Chicago és Környéke, 1979 (74. évfolyam, 1-52. szám)
1979-12-01 / 48. szám
2 .oldal TOLLAS TIBOR EST CHICAGÓBAN Közfontosságú események tanúja lehetett Chicago és környékének magyarsága. Szabadságharcunk 23.évfordulójának méltó megemlékezése után, november 10-én este a Szent István Király Egyházközség dísztermében, közel kétszáz lelkes hallgató gyűlt össze, hogy meghallgassa Tollas Tibor költő és a Nemzetőr c. havilap főszerkesztőjének színvonalas előadását. Az estet az összes fontosabb magyar szervezet támogatta. Külön köszönet a helyadó házigazdának, Fr. Dr.Mihályi Gilbert plébános Úrnak, aki egyben imával vezette be a műsort. Kiemelendő a Chicagói Magyar Énekkar, melynek tagjai Bartók és Kodály által gyűjtött és feldolgozott népdalokat adtak elő nagy sikerrel. Mózsi Ferenc helybeli költő saját verseiből olvasott fel. Bevezetőjében kiemelte, hogy 1974-ben a Nemzetőr Baráti Körének a kiadásában jelent meg az első kötete, A képzelet kertjeiben, melyet azóta követett a Földközelben c. kötet és a legújabb a rövidesen megjelenő Idegkötélen. Tollas Tibort bájos unokahúga, a műsorvezető dr. Pongrácz Cilike mutatta be. Tollas Tibor új verseskönyvével érkezett, Évgyűrűk címmel új válogatott verseit és műfordításait adta közre , ezekből olvasott fel a hallgatóság nagy örömére néhányat. Szűnni nem akaró tapsvihar szakította minduntalan félbe. Ha csak termékeny munkásságát, a költő eddig megjelent műveit nézzük, már ez is egy teljes, külön életet követelne, de az emberfeletti munkát tetézi a főszerkesztői, kiadói és utazó-szervezői példátlan feladatkörrel is. 23 éve ez a nagy tenniakarás- őszinte magyarság- és forradalmi öntudat vezérli. Ezért nem fáradhat el, ezért nélkülözhetetlen számunkra. Kellett, hogy eljöjjön közénk és felrázza tespedt tunyaságokból a közönyöseket, híglelkű köldöknéző „köderőinket... Pozitív otthoni példákkal beszámolt a magyarországi bátor helytállásról. Már-már azt lehetett hinni , hogy idekint megalkuvóbbak lettünk lényeges sors és létkérdéseinkkel szemben, mint az otthoni lávatakaró alatt szunnyadó parázs szellemek, mert nekik elegendő a „dörömbölés,, neszével felkavart szél, a szimbolikus erő és a dalban, versben dajkált, nemzet által szoptatott „vélt igaz... Nagyon nehéz irányt adni, mutatni, de szabni lehetetlen. Mindannyiunknak saját lelkiismerete szerint kell eldönteni: „Hogyan tovább? „ Idekinti „helytállásunk,, egyik pillérköve kellene, hogy legyen a világnyelveken kiadott felvilágosító irodalom, mert nem magunkat kell meggyőzni, hanem idegennyelvű-szívű-érdekű környezetünket. Helsinki és Belgrád után kell, hogy legyen remény és ez rügyezzen ki a szívekben, ne a gyökértelen kilátástalanság, szorongó félelem vagy aggodalom burjánozzék. Az est sikeréhez nagyban hozzájárult a lelkes szervezőrendezőgárda munkája is. Köszönet érte. Reméljük, hogy Tollas Tibor nem hiába jött közénk és siker^^piár majdnem visszavon^At ÖQjifitá^ijrjkat legalább az élénkebb figyelem frontvonalához újból felsorakoztatnia: 1 -(00-) \ Dr. Julius D’Albert memorial concert Dr. D’Albert Gyula, az október 14-én elhunyt nagy magyar zeneszerző műveiből december 1-én 13 művet mutatnak be a Sherwood Music School (1014 S. Michigan Avenue) hangversenytermében. A hangversenyre ezúttal is szeretettel hív mindenkit a nagymúltú iskola elnöke, Walter A. Erley, aki az elhúnyt magyar mesterről beszédében fog megemlékezni. A Chicago Concert Trio Pregniera, Romance, Melodie espagnole és a mester egyik legutolsó művét, ,,My everlasting Love Song” (October 1, 1979 — for my dear wife) műveket adják