Cementipar, 1989 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

KISZ-vetélkedő Hejőcsabán Már a hagyományokhoz híven 1988. december 9-én megren­dezte a HCM KISZ-bizottsága az alapszervezetek közötti szellemi vetélkedőt. A vetélkedő aktualitását Mis­kolc város felszabadulására va­ló megemlékezés adta. A rövid megemlékezés után átadták az „Alkotó Ifjúság pá­lyázatban” részt vevő fiatalok díjait. A jutalmat Dezsőffy Ist­ván műszaki ig. adta át. Ezek után mérte össze tudá­sát 6 alapszervezet csapata, ahol tanúbizonyságot adhattak tudá­sukról, tudomány, irodalom, zene, sport, politika, történelem és KISZ kérdésekben is többek között. A vetélkedőn 1. helyezést „Rózsa Ferenc” nyersklinker­vezérlő alapszervezete, 2. helye­zést, az irodaházi Martos Flóra alapszervezete, 3. helyezést a Zalka Máté sportolói KISZ- alapszervezete érte el. A vetélkedő után videofilmet néztek a fiatalok, majd diszkón vettek részt. Országos KISZ-értekezleten Régert Gábor, a BCM KISZ- bizottságának titkára, a Bara­nya megyei küldöttség tagja­ként részt vett az országos KISZ-értekezleten, Székesfe­hérváron, november 18-­ 19-én. (A tizenhét fős baranyai kül­döttség Siklós város vonzáskör­zetét képviselte.) Mint elmondta parázs viták, éjszakába nyúló szekcióülések jellemezték az ér­tekezletet, ahol mind a hatszáz­ötven küldött a megújhodó KISZ-ért hallatta hangját. Az országos KISZ-értekezlet do­kumentumait december közepé­től vitatják meg a KISZ-tagok. Szerződéses közösségi munkavállalás December 19-től egy héten át ismét golyóválogatást végeztek a BCM KISZ-bizottságának vezésében Beremenden. A szer­2-es cementmalom golyóválogatásá­ból származó pénz — a szerző­déses közösségi munkavállalás szabályainak megfelelően — negyven százaléka a marad, ebből fedezik a KISZ-nél kirán­dulások, vetélkedők költségeit, hatvan százalékát a keresete•*k viszont a munkában résztvevők kapják meg. Harmadik helyezés „Kulturált városi környezetért” A Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága, Miskolc Me­gyei Város Tanácsa, szakszerve­zetek városi kereszt városi bizottsága, Vörös­­szervezete, a KISZ városi bizottsága, vala­mint a Miskolc városszépítő egyesülete versenyt hirdetett Miskolc város üzemei között „Kulturált városi környezetért” a címmel. Gyárunk e versenyre pályázatot nyújtott be, melyben szerepelt, hogy mit tesz gyárunk a környezetvédelemért, a gyár és környékének tisztán tartásá­ért, parkok rendbentartásáért, a gyár szociális létesítményeinek karbantartásáért. Pályázatunkat és az abban le­írtakat a kiíró szervezetek a helyszínen ellenőrizték, s ezek után értékelték a pályázatokat. A pályázatok értékelése után 1988. december 2-án került sor a Miskolc Városi Tanács hiva­talának tanácstermében a díjki­osztó ünnepségre. A díjakat dr Kovács László, a városi tanács elnöke adta át. A több kategóriából álló ver­senyben a vállalatok és intézmé­nyek között a tisztes 3. helye­zést értük el. A díjat Nagy Ist­ván ügyvezető igazgató vette át. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA KVII. ÉVF., 1. SZÁM ÄRA: 2,30 FT 1989. JANUAR Együttműködési szerződés a Kelet-szlovákiai Cement- és Mészművekkel Csehszlovákiába utazott együttműködési szerződés kötésére 1988. november 28- án, a Hejőcsabai Cement- és Mész­ipari Rt. delegációja, kinek vezetője Nagy István igazgató volt, tagjai Bukhár István szb-titkár és Fekete László pártbizottság titkára. Delegációnkat a Kassán levő központból elvitték STAR A LESNA tátrai üdü­­­lőbe. A közel 20 éves kap­csolatot mindkét részről ér­tékelték és megkötötték 1989. évre is, a műszaki és üdülési együttműködési szer­ződést. Az üzemszünet alatt is sok a tennivaló December 15-én­­ leállt a termelőmunka a lábatlani cementgyárban és csak 1989. január 31-én kezdődik újra, két kemencével. A másfél hónapon át tartó üzemszü­net alatt a karbantartás fel­adatait oldják meg a gyári dolgozók.