Budapesti Közlöny, 1936. június (70. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-03 / 126. szám
1936 június 3. térképtárból kikéri az eredeti földmérési térképeket. Ha a tagosítás alá nem eső földrészletek területe a határvonal változása vagy szabályozása miatt megváltozik, vagy e határvonal egyes földrészleteket átvág, a területváltozásoknak a földmérési, földadókataszteri munkálatokban és a telekkönyvben mérnöki nyilvántartás útján való érvényesítése céljából az állami mérnök a változott határvonalat az illetékes földmérési felügyelőség nyilvántartási térképén feltünteti, a változott földrészletek területszámítását a birtokváltozási jegyzékben elvégzi és a kiigazított munkálatokat további eljárás végett visszaküldi az illetékes földmérési felügyelőségnek, mely a változásoknak telekkönyvben és földadókataszterben érvényesítéséről azonnal intézkedik. 2. Közutak, vasutak, csatornák és erdők kitűzése. 6. §. A tagosításba bevont területen áthaladó állami és törvényhatósági kezelés alatt álló közutak határvonalainak töréspontjait az útfenntartó hatóság a törvényszék megkeresésében (K. 6,9. §.) megállapított határidőig kitűzi, vagy a régebben történt kitűzés felülvizsgálatát végrehajtja, nehogy a kitűzés hiánya a tagosítás műszaki munkálatainak előhaladását gátolja. A törzskönyvezett közutak kitűzése a törzskönyvi adatok alapján történik. Ebből a célból a törzskönyvezéskor rendszerint a föld alatt kővel állandósított sokszögpontokat az útfenntartó hatóság feltárja és a gondosan kitűzött sokszögoldalakról derékszögű koordinátaméréssel bemért úthatárpontokat kitűzi és a közutak határvonalainak töréspontjait, ha az még meg nem történt, a 939/1931. K. M. számi kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében 14 X 14 cm keresztmetszetű és 70 cm hosszú kövekkel jelöli meg. A kövek helyzetének biztosítása végett célszerű azok alá keresztvéséssel megjelölt féltéglából álló földalatti biztosító jelzést elhelyezni. Az útfenntartó hatóság ellenőrzi, hogy a kitűzési adatokból számított és az út törzskönyvében feltüntetett területek egyeznek-e. Eltérés esetén vagy az út határvonalának kitűzését megfelelően helyesbíti, vagy a törzskönyvben feltüntetett területet kiigazítja s erről a budapesti állami 22. földmérési feügyelőséget értesíti. 7. § Ha a régi törzskönyvek sokszögpontjai az országos alapponthálózatba nincsenek bekapcsolva, a birtokrendező mérnök a bekapcsolást elvégzi, az alappontokat és úthatárpontokat a törzskönyvi, illetve az útfenntartó hatóság által rendelkezésre bocsátott kitűzési adatok alapján az alaptérképen feltünteti, a törzskönyvezetlen közutakat pedig az útfenntartó hatóság kitűzése és az Állami Földmérés szabályai szerint beméri és térképezi. Amikor törzskönyvezés után történt útátépítések miatt a helyszíni állapot nem egyezik a törzskönyvben feltüntetett állapottal, a közutat az útfenntartó hatóság kitűzése szerint kell bemérni.8. §. Ha a tagosítandó területet közforgalmú vasúti vonal érinti, a vasútigazgatóság a vasúti területek kitűzését a törvényszék megkeresésében (K. 69. §.) megállapított határidőre elvégzi, nehogy a kitűzés hiánya a tagosítás műszaki munkálatainak előhaladását gátolja. A vasútigazgatóság a határpontok helyzetét a kisajátítási terv adatai alapján ellenőrzi, a helytelenül elhelyezett határköveket a kisajátítási terv adatainak megfelelő helyre áthelyezi, a hiányzó határköveket pótolja és megállapítja, hogy a kitűzési adatok alapján számított kisajátítási területek a központi telekkönyvben feltüntetett területekkel egyeznek-e. Ha e területek eltérnek egymástól, törvényes lehetőség esetében a kitűzést helyesbíti, ellenkező