Cementipar, 1986 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Gondok a SZOT- beutalókkal A napokban megérkeztek he­­jőcsabai gyárunkhoz az 1986. évi SZO­T-beuta­lók. Azok leltárba vétele, ill. áttanulmányozása után szomorúan állapították meg, hogy a beutalók közül 15 elő­szezoni, 4 főszezoni és 10 utc­a­szezon­i, melynek az értékesítése dolgozók részére, rendkívül nagy gondot okoz, várhatóan teljes egészében nem is fog si­kerülni, bármennyire is szeret­nénk minél több dolgozónk ré­szére szakszervezeti beutalóje­gyet biztosítani. Kőzetválogatók Munkaszervezési, szaktudási és egyéb ,,kellékek” együttes je­lenléte szükséges ahhoz, hogy az erősen kalcitos kőzetből ki­válogassák azokat az alapanya­gokat, amelyekből már lehetsé­ges elfogadható minőségű me­szet előállítani. Bélapátfalván ezt a fizikai ter­heltséget és nagy odafigyelést igénylő munkát fizikai beosztá­sú dolgozók végzik. Igaz, mind­ez meglátszik havi kereseteiken is (magasabb üzemi társaikénál), de nem irigylik tőlük. Bizony fárasztó a bányából érkező kő­zet között „guberálni”. Mivel belátható jövőn belül nincs le­hetőség géni technológia beikta­tására, így marad a manuális munka. Napirenden a téli felkészülés Az év végén megtartott szb­­filésen a HCM szakszervezeti bi­zottsága ellenőrzési jogkörben megvizsgálta a gyár téli felké­szülését, s egyben felhívta a fi­gyelmet a még tapasztalható, ez irányú hiányosságokra. A szak­­szervezeti bizottság megállapí­totta, hogy a korábbi évektől eltérően, az ez éves felkészülés jobban sikerült, az üzemvezetés és a szociális szemlék többszöri megtartása éreztette hatását. Az szb felhívta a különböző főbi­zalmiak, ill. bizalmiak figyel­mét, hogy segítsék a g­yárveze­tést, hogy a kijavított, ill. rend­be hozott szociális létesítmények megóvására, ill. karbantartására a dolgozók jobban figyeljenek oda. Januártól Tatabányán Tatabányán, a CEMÜ oktatási központjában évek óta szakkép­zett előadók oktatják azokat a dolgozókat, akik a termelési munkák legváltozatosabb terüle­tein fejtenek ki hasznos tevé­kenységet. A bélapátfalvai mészüzemből 1986 januárjától kezdődően, gázkezelői, nehézgép-kezelői stb. munkások kezdik el azt a tan­­folyamot, akik egyéves ciklus­ban, havonta ötszöri iskolaidő­ben szereznek szakképesítést. Ötös névadó A bélapátfalvai község:­ pá­rt­­h­ázban családi és társadalmi ün­nepségre gyűlt össze az úttörő­csapat. Sorfalak között a „Böl­csődal” zenéjére bevonultak község legifjabb tagjai a szülők­­ és a névadó szülők kíséretében. Elkísérték a nagypapák és nagymamák, mintegy 50 fő. A bevonulás után az úttörők kö­szöntötték műsorral a jelenlevő­ket, majd hivatalos aktusra ke­rült sor. Ignácz Gyuláné anya­­könyvvezető köszöntötte a köz­ség legifjabb tagjait, hivatalos névadás, majd a szülők és a névadó szülők aláírása követke­zett. Az úttörők virággal kö­szöntötték most már Vas Milán, Bársony Dávid, Nagy Noémi, Mészáros Balázs és Karv Lóránt nevű gyerekeket és úttörő-nyak­kendőt kötöttek nekik. A hivatalos aktus után a szü­lőket a munkahelyi vezetők kö­szöntötték és ajándékokat nyúj­tottak át az ünnepelteknek, majd a résztvevők pezsgővel koccin­tottak a nevet kapott gyerekek egészségére. Mező Sándor VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM­ARA: 2.30 FT 1986. JANUÁR A párttitkárok és a szib együttes ülése Elkerültük a veszteséget, megőriztük a fizetőképességet A cement­ipar gyárainak párttitkárai és a szakszerveze­ti intézőbizottság december 11-én együttes ülést tartott, ahol Brellos Ferenc, a szib­­ titkára köszöntötte a résztve­vőket, majd Mihócs Ferenc, vezérigazgató-helyettes tartott tájékoztatót a vállalat hely­zetéről. Elmondotta Mihócs elvtárs, hogy nagyon nehéz év végé­hez érkeztünk, a cementipar kollektívája szinte megoldha­tatlannak látszó feladatokkal is megbirkózott. Az összevont ülésen először hangzott el a vállalatnál, hogy a rengeteg gond és a rossz piaci körül­mények ellenére is sikerült megtermelni a 3,6 millió ton­na cementet és a kb. 600 ezer tonna meszet. Nem voltak hiá­bavalók az­ évközi­­ -megbeszé­lések, s­­ azok az­ intézkedések, amelyet hozott a a nehéz helyzetben vállalatvezetőség. A nagy összefogás nyomán, az intézkedések végrehajtásának eredményeképpen sikerült el­kerülni a veszteséget, vállala­tunk talpon maradt, egész év­ben végig fizetőképes volt, alaphiány nincs és az adókkal is rendben vagyunk az állam­mal szemben, úgy, hogy közben nyereséggel zárjuk az évet, s a dolgozókkal szemben vállalt 6,5—7 százalékos keresetfej­lesztésnek is eleget tesz a vállalat. Részletezte a vezérigazgató­helyettes a megtett intézkedé­seket. Külön kiemelte a költ­séggazdálkodást, a pénzügyi intézkedéseket, s az állóesz­köz-fenntartásnál a gyárak jó hozzáállását, s hangsúlyozta a gyárak vezetőinek érdeme­it. Az új esztendőről elmon­dotta a vezérigazgató-helyet­­­­tes­ ,hogy 1986 annyiban kü­lönbözik a 85-ös évtől, hogy tudjuk: az igények nem nö­vekednek, a kereslet várható­an nem emelkedik terméke­ink iránt, de­­ ezt már most tudjuk, s arra készülünk, ami reálisnak látszik. Mintegy 3,6 millió tonna cement mellett 300 millió forint nyereséget célzunk meg, úgy hogy az igé­­nyeket választékban, minőség­ben és költségszinten is ki­elégítjük. Továbbra is előtér­ben lesz a költséggazdálko­dás, s ezen belül az állóesz­köz-fenntartás. Az energia­felhasználásnál elért eredmé­nyek mellett is hangsúlyozta az adott energiák még jobb kihasználását a termelésben — mint mondotta ez egy év­ben tízmilliókat is jelenthet a vállalatnak. Szólt a VII. öt­éves terv előkészületeiről, keresetfejlesztésről és az irá­­­­yítási rendszer változásáról, majd kérdésekre válaszolt. A tájékoztató után a párt­­titkárok és a i­szib külön­­külön­ folytatta: a1­­. megbeszé­lést, ahol a sajátos feladato­kat is részletesen megbeszél­ték. (Cs.) Műszaki konferencia a HCM-ben November végén tartották meg az­ év utolsó műszaki konferen­ciáját a HCM-ben. Nagy István, az ig. műszaki helyettese részle­tesen ismertette és értékelte az üzemrészek elmúlt időszakos ter­melési eredményeit és meghatá­rozta azokat a tennivalókat, amelyeket az év hátralevő idő­szakában még teljesíteni kell. Szólt az elkövetkezendő év vár­ható elvárásairól, a különböző gazdasági szigorításokról, a ta­karékosságról, a munkafegyelem megszilárdításáról, valamint a társadalmi tulajdon védelméről. Az értékelés után több hozzá­szólás hangzott el. Dezsőffy Ist­ván üzemfenntartási osztály­­vezető a fenntartási költségek alakulásáról, Tózsa Rigó Zol­tán anyaggazdálkodási osztály­vezető a megrendelésekről, vala­mint az anyagok megőrzésével kapcsolatos szemléletváltozások­ról, Losonczi László energia­üzemi osztályvezető az energia­­gazdálkodás várható alakulásá­ról és fontosságáról beszélt. A műszaki konferenciát az üzem­részek termelési tanácskozásai követték. Mi lesz a lakossági kiszolgálással­? Mátra Gázbetongyár, Ózdi Ko­hászati Üzemek, Kazincbarcika, cukorgyárak, és még lehetne so­rolni azokat az ipari egységeket, amelyek mind nagyobb igényt támasztanak arra, hogy hozzá­jussanak a