Amaro Drom, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-01 / 1. szám

Boldogabb új évet Máj baxtalo nevo bersh te del o sunto Del, sár akanak! Ezt szerettem volna kívánni a roma olvasónak az Amaro Drom idei első írásában - de a lelkiismeretfurdalás sokáig nem engedte meg, hogy le tudjam írni a fenti szavakat. Mert már a kívánság is hazug lenne. Mert a hit, remény, szeretet hár­masából, Szent Pál leveléből már nemcsak a szeretet (a „legnagyobb") látszik véglegesen elveszni, de a reménység is. Ami pedig a hitet illeti, a korban, amelyben hatalom­mániás álpróféták „igénylik” maguknak - pártjuknak - a katedrális katedrá­ját, csak egyetlen parancsolat véshető a kőtáblára. Az is csak védekezésül. És ez a parancsolat így hangzik: ne higgy! Mert lehetett élni a társadalom szélén és a társadalom alján is. Lehetett élni nyomorban, megalázottságban, a boldogabb etnikumoktól örökös lenézettségben. Csendőrpertuban a világgal, az ártatlan, de - József Attila szavaival - körmöt és fogat növesztő szöszi parasztgyerekekkel. Lehetett élni rosszul, szegényen, hideg kunyhókban, éhezve, betegen. Sőt. Megvolt a „forsza" annak is, hogy ebből a - finoman szólva - presztízs- és tekintélyhiányból a legszerencsésebbek és a legügyesebbek kimeneküljenek. Csak le kellett tagadnunk saját arcunkról a bőrt. Csak a nyálcsurgatásig alázatosnak kellett lenni a „szöszi” hatalomhoz, csak saját anyánkat­ ke­ll megtagadni életrevaló lojalitásunkban. Az álszent hatalom pedig csőlakás gyanánt nagyüzemi putrikat épített a legbutább szöszik további bosszantására. Iskolák, szakmunkásképzők, gim­náziumok és egyetemi tanszékek, közgyűjtemények és tudományos intéze­tek helyett feltalálták a brazil gépsort. De akkor még nem volt jelen a hatalomba „integrálódott” gyűlölet. Akkor még nem jártak kopasz újnáci bandák az éjszakában, birodalmi sasokkal, és „napkeresztekkel”. Akkor még nem gyújtogattak házakat piros szemű utálkozók, csapott homloké­vén szöszik, akkor még nem árultak a barkács­­boltok bézbólütőt, akkor még nem mondta senki az éhezőre, hogy munkake­rülő réteg volna... A rabijába, a börtönbe taszítottra még nem mondák ki az ítéletet: a bőre színe és génjei miatt lopott­­ cigánybűnöző. Ezeknek, akik most már egyre erőszakosabban hirdetnék a hazugságot, kedves testvérem, ezeknek ne higgy! Ne higgy akkor sem, ha reverendás jelmezben valaki őmellettük agitálna. Ne higgy az álszent, „elhivatott”, patetikus, lázas szónoklatoknak. Ne hidd el, ha jóindulattal a kukásautóra vagy a hideg seprűre mutatnak az újév reggelén, hogy ott a helyed, s egy darab szalonnát, két kiló krumplit még talán kaphatsz, de ne tovább! Ne higgy! És nem mondj le semmiről. Az idén választások lesznek Magyarországon. Nézz az arcába minden jelöltnek, nehogy ellopják a bizalmadat. S aztán voksolj­ a keresztényre, aki megmossa a beteg, nyomorult és bűnös cigány ember lábát. A republiká­nusra, aki a nemzet, a res publica egyenjogú tagjának tekint. A szociálde­mokratára, aki szakmát és munkát ad a kezedbe. A szabadelvűre, aki megvéd, felemel és felszabadít­­ és büszke rád. Ha csak egyetlen egyet is találsz a fentiek közül, akkor reménykedhetsz, hogy a szent Isten a tavalyinál szerencsésebb új esztendővel fog megajándé­kozni: más baxtalo neve bersh, sár­akanak. Kívánhatunk-e ekkora csodát? Ha bíztatnálak - akár csak egy jókívánság­gal is — szégyellném magamat. Neked, egyedül kell mindent eldöntened. Hell István TARTALOM Hell István: Boldogabb új évet.......................... Me Som: A muzsika szól.................................. Szabó Lívia: Az egri Szalapart.......................... Stalter György képriportja: Szalapart.................. Hell István: Történelem? Igazság? Tétel?............. Rózsa Katalin - Czibi Gyula: Név nélkül egy tanító néni Blaha Márta: Romano Kher-Cigány ház............... T. Zselensky Péter: Túl sok az „ünnep"?............... Nagy Gábor Tamás: Előszó az első cigány filmfesztivál­hoz ........................................................ Ménes Attila: Ez a Cigányok Ideje....................... Balogh Balázs András festménye....................... Zöld az erdő. Orsós Jakab gyűjtése, Bari Károly és Nagy Gusztáv fordítása.................................. Hell István: A költő nem lesz, hanem születik.......... Szolnoki Ősanya Zsolt versei............................. Rózsa Katalin: A Mester és Tanítványa............... Mózes Attila: Napnyugati vándorlás. II. rész........ Kovács József: Tükördarabok.......................... .. Magyari Imre: Beszélgetés Szakcsi Lakatos Bélával Szécsi Magda: Urak még mindig....................... Czene Gábor: Büntetik-e Magyarországon a rassziz­must?........................................................ Mohácsi Viktória: Megalakult a NEKI.................. Csalog Zsolt: Visszatekintő............................... A Magyarországi Roma Parlament állásfoglalása -szeif: Apolitizáló......................................... A címlapon Stalter György, a hátsó bori Horváth M. Judit felvétele látható. AMARO DROM roma kisebbségi lap Megjelenik havonta Főszerkesztő: Horváth M. Judit Olvasószerkesztő: Baranyi Ilona Munkatársak: Blaha Márta, Hell Ist­ván, Kovács József, Nagy Gusztáv, Szécsi Magda, T. Zselensky Péter Tervezőszerkesztő: Gárdos Edina Szerkesztőség: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 6. Telefon: 113-1887 Kiadja az AMARO DROM Roma Kulturális Alapítvány a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium támogatásával. Hagyományőrző anyagainkat a Nyitott Világ Alapít­vány támogatja Felelős kiadó: Horváth Aladár ISSN 1215-2951 Terjeszti a Magyar Posta, az EXTRA HÍR és az R-PRESSZ Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzletei­ben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR 1900 Budapest, Lehel u. 10/a. tel: 112-8860), közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átuta­lással a Postabank RT 219-98636, 021- 02799 pénzforgalmi jelzőszámára, to­vábbá a szerkesztőség címén személye­sen vagy postautalványon. Előfizetési díj egy évre: 342,- Ft A nyomdai munkálatok a PRINTING Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft gondozásában készülnek.

Next