Budapesti Szemle. 1879. 20. kötet, 39-40. szám
39. szám - ÉLETEM ÉS KOROM. (IV.) – Pulszky Ferenctől
ÉLETEM ÉS KOROM. Negyedik közlemény. *) AZ 1839—40-ki ORSZÁGGYŰLÉS. Az eszmék világában csakúgy, mint az anyagiban, nincsen megállapodás, egy nemzedék sem hasonlít tökéletesen ahhoz, mely megelőzte, a szavak, a jelvények értelme változik időnkint; a mi negyven év előtt forró vágyaink czélja volt, azzal most alig gondolunk. Aki a divat történelmét tanulmányozta, tudja, hogy a magastetejű kalap száz év előtt Franklin quacker kalapjának francziára fordított mintájából vette eredetét s a szabadelvűség, a köztársasági eszmény, a forradalom jelvényének tartatott, mely a rendőrség figyelmét vonta magára és sok helyütt közigazgatási úton eltiltatott, holott most a correct salon-öltözet nélkülözhetetlen kelléke, így 1839-ben liberálisnak lenni, annyit jelentett, mint az ellenzékhez tartozni, lemondani a reményről, hogy az ember hivatalt nyerhessen, kitenni magát a feladók titkos rágalmainak, a hivatalos körök gúnyának, melyek még egy külföldre szóló útlevél elnyerésénél is nehézségeket csináltak. Most a reactió veszi föl a szabadelvűség nevét és sok öreg pecsovics, ki még a régi idők értelmezését nem tudta elfelejteni, nagyban csodálkozik, hogy őt is szabadelvűnek nevezik, mind a mellett, hogy nézeteit soha nem változtatta meg, hiszen csak az elnevezés értelme lett különböző. E változás azonban csak lépten Az előbbi közleményeket lásd a Budapesti Szemle 13., 24. és 26. számaiban. Budapesti Szemle, Huszadik kötet, 1879. 1