Budapesti Közlöny, 1942. május (76. évfolyam, 99-123. szám)

1942-05-01 / 99. szám

1942 május 1. — 99. szám. Budapesti Közlöny új állomáshelyére, úgy az előző állomáshelyen létesített megállapodás addig marad érvényben, amíg a családtagok a családfő új szolgálati állomáshelyére át nem költöztek. Elköltözés esetén a háziorvos díjazását annak a hónapnak a végéig kapja, amely hónapban az elköltözés történt. Az új háziorvos, amennyiben az el­költözés hónapjában történik vele megállapo-­ dás, díjazását az elköltözés napját követő hó 1.-től kapja. c) Elhalálozás esetén a megállapodás az el­halálozás napjával megszűnik. Ha igényjogo­sult családtagok maradtak, a megállapodást továbbra is érvényben tarthatják. Ha a házi­orvos halt el, hátrahagyottait az elhalálozás hónapjának végéig járó tiszteletdíj illeti meg. (9) Új háziorvos választásánál a jelen szakasz (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. (10) Amennyiben valamely családfőnek az ORBA szolgáltatásaira igényjogosultsága meg­szűnt, erről az illetékes háziorvost hivatalból kell értesíteni. (11) Az ORBA a háziorvosi tiszteletdíjakat félévi utólagos részletekben folyósítja a meg­állapodás tényleges időtartamának alapul­vételével. (12) Ha a háziorvos orvosi teendőinek el­látásában valamely oknál fogva (betegség, üdülés, stb.) akadályozva van, köteles saját költségén helyettesítéséről gondoskodni. A helyettes az igényjogosultak orvosi ellátását a háziorvosra irányadó szabályok szerint köteles teljesíteni. A háziorvos huzamosabb akadályoz­tatása esetén köteles ezt a körülményt az ORBA kezelőségének helyettes megnevezésével be­jelenteni. 9­ §­Szakorvosi ellátás: (1) Szakorvosi kezelés az ORBA igényjogo­sultsági igazolókönyvének felmutatása mellett az alap szakorvosainál szakorvosi utalványok ellenében, míg a tüdő- és nemibeteggondozó intézetekben utalvány nélkül és mindenkor ingyenesen vehető igénybe. Minden igényjogo­sult részére költségvetési évenként három ingyenes és a szükségnek megfelelő számú ked­vezményes szakorvosi utalvány szolgáltatható ki. Az ingyenes szakorvosi utalvány csak ugyanazon költségvetési évben használható fel. Az ingyenes szakorvosi utalvány másra át nem ruházható, de az ugyanazon család családtagjai által — tekintet nélkül arra, hogy kinek a részére lett kiadva — felhasználható. (2) A szakorvosi ellátás — első segélynyú­jtás esetét leszámítva — csak a háziorvos rendelé­sére vehető igénybe. Szakorvosi rendelés céljá­ból az igényjogosultak az ORBA szakorvosi jegyzékében foglalt bármelyik szakorvoshoz fordulhatnak. (3) A szakorvosi rendelés a szakorvosi utal­ványnak a szakorvos kezeihez való átszolgálta­­tása ellenében történik. Ha a szakorvos a bete­get rendelőjében kezeli, úgy neki minden egyes kezelésnél egy szakorvosi utalványt kell előzete­sen kezeihez adni, ha pedig a szakorvos a beteg lakásán rendel, úgy látogatásonként két szak­orvosi utalványt kell neki átadni. (4) ORBA fogszakorvos igénybevételekor ese­­tenként egy-egy szakorvosi utalvánnyal díja­zandó az egy-egy ülésben végzett fogorvosi vagy szájsebészeti művelet. Gyökérkezelésért az ülé­sek számától függetlenül öt utalványt kell át­adni a szakorvosnak. (5) A szakorvosi ellátásért az igényjogosult részéről külön díjazás nem jár, a szakorvos sajátjából felhasznált anyagok (gyógyszer, tömés, kötszer) önköltségi árát azonban az igényjogosult a szakorvosnak megtéríteni tar­tozik. (6) Az igényjogosult a nappali órákban tör­tént sürgős hívás esetén megtéríteni köteles a szakorvosnak a beteg külön kívánsága folytán felmerült készkiadásait (pld. fuvarköltséget). A szakorvosnak az éjjeli órákban való igénybe­vétele b­első segélynyújtás esetét kivéve — nem tartozik az alap szolgáltatásai közé. (7) Első segélynyújtás esetén, ha azt nappal olyan szakorvos teljesíti, aki az ORBA jegyzé­kében felvéve nincs, vagy ha az első segély­nyújtásra az éjjeli órákban (L. 8. §. (4) bekez­dését) van szükség, s a háziorvos el nem érhető, vagy ha a háziorvos el is érhető, de azonnal szakorvos