elő. Bryan Shilander a Modern Piano Suite No. 1. című művét, Blanche McGuire Zhouk, a Little Piano Suite No. 1. és No. 6. darabokat szólaltatják meg. Wayne Magnus gitáron a ,, Kathleen Waltz”-ot játssza. „Jön már az ősz”, melynek szövegét Kisjókai Erzsébet írta, Ardith Arnelle szoprána énekli. Az „Exquis” c. művet hegedűre, klarinét és zongorára a szerző fia. Dr. D’Albert Ferenc, Stanley Davis és Ralph E. Synden trióval adják elő. Hegedű szólókat „A Lullaby for Sarah”, „Four Short Violin Pieces” és az „Anniversary Menuet”-et szintén D’Albert Ferenc mutatja be Evangeline Mendoza zongorakísérete mellett. Az ünnepi emlékhangversenyre minden QflCAGOÄNYÖCE "CMICAGOandVICINITY” HUNGARIAN NIWSP/VPLR. Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper 5116 N. Central Park Ave. Chicago, 111. 60625 Tel: 539-0295 Koós László üzletvezető: 478-0860 Szerkesztő — Editor Fekete István Társszerk. — Assoc, editor Feketéné, Frecska Márta Üzletvezető — Sales manager Koós László Kiadó — Publisher F & F Publication Inc. Second Class postage paid at Chicago, II. Printed in Canada . Megrendelem lapjukat ! Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 18.00 Félévre $ 10.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 14.00 Félévre $ 8.00 Név:................................................................... D O Házszám és utca: Város................... . Állam. . Zip Code. I Sajnálattal közöljük, hogy az állandó heti rovataink, cikkeink és hirdetéseink miatt helyszűkében vagyunk, így csak a legritkább esetben tudunk helyet szorítani másoktól kapott írásoknak. A magas szedési költségek következtében, előzetes megállapodás nélkül küldött kéziratok maximum egy gépelt oldal terjedelműek lehetnek. (2-es sortáv) Fényképet és kéziratot nem küldünk vissza. Megrendelem ifj Puhakötésben Vászonkötésben Fekete István: ÍTÉLETIDŐ című művét. $ 9.00 plus 1.00 postaköltség drb.—— $14.00 plus 1.00 postaköltség drb.------Pontos név és cím: (Zip code):888888888888888888888888888888888888888888888 A csekket, vagy pénzes utalványt kérjük: Julius Nadas névre, és „Ítélet- I idő” megjelöléssel, vagy a CHICAGO és KÖRNYÉKE címére (5116 N. Central Plc. Chicago 111. 60625) vagy Mr. Julius Nadas (1425 Grace Ave, Lakewood, Ohio 44107) Árpád könyvkiadó címére küldeni: magyart elvár a rendezőség: a koncert 3 óra 30 perckor kezdődik, december 1-én, szombaton délután. Dr. D’Albert Ferenc december 2-án, délután 4 órakor adja hegedűhangversenyét a Governors State University fakultás-szériájában. Evangeline Mendoza kísér zongorán, a Dr. Julius D’Albert emlékére dedikált hangversenyen a nemrég elhúnyt mester művén kívül Handel, Mozart, Beethoven és Alan Hovhaness műveit hallhatjuk. Mindenkit szeretettel A Chicagói Szent István Király Egyházközség HÉTVÉGI MAGYAR NYELV ISKOLÁJÁNAK és TEMPLOMI ÉNEKKARÁNAK műsora a Móráin community College, 10900 S. 88th Avenue, Palos Hills, 111. 60465 „CHRISTMAS AROUND THE WORLD” | programjában. November 24-én, szombaton délután 1:30—2:00 Déli 12 órától este 7-ig népművészeti kiállítás és Hölgyeink magyar konyhája. SARASOTA FLORIDÁBAN MAGYAR TULAJDONBAN Megnyílt It’s the family resort with everthing! TENNIS • PRO SHOP • BALL MACHINE Heated Water Biking Pool Ski Boating Sailing Fishing TRIPS to Disney World, etc. 10 % KEDVEZMÉNNYEL (a hirdetés bemutatójának) — a szobák ára Dec. 15-ig egy hétre $ 96.00-tól (konyhával $ 8.00 extra).... For RESERVATION or INFORMATION write or call ROYAL MOTEL — RESORT, 4229 N. Trail (U.S. 41) Sarasota, Fla. 33580 — Phone: (813) 355-5889 or Illinois Office (312) 234-7009. szet története. Sass Márton előadása. December 8: Borbála est. Tüzér emélkünnep a volt magyar tüzérek rendezésében. December 31: Szilveszteri Bál a Szabadságharcos Szövetség rendezésében. Szeptember 20: Sajtóbál 1980. 