Budapesti Orvosi Újság, 1911. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1911-11-02 / 44. szám
IX. évfolyam. Budapest, 1911. november 2. 44. szám. Bőr- és bujakórtan szerkeszti: dr. Török Lajos, egyetemi tanár. Fülészet szerkeszti: dr. Schvarcz Ede, „Charité“ poliklinikai főorvos. Fürdő- és vízgyógyászat szerk.: dr. Bosányi Béla, kir. tan. és dr. Schulhof Vilmos. Gégészet szerkeszti: dr. Baumgarten Egmont egyetemi m.tanár. Gyermekorvos szerkeszti: dr. Grósz Gyula, kórházi igazgató-főorvos. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG ÁLLANDÓ MELLÉKLETEK ÉVEN KINT 4—4 SZÁMBAN. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkeszti a szakmellékletek szerkesztőinek közreműködésével. DR TORDAY FERENCZ egyetemi magántanár, m. kir. állami gyermekmenhelyi főorvos felelős szerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Kertész utcza 16. sz. Közegészségügyi és törvényszéki orvostudományi szemle szerk.: dr. Minich Károly, e. m. tanár és dr. Schuschny henrik. Sebészet szerkeszti: dr. Herczel Manó egyetemi tanár. Szemészeti Lapok szerk.: dr. Goldzieher Vilmos egyetemi tanár. Szülészet és nőgyógyászat szerkeszti: dr. Rotter Henrik kórházi rendelő-orvos. Urológia szerkeszti: dr. Feleky Hugó egyetm.-tanár. TARTALOM: Eredeti közlemények. Dr. Unterberg Hugó: Mindkét oldalon tökéletesen kettőzött ureter esete. — Takács István: A csecsemővizelet phosphattartalma. Referátumok. Első orvosi kezelés szemsérüléseknél. — A billentyű-bántalmak therapiája incompensált stádiumban. — Az öröklött terhesség jelentősége tüdőtuberculosisnál. — A Banti-kórról. — Anilinmérgezésekről. — A gyomorzavarok befolyása a fehérje-anyagcserére. Lapszemlék. Belgyógyászat. Albuminuria idült mandulagyuladásnál. — A tüdővérzések és azoknak digitálissal való kezelése. Bőrgyógyászat. Makacs nedvező eczemák kezelése. — Gyermekgyógyászat. A syphilis kórokiam jelentősége csecsemő- és gyermekkori bénulásoknál. — Gyógyszerhatástan. Az extractum filicis maris rendelése. — Szülészet. Scopolaminmnorphium narkosis szülésnél. — Urológia. A heveny kankós mellékherelyuladás sebészi kezelése, nyvismertetések. A. Pappenheim: Grundriss der hämatologischen Diagnostik und praktischen Blutuntersuchung. — Hans H. Mayer u. R. Gottlieb : Die experimentelle Pharmakologie als Grundlage der Arzneibehandlung. Tudományos ülés. Budapesti kir. Orvosegyesület XVI. rendes tudományos ülése 1911 okt. 21-én. Therapiai jegyzetek. Az ezüstatoxyl alkalmazása. — A hydropyrin. — A guajacolarien-haematose. — A tannismut. — Dionin. — Liquor Thlorobin Eibach. Nyilttér. Hírek. Kinevezések. — Választások. — Alkalmazások a budapesti orvosegyetemen. — Fürdőorvosi gyakorlat. — Iskolaorvosi ösztöndíj. Pályázatok nyilvántartása. Hirdetések. * * * Mellékletek : Dr. J. Gordon: „A vas-arzen-terápiához“ czímű czikk különlenyomata és C. F. Boehringer & Söhne, Mannheim-Waldhof prospectusa. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 2. számú (Réczey Imre nyilvános rendes tanár, udv. tanácsos) sebészeti klinikumáról. Mindkét oldalon tökéletesen kettőzött areter esete. Irta: Dr. Unterberg Hugó, műtőorvos. Míg az egyik oldalon tökéletesen kettőzött uréterek aránylag elég gyakran fordulnak elő, olyannyira, hogy Poirier háromszáz bonczolt esete közül 2%-ban találta eme anomáliát, a mindkét oldalon tökéletesen kettőzött ureterek aránylag igen ritkák. A cystoskopia fejlődésével, amióta mind több és több eset kerül a hólyagtükör útján megfigyelés alá, a leggyakrabban véletlenül felfedezett, egyik oldalon kettőzött ureterek esetei mindinkább szaporodnak úgyannyira, hogy például saját gyakorlatomban eddig én magam is hat esetben észleltem. A tökéletesen kettőzött kétoldali urétereket vajmi ritkán constatálták cystoskop segélyével. De még a bonczolások alkalmával talált kétoldali kettőzöttség sem valami gyakori. Ezideig mindössze 15 ily esetet írtak le többé-kevésbé tökéletesen; ezek: Fout-Reaulx, Lionville, Debierre, Morestin, Finny, Pétreguin, Reyer, Juetting, William Eward, T. C. Janneway, Decherd 1 — 1, továbbá Gold és Bachammer 2—2 esete. Sajnos, eme esetek leírásai több érdekes pontra nézve jórészt nem tökéletesek. Egy esetben sem említik meg, hogy vájjon a kettős uréterek egyazon vesemedenczébe nyíltak-e be, avagy külön-külön vesemedenczével bírtak. Ép úgy nem szólnak arról, hogy vájjon nem tartozott egyik vagy másik számfeletti uréterhez egy számfeletti vese is. Itt csak Petrequin esete tesz kivételt, aki röviden megemlíti, hogy jobboldalt egy, baloldalt pedig két egymással összeforrott vesét talált A hólyagban lévő ureternyílások helyzetét sem világítja meg valamennyi s itt csak Debierre, továbbá Morestin, Pétrequin, Gould, Decherd és Bachammer említik meg ezeknek egymáshoz való viszonyát, azonban csak utóbbi háromé tartalmaz itt is pontos leírást. A pontosan leírt esetek egytől-egyig megegyeznek abban, hogy a számfeletti ureternyílások a trigonum Lieutaudii területén és pedig a ligamentum interuretericum (plica interureterica) lefutásának irányában találnak helyet. Gyakorlatilag fontosnak tartom, hogy a számfeletti uréternyílások mindig a belső uréternek felelnek meg és mindig a vese felső részéhez vagy a felső veséhez vezetnek, illetve abból erednek. Kettős vese esetében tehát a felső vesét tekinthetjük számfelettinek. Az ureterek maguk rendszerint párhuzamosan futnak egymással és itt csak Font-Reaulx esete tesz kivételt, ahol az ureterek x alakban kereszteződtek. Még sokkal kevesebb ama esetek száma, amelyeket hólyagtükör segélyével diagnoszisáltak meg. Ilyen eddig mindössze kettő van: az egyik Zangenmeister és Herxheimeré, a másik Kapsammeré. Utóbbi részletesebben írja le esetét. A két jobboldali urétert 29, illetve 31 centiméter magasságig kathéterezte meg. Baloldalt az egyik uréterben csak 13 centiméternyi magasságig jutott. Megfigyelte egyúttal, hogy az uretercontractiók rhythmikusak és változók. Ugyancsak némi vizsgálatokat csinált az egyes uréterekhez tartozó veserészek működését illetőleg, de mivel azok csak a mennyiségre és a czukor megjelenési idejére vonatkoznak, kevésbé értékesek.