­­ Nagy munkát jelent egye­bek között az egyes szén­malmoknál tervezett köpeny­­csere, és az iszapkádak ta­karítása is, amelyet az el­múlt években a vállalati gazdasági munkaközösségek, illetve a brigádok közremű­ködése révén sikerült meg­nyugtatóan megoldani. Az idén — a teljes leállás mi­att — ehhez is elegendő munkáskéz áll rendelkezésre. Holtai Imre vezérigazgató újévi köszöntője A reformfolyamat a valóságban is felgyorsult Eredményességünket költségcsökkentéssel tudjuk leginkább befolyásolni Olyan időszakban élünk, amikor nagyon komoly vál­tozások szemtanúi lehetünk külpolitikában, belpolitiká­ban, gazdaságpolitikában, aminek talán az is követ­kezménye, hogy az újévi kö­szöntőnek is kicsit rendha­gyónak kell lennie. Mi rendhagyó elsősorban a fel­­ soroltakban? Arra gondolok, ami a cementesekre is kiha­tással van, tehát nem extra dolgokra. A legfontosabb talán —, amelynek ugyan közvetlen hatása nem, de a közvetett hatása rendkívüli­­, azazhogy 1988-ban na­gyon nagy lépést tettünk afe­lé, s remélem, ez 89-ben is folytatódik, hogy az életünk egyre békésebb legyen. Er­ről néha meg is feledke­zünk. A második világhábo­rú óta soha nem­­ voltunk olyan messze, hála istennek egy konfliktustól, mint 1988- ban. Sok tény, számtalan nemzetközi esemény támaszt­ja ezt alá, amely mind elő­segítette az enyhülést a vi­lágban. Egyáltalán az, hogy elju­tottunk odáig, hogy az or­szággyűlésben a költségvetés tárgyalásánál, illetve azt megelőzően az országgyűlé­si bizottságokban, például a honvédelmi kiadások ilyen súllyal szerepeltek, s végül, hogy reálértékben és abszo­lút mértékben is csökkenő honvédelmi kiadással szá­molhatunk, s ez döntően és elsősorban a nemzetközi helyzet pozitív alakulásának a következménye. A döntő út az, hogy a két szuper­hatalom egymás közötti vi­szonya még soha sem volt olyan jó, mint 1988-ban, s ez nagy pozitívum. Azt is meg merném kockáztatni, hogy ennek elérésében a mi kis országunknak is volt vala­mi szerepe az aktív külpo­litikája révén. Ezt meg kell nekünk becsülni és tovább­fejleszteni, mert megadja a lehetőséget ahhoz, hogy 1989- ben talán még pozitívabb hangon beszéljünk a nem­zetközi ügyekről, hiszen az újévi jókívánság és a béke mindig nagyon szorosan ös­­­szetartozó fogalmak, ami­kor azt mondjuk: békés, boldog új esztendőt. Ez ta­lán már szólamnak tűnik, de meg kell tanulni becsül­ni, ha így folytatódik 1989- ben is. Ami a belpolitikai, gazda­ságpolitikai életünket illeti, úgy tűnik, hogy a reformfo­lyamat nemcsak deklaráltan, hanem a valóságban is fel­gyorsult. Ugyan a politikai erők polarizálódása tovább tart, de ennek éppen meg­van az a pozitív hatása, hogy egyre inkább kikristá­lyosodnak azok a nézetek, melyek szükségesek ahhoz, hogy a reformfolyamat va­lóban előrehaladjon. Ennek tanúi lehettünk 1988. máso­dik felében a pártértekezlet előtt és után, s érzékelhet­jük, hogy számtalan hatása van, amely a olyan kis nehézségek mellett nem is annyi reménnyel elitöl­thet bennünket, most m­­ár nem­csak a gazdasági területeken a gazdasági folyamatokban, hanem a politikai intéz­ményrendszerben is változások következnek olyan be