10-Repülő, Hajó, Vonat, Autóbuszjegyek Egyéni és csoportos utazások bárhová Minden hirdetett belföldi kedvezmény IGEN, DE MENNYIÉRT? Ma ez a kérdés és ezért van szükség szakértői segítségre!!! Rokonkihozatal Budapestről, akár egy évre is. Színes, szabvány méretű útlevél és vízum fénykép. Amíg elkészül, megrendelheti jegyét. CHICAGO — BUDAPEST — CHICAGO $ 587.00 APEX jegy minden menetrendszerű járaton. KI KORÁN SZÓL AZ JÓL JÁR. Új amerikásoknak ingyen tanácsadás Heti hat napon át állunk rendelkezésre. Dr. Fiedler Kálmán Mózsi Ferenc Zalai Ágnes SEBOR TRAVEL SERVICE 561 W DIVERSRY AVE. CHICAGO, IL. 60614 GR-7-1484 vár az egyetem rendezősége, a Park Forest South-on lévő egyetem dísztermébe, december 2-án, délután 4 órakor. ÖSSZEJÖVETELEK Magyar mozi: A következő értesítésig, elhalasztva. December 1. Irodalmi Kávéház: Magyar építő ítéletidő írta: ifj. Fekete István KÖNYVISMERTETÉS Néhány évvel ezelőtt egy kedves fiatal barátnőm megkérdezte tőlem: „Mi az amit szeretsz az íróknál és a költőknél?” Egyetlen szóval feleltem: — tehetséget! Ezért örültem mindig, ha valamelyik lapunk hasábjain találkoztam ifj. Fekete István nevével, egy-egy végtelenül bájos, megsirattató, vagy megnevettető novellája felett. A magyar irodalomban sajnos még alig fordult elő, hogy a fiú örökölje apja tehetségét. Hiszen Petőfi Zoltánról is főként csak azt tudjuk, hogy Petőfi Sándor fia volt. Arany Lászlóról is csak azért tudunk, mert Arany János volt az apja és Karinthy Ferenc is messze elmaradt az apjától Karinthy Frigyestől. A francia irodalomban viszont már találunk egy apa-fiú kettőst, akiket Dumas Pere et Dumas Fils néven emleget az irodalomtörténet, lévén mindketten kiemelkedő tehetségű írók. Most úgy látom, hogy végre a magyar irodalom is felmutat egy ilyen apa-fiú kettőst, mégpedig Fekete István és fia, ifjú Fekete István személyében. Talán nincs is olyan könyvolvasó magyar a világon, aki ne olvasta volna Fekete István több millió példányban megjelent, több, mint harminc könyvének valamelyikét. Népszerűsége szinte egyedülálló, — talán azért is, mert a fiatalabb és a felnőtt korosztály egyformán élvezheti írásait. Az ország határain belül és kívül egyaránt úgy fészket vert ő a magyar szívekben, mint egyik kis hőse — Csi a fecske — „akiről” olyan felejthetetlen könyvet írt. (Melynek még a harmadik kiadását is 109.800 példányban hozta ki 1974-ben a Móra Ferenc könyvkiadó.) Talán 7-8 éve történt, hogy idős barátnőm — éppen a fent említett fiatal barátnőm anyja, — kezembe adott egy újságban megjelent elbeszélést ezen szavakkal: „Ifjú Fekete István írta. Éppen olyan tehetséges, mint az apja! ” Mikor elolvastam a novellát úgy éreztem, hogy barátnőmnek tökéletesen igaza van. Azóta mindig várom, hogy végre könyvalakban is jelenjenek meg írásai. Bár még személyesen nem találkoztunk, de már számtalan alkalommal írtam neki, biztattam, kértem, hogy végre adja ki novelláit, melyeket nem csak az U.S.A.