igénybevételét tartja szükségesnek, az igényjogosult az orvosi beavatkozásért a segélyt nyújtó szakorvosnak kezelési díjat köte­les fizetni, de ennek a kiadásának részbeni fede­zésére segélyt kérhet a belügyminisztertől. Ebből a célból az első segélyt nyújtó szak­orvostól az első segélynyújtás okát is feltüntető írásbeli elismervényt kér, amelyben az orvos a kezelési díjának átvételét igazolta. Az igény­­jogosult köteles az első segélynyújtásról, mi­helyt lehetséges, háziorvosát értesíteni, vala­mint ha a kiadásainak részbeni fedezése céljá­ból segély iránt óhajt folyamodni, Budapesten a központi ellenőrző főorvosnak, illetve vidéken az illetékes m. kir. tiszti orvosnak (főorvosnak) jelentést tenni és az elől említett írásbeli elis­mervényt neki bemutatni. Segély csak akkor kérhető a belügyminisztertől, ha a központi ellenőrző főorvos, illetve a m. kir. tiszti orvos (főorvos) igazolja, hogy az első segélynyújtás céljából az orvos igénybevétele indokolt volt. (8) Az I. sz. szakorvosi utalványokat a 4. §. (1) a) pontjában felsorolt igényjogosult csa­ládfő háziorvosa írásbeli rendelvénye alapján vidéken a rendőrkapitányságoktól, Budapesten az illetményeit számfejtő hivataltól a 4. §. (1) bekezdés b) és c) pontjaiban felsorolt igény­­jogosult családfő az ORBA kezelőségétől köz­vetlenül igényli. Ha családja részére számszerű­leg megállapított utalványokat (I. sz. szakorvosi utalványokat) már mind felhasználta, házi­orvosa rendelvényei alapján a szakorvosi keze­léshez szükséges kedvezményes áru szakorvosi utalványokat (II. sz. szakorvosi utalványokat) vásárolhat darabonkint 1—1 pengő térítés elle­nében. Nagyobb számú kedvezményes szak­orvosi utalvány csak a háziorvos vagy szak­orvos számszerűen megjelölt javaslata alapján vehető igénybe, fogászati kezelés esetében pedig ehhez a fogszakorvos részletes munkálati jegy­zékét is csatolni kell. (9) A vegyi, serológiai, bakteriológia és rönt­gen vizsgálatokat ugyancsak a szakorvosok jegyzékében felsorolt orvosok végzik a betegtől átvett különleges utalványok ellenében, amelye­ket a családfőnek a külön árjegyzékben foglalt kedvezményes áron ugyanott és ugyanolyan módon kell igényelnie, ahol a fentiek szerint a rendes szakorvosi utalványokat is beszerzi. Vegyi, serológiai, bakteriológiai és egyéb vizs­gálatokat a tüdő- és nemibeteggondozó intéze­tek is végezhetnek. (10) A II. sz. szakorvosi utalványokat, vala­mint a különleges utalványokat a budapesti főkapitány hatósági területén közvetlenül az ORBA kezelőségénél, vidéken pedig báromiely rendőrkapitányságnál (rendőri kirendeltségnél) lehet beszerezni. Különleges utalványok váltá­sára előzetesen a központi ellenőrző főorvostól, illetőleg a m. kir. tiszti orvostól (főorvostól) kell a háziorvos írásbeli javaslatának felmutatása mellett engedélyt kérni. (11) Az igényjogosultak által a szakorvosok kezeihez átszolgáltatott szakorvosi utalványok­nak az ORBA által beváltását a szakorvosok havonta igényelhetik. A szakorvosi utalványok kezelésére és el­számolására, valamint azok beváltásának mó­dozataira nézve külön utasítás intézkedik. 10. §. Kórházi (klinikai) ápolás. fi) Az ORBA szolgáltatásaira igényjogosult családfő, és igényjogosult családtag az ORBA terhére kórházi (klinikai) ápolást csak oly be­tegség esetén vehet igénybe, amelyben a beteg állapotának javulása csakis kórházi (klinikai) ápolás keretében várható. (2) Kórházi (klinikai) ápolás az ORBA ter­hére közkórházakban és az egyetemi kliniká­kon vehető igénybe. (3) Kórházi (klinikai) ápolásban — a rend­­kívül szükség (életveszély stb.) esetét kivéve — — az igényjogosult az ORBA terhére akkor ré­szesülhet, ha a kórházi (klinikai) ápolás szük­ségességét a háziorvos írásbeli javaslatára a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának hatósági területén lakó igényjogosultra nézve a központi ellenőrző főorvos, vidéken pedig a beteg lakóhelye szerint illetékes m. kir. tiszti orvos (főorvos) a jelen szakasz (4) és (5) bekez­dése szerint igazolva látja s ennek alapján a