Cementipar, 1973 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1973-04-03 / 1. szám
i w Világ proletárjai, egyesüljetek! Cementifiai A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1973. ÁPRILIS 3. Sikeres esztendő után Túl a 3 millió tonnán... Végh József vezérigazgató nyilatkozata az elért eredményekről és az előttünk álló tennivalókról Kiváló eredményekkel zárta az elmúlt esztendőt vállalatunk. A Cement- és Mészművek fennállása óta először ért el 3 millió tonnás nagyságrendű cementtermelést, és gyáraink munkája minden vonatkozásban kedvezőbb volt a korábbiaknál. Üzemi újságunk új formátumban, nagyobb terjedelemben való megjelenése alkalmából Végh József vezérigazgató elvtársat arra kértük: értékelje vállalatunk eredményeit, vázolja 1973. évi feladatainkat; szóljon arról, hogy mit vár tőlünk a népgazdaság a negyedik ötéves terv harmadik esztendejében. A kollektíva megértette a feladatok jelentőségét . Cementgyártásunk vonalán két „kulcsfontosságú” feladatot kellett megoldanunk az elmúlt évben. Az egyik a DCM termelésének stabilizálására kidolgozott miniszteri intézkedési terv végrehajtása volt — kezdte nyilatkozatát a vezérigazgató. — Váci gyárunk kollektívája megértette a feladatok jelentőségét, s ez a nagyüzem fennállása óta először adott többet 1 millió tonna cementnél, mégpedig 47 ezer tonnával. Másik kiemelt feladatunk a Beremendi Cementmű beindítása volt. Bár igen sok gonddal, problémával kellett megküzdenünk, amuükét gyártóvonalat sikerült 1972-ben üzembe helyezni, s a BCM már 161400 tonna cementet is termelt, jóformán próbaüzemelés közben. Többi gyárunk is teljesítette feladatát, Hejőcsaba kivételével, s különösen Lábatlan, Tatabánya és Bélapátfalva járult hozzá a cementgyártási előirányzat túlteljesítéséhez. • Milyen eredményeket értünk el mésztermelésben és az egyéb gyártmányok vonalán? — Termelésünk égetett mészből már meghaladta az építőipar igényeit. Tetőfedő palából teljesítettük az import csökkentésére előirányzott programot. Selypi csőgyárunk kiemelkedően jó eredményt ért el. Viszonylag kismértékű export feladatainkat pontosan, hiánytalanul teljesítettük. Kisebb létszámmal — Hogyan értékelhetjük vállalatunk gazdasági eredményeit? — A tervezettnél kisebb létszámmal dolgozóink, mintegy 8 százalékkal növelstük termelésünk értékét. kedvező gazdasági tevékenység eredményeként 260,7 millió forintos nyereséget értünk el. Dolgozóink munkalendületére igen jó hatással volt, hogy a bérszínvonal a tervezettnél magasabb, 5 százalékos növekedést ért el. Elsősorban a központi támogatásnak köszönhetjük, hogy a bérszínvonal egy főre jutóan 1309 forinttal emelkedett a múlt évben. Számos eredményt értünk el a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában is, így például modern, fekete-fehér öltözőt kaptak a Dorogi Mészmű dolgozói. munkásszállóval Kétszáz ágyas gyarapodott a DCM, amelynek kőbányájában is új szociális létesítmény került átadásra. Selypen az óvoda bővítését segítette elő vállalatunk. Vácott jó ütemben halad a száz lakás építésében meghatározott program, Beremend körzetében 340 lakás építése jutott el végső szakaszához. Az elavult lakótelep szanálására 5 millió forintot fordított a vállalat Tatabányán, és ugyanilyen arányú támogatást biztosított a dolgozók lakásépítéséhez. Hogyan tovább? — Jelentős feladatok megvalósítását várja az idén vállalatunktól a népgazdaság — folytatta Végh József. — Ismeretes, hogy tervünk a teljes