogy az eddigi igazságügy-, népjóléti, kereskedelemügyi, közmunkaügyi, közoktatás- és egyházi ügyi miniszterek lemondan az igazságügyminisztérium vezetését azonban az népjóléti miniszter vette át. A többi öt tárcát új miniszterekkel töltötték be, akiknek listáját a király már megerősítette.