esetben a területi eltérést a központi telekkönyvi hatóságnak bejelenti s erről a változott területadatok közlésével az állami 22. földmérési felügyelőséget értesíti. _ Egyvágányú vasútnál a kisajátítási terv adatai a határpontok helyzetét rendszerint a pálya tengelyére (kisajátítási tengely) adják meg. Az egyvágányú vasutaknál a pálya tengelye a vágánytengely, vagyis a két sínszál középvonala. Kétvágányú pályákon a kisajátítási terv feltünteti, hogy a kisajátítási tengely valamelyik vágány tengelytől vagy sinszáltól milyen távolságra esik. Ha a kisajátítási tengely helye nincs megadva, több határpont ordinátáinak kitűzésével kell a helyét megállapítani. A kisajátítási tengelyen való mérés kiinduló pontjait a községi határpont, a felvételi épületek és őrházak megadott méreteiből (szelvényezéséből) vagy több határpont abszcisszáinak figyelembevételével az esetleges hibaszelvényekre tekintettel kell megállapítani. Ha régi vasúti vonalaknál a határpontok abszisszái a méterrendszerű szelvénypontokhoz viszonyítva ugyanolyan előjelű, állandó értékű eltérést mutatnak, ami a méterrendszerű szelvényezés kiinduló pontjának a régi élrendszerű szelvényezés kiinduló pontjához viszonyított eltolódását jelenti, a határpontok helyzetét nem kell megváltoztatni. 9. §. Mivel a vasúti kisajátított területek határpontjainak helyzete az országos alappontokra vonatkoztatva nincs megadva, a birtokrendező mérnök ezeket a határpontokat az alappontokból beméri. E célból vagy a vasúti pálya koronáján, vagy a kisajátítási határvonal mentén sokszögvonalakat határoz meg és a határpontokat ezekre derékszögű koordinátaméréssel méri be. A határpontokat kivételesen az állami 22 földmérési felügyelőség előzetes hozzájárulásával előmetszéssel is meghatározhatja, de minden pontot legalább három iránnyal kell meghatározni. A birtokrendező mérnök az alappontokat és a határpontokat, amennyiben a vasútvonal az alaptérképen ábrázolva még nincs, az alaptérképen feltünteti. Ha pedig a vasúti terület az alaptérképen már fel van tüntetve, ellenőrzi, hogy az ábrázolás a mérési eredményeknek megfelel-e. Ha az alaptérképen megadott és a mérési eredmények alapján feltüntetett azonos határpontok nem esnek össze, az eltérések okát ki kell kutatni és szükség esetén erről a vasút illetékes vezetőségét (igazgatóságát) értesíteni kell. 10 §. Ha a tagosítandó területet ármentesítő társulat által kisajátított, vagy szolgalmi joggal terhelt ingatlanok érintik, azok kitűzését és a területek határpontjainak kővel való megjelölését a 6—8. §-ok rendelkezései szerint a törvényszék megkeresésében megadott határidőig az ármentesítő társulat tartozik végrehajtani. A határpontok bemérését és térképezését a 9. §. rendelkezései szerint a birtokrendező mérnök végzi. 11. §: A tagosítandó területet érintő erdők vagy erdősítésre kijelölt, de még be nem erdősített területek kitűzésének a törvényszék megkeresésében megállapított határidőre való végrehajtása céljából a kir. erdőfelügyelőség mérnököt küld ki, aki a kitűzést a B. 143. §-ának és a jelen utasítás 4. §-ának figyelembevételével a birtokrendező mérnökkel együtt végzi el. A kitűzött határpontokat a birtokrendező mérnök kővel állandósítja, az alappontokból meghatározza és az alaptérképen feltünteti. 