termelési érték 11 százalékos növelését írja elő, amit a termelékenység további fejlesztésével, hatékonyabb gazdálkodással kell megvalósítanunk. Ha ezt sikerül teljesítenünk, akkor az idén 3 mlliárüillinnuä tClinc,C>.i volument ér el nagyvállalatunk. Döntő fontosságú népgazdasági igény a cementtermelés 14,5 százalékos növelése. DCM-től javuló termelési ütemet és 730 ezer tonna cementet várunk az idén. Több gyárunkban a tavaly elért, színvonalat kell tartani, erősíteni, és tőlük várjuk a kiesés pótlását is, amivel Hejőcsabán kell számolnunk az ottani nagyberuházás miatt. — A fejlesztésben a legfontosabb feladatunk a hejőcsabai gyár építése, ahol 1974. végén kell megkezdenünk a cementtermelést, továbbá Bélapátfalván az új cementgyár beruházásának előkészítése. Számolunk azzal, hogy a piacon nagyobb kereslet mutatkozik az égetett mész iránt, s ez a rendelkezésre álló mészégető kapacitás jobb kihasználását teszi lehetővé — mondotta a vezérigazgató, majd hozzátette: — Számítunk arra, hogy üzemi újságunk a maga sajátos eszközeivel elősegíti idei feladataink sikeres teljesítését. St. J. Megemlékezés a az államosításról Negyedszázad telt el azóta, hogy hazánkban történelmi jelentőségű győzelem született: a kizsákmányolók tulajdonának kisajátításával munkásosztály jogos eszközeit a vette saját kezébe, hogy „közbirtokolt jussát” az egész dolgozó nép érdekében és javára hasznosítsa. Az államosítás mintegy 600 vállalatot érintett. Ezzel a gyáriparban dolgozók több mint 80 százaléka állami alatt álló üzemekben irányítás dolgozott. Az ipar államosításának 25 éves évfordulója alkalmából, március szervezet 26-án, a vasasszakszékházának dísztermében, államosítást ugyanott, ahol az bejelentették, ünnepi nagygyűlést rendezett a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége. A zsúfolásig megtelt teremben ott voltak a párt és a kormány vezetői, és azok a munkásigazgatók, is, akiket negyedszázaddal ezelőtt az államosított üzemek élére állítottak. Az ünnepi nagygyűlést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nehézipari miniszter mondott beszédet. pl — 1948. márciusában a nődemokratikus hatalom újabb, most már döntő csapást mér a nagytőke gazdasági hadállásaira, amikor közvetlenül is és teljesen államosította a száz munkásnál többet foglalkoztató vállalatokat — hangsúlyozta Szekér Gyula. Ez azt jelentette, hogy a bankok és vállalataik, valamint a gyárak forradalmi kisajátításával a népi demokratikus hatalom proletárdiktatúrává fejlődött. Az államosítással a népgazdaság szocialista szektora az iparban túlsúlyra jutott, felölelte a bányaipar a gyáripar csaknem egészét, négyötöd részét, és az egész nagyüzemű közlekedést. A felidézett történelmi események mozgató ereje a forradalmi munkásosztály volt, a fő szervezője és irányítója pedig a Magyar Kommunista Párt. A Kommunista Párt forradalmi politikája és a két munkáspárt összefogása tette képessé a munkásosztályt arra, hogy a többi dolgozó osztály és réteg > demokratikus pártjaival együttműködve, békés úton vigye diadalra hazánkban a szocialista forradalmat. Az államosítást követően hatalmas lendületet vett a munkakedv, kibontakozott és tömegessé vált a munkaverseny, amelyben részt vett az üzemeknek csaknem minden dolgozója. Soha addig nem látott termelési eredmények születtek: a munka trónfoglalása volt ez; robotból „becsület és dicsőség dolgává” vált! — emlékezett vissza az ünnepi nagygyűlés szónoka. A továbbiakban az