Cementipar, 1981 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Vállalatvezetői látogatás Január 7-én vállalatvezetői látogatás volt Hejőcsabán, ahol az 1981. évi programmal kap­csolatos megbeszéléseket tar­tották. A vállalatvezetés ré­széről jelen volt Koltai Imre vezérigazgató, dr. Mihócs Fe­renc, dr. Kormos Aladár, Illesz Lajos vezérigazgató­­helyettesek, Csillag Béla a korodináló pártalapszervezet titkára és Nagy László vszlt­­titkár. PÁRTNAPOK Január végén és február elején pártnapokat tartanak a tatabá­nyai cementgyárban. Január 30- án Mihályi János pártalapszerve­­zeti vezetőségi tag a kőbányai alapszervezet számára; február 5- én Izsák Mihály, az MSZMP Ko­márom megyei Oktatási Igazga­tóságának igazgatója a karbantar­tás pártalapszervezetének számá­ra; ugyancsak február 5-én Kiss Ernő, az MSZMP Komárom me­gyei Oktatási Igazgatóságának tanszékvezető tanára a Központi Iroda alapszervezetének; február 19-én Molnár László, a Tatabá­nyai városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke a gépüzem alap­­szervezetének; február 20-án pe­dig Széll József üzemvezető a mészüzemi alapszervezetnek tart pártnapot az 1981. évi népgazda­sági tervről. A hatékonyságér­t A hatékonyabb és jobb szer­vezési munka érdekében korábbi gyakorlatnak megfe­­­lelően továbbra is nagy hang­súlyt fektetnek beremendi gyárunkban a team(csoport)­­munkára, mert csak így lát­ják biztosítottnak a szakmai szempontok jobb érvényesü­lését és azt, hogy a terület vezetői is érdekeltek legye­nek a szervezési javaslatok bevezetésében. Érdemes az 1981-es feladatok közül né­hányat kiemelni, így a cso­magolóüzem komplex szer­vezési vizsgálatát, az új mész­­vertikum teljesítményköve­telményeinek kialakítását és nem utolsósorban a norma­karbantartás és az új teljesít­ménykövetelmények fejlesz­tését. Teamon belül 1981-ben a meglevő munkanormák fe­lülvizsgálatára is sor kerül. Elsősorban a kőbánya egyes munkaterületein, valamint a belső anyagmozgatásnál. JAVULÓ MUNKAMEGOSZTÁS Szakszervezeti szempontból jól sikerült az 1980-as esztendő a do­rogi mészműben. Ez a megálla­pítás elsősorban a munkamegosz­tást érinti. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az esetek jelentős részében az szb-titkáron „állt vagy bukott” minden. Most vi­szont az szb többi tagja is nagy­jából egyenlően igyekszik kiven­ni részét a feladatok ellátásából, ami különösen a különböző mun­kabizottságokra vonatkozik. Az is segítőleg hatott, hogy a választások után kialakult a fő­bizalmiak rendszere. Ez azt jelen­ti, hogy például csak valamely terület főbizalmiját kell értesíte­ni az adott feladatokról, aki az­tán kiosztja a munkát a terület­hez tartozó bizalmiaknak. Mindezt biztosítja az új működési szabály­zat, amelyet ez év január 6-án a bizalmiak testülete Természetesen korábban elfogadott. kérték­ erre az építők Komárom megyei bizottságának az engedélyét, amely _ miután helyeselte — jóváhagyta azt. VETÉLKEDŐ A HCM-BEN ötfordulós szellemi vetélkedőt rendezett a gyári KISZ-bizottság, december elején az alapszerveze­tek részére. A vetélkedőre vala­mennyi KISZ-szervezet nevezete 4 fős csapatát. A döntőre decem­ber 12-én került sor, a gyári ét­kezdében, melynek játékvezetője Kurunczi Imre volt. A vetélkedő kérdései irodalomról, gazdaság­politikáról, földrajzról, történe­lmről és sportról szóltak. A vetélkedőn első lett és ezzel 800 Ft-os vásárlási utalványt nyert a Kilián György karbantartó KISZ-alapszervezet. Második Martos Flóra irodaházi, harmadik a az Oprendek Sándor csomagoló üzemi KISZ-alapszervezet. A ve­télkedő után a KISZ-bizottság