Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1890. október-1891. március (21. kötet, 1-25. szám)

Tartalomjegyzék

VI Büntető Jog Tára XXV. fejezet. Regalebérlő jogosítva van hatósági közbenjárás nélkül is szeszes italok árulási helyiségébe belépni. 214. C. Szolgáló látogatója nem követ el laksértést, ha a gazda a látogatás elfogadását csak a szolgálónak tiltotta meg. 197. C. 330. §. t­üntetés rendkívüli enyhítő körülmények mel­lett csak fogház. 331. C. 332. §. Korcsmáros nem panaszolhat laksértést, ha a vendég felhívására nem távozik a korcsmá­ból. 15. C. 333. §. Befejeztetett a lopás, ha a tolvaj a ruhát a fogasról levette, bár el nem vihette, mert­­ megfutamodott. 198. C. Elállás a lopástól : felmentés. 52. C. Járda levált részeinek eltulajdonítása lopás. 366. C. Legelőn eltévedt libák eltulajdonítása: lopás.­­ 268. C. Lopás állapíttatott meg, midőn a sértett fél a vádlott fellépésén megijedve, maga dobta el az inget és elfutott. 231. C. Lopás állapíttatott meg, midőn vádlott kezén a lopott dolog megtaláltatott. 91. C. 167. C. Lopott dolgokra való ellentétes igények felett a büntető bíró nem dönt, hanem a feleket polgári perre utasítja. 110. C. 336. §. 3. p. Behatolás után keletkezett lopási szándék mellett a lopás nem esik e pont alá. 331. C. 3. p. Bemászás akkor is minősítő körülmény, ha a lopás e nélkül is lett volna elkövet­hető. 58. C. 3. p. Bereteszelt ajtó kinyitása nem betörés. 132. C. 3. p. Bezárt láda ellopása és utólagos feltörése e pont alá esik. 91. C. 3. p. Feltört ládából később történt lopás nem esik e pont alá. 251. C. 4. p. Sértett félnek egyedül álló vallomása nem elégséges bizonyíték. 107. C. 5. p. Szőlőben álló borház égése alkalmával történt lopás nem bü­ntettetett e pont alap­ján. 35. C. 6. p. Három tolvaj összebeszélése, vásári lopá­sokra , e pont alá esett. 252. C. 7. p. Nyomdában együtt dolgozó munkások lopásai egymás kárára nem minősülnek e pont alapján. 133. C. 337. §. Fegyveres lopás, midőn a tolvaj a fegyvert a lopás véghezvitele után, de nem menekülés czéljából mutatta. 158. C. Pisztoly, melyről a tolvaj nem tudta, hogy zsebében van, nem min. 121 C. 338. §. Büntetések teljes kitöltése kívántatik. 218. C. 344. §. Jelenlévő, ki előzetesen tudott a rablásról, de­­ nem egyezett bele, nem büntethető. 103. C. Tettes, ki előzetes beleegyezés után jelen van. 103. C. 350. §. Becsü­letsértő kifejezések használata zsarolás közben nem önálló delictum. 200. C. Befejezett a zsarolás, ha a fenyegetés meg­­­­történt. 200. C. Halmazaiban nem lehet e vétség hivatali hata­lommal való visszaéléssel. (475. §.) 233. C. Feljelentéssel való fenyegetés a zsarolást meg­állapítja. 301. C. Vélt tulajdonjog érvényesítése nem bű­ntette­­tett. 286. C. Vélt jogok érvényesítése ellenállás daczára mint zsarolás. 134. C. 353. §. 2. p. Közhivatalnok, ki hivatalos eljárásban van, nem követheti el e bűntettet. 233. C. 359. §. Tulajdonos felelős e szakasz alapján a más által történt és általa megakadályozható el­adásért. 253. C. 360. §. Községi elöljáróság pecsétjének eltávolítása romlott bort tartalmazó hordókról, e szakasz alá esik. 76. C. 365. §. Nyolcz napi határidő eltelte előtt is megálla­­pitható-e vétség. 186. C. Találó által is levesztett dolog találója, ha tudja is kié a dolog, csak e szakasz alap­ján­ bű­nt. 160. C. Találó nem az, ki a dolgot először meglátja, hanem az, ki felveszi. 221. C. 370. §. Feleség, ki a férje által lopott húst családja részére megfőzi és abból eszik, nem követ el büntetendő cselekményt. 236. C. 374. §. Lopott dolog elrejtése és eltagadása a tolva­j neje által a bíróság előtt bűnpártolást ké­pez. 91. C. Sikkasztott pénz átvétele és eltagadása bírói kérdésre: bűnpártolás és nem orgazdaság. 30. C. 379. §. Fizetési iv elzálogosítása és uj iv kiadatása mellett a hitelező kijátszásával a fizetés fel­vétele : nem csalás. 58. C. Hamis nyugta felmutatása pénzfelvételre nem jogosított, személy által: csalás kísérlete. 17. C. Jogtalan hasznot illetve kárt nem képez , ha valaki a megvesztegetés czéljából kapott pénzt megtartja. 123. C. Kísérlet, üres levélnek pénzes gyanánt való feladása által 343. C. Kísérlet hamis nyugta felmutatása pénzfel­vételre nem jogosított személy által. 17. C. Követelés behajtása nem csalás, ha koholt is. 16. C. Levél feladása pénzes gyanánt, csalás kísérlete. 343. C. Okirathamisítás és csalás elhatárolása. 17. C. Pénzes levél titkos kifosztása a czimzett által és állítása, hogy a kifosztás a postán történt: csalás 254. C. Ravasz fondorlatot nem képez a férj hazug előadása, hogy neje őt valamely ingatlan eladásával megbízta. 268. C. Ravasz fondorlatot nem képez törlési nyilat­kozat kiállítása, ha az adóslevél vissza nem adatik. 397. C. 382. §. Tűz maradékainak szaporítása a kárösszeg emelése végett nemm esik e szakasz alá. 187. C. 387. §. Vétkes bukás tényálladéka mellett vádlott csődnyitás nélkül nem büntethető. 174. C. 391. §. Közokiratnak nem minden kellékeivel biró irat készítése által is elkövethető a köz­­okirathamisitás. 222. C. Külföldi katonai szolgálat alól való menekülés czéljából hamis közokirat kiállítása nem büntethető. 142. C. Marhalevélben foglalt adat önkénytes meg­változtatása csak akkor büntethető, ha a járlat eladása használtatott. 255. C. Tolonczkisérő nyilvántartási könyvének meg­hamisítása: közokirathamisitás. 269. C. 400. §. Ingatl­an kétszeres eladása miatt emelt vád alól felmentések az első átruházás hiányai folytán. 1. C. XXI. k.

Next