Budapesti Közlöny, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1872-09-10 / 206. szám
kintetben is kifogástalanok a következő képviselő urak megbízó levelei: Bakcsi Ferencz, Buda Sándor, Buzinkay Pál, Dedinszky József, Földváry Miklós, Trauschenfels Emil, Fröhlich Gusztáv, Gall József, Gubody Sándor, Gerve István, Huszár Imre, Janicsáry Sándor, Kállay Ödön, Kálnoky Pál gróf, Kemény Gábor báró, Kiss Miklós (kecskeméti), Kovách László, Lészay József, Lónyay János, Lónyay József, Madarász József, Mednyánszky Sándor, Molnár Antal, Molnár György, Muzslay Sándor, Radvánszky Károly, Rannicher Jakab, Ragályi Gyula, Ragályi István, Saáz Miklós, Schafer Frigyes, Steiger Gyula, Stoll Károly, Szabadhegyi Antal, Szitányi Bernát, Varró Sámuel, Zámory Kálmán, Muzler József, Rogulic János, Tombori Iván, Wächter Frigyes, Borba Zsigmond. A 14. §. b) pontja alá soroltattak a következő képviselők megbízó levelei, mint amelyek ellen kérvény adatott be, különben pedig a jegyzőkönyvek kifogástalanok .• Kemény István b., Maximovics Miklós, Tarnóczy Béla, Vállyi János. Az állandó igazoló bizottság tagjává választatott az osztály részéről: Simonyi Lajos b. Kvarsay László, a 9-ik osztály előadója . A 9-ik osztály részéről van szerencsém jelenteni a következőket: A 9-ik osztály megalakulása után a házszabályok értelmében a VIII. osztályba soroztatott képviselők megbizó leveleinek megbirálására lévén hivatva, 1872. sept. 6. és 7-én tartott ülésében megvizsgálván 47 képviselő megbizó levelét, ezek közt 37 kifogástalant talált, melyek tehát az a) jegyzékbe iktattatók; 7 képviselő ellen kérvény adatott be, minthogy pedig különben e képviselők jegyzőkönyve a törvény értelmében van kiállítva ezek a b)osztályba soroztattak. Három képviselőnek a jegyzőkönyve, kik közül kettőé a nemzetiségi egyenjogositásról szóló 1868.42. t. sz. rendelete ellen van kiállítva, a c) sorozatba iktattatott. Az a) jegyzékbe Boroztattak Barcsay Ákos, Bobory Károly, Bohus Zsigmond, Császár Bálint, Dániel Ernő, Deák Ferencz, Érkövy Adolf, Horvát Boldizsár, Horváth Elek, Hodossin Imre, Horváth Károly, Jankovics Miklós, Janicsáry Szilárd, Jeney József, Kármán Lajos, Kemény Mihály, Kerkapoly Károly, Kiss János, Kiss Miklós (zólyomi), Kozma Parthén, Lipthay Béla dr., Lónyay Menyhért gr., Molnár István, Román Sándor, Simonyi Lajos br., Trefort Ágost, Vecsey Oláh Károly, Vécsey József br , Vecsey Tamás, Vidacs János, Vizsolyi Gusztáv, Zmeskál Zsigmond, Khuen Henrik gr., Labass Antal, Mihajlovits Dragutin, Makray László, Fabriczius Károly. A b) jegyzékbe soroztattak: Balogh János, Bogyó Sándor, Csaba Gyula, Csipkés Lajos, Gullner Gyula, Kardos Kálmán, Zichy Imre gr. A c) fokozatba iktattattak: Kapp Gusztáv, Sachsenheim Albert és Szakál Albert. Az igazoló bizottságba Ottlik Géza lett megválasztva. Kokelnök : Az eddigi jelentésekből világosan kitűnik, hogy azon képviselők, kiknek mandátuma kifogástalan, többen vannak, mint amennyi az általános többségre szükséges, itt az ideje tehát, hogy a képviselőház hivatalnokait megválasolza. Méltóztassék erre az időt és órát kitűzni. Ennélfogva felkérem azon képviselőket, kik az a.) és b.) betűk alá soroztattak, hogy holnap reggel 10 órakor a ház tisztviselőinek választása végett megjelenni szíveskedjenek. Végre tudomására hozom a t. háznak, „hogy a miniszerelnök úr értesítése folytán Ő Felsége a delegátiókat Pestre sept. IG-ra határozta összehivatni. Ha a t. ház beleegyezik, fel fogom olvasni. (Felkiáltások: A megalakulás után!) Ghyoey Kálmán : A felolvasás csak is a ház megalakulása után történthetik meg. (Helyeslés.) Kérem értesittetni a t. házat, hogy holnap a választás az elnökre, a két alelnökre, a jegyzőkre és a háznagyra fog megtörténni. (Helyeslés.) Korelnök: Egyéb tárgya nem lévén a mai ülésnek, azt feloszlatom. Ülés vége 11 óra 35 pereskor. 