államosítás óta eltelt negyedszázad történelmi eredményeit ismertette, amelyekre méltán lehetünk büszkék, hiszen azóta hazánkban az ipar a népgazdaság vezető ágazatává vált. Az évforduló alkalmából a cement- és mésziparban dolgozó, illetve egykor odatartozó, vezető beosztásba helyezett munkásokat is kitüntettek. FELSZABADULA „.. . Búvő otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk. És aki jobbra nyöszörög, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?...” (Radnóti Miklós: Hetedik eclog a z ezer éves magyar történelemnek nincs olyan századba foglalható fejezete, amelyben ne dúltak volna véres háborúk. Eleink csatáztak a bizánci császárság és az országot végigtaroló tatár hordák ellen, hódított a török és az osztrák háborúk fejeződtek be és kezdődtek újra, békeszerződések majd ismét hadüzenetek születtek. Ám a hadi cselekmények végét is jelző, rövid idő alatt fogalommá lett a szó; felszabadulás, csak egyszer fogalmazódott meg, egyetlen dátumra utalt 1945. április 4-re. E kifejezés egyszersmind jelzi, hogy Magyarország, a sokat szenvedett magyar nép számára végetért a világtörténelem legiszonyúbb és legkegyetlenebb, legtöbb emberáldozatot követelő háborúja, és felszabadultunk mind a külső, mind a belső elnyomók uralma alól. T .. ’ dűlői! Eztó magában rejti a szabadság fogalmát is, azét az örökkön áhiíbott állapotot, amelyért egyaránt harcolt Dózsa, Rákóczi és Kossuth, amelyért életüket áldozták a vérbefojtott Tanácsköztársaság vörös katonái, majd azt követően a negyedszázadnál is tovább tartó véres ellenforradalmi korszak által illegalitásba kényszerített kommunisták és más haladó erők ezrei. 1945. április 4-e ügyben kezdet tehát és kiteljesedés, lezárása egy pusztulásba torkolló parancsunalmi rendszernek és megvalósulása a korábbi álmoknak. Magyarország második világháborús tragédiája kettős tragédia, hiszen — a Tanácsköztársaság leverése után az antant hatalmiak által, idegen testként a népre kényszerített, már a maga korában is anakronisztikus, idejétmúlta, maroknyi uralkodó réteg akaratából — az az ország nem a beigázottak hanem a leigázók oldalán állt. Az ország, a hivatalos Magyarország —, de nem a magyar nép! És mégis: a nép fizetett a tűzvonalba küldőinek bűneiért — mintegy 400 ezer munkaképes korú magyar vesztette életét a második világháborúban. Az ország pedig romiba dőllt. A háborús anyagi károk értéke meghaladta a 22 milliárd pengőt, az ipari üzemek hozzávetőleg 90 százaléka megsérült (a gépek jelentős részét elpusztították, vagy nyugatra hurcolták), a vasúti járműállományt 80—90 százalékos, a gépkocsi és autóbusz állományt pedig csaknem 90 százalékos veszteség érte. E tragikus, majd felemellően széppé forduló korszaknak sokan élő-cselekvő tanúi vagyunk. Felszabadultunk a fasiszta elnyomás és az ezeréves úri iga alól , és élni kezdtünk — élni tudtunk! — a mi szabadságunkkal. Újjáépítettük az országot, szétosztottuk a földeket, állami tulajdonba vettük a gyáraikat, hozzákezdtünk egy minden korábbinál humanizáltabb társadalom kialakításához. Magunk se hittük volna: 1949. végén sikeresen befejeztük a népgazdaság helyreállítását, a háború okozta károk megszüntetését célzó első hároméves tervet. Huszonnyolc év távlatából tekintünk nyírni!” vissza a megtett útra; büszkék vanyelei*;- é.fir. rJ hogy hol hibáztunk, mit lehetett-kellett volna másként tennünk, hogyan élhettünk volna még jobban a szabadsággal.S Igen, sokat akartunk, mert sok