olyan irányban, hogy való­ságos lépést teszünk a piac­­gazdaság megteremtése felé, még akkor is, ha ez átme­netileg nagyon sok negatí­vummal jár. Mert jár, sze­mély szerint de jár nekünk, mindenkinek, az építő­anyagot termelő iparágnak is. És a rendhagyóság, ami­re az előbb utaltam, éppen az: tudomásul kell végre vennünk, hogy az építő­anyag-piac nem a mi óhaja­inknak megfelelően alakul, azt mi nem tudjuk igazából befolyásolni. Nem tehetünk mást, mint ehhez a kiala­kulóban levő új piachoz al­kalmazkodunk és igazodunk szállítási pontosságban, a szállítási fegyelemben, szállítási módokban, s rész­­­ben talán még az árakban is. Nagyon nagy reményeink nem lehetnek 1989-ben olyan értelemben, hogy az építő­anyag iránti igények megnő­nének. Nagyon-nagyon meg­elégednénk azzal, ha az igé­nyek és ezzel mi is szinten maradnánk. Hiszen a cemen­tesek számára végül is nyereség realizálásának leg­ a­fontosabb módja az, hogy cementet adunk el a piacon és így költségeink minimá­lis nyereséggel megtérülnek. Amellett, hogy a kapacitá­sainkat egy elfogadható mér­tékben használjuk, vagy tud­juk kihasználni. Azért is rendhagyó tehát 1989, mert korábban már ugyan, több­ször mondtuk, hogy újszerű­en kell közelíteni és gondol­kodni ezekről a dolgokról, de még sok látható ered­mény nincs. Az, hogy megkezdtük az alapvető szerkezeti, szerve­zeti átalakulásit, részben már jelzi: érzékeljük a változá­sokat. De ezeknek a miként­je, fajtája, formája, mód­szere még azt is jelzi, hogy nagyon sok ügyben még a régi módon gondolkodunk. Akkor tehát, amikor szám­vetést készítünk 1988-ról­­, s itt elmondhatjuk, hogy a körülményekhez képest na­gyon jó évet tudunk zárni, ez vonatkozik a termelési­­­ eredményeinkre, az export­ra, az elért keresetfejlesz­tésre, az elért vállalati ered­ményre — nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy ez csak relatíve jó pozíció 1988-ban. Ebben a munkában az év első 10 hónapjában még velünk dolgozott a 88-ban létrejött három részvénytár­saság, részük van jelentősen a jó eredmények elérésében. A vállalat vezetése nevében megköszönöm mindenkinek, akit illet: vezetőknek, fizi­kai és nem fizikai dolgozó­nak, hogy hozzájárult ezek­hez a jó cementes eredmé­nyekhez egész évi munká­val, mert ezzel valamelyest könnyebben megyünk a még nehezebb 1989- es gazdasági évbe. Ha valaha, most iga­zából időszerű azt mondani, hogy sikerekben gazdag, bol­­dog új évet kívánok a Ce­ment- és Mészművek, illető­leg a három cementes rész­vénytársaság minden vezető­jének és dolgozójának, mert azok az előbb említett vál­tozó körülmények újabb ki­hívások elé állítják a ce­mentes ágazatot. Úgy kell, elsősorban az eredményes­ség, nyereségesség szintjén maradnunk, hogy minden valószínűség szerint csökken az értékesíthető cement­ mennyisége. Ez nagyon sok mindenen múlik még persze, igazából a belföldi felhasz­nálás egy bizonyos megha­tározott szintet ér majd el, de, hogy ehhez mennyi im­port járul, a folyamatban le­vő exportszerződéseink ho­­­gyan realizálódnak, ez még termelési lehetőségeket több százezer tonnával változtathatja. Természete­sen elsősorban "felfelé. Eb­ből az is következik, hogy az elérhető eredmény meg­lehetősen bizonytalan. Ép­pen azért, mert bizonytalan, az árbevétel mintegy kitün­tetett mutatószám mellett sokkal többet kell foglalkoz­nunk a termelés költségei­vel.