Büntető Jog Tára, 1923 (75. kötet, 1-10. szám)

Tartalomjegyzék

lyek birtoklása, használása, keze­lése tiltva nincs. 62. 65. §. Nemzetgyalázásnál a befejezett­séghez eredmény nem szükséges. 45. 66. §. E §. a rögtönítélő biróság előtti eljárásban alkalmazást nem nyer­het. 31. J. E. 69. §. 2. pont. Bűnsegéd a bizományos, ki az áru tulajdonosának intézke­désére tart vissza a forgalomból közszükségleti cikk készletet. (Megbeszéli Rádai Géza.) 23. 75. §. 1. bek. Kormányzósértésnél nem kellék valamely különös sértési cél vagy szándék. Elég a sértő ki­fejezés tudatos használata. 5. Az 1921 : III. t.-c. 5. §-ában körülirt állami és társadalmi rend elleni vétség esetében szándék tekinteté­ben elégséges olyan kifejezések tudatos használata, melyek alkal­masak arra, hogy az állam és tár­sadalom törvényes rendjének fel­forgatására vagy valamely társa­dalmi osztály kizárólagos ural­mának erőszakos úton való léte­sítésére izgassanak. 30. Nemzetgyalázásnál szándék tekinte­tében elégséges oly kitételek tu­datos használata, melyek a nem­zet becsületének kisebbítésére al­kalmasak. 45.* Aberretio iitus. Szándékos ember­ölésnél a szándékosság megállapí­tását nem zárja ki, hogy a lövés nem azt találta, akinek szánva volt. 59. ölési szándékra vonatkozó követ­keztetés abból, hogy vádlott 2—3 lépésnyi távolból a sértett mellé­nek sütötte el töltött fegyverét. 65. Becsületsértésnél szándék tekinteté­ben elég a lealacsonyító, meg­becstelenítő, megszégyenítő kifeje­zés tudatos használata 153. 75. §. 2. bek. Gondatlanság esetében nem enyhítő, hogy vádlott a gon­datlansága által előidézett veszé­lyes helyzet következményeit el­hárítani igyekezett; súlyosító, ha vádlott többszörösen megsértette a szolgálati szabályzatot. 75. 79. §. 1. és 2. bek. A jogos védelemben cselekszik az erdőőr, ha az éjnek idején feléje tartott fegyverrel kö­zeledő orvvadászt lelövi. (Megbe­széli Degré Miklós.) 49. Nem hivatkozhatik jogos védelemre az, aki kihívó és támadó maga­­tartásával maga provokálta az el­lene intézett támadást. 65. Nem állapítható meg jogos védelem, ha a támadó és megtámadott test­vérek, s a megtámadottnak módjá­ban állott volna a támadás elől kitérni. 101., 79. §. 3. bek. Jogos védelem túlhágá­­sánál éppen úgy kellék a jogtalan és közvetlen támadás, mint jogos védelemnél. Vélt támadás esetében a B. T. K. 82. §-a alapján van fel­mentésnek helye. (Megbeszéli Degré Miklós.) 49. 82. §. Vélt támadás esetében e §. alapján van felmentésnek helye. (Megbeszéli Degré Miklós.) 49. A hat elemi osztályt végzett, írni, olvasni jól tudó egyénről, ki nagyszámú, büntetendő tartalmú röpcédulát osztott szét és ragasz­­tott ki, nem feltételezhető, hogy a röpcédulák tartalmát nem ismerte. 159. 89. §. Az állami és társadalmi rend elleni izgatásnál a magasabb kár nem enyhítő. 30. Nemzetgyalázásnál sulyosító vád­lott törekvése, hogy bűncselekmé­nyét hangban, mértékben, minél súlyosabbá tegye. A büntetlen elő­élet s az utólagos sajnálkozás mint enyhítő körülmény hírlapíró­nál nagy nyomatékkal nem bír. 45. A magyar állam és nemzet meg­becsülése elleni bűncselekménynél súlyosító, hogy az ellenséges he­lyen és válságos időben követtetett el. 51. Halállal büntetendő cselekménynél az egyszerű halmazat is súlyositó. Gyilkosságnál sulyositó az éjnek idején, álomban, orozva való ölés, a bizalommal való visszaélés, hogy oly egyén ellen követtetett el, ki szerelemmel volt vádlott iránt, és hogy vádlott a cselekményre test­vérét felbujtván, őt is a bűn út­jára vitte. 57. A büntetés kiszabásánál nem tehető mérlegelés tárgyává, hogy a tör­vény által meghatározott büntetési tétel enyhének avagy súlyosnak mutatkozik-e. A törvényt alkalma­zó bíróságnak a törvény bírálatá­hoz joga nincsen 74. Nem enyhítő a harctéri szolgálat.

Next