Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-23 / 67. szám

Budapest, 1923, 67. szám, Péntek, március 29. ---------------- —.—— I« l1 0 Z L 0 N Y. Előfizetési árak a nagyméltóságu magyar királyi besttilp* miniszter ur jóváhagyásának fenntartására. Hivatalos Értesítő nélküle Magánosoknak,­­ Hatóságoknak ! Félévre .... 1200 K Félévre —* 1080 8 Negyedévre 600 »­­ Negyedévre 940 a Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig • ‹ ¡ » további 8 oldalanként... 9 » A Hivatalos Értesítő ára ............. 12 » DTT'n A Pl? ÖTl n U DA1 Jjí ö 1 i HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-ftt 54. szám* Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Vita Rákóczi­ út 54. sz. Athenaeum épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 37*50 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 12*50 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. a Magánhirdetések: Egy hatodhasáb03 milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva so­g. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. A nagy méltóságú, magyar királyi belügyminiszter úr jóváhagyásának fenntartásával. HIVATALOS RÉSZ. Deutsch Béla Imre János zichyfalvai szüle­tésű, szegedi illetőségű, róm. kath. vallású, nős, hódmezővásárhelyi lakos, ny. 2. száza­dos, népgondozó kirendeltségi főelőadó, valamint Imre nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Domonkos” névre kért átváltoztatása az 1922. évi 225.331/IX. számú belügyminiszteri ren­delettel megengedtetett. Frank Béla orczyfalvai születésű, b­aji lakos, róm. kath. vallásu, községi aljegyző a saját, valamint Ilona és Béla nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Bán« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 241.021/IX számú belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. Sztankaninecs István perbenyiki szüle­tésű, dámóczi illetőségű, budapesti lakos, nőtlen, gör. kath. vallásu, joghallgató családi nevének a testvére által itteni engedélylyel már korábban felvett »Sztan­cai« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 248.244/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Hegedűs András tiszaluczi születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, ref. vallású, föld­­mives, valamint nagykorú Ferenc, Ilona-Rozália, András, Erzsébet, Dezső és kiskorú Mária nevű gyermekei családi nevének a Balogh névre kért átváltoztatása az 1922. évi 252.747/IX számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Hirsch, Sarolta budapesti születésű és illető­ségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, hajadon, zongoraművésznő családi nevének *Hór* névre kért átváltoztatása az 1923. évi 937/IX. számú belügyminiszteri rendelettel meg­engedtetett. ___ Rába Imre hajdudorogi születésű és illető­ségű budapesti lakos, gör. kath. vallásu, orvos­­tanhallgató családi nevének »Nagy« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 3.170/IX. számú bel­ügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Schnepfenréder Ferenc torbágyi szüle­tésű és illetőségű, ref. vallású, nős, mezőtúri lakos, szíjgyártó, valamint László, Erzsébet, Ferenc és Márton nevű kiskorú gyermekei családi nevének *Sípos” névre kért átváltoztatása az 1923. évi 19.726/IX számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. H­a­­­u­s­k­a Lajos jolsvai születésű, ág. ev. vallásu, nős, erzsébetfalvai illetőségű és ugyan­ottani lakos, tímár saját, valamint Lajos és Margit nevű kiskorú gyermekei családi nevének „Ravasi« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 23 851/IX számú belügyminiszteri rendelet­tel megengedtetett. P­o­s­c­h­e­r Károly budapesti születésű, újpesti illetőségű, ugyanottani lakos, róm kath. vallásu, nős, színész családi nevének »Pásztor” névre kért átváltoztatása az 1923 évi 31 021/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedt­etett. A m. bír. minisztériumnak 1.943/1923. I. E. számú rendelete a fakihasználási jogok átruházása és a fater­mékek értékesítése tárgyában létrejött jogügyle­tekre vonatkozó 3.820/1920. M. E. számú ren­delet módosításáról. A m. kir. minisztérium a fakihasználási jogok átruházása és a fatermékek értékesítése tárgyá­ban létrejött jogügyletekre vonatkozó 3.920/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi május hó 18-án megjelent 112. számában kihir­detett­ rendelet 10. §-át az 1922 : XVII. t.-c. 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a követ­kezőképen módosítja. 1. §. A 8.920/1920. M. E. számú rendelet 10. ij-ának alkalmazásában szokásos üzérkedés alatt a fával tisztességtelen módon üzérkedőket kell érteni. Az előbbi bekezdéssel módosított §-ra alapí­tott kérelmet az eljáró bíróság előtt az első tárgyaláson kell előterjeszteni és megfelelően valószín­űsíteni. Az elkésetten előterjesztett vagy megfelelően nem valószínűsített kérelemre a bíróság nem rendel el bizonyítást. 