1646 A FŐRENDIHÁZ V. ÜLÉSE september 9 én d. e. III/2 órakor. Elnök: Majláth György országbíró az ülést 1212-kor megnyitja. Jegyzők: Zichy Ferraris Viktor gr., Pallaghini Ede gr. A kormány részéről jelen volt: Wenckheim Béla b. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a legfelsőbb fegyelmi bíróság következő tagjai teszik le az esküt: Apponyi György gr., Erdődy Sándor gr., Károlyi György gr., Mailáth Antal gr., Szögyényi M. László, Tomcsányi József, Ujfalussy Miklós, Gerliczi Bódog gr. Elnök kihirdeti, hogy a Horvát-Szlavonországok képviselői közül a magyar országgyűlésre megválasztottak: Inkey Nándor, Smaics Bertalan. Elnök felolvassa a meg nem jelenhető s fölmentetésüket kérő főrendek neveit; a névsor kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. Prónay Gábor b. úgy hiszi, hogy a meg nem jelent s ok nélkül elmaradó főrendek iránt a háznak intézkedni kellene, miután nemcsak a „méltóságos“ regalisták, de a főtisztelendő egyháziak részéről is vannak olyanok, kik jelen nincsenek s kik a múlt országgyűlésen egyszer sem jelentek meg. Elnök az igazoló bizottságra tartozandónak véli ez ügyet. Napirend: a delegátiókba küldendő tagok megválasztása A szavazatok beadatván, az ülés félórára felfüggesztetik. 12 óra után az ülés folytattatván, kihirdettetik“a választás eredménye, mely szerint a közös ügyek tárgyalására kiküldendő országos bizottmány tagjaiul megválasztattak . I Gr. Almássy György, gr. Andrássy Aladár, gr. ■ Erdődy Sándor, Haynald Lajos kalocsai érsek, Inkey Nándor horvát-szlavon és dalmát országgyűlési főrendi képviselő, gr. Károlyi György I kir. főudvarmester, gr. Károlyi Sándor, gr. Keg Ilevich Béla, gr. Keglevich István, gr. Mailáth Antal kir. tárnokmester, báró Mesznil Viktor, gr. Mikes János, Olteanu János lugosi püspök, br. Prónay Gábor, gr. Szápáry Antal, gr. Szé- Seben Antal, b. Vay Lajos, gr. Zichy Ferencz kir. , főajtónállómester, gr. Zichy Nándor, gr. Zichy I Ferraris Viktor pesti főispán. Póttagok: b. Dőry Lajos, gr. Forgách József, gr. Gyürky Ábrahám nógrádi főispán, gr. Hunyady Pál, Maljevácz Péter pszsegéi főispán (Horvát- Szlavón- és Dalmátország részéről), örgr. Pallavicini Ede. E kihirdetés után más tárgy nem lévén — az ülés eloszlott 12 órakor. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSI MINISTÉRIUM tiszti kara múlt szombaton testületileg vett búcsút volt ministerétől Pauler Tivadar úrtól. A tisztikar sajnálkozását, hogy meg kell válnia azon férfiútól, kiben egyaránt bölcs, humánus és atyai jóindulatú vezetőt tanult ismerni,Tanárky Gedeon államtitkár fejezte ki, kinek Pauler Tivadar minister úr meghatottan válaszolt. A minister ur közvetlenül ezután meglátogatta az egyes osztályokat s szeretett hivatalnokaitól egyen-egyen búcsút vett. Másnap bucsuebédet adott volt tisztikarának a Hungáriában, hol Tanárky államtitkár Pauler ministert , ez viszont a tisztikart, Joannovits államtitkár a minister családját s Hegedűs m. tanácsos a két államtitkárt köszöntötte fel. Trefort Ágost vallás- és közoktatási minister úr, ministériuma személyzetét tegnap, hétfőn d. e. 10 órakor fogadta. A minister urat a tisztikar élén Tanárky Gedeon államtitkár úr üdvözölte, kinek beszédére Trefort úr azt válaszolá, miszerint ő tudja, hogy egyetlen oly társadalmi vagy miveltségi kérdés sem létezik, mely többé vagy kevésbé összefüggésben nem állana a cultus- és oktatásügyi ministérium teendőivel, azonban ezen eszményi felfogás daczára, e szakkörében mégis leginkább gyakorlati tevékenységet igyekendik kifejteni. Hogy minő szellemben kelljen ennek történnie, erre ő (Eötvös arczképére