Budapesti Hírlap, 1935. december (55. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-22 / 292. szám

1935 DECEMBER 22. VASÁRNAP B. H. Magyar művészek karácsonyi kiállítása­ ­A NÉP égisze alatt az V. kerületi szerve­zetnek és hivatalos orgánumának, a Függet­len Kritikának rendezésében tegnap nyílt meg a Lipótvárosi Társaskör termeiben (Lipót­­körút 1.) a képzőművészek egy előkelő, te­kintélyes csoportjának karácsonyi kiállítása, aukcióval egybekötve. A megnyitó ünnepség során a NÉP kerületi elnöksége részéről Fábián László dr. üdvözölte a megjelent elő­kelőségeket: a kultuszminiszter képviseleté­ben Wlassics Gyula báró álamtitkárt, a köz­ponti pártvezetőség részéről Bessenyey Zénó dr. országgyűlési képviselőt, a Közmunkák Tanácsának elnökét, Kauser István dr. köz­ponti pártigazgatót és a megnyitáson meg­jelent nagyszámú művészgárdát. Wlassics Gyula báró államtitkár nyitotta meg a ki­állítást, s a kiállító művészek nevében Márk Lajos fejtette ki a kiállítás célját. Bessenyey Zénó dr. és Kauser István dr. a központi pártvezetőség elismerését tolmácsolták és biztosították a művésztársadalmat a pártve­zetőség együttérzéséről. A házigazda, a Li­pótvárosi Társaskör elnöksége nevében Krom­­poszky Miksa tankerületi főigazgató, kerü­leti pártelnök köszönte meg a notabilitások megjelenését és a kiállító művészek fárado­zásait. Az aukciós kiállítás igen bő és feltűnően értékes anyagot ölel fel. A kiállító művészek a következők: Aba Novák Vilmos, Czencz Já­nos, Csók István, vitéz Darvassy István, Gaál Ferenc, Gyimes Lajos, Glatz Oszkár, Frank Frigyes, Hiesz Géza, Körmendi Frimm Jenő, Kövér Gyula, Komjáthy Gyula, Márk Lajos, Martinelly Jenő, Margó Ede, Merész Gyula, Magyar Mannheimer Gusztáv, Miha­­lovits Miklós, Lányi Dezső, Nádler Róbert, Sz. Gyenes Lajos, Szüle Péter, Szlányi Lajos, Udvary Pál, Varga Nándor, stb. Az aukciós kiállítás január 6-ig marad nyitva és bere­kesztése után nagyobbszabású vacsora kere­tében alakul meg hivatalosan a NÉP képző­művészeti blokkja, amelynek megszervezésé­ben a művészek közül Sz. Gyenes Lajos, Márk Lajos és Ligeti Miklós voltak a párt­vezetőség segítségére. S­zínházi konfetti A Nemzeti Színház szombaton fel­újította Iijházy György liturgikus drá­máját, a Missa Sollemnist. Az érdekes játékot a bemutató szereposztásában játszotta a színház. Beethoven zenéjét ezúttal a Budapesti Hangversenyzene­kar játszotta, Vaszy Viktor karnagy vezérletével.­ Misley Anna, az Operaház prímabal­lerinája tanítja a Nemzeti Színház szí­nészeit a darabokban előforduló tán­cokra. A „VIII. Henrik” próbáival kap­csolatosan Titkos Ilona is órákat vesz Misley Annánál. Titkos ugyanis Franz Albrecht történelmi darabjában kora­beli táncot jár a színpadon. A Kamaraszínház nagysikerű zenés vígjátéka, a Budapesti Wien vasárnap este kerül színre ötvenedszer Dajka Margit, Fejes Teri, Latabár Kálmán és Békássy István felléptével.­­• Oszkár Straus­­schli villájában új operett komponálásával foglalkozik, amelynek zenéjét Albert Willemetz, az ismert francia librettista szövegére írja. A darab címe Valse d’amour és a párizsi Theatre Porte Saint-Martin színház mutatja be Maurice Lehmann igazgató rendezésében. A női fősze­repre valószínűleg bécsi primadonnát szerződtet a színház. Az operett német átdolgozását Alfred Grünwald máris készíti. könyvet ajánlunk karácsonyra! KÁLLAY MIKLÓS: a Pápa és a Vatikán 170 páratlan szépségű illust­­rációval vezeti el az olvasót a Vatikán városba. Megmutatja Szt. Péter mai utódát, a legha­talmasabb koncepciójú pápák egyikét. Nincs ennél szebb, ma­­gasztosabb karácsonyi könyv­ajándék! Aza díszkö­tésben — — Ifjúságnak vegyük: