Büntető Jog Tára, 1931 (83. kötet, 1-10. szám)

Tartalomjegyzék

Is mondani a mellékbüntetést akkor is, amikor a mellékbüntetés az összbüntetésbe foglalt büntetések­nek csupán egyikénél, és pedig bármelyikénél van megállapítva. 128., 57. §. 2. bek. Ha e rendelkezés meg­sértésével az első bíróság bűntett miatt történt elítélésnél egy évi hivatalvesztést és politikai jog­vesztést állapított meg, ez ellen csak a B. P. 385. §. 2. p. alapján érvényesíthető perorvoslat. A bün­tetés súlyosítása végett érvényesí­tett perorvoslat alapján a felső­bíróság e törvénysértést nem or­vosolhatja. 50., 61. §. A Kúria a B. P. 384. §. 11. és 385. §. 1 c) pontja alapján sem­misítette meg az ítéletnek az el­kobzás elrendelése iránt rendel­kező részét, mikor az elkobzás anyagi jogi feltételei nem forog­tak fenn, és vádló az elkobzást nem indítványozta. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 129. 65. §. A B. T. K. 400. §-a szerinti közokirathamisításnak csupán kí­sérlete állapítandó meg, ha a ha­mis magánokirat alapján csupán a tkvi széljegyzés történt meg, a bekebelezés nem. 96. 75. §. 1. bek. A B. V. 24. §. 1. bek. szerinti hitelrontásnál szándék te­kintetében nem szükséges a tény­állítás valótlanságának tudata, hanem elegendő a tényállítások tudatos használata, vagyis az a tudat, hogy a használt tényállítá­sok alkalmasak a B. V. 1. és 24. §-aiban körülírt hatás előidézé­sére. 53., 75. §. 2. bek. Gondatlanság által el­követett bűncselekményeknél a bíróság vádlottnak a vádbeli eset­nél tanúsított magaviseletét a maga egészében vizsgálja meg, s amennyiben a bűnösség megálla­pítása esetében a vádló által a gondatlanság alapjául felhozott valamely részcselekményben vagy mulasztásban nem lát gondatlan­ságot, részleges felmentés helyett azt az ítéletben foglalt ténymeg­­jelölésből mellőzi, s ennek indo­kát az ítélet indokolásában ki­fejti. 52., 89. §. Hatósági tag elleni erőszaknál enyhítő, hogy sértett bizonyos rosszindulattal járt el vádlottal szemben. 59. Súlyosító gyanánt figyelembe veen­dő, hogy a cselekmény súlyosabb oly bűncselekmény tényálladékát valósítja meg, mely a reformáció in pejus tilalma folytán meg nem állapítható. 88.* 92. §: Az e § alkalmazása mellett vétséggé minősülő hatósági tag elleni erőszak esetében a bünte­tés végrehajtása feltételesen fel­­függesztetett. 59.A Pénzbüntetés kiszabásának a II. B. N. 4. §-a alapján csak akkor van helyes, ha nem forognak fenn a bűnösség fokára befolyással bíró olyan körülmények, amelyeknek figyelembe vétele a pénzbüntetés­nek a B. T. K. 92. §-a alapján való alkalmazását indokolják. 60.* 96. §. A B. N. XIII. cikkében megha­tározott és a törvény 45. §. 4. pontja szerint minősülő Üzletsze­rű kerítés fenforgása esetén, ha vádlott a kerítést több esetben és nem folytatólagosan követte el, a B. T. K.-nak az anyagi halmazai­ra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (28. sz. J. E. D.) 21. (Megbeszéli: Finkey Ferenc.) Amikor a gyilkos a megölt által reá bízott pénzt a gyilkosság végre­hajtása után jogtalanul eltulajdo­nítja, ez esetben gyilkossággal

Next