Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
Budapest, 1923, 67. szám, Péntek, március 29. ---------------- —.—— I« l1 0 Z L 0 N Y. Előfizetési árak a nagyméltóságu magyar királyi besttilp* miniszter ur jóváhagyásának fenntartására. Hivatalos Értesítő nélküle Magánosoknak, Hatóságoknak ! Félévre .... 1200 K Félévre —* 1080 8 Negyedévre 600 » Negyedévre 940 a Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig • ‹ ¡ » további 8 oldalanként... 9 » A Hivatalos Értesítő ára ............. 12 » DTT'n A Pl? ÖTl n U DA1 Jjí ö 1 i HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-ftt 54. szám* Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Vita Rákóczi út 54. sz. Athenaeum épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 37*50 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 12*50 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. a Magánhirdetések: Egy hatodhasáb03 milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva sog. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. A nagy méltóságú, magyar királyi belügyminiszter úr jóváhagyásának fenntartásával. HIVATALOS RÉSZ. Deutsch Béla Imre János zichyfalvai születésű, szegedi illetőségű, róm. kath. vallású, nős, hódmezővásárhelyi lakos, ny. 2. százados, népgondozó kirendeltségi főelőadó, valamint Imre nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Domonkos” névre kért átváltoztatása az 1922. évi 225.331/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Frank Béla orczyfalvai születésű, baji lakos, róm. kath. vallásu, községi aljegyző a saját, valamint Ilona és Béla nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Bán« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 241.021/IX számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Sztankaninecs István perbenyiki születésű, dámóczi illetőségű, budapesti lakos, nőtlen, gör. kath. vallásu, joghallgató családi nevének a testvére által itteni engedélylyel már korábban felvett »Sztancai« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 248.244/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Hegedűs András tiszaluczi születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, ref. vallású, földmives, valamint nagykorú Ferenc, Ilona-Rozália, András, Erzsébet, Dezső és kiskorú Mária nevű gyermekei családi nevének a Balogh névre kért átváltoztatása az 1922. évi 252.747/IX számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Hirsch, Sarolta budapesti születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, hajadon, zongoraművésznő családi nevének *Hór* névre kért átváltoztatása az 1923. évi 937/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. ___ Rába Imre hajdudorogi születésű és illetőségű budapesti lakos, gör. kath. vallásu, orvostanhallgató családi nevének »Nagy« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 3.170/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Schnepfenréder Ferenc torbágyi születésű és illetőségű, ref. vallású, nős, mezőtúri lakos, szíjgyártó, valamint László, Erzsébet, Ferenc és Márton nevű kiskorú gyermekei családi nevének *Sípos” névre kért átváltoztatása az 1923. évi 19.726/IX számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Hauska Lajos jolsvai születésű, ág. ev. vallásu, nős, erzsébetfalvai illetőségű és ugyanottani lakos, tímár saját, valamint Lajos és Margit nevű kiskorú gyermekei családi nevének „Ravasi« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 23 851/IX számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Poscher Károly budapesti születésű, újpesti illetőségű, ugyanottani lakos, róm kath. vallásu, nős, színész családi nevének »Pásztor” névre kért átváltoztatása az 1923 évi 31 021/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. bír. minisztériumnak 1.943/1923. I. E. számú rendelete a fakihasználási jogok átruházása és a fatermékek értékesítése tárgyában létrejött jogügyletekre vonatkozó 3.820/1920. M. E. számú rendelet módosításáról. A m. kir. minisztérium a fakihasználási jogok átruházása és a fatermékek értékesítése tárgyában létrejött jogügyletekre vonatkozó 3.920/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi május hó 18-án megjelent 112. számában kihirdetett rendelet 10. §-át az 1922 : XVII. t.-c. 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőképen módosítja. 1. §. A 8.920/1920. M. E. számú rendelet 10. ij-ának alkalmazásában szokásos üzérkedés alatt a fával tisztességtelen módon üzérkedőket kell érteni. Az előbbi bekezdéssel módosított §-ra alapított kérelmet az eljáró bíróság előtt az első tárgyaláson kell előterjeszteni és megfelelően valószínűsíteni. Az elkésetten előterjesztett vagy megfelelően nem valószínűsített kérelemre a bíróság nem rendel el bizonyítást. 