Budapesti Közlöny, 1939. augusztus (73. évfolyam, 172-197. szám)
1939-08-01 / 172. szám
1939 augusztus 1. — 172. szám. Budapesti Közlöny 10. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és e rendelet alapján 15 napig terjedhető elzárással büntetendő : a) aki az 5. §. (9) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére tilosnak jelzett hanggerjesztő eszközt alkalmaz ; b) aki légoltalmi riasztóeszközt vagy légoltalmi riasztóberendezést, az 5. §. (10) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, nyílt helyen kipróbál; c) az ingatlanbirtokos, aki riasztóeszköznek és berendezésnek az ingatlanán, vagy annak belső helyiségében elhelyezését, célszerű elhelyezéssel járó munkálatok elvégzését, továbbá a riasztóeszköz, illetőleg berendezés ellenőrzését, karbantartását és működtetését a 8. §-ban foglalt rendelkezés ellenére akadályozza. (2) Pénzbüntetés kiszabása esetén az 1928 : X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A kihágás elévülésére és a kihágás miatt eljáró hatóságokra az 1939 : II. t.-c. 212. §-ának (5) és (7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók. 11. §• Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, mely napon a 62.100/ evn. lgv.—1938. H. M. számú rendelet hatályát veszti. Budapest, 1939. évi julius hó 24.-én. M. kir. honvédelmi miniszter. A m. kir. honvédelmi miniszter 88.002/evn. lgv—1939. számú rendelete a légoltalmi elsötétítő szolgálat tárgyában. A légoltalmi elsötétítő szolgálat tárgyában a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, az iparügyi miniszterrel, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve — a honvédelemről szóló 1939 : II. t.-c. 235. §-ában, illetőleg a 136., 137., 140. és 212. §-okban foglalt felhatalmazás alapján — a következőket rendelem : Általános rendelkezések. 1 §• Háború idején, vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús (légi) veszély esetében, az ellenséges repülők tájékozódásának és a célzott bombadobásnak megakadályozása érdekében, a városok és községek, valamint az azok területén lévő építmények (középületek, hatóságok, hivatalok, közérdekű intézmények elhelyezésére szolgáló épületek, ipartelepek, üzemtelepek, lakóházak, stb.) és egyéb vagyontárgyak, továbbá mindennemű közlekedési és hajózási eszköz és berendezés fényeinek fényforrásával rendelkező személy mindazt a fényt, mely akár közvetlenül a fényforrás, akár az általa megvilágított tér, vagy felületek fényhatása révén, a levegőből megfigyelhető, az alábbi rendelkezések szerint korlátozni, illetőleg megszüntetni köteles. 2 §• A légoltalom szempontjából szükséges elsötétítésnek két fokozata van : csökkentett világítás és teljes elsötétítés. A világítás csökkentésére vonatkozó rendelkezések. 3. §. (1) A csökkentett világításra vonatkozó rendelkezések, az ország egész területén, vagy annak egyes részein a honi légvédelmi készültség (88.000/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendelet 1. §.) elrendelésével, vagy a honvédelmi miniszter külön rendelkezése alapján lépnek életbe és a honi légvédelmi készültség megszüntetéséig, illetőleg mindaddig hatályban maradnak, amíg azt a honvédelmi miniszter hatályon kívül nem helyezi. A honvédelmi miniszter a külön kijelölt területeken a honi légvédelmi készültség megszüntetéséig állandó teljes elsötétítést rendelhet el. (2) A csökkentett világítás végrehajtását úgy kell előkészíteni, hogy a világítás csökkentése a közvilágítás lámpahelyeinél a honi légvédelmi készültség kihirdetésétől számított 36 óra alatt, a világításkorlátozás alá eső minden más fényforrásnál pedig 6 óra alatt végrehajtható legyen. 4 §• (1) A csökkentett közvilágítás az a legkisebb mértékre szorított külső világítás, amely mellett a zavartalan forgalom és a közbiztonság még fenntartható. A csökkentett közvilágításba kapcsolt lámpát olyképen kell ernyőzni, hogy a fényforrás közvetlen fénye már a fényforrással egy magasságból se legyen látható. (2) A csökkentett világítás rendszerébe csak azok a közvilágítási lámpák kapcsolhatók be, amelyeknek fénye a 8. §-ban említett központi kapcsolás útján megszüntethető. (3) A rendes (békebeli) közvilágítás fénymennyiségét a lámpahelyek ritkításával, az égők kicserélésével, a feszültség csökkentésével és megfelelő berendezések alkalmazásával kell csökkenteni. (4) Ahol az (1)—(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések követelményeinek nem lehet megfelelni, a csökkentett világítás elrendelésétől kezdve, annak megszüntetéséig, teljes elsötétítést kell tartani és ott csak a 9. §-ban meghatározott irányfényeket szabad alkalmazni. 