Budapesti Szemle. 1879. 20. kötet, 39-40. szám

39. szám - ÉLETEM ÉS KOROM. (IV.) – Pulszky Ferenctől

ÉLETEM ÉS KOROM. Negyedik közlemény. *) AZ 1839—40-ki ORSZÁGGYŰLÉS. Az eszmék világában csakúgy, mint az anyagiban, nincsen megállapodás, egy­ nemzedék sem hasonlít tökéletesen ahhoz, mely megelőzte, a szavak, a jelvények értelme válto­zik időnkint; a mi negyven év előtt forró vágyaink czélja volt, azzal most alig gondolunk. A­ki a divat történelmét tanulmá­nyozta, tudja, hogy a magastetejű kalap száz év előtt Franklin quacker kalapjának francziára fordított mintájából vette ere­detét s a szabadelvűség, a köztársasági eszmény, a forrada­lom jelvényének tartatott, mely a rendőrség figyelmét vonta magára és sok helyütt közigazgatási úton eltiltatott, holott most a correct salon-öltözet nélkülözhetetlen kelléke, így 1839-ben liberálisnak lenni, annyit jelentett, mint az ellen­zékhez tartozni, lemondani a reményről, hogy az ember hiva­talt nyerhessen, kitenni magát a feladók titkos rágalmainak, a hivatalos körök gúnyának, melyek még egy külföldre szóló útlevél elnyerésénél is nehézségeket csináltak. Most a reactió veszi föl a szabadelvűség nevét és sok öreg pecsovics, ki még a régi idők értelmezését nem tudta elfelejteni, nagyban cso­dálkozik, hogy őt is szabadelvűnek nevezik, mind a mellett, hogy nézeteit soha nem változtatta meg, hiszen csak az elne­vezés értelme lett különböző. E változás azonban csak lépten­ Az előbbi közleményeket lásd a Budapesti Szemle 13., 24. és 26. számaiban. Budapesti Szemle, Huszadik kötet, 1879. 1

Next