Confessio, 2003 (27. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 3. szám - TANÚSÁG - Hegyi-Füstös István: Tisztelgő emlékezés. dr. Farkas László (1909-2003) életútja

66 HEGYI-FÜSTÖS ISTVÁN fület püspöke.) A patakiak távolról is nagy tisztelettel tekintettek Farkas Lászlóra, tudtak dolgairól, hiszen már 1940-ben azzal tisztelték meg, hogy a Kollégium igazgatótanácsának tagjává választották. Amikor nyilvánvalóvá lett, hogy nincs többé minisztériumi állomány­ban, megkérték, legyen a Sárospataki Teológiai Akadémia egyházjogi tanszékének tanára. Nagy Barna volt ott az igazgató, Palumby Gyula gimnáziumi tanár pedig a Kollégium gaz­dasági ügyeit intéző Gazdasági Választmány elnöke. A teológia tanári kara 1949. április 28- án tartott gyűlésén határozatot hozott: a hét államsegélyes tanszékből csupán hat lévén el­látva - minthogy Zsíros József többévi külföldi tanulmányútra ment - helyettes tanárt kell alkalmazni. E feladatkör elvégzésére dr. Farkas Lászlót választják, aki a jogi jellegű órák leadása mellett - a Miskolcra távozott Ráski Sándor volt főiskolai levéltáros helyén - még hat levéltári órát is ellát. Ezt 1949. május 1-jei hatállyal Darányi Lajos, mint ügyvezető gondnok jóváhagyta. Minthogy a tanévnek akkortájt már a vége felé jártak, a tanórák tartá­sát csak a következő, 1949/50-es tanévben kezdte el. Addig is, a felkészülés mellett, végezte a Levéltár rendbehozatalát. Az iratanyag akkor még az 1945 utáni szétzilált állapotában vesztegelt; akadt hát tennivaló, nem is kevés. Egyházjogi előadásai, stúdiumai, kurzus szövegei mögött aranyfedezet volt az a páratlan szorgalommal és értékelő képességgel megalkotott tudás­bázis, amelyet a Szentírás, Kálvin Institúciója, Hitvallásaink tanulmányozása mellett, jogi szakírók (Szentpéteri Kun Béla, Kováts J. István, Moór Gyula stb.) ismeretében fundált. Világosan tisztázta, hol a határvonal az egyház mint organizmus és az egyház mint institúció között. Hogy más a szervezet és más az intézmény jellege. A láthatatlan egyház örökérvényű törvényei a Bibliában olvas­hatók; a látható eklézsia ügyviteli rendjét, az ékesen és szép rendben végzendő szolgálatok érdekében egyházkormányzati törvények, végrehajtási utasítások szabályozzák. A tiszteletes ifjúság alaposan megismerhette a vallási törvényeket az 1791. évi 26. te. elemzésétől kezdve az 1948: XX. te. — az 1894-es törvényeknek — házassági jogról, a gyermekek vallásáról, az állami anyakönyvezésről­­ szóló részletein túl, az 1947. évi XXXIII. tc. tanulmányozásáig, szellemes, érdekes sorozatban. A diákok között a professzor úr jómaga is visszafiatalodott. Törhetetlen jókedve éle­tének pataki korszakában különösen megmutatkozott. Már említettem az ősi kollégiumok diákjainak és tanárainak poétás hajlandóságát, verselő kedvét. És ha nem lett bár minden „versifikátorból” Arany János, Petőfi Sándor vagy Csokonai Vitéz Mihály, a maguk és mások mulattatására alkotott irodalmi — házi­­ „termékeik” felidézik az egykor volt diák­világot. Lám, a sárospataki református teológiai tanárok 1949. augusztus 11-12. napjain tartott „Hazai csendesnapok” alkalmát is megörökítette a „krónikás” Farkas László. Íme, egy kis kóstoló, néhány sor a tisztes igyekezettel papírra rótt, deákos klapanciákból: Theol. tanárokról hadd szóljon az ének, Kik egy nyári reggel kiszekerezének. Azaz, hogy beszédem tiszta igaz legyen. Bevallom, szekéren mentenek csak négyen. Mert közülük ketten: Szabó és Koncz Sándor Gyalog mentek, miként két útszéli vándor. Kettő meg henn maradt a szép Bodrog-parton. Megmondom, kik voltak: Trócsányi és Marton. (Az egyháztörténetivé vált egykori, országosan tisztelt nagy nevek viselői: Nagy Barna, Mátyás Ernő, Ujszászy Kálmán, Koncz Sándor, Szabó Zoltán professzorok, közegyházi te­kintélyek családias, meghitt baráti közösségben rándultak ki - Olaszin, Tolcsván, Horvátin áthaladva - Közép-Hutára, egy kis erőgyűjtő elcsendesedésre. Komolyságuk azonban nem jelentett komorságot. Együttlétük vetekedett a cserkésztáborok életes vidámságával.)

Next