3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe, hatálya kiterjed az életbelépésekor még folyamatban levő azokra az ügyekre is, amelyekben a 3.920/1920. M. E. számú rendelet 10. §-ának alkalmazásáról van szó. Budapest, 1923. évi március hó 16-án. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök, a m. kir. pénzügyminiszternek 1.300. 1923. P. M. számú rendelete a bank- és pénzváltóüzlet gyakorlásának engedélyhez kötése tárgyában. A bank- és pánzváltóüzlet gyakorlásának engedélyhez kötése tekintetében az 1922. évi XXVI. t.-c. 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem: 1. §. Bank- és pénzváltóügylettel — eltekintve a jelen §. utolsóelőtti bekezdésében említett kivételektől— iparszerűleg csak az foglalkozható, aki bank- és pénzváltóüzlet gyakorlására az iparhatóságtól engedélyt nyert vagy aki az 1920. évi január bó 1-ét megelőző idő óta iparigazolvány alapján folytat bank- és pénzváltóüzletet. A jelen rendelet értelmében bank- és pénzváltóügylet fogalma alá esik: értékpapír, külföldi pénz vagy külföldi kifizetés vétele és eladása, továbbá váltóleszámítolás, kölcsön nyújtása értékpapírra, külföldi pénzre, külföldi kifizetésre, árura, vasúti vagy hajózási okmányra, vagy egyéb biztosíték ellenében, halasztó ügylet kötése értékpapírra, külföldi pénzre vagy külföldi kifizetésre, végül más pénzeinek gyümölcsöztetése, mégpedig akkor is, ha a felsorolt ügyleteket bizományos ily minőségében köti. A jelen rendelet értelmében nem esik a bankés pénzváltó ügylet fogalma alá értékpapíroknak mások részére való olyan, adás-vétele, amelynél az értékpapírt azonnali készpénzfizetés ellenében szállítják, illetve a vételárát azonnal ki- fizetik, vagyis amikor az adás-vételből sem hitelezés, sem letéti viszony nem keletkezik. (Értékpapírral készfizetés mellett kereskedők.) Nem esik továbbá a bank- és pénzváltó ügylet fogalma alá értékpapíroknak, külföldi pénznemeknek és külföldi kifizetéseknek kizárólag saját számlára való vétele és eladása. A jelen rendelet rendelkezései nem vonatkoznak az 1920. évi XXXVII. t.-c. 4. §-ának 1—6. pontjaiban felsorolt azokra a pénzintézetekre és intézményekre, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai, továbbá azokra a szövetkezetekre, amelyek az 1898. évi XXII. t.-c., illetőleg az 1920. évi XXX. t.-c. alapján az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartoznak, végül a Magyar Pénzügyi Szindikátus által a vasúti vagy hajóállomások területén a pénzügyminiszter engedélyével felállított pénzváltóüzletekre. A bank- és pénzváltóüzlet gyakorlására vonatkozó engedély nem érinti a Pénzintézeti Központról szóló 1920. évi XXXVII t.c. 13. és 14. §-aiban foglalt rendelkezéseket. 2. §. A bank- és pénzváltóüzlet gyakorlásához engedélyt csak az kaphat, aki az iparengedély elnyerésének az ipartörvényben megállapított általános feltételein kívül igazolja, hogy: 1. elegendő anyagi erő felett rendelkezik, 2. megfelelő üzlethelyisége van, 3. a megállapított óvadékot letette, 4. az ipardíjat befizette, 5. cégét bejegyeztette és , 6. a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tagja. Aki csődbe jutott vagy csődönkívüli kényszeregyezségre lépett, a csőd megszüntetésétől, illetőleg a csődönkívüli kényszeregyezség megkötésének napjától számított öt év eltelte előtt iparengedélyt nem kaphat. Nem kaphat iparengedélyt az sem, aki nyereségvágyból vagy az állam ellen elkövetett bűntett vagy vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy akit ilyen bűntett vagy vétség miatt elítéltek, sem az, aki ellen csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás van folyamatban. 3. §. A 2. §. második és harmadik bekezdésében említett kizáró körülmények fenn nem állását közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság esetében a bank- és pénzváltóüzlet vitelére jogosított tagra nézve, részvénytársaság és szövetkezet esetében pedig az üzletvezetőre (ügyvezető igazgatóra) nézve kell igazolni. 4. §: A folyamodó anyagi erejének biztosítania kell a bank- és pénzváltóüzlet zavartalan és a közérdeknek megfelelő gyakorlását. Az elsőfokú iparhatóság az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara vagy az Értékpapír és Valutakereskedők egyesülete vagy az Országos Magyar Banksznövetség véleményének meghallgatása után bírálja el a folyamodó anyagi helyzetét. Az óvadék összege (6. §.) a folyamodó anyagi erejének elbírálásánál számításba nem vehető. 5. §. A bank- és pénzváltóüzleti helyiségnek erre a célra alkalmasnak kell lennie és amennyiben nem utcára nyílik, legalább két részből (szobából) kell állania. A helyiséget minden esetben kizárólag az üzlet céljaira szabad használni. 6. §: Aki a bank- és pénzváltóüzletet gyakorolni kívánja, az, ha üzletének székhelye Budapesten van, hárommilliót, ha pedig más városban vagy községben van, egymillióötszázezer óvadékot köteles az engedély elnyerése előtt Egyes számára 9 korona.