TAMÁS—ENYVVÁRI: Háry Jánns ú’ahh kalan­tiai A legszebb magyar ifjúsági ki­tüntetett könyv! — Most jelent meg: Háry Iánns az E'lmn'ásznn Kapható minden könyvkeres­kedésben. — Cserépfalvi ki- TUDOMAH Nizsinszkij Nizsinszkijné Pulszky Komola könyve Az élet ritkán tud mértéket tartani. „Irodalommá” rendesen csak szürke hét­köznapjait hagyja büntetlenül feldolgozni, s ha letér szabályos útjáról, ha rendkívüli fordulatokat és hökkentő sorsokat te­remt, a legmélyebb szakadékok fenyege­tik az írót. Még csak nem is hősi zuha­nások szakadékai. Inkább a ponyva és a giccs dicstelen mélyvilága. Nizsinszkij élete is ilyen veszélyes anyag. Csupa forróság, csupa szertelen­ség. A tehetség állandó lávaömlése. De éppen ez a megszakítás nélküli fortissimo kifulladással, vagy a hangokban, színek­ben, szavakban válogatás nélküli harso­gással, komikus túlzásokkal, túlédesítések­­kel s minden más bajjal és olcsósággal fenyeget. A feladat óriási. Idézni egy rendkívüli tehetséget, a világnak eddig talán legtö­kéletesebb táncosát. Majd megírni a leg­tragikusabb letörést: a fény kialvását egy emberi agyban, borzongató előjeleivel s félelmes jelentkezésében. Versenyre kelni Stravinsky, vagy Rimsky-Kozakov zené­jével, a színpaddal, világítási raffine­­mente-okkal, az emberi mozdulat végtelen kifejező erejével, é­s a főhős köré oda­varázsolni az orosz balettet: mi volt, mit jelentett, s milyen szédületet és mér­geket hozott. És felvázolni végül titokza­tos erőivel és tehetségeivel Oroszorszá­got, s a háború előtti túlfűtött, túl hangos Európát. Nizsinszkijné Pulszky Romolának ez az első könyve. Nem is érezte talán át a veszélyeket, ceruzája vagy írógépe nem ismerheti még a mélységek előtti meg­hátrálás és elakadás görcseit: ez az írása azért sikerülhetett talán ilyen tökélete­sen. A könyv ugyan nem egy élet teljes és legmagasabb szintézise. Önként és azonnal két rétegre válik: Nizsinszkij életrajzára, majd azokra az izgalmas, forró élményekre, amelyek Pulszky Ro­­mola számára a házasság éveit jelentet­ték. De megoldásnak sem olcsó ez a ketté­választás. És feltétlenül megmentette Pulszky Romolát egy erejét bizonyára meghaladó feladatba való beletöréstől. Az életrajzi rész tartózkodásában, a túláradó anyagot összefogó zártságában, olcsó hatásokat elkerülő fegyelmezettsé­gében, egyszerűségében és mégis minden színt visszaadó hajlékonyságában nagyon rokonszenves. Sokszor nem több, mint egyszerű és tárgyilagos közlés. De min­dig akad egy mondat, egy gesztus, egy epizód, ami fölébe emeli az egyszerű élet­rajznak. A legszebb teljesítmény ebben a részben az orosz balett roppant kultúrá­jának és Európát meghódító művészeté­nek szinte maradéktalan átmentése egy könyvbe: az élmény forróságát érezzük például a Rózsa lelke, a Faun délutánja zenei, korreográfiai, világításbeli leírásá­ban. De az érdekesebb, az átfűtöttebb, az egész embert megmutató rész a második: a házasság évei. Itt egészen közelről érezzük egy nagy egyéniség lehelletét, az idegeinkre csapnak át a torlódó izgalmak villamos kisülései, elakad a szívünk a kö­zeledő vég perceiben. Élet, művészet és tragédia végzetszerűen, a szemünk előtt fonódnak össze s válnak eggyé: egy fénylő, majd váratlanul kialvó élet töké­letes kompozíció­ remekévé. Nagyon szép és megrendítő könyv Pulszky Romola írása. Az életrajzok mai olcsó és művészietlen áradásában: művé­szet és tisztaság. Lengyel Lydia fordítása kifogástalan, a ,,Nyugat” kiadása szép és előkelő. Cle­ velekben Nagy Emil ízes humorával. Az angol élet különcségeit egy fordított Swift humorával, de a morózus „dean” élessége és kíméletlensége nélkül írja meg. Boldog világ! — ez általában a leve­lek