Budapesti Közlöny, 1896. december (30. évfolyam, 285-308. szám)
1896-12-01 / 285. szám
Öreg Krizsán János szapáry-ligeti illetőségű s ugyanottani lakos, valamint nagykorú István nevű fia vezetéknevének »Kertai«-ra kért átváltoztatása, I. évi 98.190. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetek. Priskin György szapáry-ligeti illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Vincze«-re kért átváltoztatása, I. évi 98.191. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Martincsek Mihály szapáry-ligeti illetőségű s ugyanottani lakos, valamint kiskorú Mihály, Milli, János és Pál nevű gyermekei vezetéknevének »Márton«- ra kért átváltoztatása, f. évi 98.192. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Ifj. Horgatt Antal szapáry-ligeti illetőségű s ugyanottani lakos, valamint kiskorú Antal nevű fia vezetéknevének »Úri «-ra kért átváltoztatása, f. évi 98.198. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Ifjú Róth Miklós szapáry-ligeti illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Vörös«-re kért átváltoztatása, I. évi 98.194. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Bácsa Antal rónaszéki illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Balázs«-ra kért átváltoztatása, f. évi 99.106. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Wladi Ada, Leone és Natale fiumei illetőségű s ugyanottani lakosok vezetéknevének » Stiglich«-re kért átváltoztatása, f. évi 97.860. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Haskó Hanni nagyváradi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Horvát«-ra kért átváltoztatása, I. évi 98.107. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Sehwar ez Jónás helyesebben János zombori illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Székely«-re kért átváltoztatása, f. évi 99.109. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Lenketei Lajos, Ilona és Mihály szászfenesi illetőségű kolozsvári lakosok vezetéknevének »Németi«-re kért átváltoztatása, f. évi 100.515. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Klein Lipót Eger városi illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Kemény«-re kért átváltoztatása, f. évi 101.360. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Ferderber Emánuel szegedi illetőségű s ugyanottani lakos, valamint kiskorú Béla, Lajos és Gizella nevű gyermekei vezetéknevének »Kis«- re kért átváltoztatása, I. évi 101.366. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Rosenfeld Ignácz mátészalkai illetőségű Kassán állomásozó honvéd huszár számvivő őrmester Vezetéknevének » Révész «st-re kért átváltoztatása, f. évi 101.406. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Stréber Zsigmond szatmári illetőségű tótvászonyi lakos vezetéknevének »Szatmári«-re kért átváltoztatása, f. évi 101.419. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Dr. Klein Jakab kecskeméti lakos vezetéknevének »Kis«-re kért átváltoztatása, I. évi 101.509. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Spitzer Jakab temesvári illetőségű s ugyanottani lakos, valamint kiskorú Hedvig, Margit, Imre és István nevű gyermekei vezetéknevének »Somló«-ra, kért átváltoztatása, f. évi 101.616 .számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Major József temesvári illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Szigeti«-re kért átváltoztatása, f. évi 102 755. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Polták Bernát, Herman, Edus, Nina és Róza nagyváradi illetőségű s ugyanottani lakosok vezetéknevének »Pásztor«-ra kért átváltoztatása, f. évi 102 782. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. 3 Klein Ernő aradi illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Kis«-re kért átváltoztatása, I. évi 1 01.883. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Mandl Mór tatai illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Mocsári«-ra kért átváltoztatása, f. évi 101.901. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Feldmann Adolf eszényi illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Fenyvesi«-re kért átváltoztatása, f. évi 102.019. számu belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Löwenberg Hermin szatmári illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Lévai«- ra kért átváltoztatása, f. évi 102,314. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kopacs János tatai illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Kopácsi«-ra kért átváltoztatása, f. évi 102.565. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett Schvarcz Dávid budapesti lakos állami rendőr vezetéknevének »Fekete«-re kért átváltoztatása, f. évi 102.615. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Michlhanz József budapesti lakos állami rendőr vezetéknevének »Mihályfi «-ra kért átváltoztatása, f. évi 102.616. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Rozenzweig Mór vágbeszterczei lakos segédjegyző vezetéknevének »Róna«-ra kért átváltoztatása, f. évi 102.727. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Kohn Lajos győri illetőségű bécsi lakos vezetéknevének »Szalai«-ra kért átváltoztatása, I. évi 102.751. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Hirschfeld Emil budapesti illetőségü s ugyanottani lakos valamint kiskorú Zsigmond nevű fia vezetéknevének »Havas«-ra kért átváltoztatása, I. évi 105.877. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kiegészítő melléklet a fertővidéki helyi érdekű vasútra vonatkozó 70.719/1896. számú engedélyokirathoz.*) A fertővidéki helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek (Folytatása és vége.) VI. Pálya-elzárás és jelzés. A pálya bekerítése csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, ha a pálya jelentékenyebb forgalmat közvetítő közutak vagy helyiségek közvetlen közelében, illetve azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest bekerítendők. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, ahol azok a fenforgó helyi viszonyoknál fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők. Az útátjárók elzárására szükséges sorompók csak n agyon látogatott útátjáróknál vagy oly he*) Lásd a »Budapesti Közlöny« I. évi 282., 283. és 284. számait.lyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles a kis-czell-pátdorfi h. é. vasútvonalon üzleti távírdát, a csapodi-mexicói vontató vágányokon pedig távbeszélőt létesíteni, melyeken az állomások közti távsürgönyzés illetve távbeszélés eszközölhető legyen. A kis-czelli-eszterháza-fertő-szentmiklósi és pándorfi csatlakozó állomásokon az előállítandó összes váltók, a h. é. vasút állomásain és Répczelak valamint Nezsider csatlakozó állomásokon azonban csak a vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban eső váltók világítható jelzőtárcsákkal látandók el. Kis-Czell állomás előtt, továbbá Répczelak és Eszterháza-Fertő-Szent-Miklós állomások előtt és mögött, valamint a Nezsider állomás mögött az előírt távolságban a helyi érdekű vasút vonalán egy-egy, tehát összesen 6 forgatható villamos védjelző állítandó fel. A többi állomásoknál, kitérők és megállóhelyeknél az előírt távolságokban fix védjelzők alkalmazandók. Egyébként a lát-, hang- és harangjelzők mindaddig mellőzhetők, míg a sűrű vonatforgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi és a vonatokon alkalmazandó jelzőeszközök a fennálló szabályok szerint szerzendők be. VII. Üzleteszközök: Az üzleteszközöket — a vasúti üzletrendtartás 2-ik és 22-ik §§-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a mennyiben ezek az engedélyokirat határozmányai folytán változást nem szenvednek, — engedélyes maga választhatja ugyan meg; köteles azonban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, valamint egy azok nemét, számszerinti mennyiségét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a kereskedelemügyi m. kir. miniszerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt bemutatni. VIII. Felszerelési, leltári és berendezési tárgyak és elhasználási anyagok. A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak az engedélyes által jóváhagyás végett bemutatandó részletes kimutatás alapján a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által megállapítandó mennyiségben, az elhasználási anyagok pedig 4 heti szükségletnek megfelelőleg lesznek az építési tőkéből beszerzendők, s az üzletnek rendelkezésre bocsátandók. IX. Jótállás. A különböző létesítményeknél használandó anyagok minőségére, nemkülönben az előállítandó összes munkák megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. államvasutaknál érvényben levő feltétfüzetek és az épületek leírásának határozmányai mérvadók. A sínek kivételével, mindazon munkákért és szállítmányokért, melyekre a m. kir. államvasutak feltétfüzeteiben bizonyos jótállás van megszabva, engedélyes a műszaki felülvizsgálat helyi szemléjének középidejétől számított egy évig, a sínekért ellenben az üzlet megnyitása napjától kezdve legalább három évig tartozik jótállam. Engedélyes tartozik továbbá az építési alapból fedezni, illetve megtéríteni a felépítménynek, szintén az üzlet megnyitásától számított húsz napi fentartásából, valamint az ehhez szükséges kavicsanyag beszerzéséből és beágyazásából felmerülő költségeket is, különösen megjegyeztetvén, hogy ezen 20 napi fentartáshoz a tartalék kavicsot nem szabad felhasználni. Budapesten, 1896. évi november hó 15-én. Báró Dániel s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket a »Magyar ammóniák szódagyár vegyi és metallurgiai termékek előállitására alakult osztrák egyesület és társas ezég részére, az 1896. évi április hó 16-tól számítandó tizenöt évre végleg engedélyezte.*