volt a pótolni valónk: évszázadok mulasztását is kellett — és kell még ma is — helyre hozni. Cselekedeteink csak történelmi 8 mércével mérhetők, s a történelem évezredeiben pillanat csupán e 28 esztendő. Ám e pillanat alatt többet haladtunk előre, mint korábban órák, napok, évek alatt. „Búvó otthoni táj! Ó megvan-e még § az az otthon?” Az az otthon nincs meg, § szétdúlták. De új otthonokat emeltünk § helyette — önerőnkből és szabadságunkat ^ is hozó barátaink, szövetségeseink segít ̋ ségével —, és meghitt otthonná kívánjuk s tenni az egész országot, széles e hazát. |zit a hazát, amely a mérhetetlenül sok pusztítás ellenére is létezik, & újra él és virágzik — s ahol a munkások is értik már a hexametert, a költői szót. 8 Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 28. és az ipari üzemek, gyárak államosításának 25. évfordulója alkalmából a Cement- és Mészművek jelenlegi dolgozói közül az alábbiak részesültek kormánykitüntetésben: Szepessy Pál, a Cementipari Gépjavító igazgatója eddig végzett eredményes munkájáért a Munkaérdemrend kitüntetés ezüst fokozatát kapta. Szabó Istvánt, a Cementes Mészművek váci gyárának klinkerégető munkását — az iparban eltöltött három és fél évtizedes helytállásáért — a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Maglóczki Antal, a tatabányai gyár szakmunkása az építőipar államosításának 25. évfordulója alkalmából ugyancsak a Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. Hejőcsabán: r Épül az új cementgyár Hejőcsabán épül fel IV. ötéves tervünk egyik legnagyobb építőanyag-ipari beruházása, az új cementgyár. A 4,5 milliárd forintos beruházás elkészülte után, amely a tervek szerint 1975-től termel, évi 1,6 millió tonna cementet ad a népgazdaságnak. Az alapozási munkákat 31. sz. ÁÉV részben már elakészítette, azonban az építők előtt még hatalmas munka áll, húsáén 1974 végén a próbaüzemet már meg kell kezdeni. Az építkezés lebonyolításában mintegy 40 vállalat vesz részt. Az összehangoltabb, jobb munka érdekében a KISZ védnökséget vállalt az új gyár építése felett. A védnökségvállalás okmányait januárban írták alá az érdekelt vállalatok és KISZ Borsod megyei és Miskolc városi bizottságának képviselői. Az új gyár építésével Miskolc és környéke levegőszennyeződésének lényeges javulása várható. A régi gyárból évente 10 ezer tonna szennyezőanyag jutott a levegőbe. A megváltoztatott technológia és az új elektrofilterek a minimálisra csökkentik a levegőbe jutó szennyezőanyagok mennyiségét. (A gyár építéséről 3. oldalán képriportot lapunk közlünk.) Kozák Péter 1 Fehércement exportra A fehércement gyártását 1957-ben kezdte meg a Selypi Cementgyár. A múlt évben 36 ezer tonnát állított elő, amelyből 20 ezer tonnát Csehszlovákiába és mintegy ezer tonnát Ausztriába exportáltak. Fehércementünikkel versenyképesebbek lehetnénk az osztrák piacon, ha a gyártmány elérné a nyugati gyárak által produkált minőségi színvonalat, a 80 Albedó fehérséget. A hazai szabvány 70 Albedó fehérséget ír elő. A selypi gyártmány ennél jobb, 73—74 Albedó fehérségű. Vállalatunk megbízásából a SZIKKTI kutatásokat végzett hazai nyersanyagok felhasználásával a fehérség növelése érdekében. Az elkészült tanulmány alapján 350 ezer forint értékű műszaki fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a gyártási technológia elérje a jobb export minőségnek megfelelő színvonalat. Az új technológiát az idén kell kidolgozni a fehér cement minőségének javítására.