jelen rendelethez csatolt minta szerinti „Kór­házi beutaló lap“ I. rovatában a kórházi (klinikai) ápolásbavételt engedélyezte. (4) A „Kórházi beutaló lap“ (űrlap) a buda­pesti főkapitány hatósági területén az ORBA kezelőségénél (Belügyminisztérium), vidéken pedig bármelyik rendőrkapitányságnál (kiren­deltségnél) ingyenesen beszerezhető, ezenkívül a m. kir. tiszti orvosoktól (főorvosoktól) is igé­nyelhető. Kórházi ápolásra szoruló járóbeteg kórházi beutalás végett a központi ellenőrző főorvosnál, illetve vidéken az illetékes m. kir. tiszti orvosnál (főorvosnál) a hivatalos órák alatt személyesen tartozik megjelenni és neki a háziorvos javaslatát felmutatni. Amennyiben a beteg, a személyes jelentkezésre betegsége foly­tán képtelen s ezt a háziorvos értesítésével iga­zolja, a központi ellenőrző főorvos, illetőleg a m­. kir. tiszti orvos (főorvos) a megfelelően ki­töltött „kórházi beutalólap“-ot a beteg igazolt megbízottjának is kiszolgáltathatja. A központi ellenőrző főorvos, illetve a m. kir. tiszti orvos (főorvos) a kórházi beutalást kérő beteget a kórházba utalás szükségessége szempontjából előzetesen megvizsgálhatja. 15) Ha a beteg a kórházi beutalást akár sze­mélyesen, akár megbízottja útján kéri, igény­­jogosultságát az ORBA igényjogosultsági iga­zolványával igazolni tartozik. (6) A (3) és (4) bekezdésekben említett kór­házi beutaló lapot a kórházba (klinikára) fel­vételkor kell a kórházban (klinikán) átadni. A felvételkor a beteg igényjogosultságát az (5) bekezdésben említett igazolvánnyal köteles iga­zolni. Ha a beteg a kórházban (klinikán) jelent­kezéskor „Kórházi beutaló lapot“-ot nem mutat fel vagy ha a „kórházi beutaló lap“ a fentiek szerint szabályszerűen kitöltse nincsen, vagy ha a beteg igényjogosultságát igazolvánnyal nem igazolja — a rendkívüli szükség (élet­veszély stb.) esetét kivéve — a kórház (klinika) a beteget az ORBA terhére nem veheti fel. . (7) Rendkívüli szükség (életveszély stb.) ese­tén a kórház (klinika) az igényjogosultat az ORBA terhére a „kórházi beutaló lap“ hiányá­ban is ápolásba veheti. Ebben az esetben azon­ban az ápolási költségeit az ORBA csak akkor téríti meg, ha az igényjogosultság megállapítá­sához szükséges és fentieknek megfelelően ki­töltött „kórházi beutaló lap“ a beteg lakó­helyére illetékes központi ellenőrző főorvostól, illetve a m. kir. tiszti orvostól (főorvostól) utó­lag beszereztetett. Az ilyen ápolásbavételről egyébként az igényjogosultnak vagy megbízott­jának nyomban az ápolásbavétel után saját ér­dekében is jelentést kell előterjesztenie az illeté­kes központi ellenőrző főorvoshoz, illetve a m. kir. tiszti orvoshoz (főorvoshoz). (8) A „Kórházi beutaló lap“ II. rovatában a kórház (klinika) feltüntetni köteles, hogy a be­teg igényjogosultságáról a bemutatott igazol­vány alapján, személyazonosságáról pedig más elfogadható módon meggyőződött. (9) Az ápolási idő kezdetének és befejezésé­nek időpontját a beteg, illetve valamely hozzá­tartozója a kórházból (klinikáról) történt tá­vozása alkalmával a „Kórházi beutaló lap“ III. rovatán megjelölni és aláírásával igazolni köte­les. (10) A központi ellenőrző főorvos, illetve a m. kir. tiszti orvos (főorvos) minden igény­­jogosult részére egy naptári éven belül hat heti kórházi (klinikai) ápolást engedélyezhet. Ez az ápolás lehet folytatólagos, vagy történhetik megszakításokkal. (11) Ha az igényjogosultnak egy naptári éven belül hat héten túl terjedő kórházi (klini­kai) ápolásra van szüksége, a belügyminiszter adhat engedélyt arra, hogy az igényjogosult az ápolást az ORBA terhére további hat héten ke­resztül, különösen méltánylást érdemlő esetek­ben pedig ennél hosszabb időn át is igénybe vehesse. (12) A belügyminiszter a hat héten túl terjedő ápolást az alábbi esetekben engedélyezi : a) a kórház (klinika) javaslatára abban az esetben, ha az igényjogosult a központi ellen­őrző főorvos, illetve a m. kir. tiszti orvos (fő­orvos) engedélye alapján már kórházi (klini­kai) ápolás alatt áll s ennek tartama alatt merül .

Next