mutatva) mindig emlékeztettetni fog ama feledhetlen férfiú képe által, mely ő rá tekint le. Ő lényegesen csupán azt ismételheti, amit két nap előtt a pártértekezletben mondott; azonban, ha ő politikai sikereket csupán a párt támogatása által vívhat ki, úgy arra nézve, hogy a közigazgatásban eredményeket érhessen el, szakbeli hivatalnokainak közreműködésére van szüksége, ezért kéri őket, hogy erélylyel és lelkiismeretes szorgalommal álljanak oldala mellett. Ő tudja, hogy a felelősség egyedül ő rá nehezül, de a parlamenti felelősség mellett van még egy erkölcsi felelősség is, s ez mindazokra hárul, kik ő vele egyesülve működésre vannak hivatva, valamint a siker dicsőségéből is azokat megfelelő rész illeti. Ő a legsürgetősebb feladatokat gyorsan, habár elsietés nélkül is, intézendi el. A szakjabeli nagy kérdéseket, melyek függőben vannak, alaposan tanulmányozandja, s mihelyt azokat minden részletekben megismeri, bátran a megoldáshoz fogand; a folyó ügyekre vonatkozólag megvárja hivatalnokaitól, hogy ők azokat mindig gyorsan intézendik el, s ezért őket a rómaiaknak ezen rövid, de sokat mondó szavával bocsátja el: Laboremus. Az uj minister úr szívélyes, barátságos modora, lekötelező bánásmódja a vezetése alá rendelt tisztikart mindjárt a bemutatásnál meghódította. Trefort Ágost minister beszéde a Deák kör sept. 7-ki értekezletén. Ő Felsége parancsára, a tisztelt ministerelnök ur kívánsága s több tisztelt barátim felbátoritására merészeltem a cultus s közoktatási tárczát elvállalni, ismétlem: „merészeltem“ azon tárczát elvállalni, melyet felejthetlen barátom, b. Eötvös József megalapított, s melynek körében nagyszerű dolgokat initiált, s kinek tevékenységét a tanügyekben oly jártas és tapasztalt kitűnő férfiú, mint Pauler minister úr folytatta. Ismerem a helyzet nehézségeit és számot vetettem azokkal, hogy képes leszek-e sikert aratni e téren, mely esetben a sikertől az országra haszon és én reám becsület fog leáramlani; míg ellenkezőleg át fogom engedni , ezért ügyesebb és szerencsésebb kezeknek. Első feltétele a sikernek az, hogy a 1. párt engemet támogasson. Kérem tehát e támogatást nemcsak személyes tekintetekből, hanem főleg országos érdekből, mert a kulturális kérdések szerencsés megoldása azonos az ország jövőjének biztosításával. (Helyeslés.) Mi 1848-ig sajátságos viszonyok közt éltünk. Vegyülete volt ez a feudális viszonyoknak, s az administrativ monarchia állapotainak, a mint azok a 17. és 18. században Európában kifejlődtek. Azon szellemi áramlat, mely főleg 1825. óta évről évre nagyobb tért foglalt s mely csak 48 dán ment át törvényeinkbe, eszközlé az átmenetet a modern államba s a modern társadalomba. Ezen processus nincs még befejezve, s ezen processus nenehézségeivel küzdünk mi jelenleg is, és mi e processust a culturális kérdések szerencsés megoldásával fogjuk befejezhetni. (Zajos helyeslés.) E nézet felderítésére szabad legyen csak két dolgot megemlítenem. A történelmi alapon megmaradván s azt tisztelvén is, kénytelenek vagyunk a democratiával megalkudni s józan igényeit kielégíteni; de a democratiát a szabadsággal csak úgy lehet párosítani, annak veszélyeit csak úgy lehet kikerülni, ha a nép miveltségét hathatósan előmozdítandjuk. (Zajos helyeslés.) A democratia, Tocqueville nézete szerint, ki jósló szemmel a franczia állam minden bajait előrelátta, a nép miveltsége nélkül a caesarismushoz vezet. (Helyeslés.) Mi gazdasági viszonyainkat alakítjuk át, vasutakat építünk, kereskedést és industiát törekszünk teremteni; de az által, ha a magyar culturát nem mozdítjuk elő, az expropriatio egy nemét fogjuk előidézni s a történelmi magyar állam helyett előidézendünk egy cosmopoliticus országot,melyben anyagi jólét létez.