­­Egyszer úgy is, mint abszolút költségcsökkentés­sel, s egyszer úgy is, hogy a változó mennyiséghez tar­tozó költségekkel. Mert tu­domásul kell vennünk, ha kisebb mennyiséget tudunk értékesíteni, ahhoz nem tar­tozhat ugyanannyi bér, álló­eszköz-fenntartás, vagy egyéb más rezsiköltség. Te­hát a vállalat vezetőségének, a társaságok vezetésének ma az egyik legfontosabb fel­adata: azon törje a fejét, hogy, ha 1989-ben valóságo­san nem tudjuk növelni az értékesíthető mennyiséget, akkor az elfogadható ered­mény elérése a költségek csökkentése által legyen le­hetséges. Ez az egyik legfon­tosabb általános feladat 1989- ben. A szervezet korszerűsítésé­nek további lépései várhatók az új esztendőben. Legalább­is ezeknek az előkészítése, részben végrehajtása, amely (Folytatás a 3. oldalon.) Az igazgatótanács illése Jó évet zártunk • Három kft alakul A Cement- és Mészművek igazgatótanácsa december 19- én Vácott, a központban tartotta az óévi utolsó ülé­sét, ahol részt vettek a rész­vénytársaságok eln­ök­igazgatói is. A megjelente­ket Koltai gazó, az IT Imre vezérigaz­elnöke köszön­tötte, majd bemutatta a szakszervezet által válasz­tott új IT-tagot Balla Alber­tet a lábatlani gyárból. Ezt követően a napirendet elfo­gadta az igazgatótanács, s az elnök először Mihócs Fe­rencnek, a vezérigazgató első helyettesének majd Ábrahám Ferenc vezérigazgató-helyet­tesnek, Kormos exportiroda-vezetőnek Aladár és Riesz Lajos vezérigazgató­­helyettesnek adta meg a szót, akik tájékoztatót ad­tak az 1988. évi termelési, gazdálkodási, export- és fejlesztési hajtásáról és feladatok végre­az 1989. évi tervmun­káról. A tájékoztatóban elmond­ták, hogy termelési felada­tainkat minden vonatkozás­ban telj­sítettük, köztük a korszerű gyárak kihasználá­sát is. A bruttó termelési érték várhatóan meghaladta iparági szinten a 8 mil­liárd forintot, vállalati szin­ten a 7 milliárd 760 millió forintot. A különbözet abból adódik, hogy november ele­jén létrejöttek a részvény­­társaságok, s az ő teljesíté­seik a vállalati november— decemberi mutatókban nem szerepelnek, az iparágiban pedig igen. Ez vonatkozik a­­ továbbiakban minden muta­tóra. A cementtermelés és -értékesítés iparági szinten meghaladta a 3,8 millió ton­nát, vállalati szinten pe­dig a 3,6 millió tonnát. Égetett mészből 563 ezer, illetve 528 ezer tonnát, mész­­hidrátból 109 ezer, illetve 94 ezer tonnát termeltünk és értékesítettünk. Az export­teljesítés jóval a tervezett fölött alakult: iparági szin­ten meghaladta 406 millió forint, vállalati szinten a 383 millió forintnak megfe­lelő devizaért­éket. Az átlag­bér-növekedés a szabályozás szerinti bázishoz képest iparági szinten­ mintegy 8,9 százalékkal, vállalati szinten 9,1 százalékkal növekedett. Kedvezően alakult a fajlagos energiafelhasználás, több mint 4 százalékkal csökkent a létszám, a nyereség vár­hatóan meghaladja a 250 millió forintot. (Itt említjük meg azt is, hogy vállalatunk az óév első kilenc hónap­jában az államkasszában csak­nem 1,5 milliárd forint kü­lönböző adót fizetett be, melyből az áfa 1 milliárd 98 millió forint, a nyereségadó 274 millió, a személyi jöve­­delem,adó-előleg 46 millió forint volt. Nem érdektelen megjegyezni, bázisidőszakban hogy amíg a 1,4 millió termelési árkiegészítést kap­tunk, addig 1988-bban egy fillért sem, s a cementár­emelés nem fedezte az előző évi árkiegészítés összegét!) A beruházási célú felh­asz­nálás az adózott nyereséget terhelő áfá-val együtt elérte a 410 millió forintot ipar­ági szinten. sek Az 1989. évi tervcélkitűző­előzetesek és csak a megmaradó vállalati egysé­gekre vonatkoznak, az Rt-k külön tervet készítenek sa­ját évei maguknak. A végleges tervünk