5 §• (1) A csökkentett világítás elrendelésétől, annak megszüntetéséig általában mindennemű szabadba sugárzó fényt (kirakatvilágítást, fényreklámot, világító feliratokat, kávéházak, szórakozóhelyek és más helyiségek szabadba sugárzó fényeit) meg kell szüntetni, akár köz-, akár magánterületre világítanak azok. Az I. és II. légoltalmi csoportba sorolt ipari üzemek fényeinek elsötétítését az illető ipari üzem jóváhagyott légoltalmi terve alapján kell végrehajtani. (2) Középületek és magánépületek, ipari üzemek, lakások ajtóit, ablakait (udvari és lépcsőházi ajtókat és ablakokat is) és minden egyéb fénysugárzó, illetőleg fénykibocsátó felüleleteit oly módon kell elfüggönyözni, vagy olyan berendezésekkel (például fényzsilipekkel) kell ellátni, illetőleg a belső fényforrásokat úgy kell ernyőzni és az azokból sugárzó fénymennyiséget úgy kell csökkenteni, hogy az épület belsejéből még az ajtók és ablakok, vagy más nyílást záró szerkezet nyitásakor se szűrődhessék közvetlenül érzékelhető fény a szabadba. (3) A honvédelmi minszter a csökkentett világítás idejére a nagy városok zavartalan életéhez szükséges egyes fények használatára vonatkozóan a jelen §-ban foglalt rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. 6. §. (1) A csökkentett világítás életbeléptetése után a belső világítással rendelkező mindennemű járómű belső világítását a szükséges legkisebb mértékre kell csökkenteni és az égőket úgy kell ernyőzni (esetleg elhelyezni), illetőleg az ablakokat úgy kell hézagmentesen elfüggönyözni (elzárni), hogy a járómű ablakain keresztül a belső fény közvetlenül észlelhető ne legyen. (2) A járóműveknek a jogszabályokban megkívánt külső lámpáit (gépkocsiknál mind a fényszórót, mind a tompított, u. n. városi lámpákat) fénycsökkentő berendezéssel kell ellátni. (3) Gépkocsivezetők a keresőlámpát csak a szükséges legrövidebb időre használhatják. (4) A gépjáróművek hátsó rendszámtábláját megvilágító lámpát — amennyiben annak fénye különlegesen erős, vagy a fényforrás közvetlenül látható — ugyancsak el kell látni a (2) bekezdésben említett fénycsökkentő berendezéssel. A teljes elsötétítésre vonatkozó rendelkezések: 7 §• (1) A teljes elsötétítést — ellenkező rendelkezés hiányában — a Légvédelmi riadó hangjelére kell végrehajtani. (2) A teljes elsötétítéskor a közvilágítást és — a 9. §. (1) bekezdésében foglalt irányfények kivételével — minden egyéb külső vagy szabadba sugárzó fényt meg kell szüntetni. 8. §. (1) A közvilágítást lehetőség szerint a város (község) légoltalmi központjából (riasztóközközpontjából) működtethető megbízható központi kapcsolóval kell megszüntetni. (2) Ha a közvilágítást a város (község) légoltalmi központjából (riasztóközpontjából) nem lehet megszüntetni, a légoltalmi központ (riasztóközpont) és a közvilágítás kapcsolóhelye között olyan teljesen üzembiztos összeköttetésről kell gondoskodni, melynek útján a csökkentett közvilágítás a Légvédelmi riadó felétől számított egy percen belül megszüntethető. (3) A közvilágításnak több központból való körzetenkénti kikapcsolása kivételesen és átmenetileg csak akkor engedhető meg, ha a légoltalmi központ í riasztóközpont), és mindegyik körzeti kapcsolóhely között olyan nagyfokban üzembiztos összeköttetés létesül, melynek útján a csökkentett világítás a Légvédelmi riadó felétől számított egy percen belül megszüntethető. 9. §. (1) Teljes elsötétítéskor szükség esetén a tájékozódás és a forgalom legszükségesebb irányítása céljából irányfényeket kell alkalmazni. Az irányfények a légitámadás ideje alatt is bekapcsolva maradnak. (2) Az irányfény már a fényforrással egymagasságból se legyen látható. Az irányfénynek 500 méternél nagyobb távolságról még a talajszintről figyelés esetén sem szabad láthatónak lennie. (3) Irányfényt térvilágításra nem szabad használni. (4) Irányfény gerjesztésére a közvilágítási hálózattól független módszer is használható. (5) Irányfény a (2) bekezdésben megkívánt követelményeknek megfelelő világító jellel, illetőleg világító festékkel bevont felirattal is helyettesíthető. (6) A csökkentett közvilágításnak minden esetben tartalmaznia kell egy bizonyos számú olyan irányfényt, amely a közvilágítás központi áramszolgáltatásától teljesen független. 10. §. (1) Járómű vezetője teljes elsötétítés esetén város és község belső területén a járóművel szorosan az úttest szélén megállni és a járómű lámpáit eloltani köteles. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak légoltalmi végrehajtószervek járóműveinek vezetőire, katonai csapatokat, lőszert és élelmiszert szállító járóművek vezetőire, továbbá belső területen áthaladó sínpályához kötött és helyközi forgalmat lebonyolító közlekedési eszközök ama vezetőire (vasutak, helyiérdekű vasutak vezetőire), akikre a 13. §-ban említett hatóságok másképen intézkednek. A világítás csökkentésére és a teljes elsötétítésre egyaránt vonatkozó rendelkezések. 11. §■ A Légi veszély elmúlt jelzésre a Légvédelmi riadó előtti állapotot kell visszaállítani. 12. §. A csökkentett világítás és a teljes elsötétítés részleteiről, az elsötétítő szolgálatban alkalmazásra kerülő anyagokról, eszközökről és berendezésekről, azok műszaki előírásairól és alkalmazásának módjáról a honvédelmi miniszter, szükség esetén, külön rendeletben rendelkezik. 13. §. Állami és magánkezelésű vasutak, valamint a hajózás eszközeinek és szerelvényeinek és egyéb berendezéseinek elsötétítését a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve külön szabályozza 14. §. (1) A közvilágítás csökkentésének és teljes megszüntetésének a helyi viszonyok szerint __________________________