hangulatos „Luca-bált” rendezett, amelyen a zenét a gyári tánc­zenekar szolgáltatta. Szünetek­ben különböző játékokkal szóra­koztatták egymást a jelenlevők. A hangulatos bálnak éjfél körül lett vége, és a részt­vevők azzal búcsúztak egymástól, hogy ilyen rendezvényt máskor is kell ren­dezni, mert fiataljaink igényük. világ Proletárjai, egyesüljetek! CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 1.80 FT 1981. JANUÁR KISZ-taggyűlést utána vitakör Néhány nappal az év végi ün­nepek előtt KISZ-taggyűlésen jöt­tél­ össze a dorogi mészmű fia­taljai. A rendezvénynek az volt a eleji célja, hogy előkészítse az év taggyűléseket. Közvetlenül utána ifjúsági vitakört szerveztek, amelyben felhasználták a járási KISZ-bizottságtól kapott, idősze­rű témákat tartalmazó magnóka­zettákat is. A vitakör vezetője, mint 1975 óta mindig, Józsa Ti­bor, az üzem pártszervezetének titkára volt. Minimális ráfordítással, a berendezések jobb kihasználásával, takarékos gazdálkodással Beszámoló a vállalati brigádvezetői tanácskozásról Vállalatunk szocialista bri­gádvezetőinek küldöttei de­cember 17-én tartották ta­nácskozásukat a váci gyár kultúrtermében. Részt vett a tanácskozáson Podina Sebő, az ÉFEDOSZ titkára, vala­mint dr. Kiss Béla, az ÉVM főmérnöke. Az előre kiadott írásos elő­terjesztések tartalmazták napirendeket, a vállalati in­­­tézkedési terveket, így a munka- és üzemszervezési tervet, a munkaidőalap ha­tékony felhasználásának in­tézkedési tervét, az anyag- és energiatakarékossággal kap­csolatos intézkedési terveket valamint az újítási feladat­terveket. A másik napiren­di pont a vállalati munkaver­­seny-mozgalom 1981. évi cél­kitűzése volt. Az intézkedési tervek több mint 6,4 milliárd forint termelési érték előállí­tását támasztják alá, amely egyebek között 3,8 millió ton­na klinker, 4,6 millió tonna cement, 555 ezer tonna égetett mész és 100 ezer tonna mész­­hidrát termelését jelenti százalékos bérszínvonal-növe­­­kedés mellett. A vezérigazgató által adott írásos anyagokhoz mivel Koltai elvtárs or­szággyűlés ülésén volt­­ Kormos Aladár vezérigazga­tó-helyettes fűzött szóbeli kiegészítőt, Nagy László vszb­­titkár megnyitója és köszön­tője után. Egyebek között szólt Kor­mos elvtárs az eternitipar ki­válásáról és annak vala­mennyiünket kezményeiről, érintő* követ­majd terme­lési feladatainkról beszélt. Hangoztatta: rugalmasan kell alkalmazkodnunk a piaci igé­nyekhez, s ez mindannyiunk­ra nagy terhet ró. Igyekeznünk kell az új gyá­rak termelését optimális szin­ten tartani, s egyik legfonto­sabb szempontunk, a minél több nyereség biztosítása. Alapvető érdekünk, hogy mi­nimális ráfordítással termel­jünk minél többet, tehát a meglevő berendezéseket kell az eddiginél nagyobb tékben kihasználni. Szólt mér­bértömeg-gazdálkodásról, majd a az anyag-, energia- és álló­eszköz-fenntartásnál előttünk álló feladatokról. Mint mon­dotta, jól szervezett munká­val eredményeinken rövid idő alatt is javíthatunk. Az elkövetkező években a fajlagos anyag- és energia­csökkentés legyen súlyponti feladat. A mennyiség növelé­se helyett a minőség javítá­sára kell törekednünk. Dr. Kormos Aladár szóbeli kiegészítője és a szünet után a küldöttek hozzászólásai kö­vetkeztek: Gábor Attila (HCM)­ el­mondta, hogy a hejőcsabai gyár az 1981-es évre anyag­felhasználás csökkentésével 4 150 000 Ft megtakarítást ter­vez (kohászati termékek, őr­­lőgolyó-felhasználás csökken­tése, importanyagok magyar­ral való helyettesítése stb.). Energiamegtakarítás terén a forgókemencék hasznos üzem­idejének növelésével kíván­nak jobb eredményeket el­érni. Felhívta