alaphangja és kevés, mindig mérték­kel tartott oktató hang: milyen jó volna, ha tanulni tudnánk az eszes és a világ minden népei között boldogulni legjobban tudó angoloktól. Jogászi dolgok, bírósági tárgyalások, az angol esküdtszék különös szervezete, a rendőrbíró — magistrate — munkája kö­zelebbről érdekli Nagy Emilt és természe­tesen, mindenek felett a politika. De ezek a megfigyelései jelentik könyve legértéke­sebb részét. A jó értelemben vett vérbeli zsurnaliszta könnyen érthető és szemléle­tes stílusával percek alatt meg tudja ma­gyarázni olvasóinak a legbonyolultabb jogi vagy politikai kérdések egész gene­zisét. Ezen a téren, az átlagos magyar ol­vasóközönség előtt ismeretlen Anglia meg­ismertetésével cikkei annak idején valósá­gos úttörő munkát végeztek. Érdemes volt az újságcikkek gyorsan beporozódó feledés-árjából kiemelni ezeket a cikkeket és így összegyűjtve adni át őket a nagy nyilvánosságnak. Azoknak, akik a cikkeket részben már olvasták, azért, hogy emlékeiket felelevenítsék; azoknak pedig, akik eddig még nem isme­rik, azért, mert élvezetes és értékes olvas­mányt kapnak, egyaránt ajánljuk legme­legebben és felelősséggel _ Nagy Emil nagyszerű könyvének elolvasását. M. E. Nagy Emil Londoni Levelei Singer és Wolfner kiadása, 219 oldal. — Ennek a könyvnek az kölcsönöz valami egészen sajátos — sui generis — bájossá­got, hogy rendszertelenül, mint valóságos levelek következnek benne egymásután azok az úti benyomások, amelyeket egy angliai tartózkodása alkalmával küldött haza írójuk. A XVIII. század utánozhatat­lan és maradandó irodalmi értékű út­leírásai között vannak olyan könyvek, mint Nagy Emil angliai leveleinek elő­ször a napilapokban, többek között éppen a Budapesti Hírlapban is megjelent cikkek gyűjteménye. A literary gentleman finom megfigye­lései harmonikusan vegyülnek össze a le­ IRODALOM Válás Budán Márai Sándor új regénye Kőmives Kristóf válóperes bírót egy este felkeresi iskolatársa és elmondja, hogy né­hány órával azelőtt megölte válófélben lévő feleségét, azt a nőt, akit a bíró is szeretett valamikor, s akit éppen ő választott volna el a régi baráttól. Ez a vallomás az új Márai-regény. Ibsen dolgozott ilyen kevésszálú, súlyos és bonyolultságukban is szinte mozdulásta­­lan történetekkel. A Rosmersholm, a Nóra technikája ez, s mindaz, ami hőseink sor­sában fontos és jelentős, már évekkel az­előtt megtörtént, jóval a dráma szálainak legombolyítása előtt. Életek futottak itt rossz síneken, évek látszólagos nyugalma alatt egyre nagyobb lett az elhajlás az egyetlen lehetséges úttól, é­s azután szinte órák alatt beáll a katasztrófa: egyének osztályok és kultúrák meghaladása, majd alámerülése. Mi már csak ehhez a végső je­lenethez érkezünk, amikor a szemekben ott az érthetetlen rémület, a szavakban a kü­lönös hangsúly, minden élen az előrevetett árnyék. De Ibsennél mindez inkább ítélet volt. Végrehajtás, kérlelhetetlenség. Márai nem ilyen kemény. Az ő mariusi póza a túlélő és széthulló világ felett: a meditálás. Az egyén alig érdekli. A történetre ügyet sem vet. De izgatja és nyugtalanítja a külső epidermisz mögött a jelenségek ha­lálosan kusza és kibogozhatatlan összefüg­gése. Olyan anatómus ő, akit csak a sza­bálytalan lefutású ideg érdekel, é­s egye­dül ezt hajlandó kipreparálni. De van-e ma még egyáltalán szabály és rend? Amerre az író néz és ahová nyúl, minden felforrt és minden felborult. Irtózva hőköl a ki­ütköző hullafoltoktól. Menekülni szeretne. De mi más lehet a menekülés, mint a ké­telkedés. Nem hiszi el azt, ami van. S ez Márait megint csak odahajtja a romláshoz. Nyugalmat erőszakol magára. Tudja, hogy minden elveszett. Tudja, hogy