12. §. A törzskönyvezett közutak s vasutak területeit és más kisajátított területeket különösen gondosan kell kitűzni, mert az esetleges helytelen kitűzést a tagosítási előmunkálatok hitelesítése után többé helyesbíteni nem lehet. Az állami 22. földmérési felügyelőség az útfenntartó hatóság, a vasút illetékes vezetősége (igazgatósága) és az ármentesítő társulat figyelmét erre külön felhívja. A szükséges pontosság biztosítása végett a kitűzéshez használt acélmérőszalagok vagy más hosszmérő eszközök valódi hosszát a kitűzés előtt meg kell állapítani. A hosszmegállapítást (komparálást) bármelyik földmérési felügyelőség vagy felülvizsgáló állami mérnök díjtalanul elvégzi. Hogy a különféle mérésekhez használt mérőszalagok valódi hosszúsága időnként ellenőrizhető legyen, az állami mérnök által kivitt és előzetesen komparált mérőszalaggal a községben alkalmas helyen az alaphosszúságot (20 m-t, vagy 10 ölet) ki kell jelölni. 13. §. Az összes kitűzéseket az állami 22. földmérési felügyelőség által kiküldött állami mérnök ellenőrzi, a kisebb hiányokat vagy hibákat azonnal pótolja, illetve kiigazítja, nagyobb hiányokról vagy hibákról pedig a nevezett földmérési felügyelőség az illetékes hatóságot, hivatalt vagy társulatot értesíti és azok pótlása, illetve kiigazítása iránt azokat megkeresi. A hatóság, hivatal vagy társulat a kiigazítás iránt azonnal intézkedik. 14. §. Ha a 6., 8., 10., 11. és 13. §-ban említett útfenntartó hatóságok, hivatalok és társulatok a területek kitűzését a megállapított határidőig végre nem hajtják, az állami 22. földmérési felügyelőség erről megfelelő intézkedés végett a törvényszéket értesíti. Budapesti Közlöny 3 3. Azonosítás. Változások felmérése. Betüsoros névjegyzék. 15. §. A birtokrendező mérnök az elhatárolási jegyzőkönyv, a földmérési térképmásolat és területkimutatás, továbbá a telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek), a telekkönyvi részlet lajstrom és névjegyzék másolatai alapján a telekkönyvi helyrajzi számok sorrendjében a B.-hez csatolt IV. számú minta szerint azonosítási jegyzéket szerkeszt, amelybe az elhatárolási jegyzőkönyv, a térképmásolat és a területkimutatás alapján sorban beírja a tagosítandó területbe eső földrészletek helyrajzi számait és területét, továbbá a dűlő nevét és a térképszelvény számát, a telekkönyvi másolatokból pedig a telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) számát és a telekkönyvi tulajdonos nevét. Ha több földrészletnek kettőnél több közös tulajdonosa van, az összes közös tulajdonosokat elég egy földrészletnél felsorolni, a többinél csak a legnagyobb tulajdoni hányadrészét vagy a telekkönyvi betétben (telekjegyzőkönyvben) először megnevezett tulajdonost kell .és társait utalással feltüntetni és a jegyzett rovatban utalni kell arra a földrészletre, ahol az összes társtulajdonosok fel vannak sorolva. A telekkönyvön kívül történt nagyobb megosztások vagy a tagosításba utólag bevont ingatlanok későbbi bevezetésének lehetővé tétele céljából az azonosítási jegyzékben az egyes dűlőkben fekvő ingatlanok felsorolása után megfelelő helyet kitöltetlenül kell hagyni. Olyan községekben, melyeknek telekkönyve telekjegyzőkönyvekből áll, az azonosítási jegyzékbe a földrészletnek a telekkönyvi helyrajzi számtól eltérő kataszteri helyrajzi számát is be kell írni. Mivel ez esetben a telekkönyvi ingatlanok már a művelési ágak külön helyrajzi számmal való feltüntetése miatt is a földadókataszterben rendszerint több helyrajzi számmal szerepelnek, a telekkönyvi helyrajzi számok beírásakor minden második sort kitöltetlenül kell hagyni. A telekkönyvi és kataszteri földrészletek azonosítását a telekkönyvi és földmérési térképmásolatok és területadatok összehasonlításával kell elvégezni. Az azonosítás végrehajtása és a birtokmegosztások átvezetése után az azonosítási jegyzék területadatait dűlőnként és a jegyzék végén a dűlők területét összegezni kell. 16. §. A birtokrendező mérnök a telekkönyvi tulajdonosok és tényleges birtokosok helyszíni azonosítása és a telekkönyvben át nem vezetett