a jelenlevő kül­döttek figyelmét, hogy te­kintsék munkahelyüket sa­játjuknak, és ugyanúgy taka­rékoskodjanak, mint otthon. Kassai László (DCM): bri­gádvállalásaink között min­dig szerepel a korszerű szer­vezési módszerek elsajátítása és hasznosítása. Ennek a vál­lalkozásunknak tettünk ele­get, amikor a munkaidőalap hatékony felhasználása érde­kében, kísérletképpen beve­zettük a rugalmas munkaidő­­rendszert, mintegy 55 fő nem fizikai dolgozó körében. Ezután Kassai elvtárs rész­letesen ismertette a BMR lé­nyegét, előnyeit és hátránya­it. Javasolta, hogy olyan munkaterületekre, ahol a dol­gozók munkavégzésénél ön­álló intézkedési joggal ren­delkeznek, próbálkozzanak ennek bevezetésével, ők — az úttörő munka elvégzése után — szívesen adják át ta­pasztalataikat. Végh Lajosné (LCM): a ce­mentpiacon kialakult kedve­zőtlen helyzet gyárunknál is következtében átrendeződé­sek lesznek. Az 1981. évre igen nagy feladatot jelent számunkra a 120 e. t. cement fogadása. Ennek megvalósí­tásához a létszámot a kőbá­nyából nyerjük, így Bersekbá­­nyában megkezdhetjük a sa­ját rezsis lefedést. Arra tö­rekszünk, hogy szocialista brigádjaink olyan légkört teremtsenek, amelyben ter­mészetes dolog egyéni gon­dokról is kérdezni és szólni. Mező Béla (Bélapátfalva): a régi gyár leállásával és az új gyár beindulásával kap­csolatos nehézségekről be­szélt. Felvetette, hogy azok a szocialista brigádok, akik az átállás során helytálltak, vál­lalati kitüntetésben nem ré­szesültek. Ennek ellenére op­timizmusukat nem téri el, a szocialista veszítő­­brigád­mozgalom az új cementgyár­ban erősebb, mint valaha. Gajdos Istvánná (HCM): is­mertette a kőbányaüzem ter­melési feladatait, munkakö­rülményeit és problémáit. Központi segítséget igényel a Belaz dömperek nagyjavítá­sa, alkatrész-ellátottsága, fú­rógépeik felújítása. Frei István (Dorog): javíta­ni szeretnénk a hidrát fajla­gos mészfelhasználását, a fű­tőolaj és villamos energia fel­­használását. Ezen a módon mintegy 250 e. Ft. megtaka­rítást érhetünk el. Számunk­ra ez igen nagy feladat, de szocialista brigádjaink kez­deményezőkészségét és akti­vitását ismerve teljesíthető­nek tartjuk. Osváth Lajos (DCM): be­szélt a kőszegi kőbánya át­csatolásával kapcsolatos rossz előérzetükről. Vélemé­nyük szerint a keszegi bánya olyan rossz állapotban van, hogy meglevő gondjaikat nem­hogy csökkentené, inkább nö­veli. A jelenlegi bányaszint kimerült, az újabb szint megnyitása már most is ké­ső lenne. Ha következő év­ben kell az új szintet meg­nyitnunk, az mindenképp ter­meléskiesést fog jelenteni, így a gyár 1981. évi célkitű­zései is veszélybe kerülnek. A túlóra-felhasználás 1 száza­lékos csökkentését nem tar­totta realizálhatónak. (Ka­tonák szerződése lejárt, újabb szerződést nem kötöttek.) Heincz Ferenc (TCM): va­lamennyien ismerjük azokat a gondokat, melyek a gaz­dasági egyensúly hiányából, a növekedés lassú ütemé­ből fakadnak. A cement irán­ti kereslet csökkenése óha­tatlanul maga után vonja a termelés visszafogását, első­sorban a korszerűtlen gyá­rakban. Ez a körülmény ben­nünket, érzékenyen tatabányaiakat igen érint, hogy a vállalatvezetés Tudjuk, szá­munkra is megtalálja a meg­oldást jövőnket illetően. En­nek ellenére felkészülünk változásokra, ha kell átkép­e­zéssel, a gyáron belüli, eset­leges új munkakörök betölté­sére. A szocialista brigádok nevében ígérjük, hogy a vál­lalatvezetés által meghatá­rozott, új feladatokban biz­tos támogatásra találnak ben­nünk, s miként eddig, a jö­vőben sem fognak csalódni munkánkban. Fürjes Miklós (CGJ): az intézkedési tervekben foglal­takkal