bélapátfalvai mész­­hez. Sőt, vannak olyan építő­ipari vállalatok (DElEP, CSOM­­ÉP), amelyek gumikonténere­ket küldenek a mészüzembe, hogy alkalomadtán rendelkezé­sükre álljon az igényelt adalék­anyag. Ezekben a gumikonténe­rekben mintegy 80 tonna mész tárolható. Egyéb tárolási lehető­ségek nincsenek. Mivel ilyen kelendő a mész, mondják a szakemberek, nincs is különö­sebb szükség tárolókra. Éppen a nagymérvű közületi, ipari kiszolgálás miatt ugyanak­kor „veszélybe­ kerülhet” a la­kosság számára történő kiszol­gálás. Tervegyeztető tárgyalá­sok, a forgalmazókkal történő hasznos megbeszélések minden bizonnyal elősegíthetik a megol­dást arra, hogy a magánépítke­zők idegeit, ha lehetséges, „ne borzolják” fel. Decemberben is sorba álltak a nagy teljesítményű szállítójár­­művek a meszüzem udvarán... Cementesek az építők XXXIV. kongresszusán Ketten a központi vezetőségbe kerültek és küldöttek a SZOT XXV. kongresszusára nődolgozóink közül Az óévben szakszervezeti szempontból a legnagyobb esemény volt a december 6— 7-én lezajlott ÉFÉDOSZ-kong­­resszus, amely a XXXIV. volt a sorban, s részt vett a kongresszusi munkában 300 ezer szakszervezeti építő­munkás képviseletében négy­száz küldött, közöttük a ce­mentesek is. Megtárgyalták az elmúlt öt esztendőben végzett, munka tapasztalatait és a most következő felada­tokat. Az építők kongresszusán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Gás­pár Sándor, a SZOT elnöke, a párt Politikai Bizottságá­nak tagjai, Somogyi László, építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az ágazat munkájához kapcsolódó ál­lami, párt- és társadalmi szervezetek vezetői. Ott vol­tak a cementipar képvisele­tében: Kottás Imre vezérigaz­gató, Brellos Ferenc szib­­titkár, Pintér Sándor, a DCM igazgatója, Termán József szb-titkár és Porubszky De­zsőné, ugyancsak a DCM-ből, Somogyvári Gizella, beremen­­di szb-titkár és Varga Erzsé­bet beremendi bizalmi, to­vábbá Eperjessy László, a HCM szb-titkára és Varga Tamásné, a bélapátfalvai gyár szb-titkára. Külön kitüntetés, hogy a kongresszus elnöksé­gének is tagja volt Varga Tamásné. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Gyöngyösi István főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt rámutatott, hogy a beszámolási időszakban az építő- és építőanyag-ipar je­lentős átalakuláson ment ke­resztül. A szakszervezet te­vékenységében is került a változásokkal előtérbe járó gondok megoldása: a terme­lést, a munkahelyi demokrá­ciát és az érdekvédelem erő­sítését segítő mozgalmi mun­­ka. Hangsúlyozta a főtitkár: az építő- és építőanyag-ipar rendelkezik azzal az erővel és kapacitással, amely szük­séges a következő szakban a feladatok tervidő­teljesí­téséhez. A szakszervezet, köz­ponti vezetőségének­lése szerint központi segító­intéz­kedésekkel is indokolt segí­teni a technikai fejlesztést, egyes szakágazatokban a bér­­fejlesztést, valamint az egyen­lő feltételek megteremtését a tervező-, a kutató- ás beru­házóvállalatok egymás kö­zötti versenyében. Jek A vitában többen is beszél­arról, hogy az építő­anyag-ipari vállalatok dolgo­zói rendkívüli erőfeszítéseket­­ tettek a magánépítkezések anyagigényeinek kielégíté­séért, s miután a kereslet csökkent, gondok keletkeztek a gazdálkodásban. A felszó­lalók között volt a miniszter is, aki elmondotta egyebek között —­ elismerve az eddi­gi eredményeket —, hogy a következő években is alap­vető cél az igényeket kielé­gítő és kiegyensúlyozott épí­tőanyag-kínálat fenntartása, az eddiginél nagyobb válasz­tékban és jobb