3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe, hatálya kiterjed az életbelépésekor még folyamatban levő azokra az ügyekre is, amelyekben a 3.920/1920. M. E. számú ren­delet 10. §-ának alkalmazásáról van szó. Budapest, 1923. évi március hó 16-án. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök, a m. kir. pénzügym­iniszternek 1.300. 1923. P. M. számú rendelete a bank- és pénzváltóüzlet gyakorlásának engedély­hez kötése tárgyában. A bank- és pánzváltóüzlet gyakorlásának enge­délyhez kötése tekintetében az 1922. évi XXVI. t.-c. 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem: 1. §. Bank- és pénz­váltóügy­lettel — eltekintve a jelen §. utolsóelőtti bekezdésében említett kivételektől­­— iparszerűleg csak az foglalkoz­ható, aki bank- és pénzváltóüzlet gyakorlására az iparhatóságtól engedélyt nyert vagy aki az 1920. évi január bó 1-ét megelőző idő óta ipar­igazolvány alapján folytat bank- és pénzváltó­üzletet. A jelen rendelet értelmében bank- és pénz­váltóügylet fogalma alá esik: értékpapír, kül­földi pénz vagy külföldi kifizetés vétele és eladása, továbbá váltóleszámítolás, kölcsön nyújtása értékpapírra, külföldi pénzre, külföldi kifizetésre, árura, vasúti vagy hajózási okmányra, vagy egyéb biztosíték ellenében, halasztó ügylet kötése értékpapírra, külföldi pénzre vagy kül­földi kifizetésre, végül más pénzeinek gyümöl­­csöztetése, még­pedig akkor is, ha a felsorolt ügyleteket bizományos ily minőségében köti. A jelen rendelet értelmében nem esik a bank­és pénzváltó ügylet fogalma alá értékpapíroknak mások részére való olyan, adás-vétele, amely­nél az értékpapírt azonnali készpénzfizetés elle­nében szállítják, illetve a vételárát azonnal ki-­­ fizetik, vagyis amikor az adás-vételből sem hite­lezés, sem letéti viszony nem keletkezik. (Érték­­papírral készfizetés mellett kereskedők.) Nem esik továbbá a bank- és pénzváltó ügylet fogalma alá értékpapíroknak, külföldi pénz­nemeknek és külföldi kifizetéseknek kizárólag saját számlára való vétele és eladása. A jelen rendelet rendelkezései nem vonatkoz­nak az 1920. évi XXXVII. t.-c. 4. §-ának 1—6. pontjaiban felsorolt azokra a pénzinté­zetekre és intézményekre, amelyek a Pénz­intézeti Központ tagjai, továbbá azokra a szövetkezetekre, amelyek az 1898. évi XXII. t.-c., illetőleg az 1920. évi XXX. t.-c. alapján az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelé­kébe tartoznak, végül a Magyar Pénzügyi Szindikátus által a vasúti vagy hajóállomások területén a pénzügyminiszter engedélyével fel­állított pénzváltóüzletekre. A bank- és pénzváltóüzlet gyakorlására vonat­kozó engedély nem érinti a Pénzintézeti Köz­pontról szóló 1920. évi XXXVII t.­c. 13. és 14. §-aiban foglalt rendelkezéseket. 2. §. A bank- és pénzváltóüzlet gyakorlá­sához engedélyt csak az kaphat, aki az ipar­­engedély elnyerésének az ipartörvényben meg­állapított általános feltételein kívül igazolja, hogy: 1. elegendő anyagi erő felett rendelkezik, 2. megfelelő üzlethelyisége van, 3. a megállapított óvadékot letette, 4. az ipardíjat befizette, 5. cégét bejegyeztette és , 6. a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tagja. Aki csődbe jutott vagy csődönkí­vüli kény­szeregyezségre lépett, a csőd megszüntetésétől, illetőleg a csődönkívüli kényszeregyezség meg­kötésének napjától számított öt év eltelte előtt iparengedélyt nem kaphat. Nem kaphat iparengedélyt az sem, aki nyere­ségvágyból vagy az állam ellen elkövetett bűn­tett vagy vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy akit ilyen bűntett vagy vétség miatt elítél­tek, sem az, aki ellen csődönkívüli kényszer­­egyezségi eljárás van folyamatban. 3. §. A 2. §. második és harmadik bekezdé­sében említett kizáró körülmények fenn nem állását közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság esetében a bank- és pénzváltóüzlet vitelére jogosított tagra nézve, r­észvénytársaság és szövetkezet esetében pedig az üzletvezetőre (ügyvezető igazgatóra) nézve kell igazolni. 4. §: A folyamodó anyagi erejének biztosíta­nia kell a bank- és pénzváltóüzlet zavartalan és a közérdeknek megfelelő gyakorlását. Az elsőfokú iparhatóság az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara vagy az Értékpapír és Valuta­kereskedők egyesülete vagy az Országos Magyar Banksznövetség véleményének meghallgatása után bírálja el a folyamodó anyagi helyzetét. Az óvadék összege (6. §.) a folyamodó anyagi erejének elbírálásánál számításba nem vehető. 5. §. A bank- és pénzváltóüzleti helyiség­nek erre a célra alkalmasnak kell lennie és amennyiben nem utcára nyílik, legalább két részből (szobából) kell állania. A helyiséget minden esetben kizárólag az üzlet céljaira sza­bad használni. 6. §: Aki a bank- és pénzváltóüzletet gyako­rolni kívánja, az, ha üzletének székhelye Buda­pesten van, hárommillió­t, ha pedig más város­ban vagy községben van, egymillióötszázezer­­ óvadékot köteles az engedély elnyerése előtt Egyes szám­ára 9 korona.

Next