Büntető Jog Tára, 1880. szeptember-1881. március (1. kötet, 1-27. szám)
1881-01-13 / 16. szám
BÜNTETŐ JOG TÁTRA Előfizetési ár: Negyed évre . . 2 frt. Fél évre.... 4 frt. Egész évre ... 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. bér., Feh.Albrecht út 8. sz.); Budapesten az Eggenberger-féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS A DÖNTVÉNYEK HITELES SZÖVEGGEL KÖZÖLTETNEK. Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, II. ker. Főh.Albrecht-út 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 16. szám. Budapest, 1881. január 13-án. I. kötet. ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. ------------- Csalás kísérlete. (B. T. K. 379. §.) A „Büntető Jog Tára“ 16.számában ezen czím alatt (232. lapon) közöltetett egy jogeset, melyben a legfőbb ítélőszék az alsóbb bírósági ítéletek megváltoztatásával vádlottat csalás kísérletében mondotta ki bűnösnek és elítélte. Már ott megjegyeztük,hogy a fenforgó cselekmény minősítése igen érdekes controversiákra adhat alkalmat. Ezeket múlt számunkban térhiány folytán nem adhattuk. Megvilágítjuk a controversiákat azért most a következőkben. A kérdéses cselekmény mint olvasóink emlékezni fognak, abban állott, hogy F. Ábrahám Brünn Lipót részére egy papírdarabbal telt levelet adott a postára és ezen levelet úgy jelezte, hogy az 95 frtot tartalmaz. Brünn Lipót rendkívüli óvatossága folytán azonban a levél átvételénél constatáltatott, hogy abban nem a jelzett összeg, hanem értéktelen papírdarabok érkeztek meg. A legfőbb ítélőszék ezen cselekményt csalás kísérletének mondotta és nézetét alaposan indokolta is. Hogy a kérdés minden oldalról kellőleg megvilágítva legyen, megkísérljük más vélemény feltüntetését. Maga a legfőbb itélőszéki ítélet F. Ábrahám cselekményét így jellemzi: „El kellett fogadni azt, hogy vádlott adósa lévén Brünn Lipótnak 95 írttal, a papirszeletekkel terhelt levelet azért küldötte a postára s annak küllapjára azért jegyezte azt, hogy abban 95 írt mint küldemény tartalmaztatik, hogy a feladásról nyerendő vevény Brünn Lipót irányában fenálló tartozásának állítólagos törlesztése tekintetében bizonyítékul szolgáljon és e szerint magának bizonyítékot szerezzen az iránt, hogy tartozását törlesztette. “ Tény gyanánt vétetett még az is, hogy a vádlott nem egy 95 írttal, hanem egy papírdarabokkal terhelt levelet adatott fel a postára. F. Ábrahám cselekménye tehát szándékos közreműködés arra, hogy F. Ábrahám és Brünn Lipót között fenforgó jogviszony lényegére vonatkozó valótlan tény, t. i. a 95 írt elküldése, egy közokiratba t. i. a posta vevénybe bevezettessék. Erre pedig teljesen reáillik a B. T. K. 400. szakasza, mely szerint külön büntetendő cselekményt képez, ha valaki szándékosan közreműködik arra, hogy valaki jogai vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatok vezettesssenek be a nyilvános könyvbe vagy más köziratba. Ha ezen cselekmény nyerészkedési szándékból követtetik el, súlyosabb büntetés alá esik. Kérdés tehát, nem kellene-e a szóban forgó cselekményt inkább az okirathamisítás ezen faja alá sorolni, mint csalás kísérletének minősíteni. Különösen támogatja az okirathamisítási qualificatiót azon körülmény, hogy a csalás fogalmához megkívántatik, hogy az illető tévedésbe ejtett — jelen esetben Brünn Lipót — vagyonára nézve károsan maga intézkedjék. Ez pedig, ha bevégzetten gondoljuk is a csalásnak felhozott kísérletét, sem következnék be, mert ha Brünn Lipót fel is IC Tartalom : Csalás kísérlete. — Illetőségi összeütközés közigazgatási hatóság és bíróság között vallás elleni kihágási ügyben. — Judicatura : Kir. Curia mint legfőbb itélőszék : Bűnhalmazat; hatósági közegek elleni erőszak; tolvajszövetség; a lopás többféle neme ; rablásnak tekintendő lopás ; orgazdaság; a beismerés visszavonásának hatálya; a kir. ügyész felebbezési joga. — Csalás vagy okirathamisitás. — Mástól hallott rágalmazó állításnak, a forrás megnevezésével való egyszerű elbeszélése, nem rágalmazás, hanem becsületsértés vétségét képezi. — Budapesti kir. tábla: Vallás elleni kihágás. — Elsőfokú bíróságok : Vallás elleni kihágás. — A közigazgatási hatóságok köréből: Illetékesség kérdése vadászati kihágásnál. — Hatóságok tévedésbe ejtése.