-ban és Kanadában olvashatunk, hiszen ausztráliai, európai és délamerikai magyar lapok is hozzák írásait. És most amikor az első könyve megjelent, még többet kapunk. Történelmi regényt! Egyéni stílusú, tiszta, szép magyar irodalmat, melyet a „tizenéves” korosztály éppen úgy élvezhet, mint az idősebbek. Édesapjának egyik legtöbb kiadást elért könyve volt: — A Koppány Aga testamentuma. (Melynek még a nyolcadik kiadását is 98.800 példányban jelentette meg a Móra Könyvkiadó 1977-ben.) Ifjú Fekete István most megjelent könyve, ennek az édesapja által írt — és százezrek által ismert és kedvelt — történetnek a folytatása. A regény abban az időben játszódik le, melyről Balassi Bálint így énekel: „Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog a végeknél?” A XVI. század utolsó éveiben, török megszállás alatt lévő szegény Hazánkat vallon zsoldos katonák is fosztogatták. Nem csodálható tehát, hogy a magyar nép ellenszenve velük szemben még nagyobb volt, mint a török iránti. Ifjú Fekete könyvében tovább meséli Babocsai László életét. Ama híres, nevezetes Babocsai Lászlóét, aki végvári vitéz korában — szinte még gyerekfővel, — párviadalban legyőzi a verhetetlennek hitt koppányi ágát. Azt a rettenetes erejű bajvívót, aki az apját vágta le, és ezt bosszulta meg tíz év múlva az ifjú Babocsai, aki a győztes bajvívás után alig egy év múlva megházasodott és visszavonult Bézsenybe, a családi udvarházba gazdálkodni. Ám amikor magyar véreinek, a sokat szenvedett és agyonadózott környékbeli falvak támasznélküli népének szüksége volt rá, Babocsai László újra kardot ragadott. Itt kezdődik és ezekről a harcokról és történelmi eseményekről szól ifj. Fekete István írása. A hagy terjedelmi?, 1120 oldalas, két kötetes — de egy kötetben kiadott — sok szép illusztrációval díszített műben az olvasó tulajdonképpen két regényt kap. Az író ugyanis beleszövi történetébe az édesapja által írt: „Koppány Aga Testamentumainak az eseményeit is. Ifjú Fekete István első regényét sokan talán majd azért veszik meg, mert szeretik az apja írásait, vagy mert újra olvasni akarnak Babocsai Lászlóról, a híres vitézről. Akik pedig esetleg még nem olvasták ifjú Fekete írásait, azok megveszik kíváncsiságból, hogy vajon a fiú méltó-e apja nevéhez?! Biztos vagyok benne, hogy akik elolvassák az „ítéletidőit,azok a további könyveit, mert remélem és hiszem, hogy a már meglévő, több kötetet kitevő írásai is rövidesen nyomdába kerülnek, — már azért veszik meg az olvasók, mert ifjú Fekete István írta azokat! Magyary Csilla ITT LEVÁGANDÓ felettile adtoAzotvol. ft.egy h rt. Nagy B. Kázmér Oakland (Cal.) Kedves Szerkesztő úr! Miután sportszerető ember vagyok, — feleségem szerint sportőrült, — így kiváló lapjából először mindig a sportrovatot szoktam elolvasni. (Utána jön a Hallottuk, majd a vicc rovat és csak miután kiszórakoztam magam, térek át a többnyire lehangoló, borús gondolatokat okozó politikai rovatok olvasására.) Négy éve vagyok olvasójuk és meg kell mondanom, hogy az elmúlt évek alatt sokszor voltam csalódott, mert volt olyan hét, hogy csak kevés sporthírt hoztak vagy egyenesen semmit! Sokszor arra gondoltam, hogy a szerkesztő úr biztos valami tojásfejű szuper entellektuel, aki semmi jelentőséget nem tulajdonít a sportnak és azért kezeli ilyen mostohán ezt a tárgykört. Örömmel konstatáltam, hogy az elmúlt kb. hat hónapban minden héten terjedelmes sportrovat van a lapban. Hogy kié az érdem nem tudom, de a magam és a lap sok sportőrült olvasója nevében köszönöm ezt a változást. Az elmúlt 30 év emigrációs életem alatt szinte mindegyik itt kiadott magyar újság a kezembe került, ilyen terjedelmes sportrovattal azonban még sehol nem találkoztam. Kérem tartsák meg jó szokásukat, és akkor a most küldött Svéd István barátomon kívül biztos, hogy több sportbolondot is rá tudok majd beszélni baráti körömből a lapjukra való előfizetésre. Tiszteletteljes üdvözlettel: Nagy B. Kázmér Kedves Nagy Úr. Tulajdonképpen