minőségben. Felszólalt Losonczi Pál is, aki részletesen beszélt róla, hogyan növekednek az építő­iparral szemben támasztott követelmények. Arról is be­szélt, hogy a következő öt évnek élénkülést kell hoznia a gazdaságban, s a beruhá­zási tevékenységben is. Rá­mutatott: az ágazatinak nem­­csak a kereslethez kell job­ban igazodnia, hanem egy­úttal javítania kell az épít­kezések minőségét, a terme­lékenységet, az eszközök ki­használtságát — csökkentve a kivitelezési időt és az építé­si költségek növekedésének ütemét. A cementesek nevében fel­szólalt Varga Tamásné. — Hozzászólásomban a ce­mentipar helyzetéről kívánok beszélni. Az építőanyag-ipar­nak ez az igen nagymérték­ben eszköz, és energiaigényes ágazata nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi két év­tizedben. A század elején épült nedves eljárású néhány százezer tonna cementet ter­melő üzemek helyén sorra épültek a milliós kapacitású gyárak. (folytatás a & cfttaintf Koltai Imre vezérigazgató újévi köszöntője Az óév végén, az új év elején kicsit megkönnyebbülteb­­ben szólhatok a vállalat dolgozóihoz, mint azt akár két hónappal előbb hittem volna. Köztudott, milyen nehezen indult a múlt év. A nagy hideg, a kemény tél okozta ne­hézségek, energiagondok, gázhiány miatt olajjal kellett ter­melnünk, ahol lehetett, s ez jelentős költségtöbbletet oko­zott. Ugyanakkor a tervezett export elmaradt és a belföldi kereslet is csökkent. Augusztus—szeptemberben úgy álltunk, hogy a vállalat mindenképpen veszteséges lesz. És itt szeretnék mindjárt köszönetet mondani a cemente­sek kollektívájának, a gyárak vezető gárdájának, hogy meg­tették azokat az intézkedéseket, amelyeket a rendkívüli eset­ben kért a vállalat vezetősége. Az intézkedések, az össze­fogás eredménye, hogy elkerültük a veszteséget és nyere­séggel zártuk az évet. Az új évben sem számíthatunk a kereslet nagyfokú nö­vekedésére, terveink az óévihez hasonlóan szerények. Leg­fontosabb feladatunk ilyen helyzetben — a piaci igények kielégítése mellett — a költségcsökkentési tervekk, lehetősé­gek kihasználása. Megfelelő választék és jó minőség mellett törődjünk még többet az anyag- és energiatakarékosság­gal, a termelőeszközök üzembiztonságával. És azt kéren mindenkitől: a saját területén úgy álljon helyt, hogy azzal segítse a zökkenőmentes átállást az év közepétől megvaló­suló új szervezeti-irányítási formára, hogy azután 1987-től majd véglegesen és jól funkcionáljon az új felállásban is a cementipar. Amikor bizton mondhatjuk, hogy nehéz év előtt állunk, ismét csak a kollektívához, a nehéz helyzetben is helytállt vezetőkhöz, s a munkaversenyben eredményeket elért szo­cialista brigádokhoz fordulok, s még hatékonyabb segítségü­ket kérem az egész cementiparért. Továbbra is kérem a párt- és a tömegszervezetek cselekvő együttműködését. Az egész vállalat kollektívájának megköszönöm az igen súlyos gondokkal kezdődött, s végül is nem a legrosszabbul végződött 1985. évi munkát, s az új esztendő nem kisebb gondjaihoz a problémák megoldásához, az eredményesebb munkához kívánok mindenkinek erőt, egészéget és békés, boldog új esztendőt! Értekezlet a minisztériumban Energiamegtakarításban kiemelkedő a cementipar Szűcs Endre miniszterhe­lyettes tájékoztatójával kez­dődött december 13-án a­z. az értekezlet, vállalatainál amelyet az ÉVM megjelenő új­ságok és híradók szerkesz­tőinek és szerkesztőbizottsá­gi vezetőinek tartottak. A miniszterhelyettes rész­letes építő­ tájékoztatást adott az új építőanyag-ipar helyzetéről. építőiparban .Elmondotta: az mintegy 5 szá­zalékos elmaradás várható. Az építőanyag-iparban jobb a helyzet, szélesebb körű kí­nálat alakult ki, itt jelentős fejlődés tapasztalható. Van azonban tennivaló a válasz­ték további bővítéséért és a minőség javításáért. Kiemelten szólt az energia­takarékosságról: ágazati szin­ten a VI. ötéves terv során, 8 százalékkal javult az ener­gia fajlagos felhasználása. Itt kiemelte a cem­en tópart, ahol 13 százalék ez a mutató, s ez egyenértékben több mint százezer tonna olajnak felel meg. Ma már a cementipar­ban a korszerű szárazeljárás­­sal készült cement aránya 85 százalékos, s a régi vizes eljárással szemben, mintegy 60 százalék az energiafelhasz­nálás. A továbbiakban a minisz­terhelyettes arról beszélt, hogy a vállalatok helyzeté­ben nem várható javulás, in­kább nehezebb lesz, s el­mondta, milyen segítséget vár a sajtótól a minisztéri­um. Ezután Szűcs elvtárs kér­désekre válaszolt, majd a ki­írt pályázaton nyerteseknek átadta a díjakat. Igazgatói értekezlet Dorogon Az óév utolsó igazgatói értekezletét Dorogon tartották december 17-én. Az igazgató­kat, valamint a vállalat veze­tőségét a házigazda Pintér József köszöntötte, aki egy­ben búcsúzott is a cement­ipartól, hiszen január elsejé­től a dorogi gyár már a szén­bányához tartozik. Ezt követően Koltai Imre vezérigazgató beszélt az óév nehézségeiről: „Néhány hó­napja még más volt a kép, a veszteségesség réme lebe­gett felettünk, minden kísé­rő bajával-gondjával. De túl­vagyunk a veszélyen. A vészt­­jósló előjelek mellett a gyá­rak dolgozóinak, s elsősorban a vezetőknek a jó hozzáállá­sa jelentette azt, hogy elke­rültük a veszteséget, s nye­reséget hoztunk...” — mon­dotta egyebek között a vezér­igazgató, s hangsúlyozta a kö­zös erőfeszítéseket, amelyek az eredményt meghozták. vállalatvezetés nevében elkö­­­szönt a dorogi gyártól, elis­merve a kis kollektíva ered­ményes tevékenységét a ce­mentiparon belül. Ezután a munkamegbeszé­lésen a vezérigazgató helyet­tesei adtak tájékoztatót és­­mondtak véleményt az óévi munkáról és az új ér­ték adatairól. Végezetül a vezér­­igazgató tett különféle dentéseket, s részletesen bele­be­szélt a trösztté válásról, amely július elsejétől következik be. Megköszönte az igazgatóknak és a vállalatnál levő párt-, KISZ- és szakszervezeti szer­veknek az egész évben vég­zett munkát, különösen az utóbbi hónapokban kifejtett erőfeszítéseket a vállalat ér­­dekében. J NDK-nődelegá­ció vállalatunknál Háromtagú szakszervezeti nődelegáció járt vállalatunk­nál december 4—7. között, az NDK-beli dessaui cement­­kombi­nátból. A delegáció a vállalati nőpolitikát, a ma­gyar cementipariban dolgozó nők helyzetét tanulmányozta. A tapasztalatcsere a CEMU- központban kezdődött, ahol a vállalat párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői fogad­ták a delegációt, s eszmecse­rét folytattak a vállalati nő­politikáról, majd a DCM-be látogattak, ahol a helyszínen tanulmányozták a nők hely­zetét a gyár életében, multi­kajáiban. Az NDK-beli delegáció ez­után ellátogatott Miskolcra, ahol a Cementipari Gépjaví­tót, majd Tapolcán a válla­lati üdülőt nézték meg. búcsú­vacsorát a zsűri üdülő­k­ben ta­rtottá­k, ahol sok kö­szöntő hangzott el, és sok vélemény arról, hogy milyen kedvező tapasztalatokat sze­reztek a magyar cementipar­­ban dolgozó nők helyzetéről, s közben azt is hangoztatták, mennyire jól érezték magu­kat nálunk. Igen sikeres volt tehát a tapasztalatcsere és tovább erősödött a barátság a magyar és a német cemen­tesek között ___

Next