Budapesti Orvosi Újság, 1911. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1911-11-02 / 44. szám

IX. évfolyam. Budapest, 1911. november 2. 44. szám. Bőr- és bujakórtan szerkeszti: dr. Török Lajos, egyetemi tanár. Fülészet szerkeszti: dr. Schvarcz Ede, „Charité“ poliklinikai főorvos. Fürdő- és vízgyógyászat szerk.: dr. Bosányi Béla, kir. tan. és dr. Schulhof Vilmos. Gégészet szerkeszti: dr. Baumgarten Egmont egyetemi m.­tanár. Gyermekorvos szerkeszti: dr. Grósz Gyula, kórházi igazgató-főorvos. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG ÁLLANDÓ MELLÉKLETEK ÉVEN KINT 4—4 SZÁMBAN. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkeszti a szakmellékletek szerkesztőinek közreműködésével. DR TORDAY FERENCZ egyetemi magántanár, m. kir. állami gyermekmenhelyi főorvos felelős szerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Kertész­ utcza 16. sz. Közegészségügyi és törvény­­széki orvostudományi szemle szerk.: dr. Minich Károly, e. m. tanár és dr. Schuschny henrik. Sebészet szerkeszti: dr. Herczel Manó egyetemi tanár. Szemészeti Lapok szerk.: dr. Goldzieher Vilmos egyetemi tanár. Szülészet és nőgyógyászat szerkeszti: dr. Rotter Henrik kórházi rendelő-orvos. Urológia szerkeszti: dr. Feleky Hugó egyet­m.-tanár. TARTALOM: Eredeti közlemények. Dr. Unterberg Hugó: Mindkét oldalon tökéletesen kettőzött ureter esete. — Takács István: A csecsemővizelet phosphat­­tartalma. Referátumok. Első orvosi kezelés szemsérüléseknél. — A billentyű-bántal­­mak therapiája incompensált stádiumban. — Az öröklött terhesség jelentő­sége tüdőtuberculosisnál. — A Banti-kórról. — Anilinmérgezésekről. — A gyomorzavarok befolyása a fehérje-anyagcserére. Lapszemlék. Belgyógyászat. Albuminuria idült mandulagyuladásnál. — A tüdővérzések és azoknak digitálissal való kezelése.­­ Bőrgyógyászat. Ma­kacs nedvező eczemák kezelése. — Gyermekgyógyászat. A syphilis kórok­iam jelentősége csecsemő- és gyermekkori bénulásoknál. — Gyógyszer­­hatástan. Az extractum filicis maris rendelése. — Szülészet. Scopolamin­­mnorphium­ narkosis szülésnél. — Urológia. A heveny kankós mellékhere­lyuladás sebészi kezelése, nyvismertetések. A. Pappenheim: Grundriss der hämatologischen Dia­gnostik und praktischen Blutuntersuchung. — Hans H. Mayer u. R. Gottlieb : Die experimentelle Pharmakologie als Grundlage der Arzneibehandlung. Tudományos ülés. Budapesti kir. Orvosegyesület XVI. rendes tudományos ülése 1911 okt. 21-én. Therapiai jegyzetek. Az ezüstatoxyl alkalmazása. — A hydropyrin. — A guajacolarien-haematose. — A tannismut. — Dionin. — Liquor Thlorobin Eibach. Nyilttér. Hírek. Kinevezések. — Választások. — Alkalmazások a budapesti orvosegye­temen. — Fürdőorvosi gyakorlat. — Iskolaorvosi ösztöndíj. Pályázatok nyilvántartása. Hirdetések. * * * Mellékletek : Dr. J. Gordon: „A vas-arzen-t­­erápiához“ czímű czikk külön­lenyomata és C. F. Boehringer & Söhne, Mannheim-Waldhof prospectusa. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 2. számú (Réczey Imre nyilvános rendes tanár, udv. taná­csos) sebészeti klinikumáról. Mindkét oldalon tökéletesen kettőzött areter esete. Irta: Dr. Unterberg Hugó, műtő­orvos. Míg az egyik oldalon tökéletesen kettőzött uré­terek aránylag elég gyakran fordulnak elő, olyannyira, hogy Poirier háromszáz bonczolt esete közül 2%-ban találta eme anomáliát,­­ a mindkét oldalon tökéle­tesen kettőzött ureterek aránylag igen ritkák. A cysto­­skopia fejlődésével, a­mióta mind több és több eset kerül a hólyagtükör útján megfigyelés alá, a leggyakrabban véletlenül felfedezett, egyik oldalon kettőzött ureterek esetei mindinkább szaporodnak úgyannyira, hogy például saját gyakorlatomban eddig én magam is hat esetben észleltem. A tökéletesen kettőzött kétoldali urétereket vajmi ritkán constatálták cystoskop segélyével. De még a bonczolások alkal­mával talált kétoldali kettőzöttség sem valami gyakori. Ezideig mindössze 15 ily esetet írtak le többé-ke­­vésbé tökéletesen; ezek: Fout-Reaulx, Lionville, Debierre, Morestin, Finny, Pétreguin, Reyer, Juetting, William Eward, T. C. Janneway, Decherd 1 — 1, to­vábbá Gold és Bachammer 2—2 esete. Sajnos, eme esetek leírásai több érdekes pontra nézve jórészt nem tökéletesek. Egy esetben sem említik meg, hogy váj­jon a kettős uréterek egyazon vesemedenczébe nyíl­­tak-e be, avagy külön-külön vesemedenczével bírtak. Ép úgy nem szólnak arról, hogy vájjon nem tarto­zott egyik vagy másik számfeletti uréterhez egy szám­feletti vese is. Itt csak Petrequin esete tesz kivételt, a­ki röviden megemlíti, hogy jobboldalt egy, bal­oldalt pedig két egymással összeforrott vesét talált A hólyagban lévő ureternyílások helyzetét sem vilá­gítja meg valamennyi s itt csak Debierre, továbbá Morestin, Pétrequin, Gould, Decherd és Bachammer említik meg ezeknek egymáshoz való viszonyát, azon­ban csak utóbbi háromé tartalmaz itt is pontos leírást. A pontosan leírt esetek egytől-egyig megegyez­nek abban, hogy a számfeletti ureternyílások a trigo­num Lieutaudii területén és pedig a ligamentum inter­uretericum (plica interureterica) lefutásának irányá­ban találnak helyet. Gyakorlatilag fontosnak tartom, hogy a számfeletti uréternyílások mindig a belső uré­ternek felelnek meg és mindig a vese felső részéhez vagy a felső veséhez vezetnek, illetve abból erednek. Kettős vese esetében tehát a felső vesét tekinthetjük számfelettinek. Az ureterek maguk rendszerint pár­huzamosan futnak egymással és itt csak Font-Reaulx esete tesz kivételt, a­hol az ureterek x alakban ke­reszteződtek. Még sokkal kevesebb ama esetek száma, a­me­lyeket hólyagtükör segélyével diagnoszisáltak meg. Ilyen eddig mindössze kettő van: az egyik Zangen­meister és Herxheimeré, a másik Kapsammeré. Utóbbi részletesebben írja le esetét. A két jobboldali urétert 29, illetve 31 centiméter magasságig kathéterezte meg. Baloldalt az egyik uréterben csak 13 centi­méternyi magasságig jutott. Megfigyelte egyúttal, hogy az uretercontractiók rhythmikusak és változók. Ugyan­csak némi vizsgálatokat csinált az egyes uréterekhez tartozó veserészek működését illetőleg, de mivel azok csak a mennyiségre és a czukor megjelenési idejére vonatkoznak, kevésbé értékesek.

Next