ezt a kultúrát minden esküvésnél felbont­­hatatlanabbul eljegyezte a halál. De ő mégis vizsgálni kezd minden jelenséget, makacsul újra és újra megismétli próba­­vágásait, száz metszetet készít, száz eljá­rással próbálkozik, hátha talál valahol egy egészséges sejtcsoportot, hátha van mene­­­külés. A század és az ember kiégettségének, szédüléseinek, furcsa ürességének már-már a nyugalom heroizmusáig eljutott írója Márai Sándor. Nem monumentális, inkább aprólékos. Témája a legnagyobb kiterjedé­­sűek közül való, szinte maga ez a­ földrész, Európa, de nem a romantika csapzott sö­rényű, váltott lovaival rohan át rajta, d­e mikroszkóppal dolgozik. Hogy felállít­hassa diagnózisát, ehhez elég a mondatnyi mese, egy-két figuráról néhány odavetett vonás, s akármilyen miliő, mondjuk Buda, csendes, úri, nyugalmas levegőjével. Márai pontosan ismeri erejét, tehetségét, — s minden munkája szinte iskolapélda arra, milyen fontos, hogy az író — minden hamis illúzió és kisiklató ambíció nélkül — tisztában legyen képességeivel. Márai alak­formáló készsége például elég gyenge, dia­lógusai is sokszor papirosszűek, — nem erőszakolja tehát a valóságot. Inkább ő be­szél figuráiról, beszélgetéseikről, érzéseik­ről, — s ez a beszéd mentes minden gyen­geségtől, erőszakoltságtól, tévedéstől. Ez az író nem tud beszéltetni, de tud beszélni. S ebben a tartózkodásban még a fejezetek vé­gére — csattanóként — odahelyezett egy­két szónyi dialógusfoszlány is magnézium­fénnyel lobban. Néha kissé monoton. Néha túlságosan vázlatosak az alakjai. Magyar földön kissé szokatlan is, — de nagyon rokonszenves — hogy az író ennyire hús- és vérmentes koszton tartsa olvasóit. De fűszereiben an­nál izgatóbb és erősebb. Becsületes író. Iz­galmas író, európai író. S ez az új regénye, a Válás Budán, talán a legegyensúlyozot­­tabb, legjobb minden eddigi munkái között. ILLÉS ENDRE (*) A mai Olaszország. Azoknak a for­­más, a művelt közönség körében jól is­mert kis könyveknek sorozatában, ame­lyet Kincsestár címmel a Magyar Szemle Társaság ad ki, időszerű, minden embert érdeklő kérdésről jelent meg alapos, ér­tékes és érdekes ismertető tanulmány. Lapjain Villani Lajos báró, a külügymi­nisztérium kulturális osztályának veze­tője ad képet a mai Olaszországról, arról a politikai, erkölcsi, gazdasági és kultu­rális megújhodásról, amely kiformálta a fasiszta Itáliát. Villani pompás tollal, az olvasó számára élvezetesen s emellett a tudományos vizsgálóság eszközeivel fejti ki témáját, a közvetlen közelből, hely­színi tapasztalatok alapján megismert fasizmus lényegét és szervezetét. Könyve nagyon jó szolgálat, mert arról a való­ságról, az európai kérdésekbe döntően belenyúló tényezőről, amelyet az új Olasz­ország jelent, nap-nap után hallunk és olvasunk, de róla a legtöbb embernek részben hiányos, halvány általánosságokra szorítkozó fogalma van, részben oly isme­rete, amely célzatos természetű, a ma is résen álló fasiszta berkekből ered. Villani 13 60-ik karácsonyi vásárunk uridivatkülönlegességei, mint alkalmas karácsonyi ajándékok! Házikabát finom szövetből . . P 16« -tól B Nyakkendő tiszta selyem . . P 4.50-tol ff divatsál !aAT:"r!m* 5.50.,« finom puplinből. ■ . a . a • , P 7.80.|« [1 Pizsama finom flanell. , ( , , P 8.50t«i 8 Zsebkendő -újdonságok . * . . P 11 -től If Áruink megbízhatósága és alacsony árai közismer­tek! Karácsonyi ajándékait nálunk szerezze be! Üzleteink vasárnap egész nap nyitva vannak! LUSTIG EDE Erzsébet­ körút 20, Rákóczi-út 8 MSOHN­HHHHHIHI 0M N1A M mi karácsonyi ajándékunk ! f Minden idők legszebb filmje • C1 A FEKETE ANGYAL TYO C8Három világsztár csodafilmje!H TY HOLNAP!1A

Next