perelnem kellene Önt, amiért olyan galádul a becsületembe gázolt. Az, hogy „tojásfejű szuper entellektuelnek” tartott, — holott barátaim és ismerőseim határozottan állítják, hogy dinnyefejű unintellektuel vagyok, — már magában is elég nagy sértés! Abszolút megbocsáthatatlan azonban, hogy felületes meggondolatlansággal kétségbe vonta sportemberi mivoltomat és valami angolkóros daxlikutyára hasonlító entellektuelként tartott számon engem! ? Vegye tudomásul, hogy szüleim szerint ha csak egy tizedét is tanulmányaimra fordítottam volna annak az időnek melyet aktív — vagy passzív — sportolással töltöttem, ma legalább három doktorátusnak lennék nagy képű tulajdonosa. Ha ebben az állításban van is némi szülői túlzás kétségtelen, hogy volt egy olyan évtized ifjúságom idején amikor napi 6-10 órát töltöttem sportolással, vagy sporttal kapcsolatos jövés-menéssel. Miután biztosítani akartam magam, hogy semmi időm ne jusson tanulásra, általában egyszerre 3-4 sportágat kultiváltam. A labdarúgást, ökölvívást, teniszt, vízilabdát és asztaliteniszt különböző egyesületek igazolt versenyzőjeként „űztem”. Hogy milyen magas, — vagy alacsony — fokon, annak közlését meggátolja közismert szerénységem. (És hiúságom.) Ezenkívül iskolaválogatott voltam: Jéghokiban, kézilabdában és atlétikában. Az atlétikával kapcsolatban öntelt hencegéssel jelenthetem, hogy tizenhat éves koromban a Gödöllőn rendezett megyei bajnokságon többszáz felnőtt induló előtt — és kb. féltucat előfutam után — megnyertem a 400 méteres futóbajnokságot. Két órával később pedig — ugyancsak többszáz induló közül — harmadik lettem a háromezer méteres mezei bajnokságon. Anyám még ma is őrzi az itt nyert babérkoszorút és érmet. Ha Pesten járna és érdekli sportmúltam Ön is megcsodálhatja trófeáimat Nagy úr. A fentiekből azt hiszem belátja Nagy úr, hogy egy hozzám hasonló univerzális atlétát azzal rágalmazni, hogy „entellektuel”, a legnagyobb sértés! Be kell vallanom, — bár nem szívesen, — hogy sportrovatunk területi és minőségi izmosodása nem kizárólag az én szerkesztői zsenialitásom eredménye. ~ . Sportrovatunk bővülésében ugyanis lapunk jótollú riporterének Harmath Istvánnak is van némi szerepe. Futólag megemlítem, hogy a jeles férfiúval valamikor egyazon labdarúgó és asztalitenisz csapatnak voltunk igazolt játékosai. Ezenkívül egy sakk csapatban is játszottunk. Igen! Egy sakk csapatban versenyeztünk, mert nem csak fizikai Toldi Miklósok voltunk, hanem szellemi Herkulesek is. Remélhetőleg kedves Nagy úr tanult ebből a botrányos esetből és a jövőben kellően meggondolja mielőtt különböző bűnös és becsületsértő vádakkal illeti felebarátait. Ezzel kapcsolatban felhívom figyelmét Periles szavaira, aki ezeket mondta: Ne ítélj te piszok tróger, hogy ne ítéltessél! A híres görög államférfi — aki kb. Krisztus előtt ötszáz évvel élt — állítólag a masszőrjének mondta ezeket a bölcs szavakat. Mégpedig akkor amikor tudomására jutott, hogy a gyámok azt híreszteli Athénben, hogy: „A Pericles szerű petyhüdt izmú, vén hülyékből csak az Úristen tudna deltás gladiátorokat gyúrni, de nem ő!” Thucydides, a neves görög történész emlékiratai szerint, — aki jelen volt mikor a „Ne ítélj, te piszok tróger, hogy ne ítéltessél” halhatatlan szavak elhangzottak, — Pericles még jól tunikán is rugdosta a becsületsértő kijelentéseket tévő masszőrt, hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon! Illusztris sajtóorgánumunk támogatása érdekében kifejtett — új előfizetőket verbuváló — tevékenységét hálásan köszönve, sportbaráti szeretettel üdvözli: F.I.