egyetértett és java­solta elfogadásukat. Felhív­ta a figyelmet az újítómoz­­galo­mban rejlő tartalékokra. Ambrus János (Beremend): •következő évi munkánk ter­vezésénél nagy nyújtott a vállalati segítséget intézke­dési terveket tartalmazó írá­sos anyag. Jövő évi mun­kánkat ennek szellemében igyekszünk végezni. A nem­régiben megtartott gyári ta­nácskozás előadói, hozzászó­lói eredményeinket javító, új módszerek keresésére hív­ták fel figyelmünket. A meg­levő hiányosságok kiküszö­bölése, az anyaggal, energiá­val való takarékosság, az újí­tások hasznosítása; mind­annyiunk közös érdeke. Podina Sebő, ÉFÉDOSZ-tit­­kár, a vállalat elmúlt évi te­vékenységével kapcsolatosan elismerő hangon nyilatko­zott. Az 1980-as esztendő a cementipar dolgozói részére igen küzdelmes időszak volt — mondotta Podina elvtárs —, azonban az elvárásoknak így is megfeleltek. A szocia­lista munka­verseny jövő évi célkitűzései reálisak, a nép­­gazdasági igényekhez alkal­mazkodnak. Ezt követően Podina elv­társ kitért néhány hozzászó­lásra: A tatabányai gyár esetében igen nagy összefogásra van szükség az ipar dolgozói kö­zött. Egy optimális termelési szint fenntartása igen nehéz, de teljesíthető feladat. He­lyes, ha a gyár dolgozói ré­szére —, ismerve a vállalat­­vezetés gondját —, akár át­képzéssel, akár munkavállalások és különböző munka­helyek teremtésével teljes foglalkoztatottságot biztosí­tunk. • Kassai elvtárs indítványá­val kapcsolatos véleményem: a rugalmas munkaidő beve­zetésének feltételei és lehe­tőségei a Cement- és Mész­művek vonatkozásában nin­csenek meg, illetve csak igen kis mértékűek. Dr. Kiss Béla, ÉVM: az elhangzott főmérnöki hozzá­szólásokhoz azt a következte­tést vonhatjuk le, hogy a ta­nácskozás küldöttei­­ felké­szültek fontos szerepük be­töltésére. Magát a tanácsko­zást is jól előkészítettnek és példásan szervezettnek tar­tom. Az 1981. évi munka­(Folytatás a 3. oldalon.) ki­or­dr. Munkásgyűlés Bélapátfalván Az új év első munkanap­ján a villamosműhely nagy­csarnokában gyűltek össze munkások és vezetők, hogy ilyen közvetlen formában be­széljék meg az ez évi munkát A gyűlést Mikó András, a gyár pártbizottságának titkára nyitotta meg. munkásgyűlésen Az évindító jelen volt Trefil István főosztályveze­tő, Molnár Imre osztályveze­tő, az ÉVM-ből, valamint Koltai Imre, a CEMÜ vezér­­igazgatója. A megnyitó után Sas Kál­mán gyárigazgató szólt a gyű­lés résztvevőihez. Beszédében hangsúlyozta, hogy ennek munkásgyűlésnek különös je­­­lentőséget ad az a tény, hogy néhány napja fejeződött be az V. ötéves terv, s kezdetét vette a VI. ötéves terv meg­valósítása. — Ismeretes, hogy az el­múlt tervidőszakban megvál­tozott gyárunk műszaki szín­vonala és technológiája; ka­pacitásában, szervezetében és a dolgozók összetételében nagy változások mentek vég­ig be. Új gyár váltotta fel a megkopott berendezéseket, de a megváltozott munkakörül­ményekkel megváltoztak feladatok is, nőttek a köve­­­telmények — mondta beszé­dében az igazgató. — Min­denki előtt ismeretes, hogy a széles körű előkészítő munka ellenére sem hozott teljes si­kert a próbaüzemelés. Pedig a dolgozók háromnegyed ré­sze vett részt különféle kép­zésben: tanultak hazai inté­zetekben és gyárakban, kül­földi üzemi gyakorlaton vet­tek részt — ennek ellenére az új gyár nem teljesítette terv­feladatát. Beszéde további részében Sas Kálmán az idei felada­tokról beszélt: — Gyárunk speciális hely­zetben van, nekünk a terme­lés mennyiségi növekedését kell fokoznunk, hisz 1980-ban befejeződött a próbaüzem, most több hónapon keresztül biztosítanunk kell a program­szintű