március—áprilisban várhatóan készül el. Az előzetes célkitűzések vállalati szinten mintegy 5 milliárd bruttó termelési ér­téket valószínűsítenek, a ce­mentértékesítés 1,9 millió tonnányi, az égett mész pe­dig 285 ezer tonna körül ter­vezhető. Az átlagbér-növe­kedés 7,2 százaléknyi, a lét­számcsökkentés 3 százalék, a beruházási célú felhaszná­lás az adózott nyereséget terhelő áfá-val együtt 330 millió forint körüli lesz. Ki­emelt feladat a korszerűbb gyárak kihasználása, a ce­­mentáltszállítások Észak-Ma­­gyarországról Lábatlanba, a Dunántúl jobb ellátásához, továbbá a jó műszaki felké­szülés a második félévi ce­­manitszállításra a nagymarosi építkezésekhez. Fontos gyárak műszaki állapota, a a termelőkészség fenntartása és a költséggazdálkodás, az ex­port növelése. A feladatok teljesítéséhez az anyag- és az energiaellátás biztosított­. A DCM-ben a zsákgyári janu­ár második hetétől teljes üzemmel dolgozik, s az első negyedévben 10 millió da­rab cementeszsákot akar­nak készíteni — ehhez kér­te Pintér Sándor gyárigazga­tó, hogy a testvérgyárak és az Rt-k megfelelő ütemben fogadják a zsákokat. A tájékoztatókhoz sok és hozzászólások kérdé­h hang­zottak el, majd az igazgató­tanács egyhangúlag tudomá­sul vette a szóbeli előter­jesztéseket. Ezt követően az IT elnöke a vállalati szer­vezet korszerűsítése kap­csán tájékoztatásit adott a három részvénytársaság megalakításáról. Ugyancsak Koltai Imre terjesztette elő tájékoztatásként a modell­számítást a DCM zsákgyári kft megalakításáról. " Han­goztatta: az anyag azért ke­rült az IT elé, hogy világo­san kijelölje mit kell tenni, hogy a zsákgyári kft létre­hozásának feltételei jól megteremtődjenek, s az új szervezet az év második fe­lében, megindulhasson. E­zután Ábrahám Ferenc vezérigazgató-helyettes dön­tési hatáskörben terjesztette elő a kereskedelmi kft meg­alakításáról szóló javasla­tot. A létrejövő kft fő fela­data a cement eladása, a piac biztosítása. Az elképze­lésekről szólt Weisz György szállítási igazgató vezető. Az IT tagjai osztály­­kér­déseket tettek fel. Mi lesz a gyári közvetlen értékesítés­sel? Van-e szó önálló külke­reskedelmi jogról? Koltai Imre elmondotta, hogy gyári cementeladás ezután is lesz, mint eddig. Önálló külkereskedelmi teendőket ez a létrejövő szervezet nem tudna még ellátni, viszont az egyik tulajdonostárs ren­delkezik ilyen jogokkal. Ez­zel együtt nem zárható ki, hogy a létrejövő CEMKER kft importőrré fejlődhessen. Az új kft februárban meg­alakul az IT döntése sze­rint. Riesz Lajos vezérigazgató­helyettes ezután döntési ha­táskörben tett előterjesztés­­ a váci gyár korszerűsítési beruházás fi­nans­z­í­r­ozá­s­á­nak rendezésére, melyet az IT elfogadott, kiemelve, hogy az első­ ütemet jól kell befe­jezni, s a második ütem a DCM saját ügye lesz. Tájé­koztatást adott Riesz Lajos az Aragonit amely hihetetlen Mészműről, ütemben épül Lábatlanban, csak tájékoztatásként Ugyani tett előterjesztést a beruházási pályázati rendszer működésé­nek tapasztalatairól, java­solva annak kiterjesztését. A különfélékben Sólyom László, a lábatlani gyár igazgatója szólt a Gyorskocsi Kft létrehozásáról a belső szállítások jobb megoldására, s külső munkák vállalására is. Az IT "állás­foglalt amel­lett, hogy minél előbb meg kell alakítani. Végezetül Koltai Imre a nyugdíjba ment Sass Kálmánt búcsúztatta el az IT nevé­ben, s érdemeit hangoztatva jutalmat adott át a bélapát­falvi gyár volt igazgatójá­nak. Cs. L. Sikeres és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Next