Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1888. október-1889. március (17. kötet, 1-25. szám)
1889-02-14 / 20. szám
Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre .... 4 „ Egész évre . . . ” „ Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Mária Valéria utcza 4. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 20. szám. Budapest, 1889. február 14-én. XVII. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Megrendelhető : a kiadóhivatalban (Budapest, IV. ker., Mária Valéria-utcza 4.sz.) Budapesten az Eggenberger-féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tartatom : Az ügyvéd titoktartási kötelessége és jogosultsága bűnvádi ügyekben. — Ügyészségi megbízottak. — Judicatura : A cseléd által gazdája ellen elkövetett lopások egy vagy több büntetendő cselekmény tényálladékát állapitják-e meg ? — Bűnösség és büntetés megállapítása csalárd bukás esetén; áruelvonás, hitelezők kielégítése. A vád visszavonása, illetve elejtése esetén felmentő ítélet hozandó, ha vádlottnak vád alá helyezése vagy közvetlen idézése után végtárgyalás tartatott, minden más esetben pedig megszüntető végzés. Az ügyvéd titoktartási kötelessége és jogosultsága bűnvádi ügyekben. A pesti kereskedelmi banknál történt 40,000 frtos hamisítás alkalmával egy érdekes kérdés képezi discussio tárgyát jogász körökben. A kicsalt 40,000 frtot ugyanis visszahozta a bankhoz egy fővárosi ügyvéd azzal, hogy azt neki egy előtte ismeretlen egyén adta át egy névtelen levél kíséretében azon utasítással, hogy adja vissza a banknak. Ennek megtörténte után a kereskedelmi bank be is adott egy feltételes elállási nyilatkozatot az államrendőrséghez, de részint mert feltételes elállás figyelembe nem vehető, részint mert magánokirathamisítás esete forogván fenn, az eljárás hivatalból folytatandó, az államrendőrség folytatja a nyomozatokat, s mint hallatszik, újabban megidézte az ez ügyben eljárt ügyvédet is kihallgatásra. A vitatkozások kérdését az képezi tehát, megtagadhatja-e az illető ügyvéd a tanúvallomást vagy sem ? Némelyek azt vitatják, hogy : nem. Érvelésüket az ügyvédi rendtartás 61-ikára alapítják, melynek értelmében: „azon ügyvédnek, ki valamely bíróság avagy hatóság előtt más fél nevében ügyködik, meghatalmazással kell birnia“. Ismeretlen egyén, vagy név aláírása nélküli levélben nem lehet ügyvédet vallani. H ha tehát az illető ügyvéd, így okoskodnak, nem képes igazolni a törvényben előszabta módon meghatalmaztatását, akkor nem járt ez ügyben ügyvédi minőségben él, hanem mint jó barát, mint magán egyén. Ez esetben azonban nem illeti meg őt a tanúskodás alóli mentesség s tartozik úgy mint minden magánember tudomásáról esetleg hit alatti vallomást tenni. A dilemma, mely itt előáll, az, hogy vagy felmutatja az illető ügyvéd megbízó levelét s akkor ezzel elárulja már azt is, hogy kitől kapta a pénzt, s így támpontokat szolgáltat fele ellen a nyomozatok folytatására, vagy nem igazolja meghatalmaztatását, akkor pedig nem védi őt az ügyvédi immunitás. Mások ugyancsak az ügyvédi rendtartás 61. §-ára támaszkodva azt állítják, hogy az illető ügyvéd megtagadhatja a vallomástételt, mert az idézett szakasz szerint az ügyvédnek csak akkor kell meghatalmazással bírnia, „ha valamely bíróság avagy hatóság előtt ügyködik", miből az következik, hogy másnemű ügyvédi eljárásokat és functiókat teljesíthet formaszerű meghatalmazó levél nélkül egyszerű írásbeli vagy szóbeli megkeresésre is. Ilyen pl. az ügyvédi tanácsadás, melynél