termelést, s ezzel pár­huzamosan javuljon a gyár termelékenysége és a gazdál­kodási mutató. Határozott változtatásokra van szükség gondolkodásunkban, maga­tartásunkban és munkánkban — hangsúlyozta az igazgató. Majd beszéde befejezéseként a gyár kommunistáitól, szoci­alista brigádjaitól és a régi dolgozóktól kérte, hogy most is, mint már oly sokszor ko­rábban, személyes példájuk­kal, céltudatos munkájukkal és jó szóval nevelve hassa­nak tágabb környezetükre, a nagyobb kollektívára. Koltai Imre, vezérigazgató elmondta a munkásgyűlésen, hogy bár a gyár terve még nem képezi a vállalati terv a szerves részét, de azt várják bélapátfalvaiaktól, hogy képezzék magukat az új gé­pek kezelésére, hogy legyenek gazdái és urai az új techno­lógiának, hogy a termelési felfutás a terv szerint ala­kuljon. és a keszegi bányában Január elsejétől a keszegi kőbánya is a DCM-hez tar­tozik, átvettük az ÉSZAKKV Kőbánya Vállalattól. Janu­ár első napjaiban munkás­gyűlésen jelentették be az át­adást, melyen többek között részt vett Pintér Sándor, DCM igazgatója és Fordán Ti­­­bor, a gyár pb-titkára is. Sajgó Sándor, az ÉSZAK­­Kö képviseletében megkö­szönte a kollektívának az ed­digi munkát és kérte, hogy a jövőben is minden erővel se­gítsék ennek a fontos építő­anyagnak az előállítását. Sajgó Sándor beszéde után Pintér Sándor tájékoztatást adott a kőszegi dolgozóknak. A DCM jól képzett szakem­berekkel segíti a további munkát. Fontos feladat a géppark, a bányaberendezés működésének a biztosítása. A DCM mészüzemének ellátá­sán kívül továbbra vis adnak a házgyáraknak, s útépítéshez zúzott követ. A kitermelt mészkő és egyéb építőanyag, tervszerű szerződéses elszál­lításáról a Volán 2. sz. Vál­lalat gondoskodik. Pintér Sándor tájékozta­tója végén megválaszolt­­ a feltett kérdésekre. A egy száz fő résztvevő mint­meg­nyugodva vette tudomásul, hogy a DCM-hez való csat­lakozás előnyt jelent szá­mukra, ugyanakkor az új ve­zetés pontos, fegyelmezett munkát igényel tőlük a kö­zti, s nem csekély feladatok megvalósításához. Csányi Ferenc munkaverseny-felelős Együtt a társadalmi szervekkel A 36 fős párttagság 70 szá­zaléka jelen volt, s a többiek közül is mindenki kizárólag igazoltan maradt távol. Az első „ránézésre” ezt lehetett megállapítani dorogi gyárunk pártszervezetének beszámoló taggyűlésén. A taggyűlésen előtt a vezetőség mindenek­munkáját értékelték. Megállapították, hogy a vezetőség irányításá­val teljesítették az 1980. év feladattervét, többek azokat a pontokat is, között ame­lyeket éppen az egy évvel ko­rábbi taggyűlésen határoz­tak meg. Változatlan feladat maradt — a kétségtelen elő­relépés ellenére — a 7 tagú vezetőség munkájának jobb megosztása, amelyet egyéb­ként a nagyközségi pártbi­zottság jelenlevő titkára is megerősített hozzászólásában. Jobban össze kell hangolni a munkát, a többi társadalmi szervvel is. Például a párt­­szervezet nőfelelőse és a szakszervezet külön-külön együtt, ne pedig munkálkodjék a nőpolitikai párthatározat megvalósításáért. A pártszervezeten belül 4 pártcsoport működik. Munká­juk legfőbb érdeme, hogy a személy szerinti értékeléseket jobban, tárgyilagosabban vé­gezték, mint az előző évek­ben. Jó lenne azonban, ha a jövőben a szocialista brigá­dok munkájának segítése is hasonlóan javulna. A taggyűlés egyébként meg­lehetősen aktív volt, hiszen a meghívottakon kívül heten szóltak hozzá. A hozzászólók elsősorban az 1981. év ter­melési feladatairól, a munka színvonalának további emelé­séről, a munkafegyelem meg­szilárdításáról és a pártmun­ka egyenletesebbé tételéről fejtették ki véleményüket.

Next