Budapesti Közlöny, 1869. június (3. évfolyam, 122-146. szám)
1869-06-03 / 124. szám
Buda-Pest, 1869. 124. szám Csütörtök, június 3 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Kiasówvatai. : Peaten, Barátok - tor* T. ss. a. földszint. K4ZLSATO« „„„ ktUdrtnek rum. IMns.nMA len Urelsk csak rutin lerelcielsktiSl f» ptdumak mL________ __ Kr arizarksi inas : Sirwrru rostai aaantiuiksssL : Egéan érr* Filérr* . NefTodérrs 26 frt. 10 . Broinmj hízuoz sóim ! Égés* im... 18 frt■ Félévre .... f) „ _ „ Negyedévre . . 4 . 50 . BxESUSZTCai« : Po»Un , Katrani-utcs* 10-ik Mim I. rmeWt- j Hivatalos Hirdetései : A blTkUlM^Érta.ltSb«'' igtatando hirdet&ri dijak a hirdtttménynyel kr. előlefMM bekOldendn, iuA* pt*di?': 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, é* .SO kr. & belye^ért, 100— 200-U 2 frt. .00-300-ig 3 frt és Így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. UASlsSNDITtm: Egyh**Abos petit sor egyszeri hirdetésért? kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beigtatásnál A bélyeg-dij külön minden beigtatis után 30 kr. oszt-értékb. HIVATALOS RÉSZ A Lőcsén székelő szepesi ipar- és hitelbank alapszabályai a földm.-,ipar és keresk ministerium által f. é. junius hó 1-én 9232. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XXII. ÜLÉSE JÚRIUS 2. D. K. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál Jegyzők : Fedkóczy Sándor, Széll Kálmán, Jámbor Pál és Mályi Péter. Napirenden vannak: Az igazoló bíróságok jelentése. A válaszfelirati javaslatok tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Eötvös József b, Lónyay Menyhért, Gibove István, Horvát Boldizsár, Winckheim Béla b., Mikó Imre gr., és Brdikovics Kálmán miniszerek. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elsök : Az elnökségnél nincsenek bemutatandó irományok, de a képviselő uraknak van talán valami előadnivalójuk. Gajsáoé Salamon : T. képviselőház! A képviselőhöz küldöttsége az ország legfelsőbb bíróságai működésének megnyitási ünnepélyén tegnap kiküldetéséhez hőven megjelent. A semmitő törvényszék, legfőbb törvényszék, a kir. tábla általlünk köszönetüket fejezik ki a képviselőháznak, azon megtisztelő figyelméért, hogy magát Magyarország jövő igazság-kiszolgáltatásának e nagy fontosságú napján küldöttségig képvisel-tetni szíveskedett. Midőn én az illetők részéről e köszönetnyilvánítást a t. képviselőház előtt tolmácsolni szerencsés vagyok, egyszersmind küldöttségünket a képviselőháznak nagybecsű szívességébe jövőre is ajánlani bátorkodom. (Éljenzés.! Szontagh Pál : a házszabályok 126. §-sa értel- mében Csanádmegye Apátfalva községe elöljáróinak az egész község nevében a t. képviselőhöz- hoz intézett kérvényét nyújtja be, melyben a folyó évi, az 1863-kinál is sokkal szomorúbb aszály miatt az adó-végrehajtásnak azonnali megszüntetését , az 1863 ki adónak betudását és az 1868-adik évi kár miatt az adó leszámolásnak mielőbbi eszközlését kérik. A kérvény hat darab melléklettel van ellátva. Kéri a t. képviselőházat, ezt oly utasí tással méltóztassék a kérvényezési bizottsághoz utasítani, hogy azt Boron kívül előlegesen mielőbb tárgyalni és jelentését beadni méltóztassék. Elnök : Miután az illető képviselő úr azt óhajtja, hogy a kérvényt előlegesen tárgyalja a kérvényi bizottság, és miután különben is van már egy pár ilyen kérvény a bizottsághoz utasítva, talán meg kellene hagyni az illető bizottságnak, hogy ezek két együttesen holnap tárgyalja és azután jelentését beadja. (Helyeslés.) Jankovich Gyula, a dunapataji választók részéről, kik Rákóczy János képviselő ellen kérvényüket beadták, illetőleg aláírták, egy kérvényt nyújt be, amelyben a bennírt indokoknál fogva a Rákóczy János választása tárgyában elrendelt vizsgálat foganatbavételétől elállanak és a benyújtott kérvény visszaadatásáért esedeznek a 94. §. értelmében. Elnök : Mivel a 94. §. értelmében a bíráló bizottság által elrendelt vizsgálatot mindig megszüntethetik azok, kik a választás ellen a kérvényt beadták, a t. képviselő úr által most benyújtott kérvény nézetem szerint ugyanazon bíráló bizottsághoz utasítandó, mely e választás ügyében vizsgálatot rendelt. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak ezt helyeselni, akkor a kérvény kellő intézkedés végett az illető bíráló bizottsághoz fog utasittatni. (Helyeslés.) Várady Gábor : Fiuméból kapott távsürgöny nyomán ministerelnök úrhoz következő interpellate intéz. (Halljuk!) INTERPELLATIO a m. ír. min.sterel nök titkos Van e tudomása az igen tisztelt ministerelnök úrnak arról, hogy Cseh kir. biztos május 28 án, tehát a bíráló bizottság részéről a képviselőháznak történt bejelentés előtt 3 nappal — hivatalosan értesítvén Pestről a fiumei tanács elnökét Vernedát, Ciottának mint képviselőnek igazoltatásáról . Verneda ezt az napon hivatalos falragaszok által tétette közzé Fiuméban ? Továbbá van-e arról tudomása,hogy midőn a Vukovich-párt meghatalmazottjai által ezen igazolási eljárásra vonatkozólag Pestről küldött távsürgönyöket a fiumei Vukovich-párt hívei ugyancsak nyomtatványok által akarták közzétenni Vaneda elnök ezen nyomtatványokat immár két ízben lefoglaltatta, s ezáltal a közzétételt önkényesen meggátolta ? És ha mindezekről tudomása van, vagy leend, szándékozik e ezen, az alkotmányos szabadság elnyomására irányzott önkényes eljárás ellen Fiume polgárait megvédeni, s a törvény és alkotmányos szabadság uralmát Fiuméban helyreállítani és mikor? Pest, 1869. junius 2. Beadja: Várady Gábor, Tr’csö-körülti országos képvielő. Elnök : Az interpellate fel fog olvastatni. (Hallottuk már!) Tehát felolvasottnak tekintetik és a ministerelnök úrral közöltetni fog. Ivánka Imre interpellate intéz az összes ministeriumhoz. Interpellatio az összes ministeriumhoz, különösen az elnök-s a közmunka- és közlekedési ministerekhez. Az oriensi, vagyis törökországi vasúthálózat iránt folyó tárgyalások rövid idő alatt befejeztetnek. Hogy e hálózat vonalainak helyes iránya Törökország után leginkább a magyar birodalmat érdekli, azt tagadásba nem vehetni; hasonlóképen nem vehetni tagadásba azt sem, miként Törökország érdekében áll, hogy a fővonalat minél tovább saját területén vigye, míg ellenben Magyarország érdeke az, hogy minél előbb magyar területet érjen, és igy Magyarországra nézve a Konstantinápoly-Adrianopol Misch felé vezető vasút, mely vagy Szendrőnél, vagy Belgrádnál hidalná át a Dunát, lenne legelőnyösebb, migyen ellenben Törökország érdeke minél inkább nyugatnak, Bosnián át keresi az összeköttetést, p. o. Sziszeknél, s ez látszik Austriának érdekébit állani; miután az orkces és nyugat vasutainak ö őszi köttetése csakis a magyar birodalom terén a eszközölhető, kell, hogy az állam érdekei kellő mértékben figyelembe vétessenek, és egy oly kapcsolati pont kerestessék, mely Magyarországnak is nyújt előnyt. A törökországi vasutak kapcsolatával szoros összefüggésben áll az eszék-fiumei vasút irányának meghatározása, mert ezen fognak az áruk Magyarország 34-déből a tengerre szállíttatni, e vasút irányának meghatározásánál tehát egyedül az országos érdek a döntő, ez pedig abban culminál, hogy a vitelbér legalacsonyabbra szállíttassék le, ami ismét a vonal rövidségétől és attól feltételeztetik, hogy a Kassán, Munkácson, Marmaros-Szigetben, Váradon, Lugoson megrakott vonatok ugyanazon teherrel és erővel, átrakodás és változtatásnélkül mehessenek Sziszekig, sőt tovább Moraviczáig, illetőleg a Fiumét tőlünk elzáró hegyláncz innenső aljáig. Horvát- és Tótország provincziális érdekei szárnyvonalak által lesznek kielégítendők. , Mindezeket figyelembe véve, kérdem : " A törökországi vasutak ügyében folyó tárgyalásoknál külön és ki által képviselteti magát a magyar kormány? 2. Nem tartaná-e a kormány czélszerűnek egy külön, 6 vagy 7 tagból álló országos bizottság kiküldetését, mely a kérdéssel tüzetesen foglalkozva, annak idején a háznak jelentést tehessen ? 3. Nem lenne-e hajlandó a közmunka- és közlekedési ministérium az Eszék-Fiumébe tervezett vasútvonalak tanulmányait mind a situatióra mind a buszszelvényekre nézve a Láz irodájában a megszemlélhetés végett letenni ? Ahogy ii kérdést a képviselőház tagjai tüzetesen nem ismervén kedvezőnek látszó indokok az ország kárára döntsék el. Pest, 1860. junius 2. k -krudnka mere s. k., fülöpmálási v. ker. képviselő. Elnök .Ezen interpellatio több minister úrhoz van intézve, azért az a ministériummal fog közültetni. Zchy Jkíce gr.: A házszabályok 128 §ának c) pontja értelmében szót kérhet bármikor is az, kinek szavai a vita folyamában akár másként éltettek, akár helytelen felfogás által elferdítve adatnak elő. Szóló ez alkalommal Győrffy Gyula képviselő beszédére tesz némi megjegyzést, ki szavait eltorzította. Azt mondta t. i., mintha szóló az alkotmány közösségét ismerte volna el a lajtbántuli tartományokkal, tagadja ezt, és hivatkozik e tekintetben saját igazságszeretetére is, hogy egyszerűen konstatálta Kaiserfeldnek szavait, ki, mint a lajtbántuli tartományok képviselőházának elnöke,az összes lajtkántuli tartományok nevében szólhatott és igen helyesen mondotta, hogy reájuk nézve a kiegyezkedés a közös alkotmánynak garantáltja. És igy vissza kell utasítania azt, mintha alkotmányunkat közösnek nyilvánította volna. (Helyeslés.) De ezen kívül megjegyzése van még Györffy képviselő úr azon nem kellemes észrevételeié is, hogy a feketesárga szín látszik ki beszédéből. (A baloldalhoz fordulva) : Fekete sziliben szólottak önök uraim, és epével keverték azt, melynek színe sárga. Győrffy Gyula tisztelt képviselőtársam—igaz a nemzeti lobogóból vette a szint, mely kilátszik beszédéből, de ehhez én nm gratulálok neki (herülve). Zölden beszélt. (Derültség a jobbon.) Antallés Jajuk, az állandó igazoló bizottság